a rovat írásai

Fesztivál értékekkel, genitáliák nélkül

Határon túli magyar társulatok vendégjátékát láthatja a közönség február 3. és 8. között az Újszínházban negyedik alkalommal megvalósuló Keresztény Színházi Fesztiválon. Az igazgató, Dörner György szerint a teátrum küldetése e végsőkig globalizált világban az, hogy a művészet eszközeivel felmutassa és védje a nemzeti és keresztény értékeket.

Migránshalál az osztrák színpadon

Színdarabban dolgozták fel az ausztriai autópályán talált hűtőkocsiban megfulladt migránsok tragédiáját. A darab első előadását a burgenlandi Pándorfalu (Parndorf) iskolájában tartották, a település menti útszakaszon találták meg a tragédia áldozatait 2015-ben.

Bartók újratöltve! az Átriumban

Középiskolás diákok fogalmazzák újra Bartók Béla három színpadi művét a Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Galéria Bartók újratöltve! pályázatának keretében kedden a budapesti Átrium Film-Színházban.

Kiállítás nyílik Pina Bausch társulatának történetéből

Emlékszilánkok címmel nyílik kiállítás Pina Bausch táncos-koreográfus társulatának történetéből hétfőn Budapesten az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben (OSZMI).

Peter Brook Csatamező című előadása látható a Trafóban

Peter Brook Csatamező (Battlefield) című előadása látható a Trafó Kortárs Művészetek Házában december 14. és 16. között. A produkció a hindu eposz, a Mahabharata csatajelenete utáni pillanatát merevíti ki 70 percben.

Akire színházat lehet építeni

Galambos Erzsi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja december 5-én lesz nyolcvanöt éves.

A szocialista csalogány

Elhunyt Gisela May, a német Kurázsi mamaként emlegetett színésznő és sanzonénekes. Kilencvenkét éves volt, és a Berliner Ensemble színház tájékoztatása szerint pénteken érte a halál. Az egykori NDK egyik legjelentősebb művésze távozott a személyében, gyászol a társulat.

​Forradalmár színésznő, aki Ferenc József kezéből vehette át az érdemkeresztet

Bizony voltak ilyen történetek is a boldog 19. században, amikor még vándorszínészek járták az országot, s ha nem volt mit enni, hát pecázni mentek a városszéli patakra az este még ünnepelt „sztárok”.

Teológus, akinek két színház is viseli a nevét

1891. november 19-én halt meg Csiky Gergely, a magyar polgári dráma megteremtője.

Mécs Károly: a színésznek meg kell őriznie integritását

A Kossuth-díjas színművészt november elején tüntették ki a Nemzet Művésze címmel. „Köszönöm, hogy itt és most lehetek a nemzet művésze, azé a nemzeté, amely magába fogadott, egész létem keretét és tartalmát adta” – mondta a díj átvételekor.

Hetven éve otthon a színpadon

Dózsa Imre Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, érdemes és kiváló művész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja és mesterművésze november 9-én lesz hetvenöt éves.

Színház összes cikke »

Hetven éve otthon a színpadon

dozsaimreleadDózsa Imre Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, érdemes és kiváló művész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja és mesterművésze november 9-én lesz hetvenöt éves.

Hároméves korában a kulisszák mögül totyogott be az Operaház színpadára, ahol nagynénje, Bartos Irén balerina lépett fel, a „debütálását” fogadó fergeteges taps emlékét ma is őrzi. A balett-táncosok világa hamar magával ragadta, kilencéves korában már tudta, hogy ezt a pályát választja. Az Állami Balettintézetben a kitűnő balettmester, az iskola alapító igazgatója, Lőrinc György segítette kibontakoztatni tehetségét. Végzése után, 1959-ben a Magyar Állami Operaház tagja lett. Az első szezon elején az Operaház akkori igazgatója, Nádasi Ferenc főszerepet osztott rá a Bihari nótája című darabban. Az előadás szakmailag nagy sikert aratott és magánéletében is meghatározó szerepet játszott: a női főszerepet táncoló Szumrák Verával egymásba szerettek és 1963-ban összeházasodtak.

Dózsa Imre, a Magyar Állami Operaház balettművésze táncol Aszafjev: Párizs lángjai című operájának egyik jelenetében a próbán. A balettegyüttes művészei stockholmi és helsinki-i vendégszereplésre készülnek. MTI Fotó: Keleti Éva
Dózsa Imre Aszafjev: Párizs lángjai című operájának egyik jelenetében 1964-ben (MTI Fotó: Keleti Éva)

