a rovat írásai

Ezerszínű szentendrei nyár

Három színházi bemutató kapott helyet a július 7-étől augusztus 20-ig tartó Szentendrei Teátrum és Nyár programján, amelynek keretében másfél hónap alatt 25 produkciót láthat a közönség Szentendre belvárosának hat helyszínén.

Máthé Erzsi 90

Máthé Erzsi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze május 16-án  kilencvenéves.

Malkovich mint diktátor a Müpában

John Malkovich diktátorként lép színpadra kedden a Müpában a 37. Budapesti Tavaszi Fesztiválon (BTF). Just Call Me God – A diktátor utolsó beszéde című új produkcióját a márciusi világpremier után néhány héttel láthatja a magyar közönség.

Neve fogalom a balettben

Március 29-én ünnepli hetvenedik születésnapját Markó Iván Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, a Győri Balett és a Magyar Fesztivál Balett alapítója, Prima Primissima díjas, érdemes művész.

Megállt a művésznő szíve, amikor meghallotta a hírt

Csomós Marit meglepetésként érte a hír, hogy őt választották a nemzet színészének. Mint a Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes művész az MTI-nek elmondta, hatalmas megtiszteltetés számára az elismerés.

A színház erős, mindent túlél, háborút, cenzúrát, pénzhiányt

Ma van a színházi világnap, ebből az alkalomból a színházakban az előadások előtt felolvassák azt a nemzetközi üzenetet, amelyet az idén Isabelle Huppert neves francia színművész fogalmazott meg.

Erdélyben a Nemzeti Színház

Erdélyben, a szerző, Tamási Áron szülőföldjén turnézik Vitéz lélek című produkciójával a budapesti Nemzeti Színház.Hétfőn a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban, kedden Farkaslakán, a Tamási Áron Művelődési Házban, szerdán Székelyudvarhelyen, a Tomcsa Sándor Színházban, csütörtökön pedig Csíkszeredában, a Szakszervezetek Művelődési Házában látható az előadás, amely 2013 őszén Vidnyánszky Attila első rendezése volt a Nemzeti Színház igazgatójaként.

Száz éve született a kétszeres Kossuth-díjas rendező

Száz éve, 1917. március 17-én született Budapesten Marton Endre kétszeres Kossuth-díjas színész, rendező.

Gáspár Sándor Jack Nicholson legendás szerepében

Gáspár Sándorral az egyik főszerepben tűzi műsorra Az eastwicki boszorkányok című produkciót a Játékszín április 22-én. A darab filmváltozatában Jack Nicholson nyújtott annak idején emlékezetes alakítást.

Csíksomlyói passió a Nemzetiben

Csíksomlyói passió címmel mutat be előadást pénteken a Nemzeti Színház pénteken 18. századi ferences iskoladrámák és Szőcs Géza Passió című műve alapján. A produkció rendezője Vidnyánszky Attila, koreográfusa Zsuráfszky Zoltán.

Mindent eljátszott, csak épp operát nem énekelt

Március 6-án nyolcvan éves Király Levente Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész, a vidéki színművészek közül az első, aki a nemzet színésze lett.

Színház összes cikke »

Hetven éve otthon a színpadon

dozsaimreleadDózsa Imre Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, érdemes és kiváló művész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja és mesterművésze november 9-én lesz hetvenöt éves.

Hároméves korában a kulisszák mögül totyogott be az Operaház színpadára, ahol nagynénje, Bartos Irén balerina lépett fel, a „debütálását” fogadó fergeteges taps emlékét ma is őrzi. A balett-táncosok világa hamar magával ragadta, kilencéves korában már tudta, hogy ezt a pályát választja. Az Állami Balettintézetben a kitűnő balettmester, az iskola alapító igazgatója, Lőrinc György segítette kibontakoztatni tehetségét. Végzése után, 1959-ben a Magyar Állami Operaház tagja lett. Az első szezon elején az Operaház akkori igazgatója, Nádasi Ferenc főszerepet osztott rá a Bihari nótája című darabban. Az előadás szakmailag nagy sikert aratott és magánéletében is meghatározó szerepet játszott: a női főszerepet táncoló Szumrák Verával egymásba szerettek és 1963-ban összeházasodtak.

