a rovat írásai

A színház erős, mindent túlél, háborút, cenzúrát, pénzhiányt

Ma van a színházi világnap, ebből az alkalomból a színházakban az előadások előtt felolvassák azt a nemzetközi üzenetet, amelyet az idén Isabelle Huppert neves francia színművész fogalmazott meg.

Erdélyben a Nemzeti Színház

Erdélyben, a szerző, Tamási Áron szülőföldjén turnézik Vitéz lélek című produkciójával a budapesti Nemzeti Színház.Hétfőn a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban, kedden Farkaslakán, a Tamási Áron Művelődési Házban, szerdán Székelyudvarhelyen, a Tomcsa Sándor Színházban, csütörtökön pedig Csíkszeredában, a Szakszervezetek Művelődési Házában látható az előadás, amely 2013 őszén Vidnyánszky Attila első rendezése volt a Nemzeti Színház igazgatójaként.

Száz éve született a kétszeres Kossuth-díjas rendező

Száz éve, 1917. március 17-én született Budapesten Marton Endre kétszeres Kossuth-díjas színész, rendező.

Gáspár Sándor Jack Nicholson legendás szerepében

Gáspár Sándorral az egyik főszerepben tűzi műsorra Az eastwicki boszorkányok című produkciót a Játékszín április 22-én. A darab filmváltozatában Jack Nicholson nyújtott annak idején emlékezetes alakítást.

Csíksomlyói passió a Nemzetiben

Csíksomlyói passió címmel mutat be előadást pénteken a Nemzeti Színház pénteken 18. századi ferences iskoladrámák és Szőcs Géza Passió című műve alapján. A produkció rendezője Vidnyánszky Attila, koreográfusa Zsuráfszky Zoltán.

Mindent eljátszott, csak épp operát nem énekelt

Március 6-án nyolcvan éves Király Levente Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész, a vidéki színművészek közül az első, aki a nemzet színésze lett.

Szent Ferenc a Nemzetiben

Michel de Ghelderode Az Úr komédiásai – Képek Assisi Szent Ferenc életéből című darabját tűzi műsorra a Nemzeti Színház: a látványra, táncra, zenére és látomásos képekre épülő összművészeti produkciót Bakos-Kiss Gábor főszereplésével Bozsik Yvette rendezésében mutatják be.

Haumannék és a Fösvény

A Haumann-család színésztagjaival mutatja be Moliere A fösvény című darabját pénteken a Magyar Színház. A főszerepet Haumann Péter játssza.  A Lengyel Ferenc rendezésében látható darabban a Harpagont alakító Haumann Péter partnereként a főhős gyermekeit - Cleante és Elise szerepét - Haumann Máté és Haumann Petra játssza.

Eperjes, Schiller és az emberiség felelőssége

Eperjes Károly rendezésében mutatják be Friedrich Schiller Ármány és szerelem című drámáját február 17-én a Békéscsabai Jókai Színházban. Eperjes Károly az MTI-nek elmondta, akkor vesz elő egy darabot, ha úgy érzi, annak jelen pillanatban is érvényes mondanivalója van. A klasszikus darabok általában mindig érvényesek, de ez, „ebben a furcsa jelen pillanatunkban, a migráció, a világ megbolondulása idején″ különös erőt nyer – fogalmazott.

Humorhegyek a Tháliában

Megújul a Thália Színház Humorfesztiválja, valamint új rendszerben várja a közönséget a Határon Túli Magyar Színházak Szemléje, amelynek előadásai az évad során a színház műsorába építve láthatók ezentúl.

József és testvérei öt órában

Ötórás, háromrészes előadást készített Thomas Mann József és testvérei című regényéből az Örkény Színház, Ascher Tamás és Gáspár Ildikó közös rendezését szombaton mutatják be.

Színház összes cikke »

Hetven éve otthon a színpadon

dozsaimreleadDózsa Imre Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, érdemes és kiváló művész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja és mesterművésze november 9-én lesz hetvenöt éves.

Hároméves korában a kulisszák mögül totyogott be az Operaház színpadára, ahol nagynénje, Bartos Irén balerina lépett fel, a „debütálását” fogadó fergeteges taps emlékét ma is őrzi. A balett-táncosok világa hamar magával ragadta, kilencéves korában már tudta, hogy ezt a pályát választja. Az Állami Balettintézetben a kitűnő balettmester, az iskola alapító igazgatója, Lőrinc György segítette kibontakoztatni tehetségét. Végzése után, 1959-ben a Magyar Állami Operaház tagja lett. Az első szezon elején az Operaház akkori igazgatója, Nádasi Ferenc főszerepet osztott rá a Bihari nótája című darabban. Az előadás szakmailag nagy sikert aratott és magánéletében is meghatározó szerepet játszott: a női főszerepet táncoló Szumrák Verával egymásba szerettek és 1963-ban összeházasodtak.

