a rovat írásai

Mire emlékezünk? – Reggeli beszélgetés a Fortepan egyik létrehozójával

A Creative Mornings rendezvényén hallgattuk meg Tamási Miklós Fortepan-alapító előadását.

Szép Újvilág: Amerika digitális labirintusa, a DPLA

Mit mondott Martin Luther King J. F. Kennedy meggyilkolása napján? Milyen volt a szesztilalom bevezetését pártoló egykori „flashmob”? Hogy néz ki egy terrorista és miért nem a szépségéről híresült el Alice B. Toklas? 

Százezer régi könyvet digitalizáltak az Osztrák Nemzeti Könyvtár állományából

Már az interneten is elérhető százezer kötet az Osztrák Nemzeti Könyvtár történelmi állományából – adta hírül a bécsi intézmény sajtóosztálya.

Digitalizálás és hagyatékok a MaNDA könyvtárában

A MaNDA és Filmintézet könyvtára egyetlen országos gyűjtőkörű filmes szakkönyvtár, amely a Színház- és Filmtudományi Intézet szétválását követően, 1959-ben jött létre.

​Példaértékű a Szépművészeti hallássérültek számára készített alkalmazása

A SzépMűSL (sign-language/jelnyelv) Európában egyedülálló alkalmazás, amely a Szépművészeti Múzeum hallássérült látogatóit segíti.

Észak-Amerikában hamarosan befejeződik a mozik digitális forradalma

Az amerikai mozisok éves összejövetelének eredménye.

​A 3D könyv és társai

Az elmúlt fél évszázadban sokféle előrejelzés született a könyvnyomtatás közeli haláláról.

Okostelefonon is elérhető a könyvtár Tatabányán

Az országban elsőként androidos okostelefonra és táblagépre optimalizálva is elérhető a megyei és városi könyvtár honlapja és katalógusa Tatabányán.

Képregények okostelefonon

Pár száz forintért már bárhol nézegethetünk képregényt.

Digitálisan röpülő pávák

Igaziak és átvitt értelműek. Egy folklór- és egy állathang-adatbázis tanulságai.

Mozgóképes archívumok a digitális korban

Gyűjtés, gyűjteménykezelés és elérhetővé tétel kérdéseit járták körül az intézmények képviselői szombaton, a „filmszemle-pótló” Uránia Filmnapok keretében megrendezett pódiumbeszélgetésen.

Digitalizálás összes cikke »

Hiteles adatok digitálisan a közművezetékekről

A közműegyeztetést támogató és térinformatikai nyilvántartó digitális rendszert fejlesztett a Magyar Telekommal közösen a NETvisor. 
​Nyugat-Európa néhány országában már létezik ilyen rendszer, mely megkönnyíti a munkát, gyorsítja az ügyintézést, és megelőzhetők vele az olyan katasztrófahelyzetek, mint például elektromos kábelek, gáz- és vízvezetékek, távhővezetékek véletlen átvágása, roncsolása. Ezek oka legtöbbször a pontatlan közműtérkép, a helytelenül, elnagyoltan bejelölt nyomvonal – írja az Infovilág. A közműnyilvántartás jelenleg csaknem teljesen papíron zajlik, ami nem elég pontos, ráadásul drága is, és lassú. Ezt válthatja ki egy most elkészült új fejlesztés, amely digitalizált térképekkel és egységes nyilvántartással gyorsíthatja fel az ügyintézést. 

Az IDKER betűszó Integrált Digitális Közmű-egyeztető és -nyilvántartó Rendszert jelent. Az önkormányzatok és a közműszolgáltatók által kibocsátott térinformatikai információkat teszi elérhetővé a lakosság, a hatóságok és az építtetők számára - így összegezte másfél éves fejlesztésük lényegét Schnell György, a NETvisor Zrt. vezérigazgató-helyettese a rendszert a bemutató sajtótájékoztatón nemrég.

A mostani közmű-egyeztetési gyakorlatot a jelenlegi törvényi rendeletek még nem teljes körűen szabályozzák. A projektben megvalósított közmű-nyilvántartási szolgáltató rendszer, valamint a közműegyeztetést térinformatikailag támogató portálmegoldást úgy alakították ki, hogy az az e-közműtörvény várható szabályozásának megfelelően kapcsolja majd össze az egyes közműszolgáltatók adatait. 

A kialakításhoz a Telekom adta a térinformatikai adatokat és a saját beruházásai közben más közművekkel egyeztetett felmérési információkat. A prototípus kifejlesztése közben más közműcégek is segítették a NETvisor–TElekom-kettőst, hogy kidolgozhassa a világos logikán alapuló, számtalan adattal, szabvánnyal, térképpel stb. együtt dolgozó, a legfrissebb törvényi előírásokat is tartalmazó és figyelembe vevő magyar szellemi terméket.

Az összességében mintegy 400 millió forintba került IDKER prototípust egyharmad részben a Magyar Telekom, kétharmad részben a NETvisor finanszírozott. A fejlesztés 45 százalékos támogatást nyert el az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében.

Újságírói kérdésre adott válaszból kiderült az IDKER-re épülő üzleti modell is: egyes funkcióit ASP-alapú szolgáltatásként havidíj ellenében kívánja hozzáférhetővé tenni a cég. A prototípus két komponensből áll: egy ASP-ként (SaaS – Software as a Service) üzemelő térinformatika alapú szakági közműnyilvántartó rendszer (beleértve a víz/csatorna-, távközlés-, kábeltévé-, gáz-, elektromos-, távhőrendszereket), és egy közműegyeztető portál, ami ugyancsak lehet ASP-szolgáltatás, vagy a közművekhez kihelyezett szoftver modul.

• Publikálva: 2012.07.24. 19:14 • Címke: digitalizálás, művelődéstörténet