Dózsa Imre, a Magyar Állami Operaház balettművésze táncol Aszafjev: Párizs lángjai című operájának egyik jelenetében a próbán. A balettegyüttes művészei stockholmi és helsinki-i vendégszereplésre készülnek. MTI Fotó: Keleti Éva
Dózsa Imre Aszafjev: Párizs lángjai című operájának egyik jelenetében 1964-ben (MTI Fotó: Keleti Éva)

A sikeres bemutatkozás után sorra kapta a fontosabbnál fontosabb feladatokat, eltáncolta a balett-repertoár szinte összes vezető szerepét. Otthonosan mozgott a klasszikus-romantikus balettek és a modern alkotások világában egyaránt, szerepeit magas színvonalon formálta meg. Színpadi megjelenésével, mozdulatainak eleganciájával kiérdemelte a megtisztelő „danseur noble” jelzőt. Kivételes személyiségeket és kivételes emberi tulajdonságokat jelenített meg, így az isteni magasabbrendűséget (George Balanchine Apolló című balettjének címszerepében), a férfias bátorságot és önfeláldozást (a Spartacus címszereplőjeként), az uralkodó határozottságot (Crassusként a Spartacusban), a kitartást (A fából faragott királyfi címszerepében), a nemes eleganciát (Desiré hercegként a Csipkerózsikában, Diótörő herceg szerepében a Diótörőben, az ifjú trónörökösként A hattyúk tavában), vagy a megváltó tisztaságot (A próba Jézusaként). 1963-ban magántáncosi kinevezést kapott, húsz éven át szinte csak főszerepeket táncolt. Tehetségére külföldön is felfigyeltek, 1970 és 1975 között a Svéd Királyi Balett, 1975-től öt évig a berlini Deutsche Oper vendégművésze, vezető szólistája volt, nagy sikerű moszkvai, New York-i, londoni, bécsi és müncheni vendégszereplésekkel öregbítette a hazai táncművészet hírét.

Dózsa Imre Kossuth-díjas balett-táncos, kiváló művész,  1941. november 9-én született Budapesten. A képen: Dózsa Imre Molcsanov: Macbeth című balettjében a Magyar Állami Operaház színpadán. MTI Fotó: Földi Imre
Molcsanov: Macbeth című balettjében a Magyar Állami Operaház színpadán 1986-ban. (MTI Fotó: Földi Imre)

A színpad oktatóként is vonzotta. 1964-ben balettpedagógusi diplomát is szerzett, és még aktív táncos korában, 1979-ben elfogadta a felkérést az Állami Balettintézet szakmai igazgatására. Az ország máig egyetlen, diplomát adó táncművészképzője az ő irányításával alakult át Magyar Táncművészeti Főiskolává. Az intézménynek 1991-ig főigazgatója, 1992-1998 között tanszékvezetője, 1998-2006 között ismét főigazgatója volt, 2001-ben az ő vezetése alatt vehették birtokba a XIV. kerületi, Columbus utcai új campust, majd a következő évben a 12 vadonatúj balett-termet – a magyar táncművészeti oktatás több mint fél évszázados vándorlás után kapott itt méltó elhelyezést. 2005-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, és még ebben az évben tanszékvezetői megbízást kapott a Semmelweis Egyetem Sport- és Testnevelés-tudományi Karán is, 2007-ig vezette a Torna, RG, Tánc és Aerobik Tanszéket.

dozsaimre
Dózsa Imre (forrás: mtf.hu)

1983-tól a Magyar Állami Operaház balettmestereként, 1983-84-ben balettigazgatójaként működött. Külföldre is többször hívták: a chilei Állami Színháznál balettigazgató (1989-92), 1993-ban az Észak-Karolinai Művészeti Egyetemen, a következő évben a Svéd Királyi Balettnél, 1994-95 között az ugyancsak svédországi Cullberg Balettnél vendég balettmester volt. A szakmai siker titkáról így nyilatkozott: „a mi pályánkon különösen fontos a talentum, ami olyan adomány, adottság, mely nem tanítható. Ha valaki tehetséges, azonnal látszik a mozgásán, de ha nem társul hozzá rengeteg szorgalom, semmire sem megy. Nálunk a tehetség és a szorgalom együttes megléte szükséges a sikeres pályafutáshoz.” Művészetét számos kitüntetéssel ismerték el: 1964-ben Liszt Ferenc-díjat, 1975-ben érdemes művész címet, 1978-ban Kossuth-díjat, 1983-ban kiváló művész címet kapott. 1997-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki. 2001-ben lett a Magyar Állami Operaház örökös tagja, 2003-ban mesterművésze, 2004-ben a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjává választották. 2009-ben a Magyar Táncművészek Szövetsége életműdíját vehette át. A Magyar Táncművészeti Főiskola Szenátusa 2011-ben professzor emeritus címet adományozott neki. 2011-ben a Köztársaság Elnökének Érdemérmével tüntették ki balettművészi pályája mellett táncpedagógiai munkája, valamint a Táncművészeti Főiskola vezetőjeként végzett kimagasló tevékenysége elismeréséül.

Jelenleg is aktív, vizsgákra és versenyekre készíti fel diákjait. Az Operaház balettmestereként részt vesz a repertoáron szereplő balettek, A diótörő és a november 19-én bemutatandó Don Quijote betanításában, közreműködik a 2017 tavaszára tervezett, Lord Byron azonos című verse által inspirált táncjáték, A kalóz színpadra állításában.

MTI

• Publikálva: 2016.11.08. 08:52 • Címke: évforduló, tánc