Dózsa Imre, a Magyar Állami Operaház balettművésze táncol Aszafjev: Párizs lángjai című operájának egyik jelenetében a próbán. A balettegyüttes művészei stockholmi és helsinki-i vendégszereplésre készülnek. MTI Fotó: Keleti Éva
Dózsa Imre Aszafjev: Párizs lángjai című operájának egyik jelenetében 1964-ben (MTI Fotó: Keleti Éva)

A sikeres bemutatkozás után sorra kapta a fontosabbnál fontosabb feladatokat, eltáncolta a balett-repertoár szinte összes vezető szerepét. Otthonosan mozgott a klasszikus-romantikus balettek és a modern alkotások világában egyaránt, szerepeit magas színvonalon formálta meg. Színpadi megjelenésével, mozdulatainak eleganciájával kiérdemelte a megtisztelő „danseur noble” jelzőt. Kivételes személyiségeket és kivételes emberi tulajdonságokat jelenített meg, így az isteni magasabbrendűséget (George Balanchine Apolló című balettjének címszerepében), a férfias bátorságot és önfeláldozást (a Spartacus címszereplőjeként), az uralkodó határozottságot (Crassusként a Spartacusban), a kitartást (A fából faragott királyfi címszerepében), a nemes eleganciát (Desiré hercegként a Csipkerózsikában, Diótörő herceg szerepében a Diótörőben, az ifjú trónörökösként A hattyúk tavában), vagy a megváltó tisztaságot (A próba Jézusaként). 1963-ban magántáncosi kinevezést kapott, húsz éven át szinte csak főszerepeket táncolt. Tehetségére külföldön is felfigyeltek, 1970 és 1975 között a Svéd Királyi Balett, 1975-től öt évig a berlini Deutsche Oper vendégművésze, vezető szólistája volt, nagy sikerű moszkvai, New York-i, londoni, bécsi és müncheni vendégszereplésekkel öregbítette a hazai táncművészet hírét.

Dózsa Imre Kossuth-díjas balett-táncos, kiváló művész,  1941. november 9-én született Budapesten. A képen: Dózsa Imre Molcsanov: Macbeth című balettjében a Magyar Állami Operaház színpadán. MTI Fotó: Földi Imre
Molcsanov: Macbeth című balettjében a Magyar Állami Operaház színpadán 1986-ban. (MTI Fotó: Földi Imre)

A színpad oktatóként is vonzotta. 1964-ben balettpedagógusi diplomát is szerzett, és még aktív táncos korában, 1979-ben elfogadta a felkérést az Állami Balettintézet szakmai igazgatására. Az ország máig egyetlen, diplomát adó táncművészképzője az ő irányításával alakult át Magyar Táncművészeti Főiskolává. Az intézménynek 1991-ig főigazgatója, 1992-1998 között tanszékvezetője, 1998-2006 között ismét főigazgatója volt, 2001-ben az ő vezetése alatt vehették birtokba a XIV. kerületi, Columbus utcai új campust, majd a következő évben a 12 vadonatúj balett-termet – a magyar táncművészeti oktatás több mint fél évszázados vándorlás után kapott itt méltó elhelyezést. 2005-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, és még ebben az évben tanszékvezetői megbízást kapott a Semmelweis Egyetem Sport- és Testnevelés-tudományi Karán is, 2007-ig vezette a Torna, RG, Tánc és Aerobik Tanszéket.

dozsaimre
Dózsa Imre (forrás: mtf.hu)

1983-tól a Magyar Állami Operaház balettmestereként, 1983-84-ben balettigazgatójaként működött. Külföldre is többször hívták: a chilei Állami Színháznál balettigazgató (1989-92), 1993-ban az Észak-Karolinai Művészeti Egyetemen, a következő évben a Svéd Királyi Balettnél, 1994-95 között az ugyancsak svédországi Cullberg Balettnél vendég balettmester volt. A szakmai siker titkáról így nyilatkozott: „a mi pályánkon különösen fontos a talentum, ami olyan adomány, adottság, mely nem tanítható. Ha valaki tehetséges, azonnal látszik a mozgásán, de ha nem társul hozzá rengeteg szorgalom, semmire sem megy. Nálunk a tehetség és a szorgalom együttes megléte szükséges a sikeres pályafutáshoz.” Művészetét számos kitüntetéssel ismerték el: 1964-ben Liszt Ferenc-díjat, 1975-ben érdemes művész címet, 1978-ban Kossuth-díjat, 1983-ban kiváló művész címet kapott. 1997-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki. 2001-ben lett a Magyar Állami Operaház örökös tagja, 2003-ban mesterművésze, 2004-ben a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjává választották. 2009-ben a Magyar Táncművészek Szövetsége életműdíját vehette át. A Magyar Táncművészeti Főiskola Szenátusa 2011-ben professzor emeritus címet adományozott neki. 2011-ben a Köztársaság Elnökének Érdemérmével tüntették ki balettművészi pályája mellett táncpedagógiai munkája, valamint a Táncművészeti Főiskola vezetőjeként végzett kimagasló tevékenysége elismeréséül.

Jelenleg is aktív, vizsgákra és versenyekre készíti fel diákjait. Az Operaház balettmestereként részt vesz a repertoáron szereplő balettek, A diótörő és a november 19-én bemutatandó Don Quijote betanításában, közreműködik a 2017 tavaszára tervezett, Lord Byron azonos című verse által inspirált táncjáték, A kalóz színpadra állításában.

MTI

• Publikálva: 2016.11.08. 08:52 • Címke: évforduló, tánc