A sikeres bemutatkozás után sorra kapta a fontosabbnál fontosabb feladatokat, eltáncolta a balett-repertoár szinte összes vezető szerepét. Otthonosan mozgott a klasszikus-romantikus balettek és a modern alkotások világában egyaránt, szerepeit magas színvonalon formálta meg. Színpadi megjelenésével, mozdulatainak eleganciájával kiérdemelte a megtisztelő „danseur noble” jelzőt. Kivételes személyiségeket és kivételes emberi tulajdonságokat jelenített meg, így az isteni magasabbrendűséget (George Balanchine Apolló című balettjének címszerepében), a férfias bátorságot és önfeláldozást (a Spartacus címszereplőjeként), az uralkodó határozottságot (Crassusként a Spartacusban), a kitartást (A fából faragott királyfi címszerepében), a nemes eleganciát (Desiré hercegként a Csipkerózsikában, Diótörő herceg szerepében a Diótörőben, az ifjú trónörökösként A hattyúk tavában), vagy a megváltó tisztaságot (A próba Jézusaként). 1963-ban magántáncosi kinevezést kapott, húsz éven át szinte csak főszerepeket táncolt. Tehetségére külföldön is felfigyeltek, 1970 és 1975 között a Svéd Királyi Balett, 1975-től öt évig a berlini Deutsche Oper vendégművésze, vezető szólistája volt, nagy sikerű moszkvai, New York-i, londoni, bécsi és müncheni vendégszereplésekkel öregbítette a hazai táncművészet hírét.

Dózsa Imre Kossuth-díjas balett-táncos, kiváló művész,  1941. november 9-én született Budapesten. A képen: Dózsa Imre Molcsanov: Macbeth című balettjében a Magyar Állami Operaház színpadán. MTI Fotó: Földi Imre
Molcsanov: Macbeth című balettjében a Magyar Állami Operaház színpadán 1986-ban. (MTI Fotó: Földi Imre)

A színpad oktatóként is vonzotta. 1964-ben balettpedagógusi diplomát is szerzett, és még aktív táncos korában, 1979-ben elfogadta a felkérést az Állami Balettintézet szakmai igazgatására. Az ország máig egyetlen, diplomát adó táncművészképzője az ő irányításával alakult át Magyar Táncművészeti Főiskolává. Az intézménynek 1991-ig főigazgatója, 1992-1998 között tanszékvezetője, 1998-2006 között ismét főigazgatója volt, 2001-ben az ő vezetése alatt vehették birtokba a XIV. kerületi, Columbus utcai új campust, majd a következő évben a 12 vadonatúj balett-termet – a magyar táncművészeti oktatás több mint fél évszázados vándorlás után kapott itt méltó elhelyezést. 2005-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, és még ebben az évben tanszékvezetői megbízást kapott a Semmelweis Egyetem Sport- és Testnevelés-tudományi Karán is, 2007-ig vezette a Torna, RG, Tánc és Aerobik Tanszéket.

dozsaimre
Dózsa Imre (forrás: mtf.hu)

1983-tól a Magyar Állami Operaház balettmestereként, 1983-84-ben balettigazgatójaként működött. Külföldre is többször hívták: a chilei Állami Színháznál balettigazgató (1989-92), 1993-ban az Észak-Karolinai Művészeti Egyetemen, a következő évben a Svéd Királyi Balettnél, 1994-95 között az ugyancsak svédországi Cullberg Balettnél vendég balettmester volt. A szakmai siker titkáról így nyilatkozott: „a mi pályánkon különösen fontos a talentum, ami olyan adomány, adottság, mely nem tanítható. Ha valaki tehetséges, azonnal látszik a mozgásán, de ha nem társul hozzá rengeteg szorgalom, semmire sem megy. Nálunk a tehetség és a szorgalom együttes megléte szükséges a sikeres pályafutáshoz.” Művészetét számos kitüntetéssel ismerték el: 1964-ben Liszt Ferenc-díjat, 1975-ben érdemes művész címet, 1978-ban Kossuth-díjat, 1983-ban kiváló művész címet kapott. 1997-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki. 2001-ben lett a Magyar Állami Operaház örökös tagja, 2003-ban mesterművésze, 2004-ben a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjává választották. 2009-ben a Magyar Táncművészek Szövetsége életműdíját vehette át. A Magyar Táncművészeti Főiskola Szenátusa 2011-ben professzor emeritus címet adományozott neki. 2011-ben a Köztársaság Elnökének Érdemérmével tüntették ki balettművészi pályája mellett táncpedagógiai munkája, valamint a Táncművészeti Főiskola vezetőjeként végzett kimagasló tevékenysége elismeréséül.

Jelenleg is aktív, vizsgákra és versenyekre készíti fel diákjait. Az Operaház balettmestereként részt vesz a repertoáron szereplő balettek, A diótörő és a november 19-én bemutatandó Don Quijote betanításában, közreműködik a 2017 tavaszára tervezett, Lord Byron azonos című verse által inspirált táncjáték, A kalóz színpadra állításában.

MTI

• Publikálva: 2016.11.08. 08:52 • Címke: évforduló, tánc