​A drámát író, színészkedő főügyész

Nem csak a Bánk bánt írta meg, hanem más színpadi műveket is összeállított a 225 éve született Katona József, aki végül Kecskemét főügyészeként kapott 39 évesen szívrohamot a városháza előtt. Írt verseket, várostörténetet, emellett maga is megjelent a világot jelentő deszkákon. Nem érte meg a Bánk bán bemutatóját és sikerét sem.

Komoly, becsületességéről híres férfiúvá érett Katona József, a takácsmester gyermeke, akit apja a pesti, szegedi és kecskeméti piaristákhoz járatott iskolába. Ami meg is hozta az eredményt, 1810 és 1813 között a jogot is elvégezte, s mindjárt ügyvédbojtár is lett Pesten, hogy aztán rövidesen saját praxisát is megkezdje, majd pedig jegyzői feladatokat is vállaljon. De ettől még nem lenne annyira érdekes a történet, Katonának viszont volt egy másik élete is, ami a színházhoz kötődött. Hogy honnan jött ez a szenvedély, nem lehet tudni, de Pesten, mialatt a jogot végezte, már működött a Második Pesti Magyar Játékszíni Társaság, aminek Katona fordításokból, átdolgozásokból származó darabokat is szállított. Sőt, 1812-ben műkedvelőként maga is megjelent a színpadon, és vidéki fellépéseken rendezett is. Állítólag Othello szerepében lépett fel, aminek megfelelt erőteljes alkata is. És nem mellesleg ekkoriban reménytelenül szerelmes volt Dérynébe, aki nem válaszolt leveleire.


forrás: OSZK

A szülők viszont nem nézték jó szemmel ezt a kettős életet, józan gondolkodással nem hagyták kárba veszni a fiúk taníttatására fordított pénzeket, így Katona József az 1816-os ügyvédi vizsga után négy évvel már Kecskemét városának tiszti alügyésze volt, hogy aztán 1826-ban immár a város főügyészeként végképp eltávolodjon a színjátszás világától. Erre az időre irodalmi alkotásai és tanulmányai is megszülettek. Fordításokkal és átdolgozásokkal kezdett, hiszen ebben az időben még nem állt rendelkezésre elég magyar nyelvű darab. Huszonkét ilyen munkáját emlegetik, hogy aztán saját művekkel is előálljon. Az első egy Luca széke című misztériumjáték volt, de írt drámát a cseh Žiśkáról és Jeruzsálem pusztulásáról is. Volt hát némi gyakorlata, mikor 1814-ban megjelent az Erdélyi Múzeum folyóirat drámapályázata a kolozsvári színház nyitódarabjára. 1815 szeptember vége a határidő, és Katona el is küldi a Bánk bánt, de semmi visszhang, azt is feltételezik, hogy meg sem érkezett a darab időben Kolozsvárra.

A Bánk bán kéziratának egy oldala (forrás: Wikipedia)

Az 1819-ben átdolgozott drámát végül 1921-ben kiadják, de a cenzúra színpadra nem engedi. Katona viszont apja szövőszékén ülve felolvassa egy színészbarátjának, aki majd 1833 februárjára megszervezi a kassai ősbemutatót. Katona ekkor már három éve halott, az apja temetteti el kölcsönpénzből, és gyűjti össze verseit. Amik mellett színházi tanulmányok és Kecskemét történetével foglalkozó írások is maradtak utána egy ládányi mennyiségben. Ebből a család aztán tűzgyújtáshoz is használt el lapokat a visszaemlékezések szerint. Egyes kutatások arról szólnak, hogy volt még legalább tíz drámája, de az biztos, hogy Déryné ott volt 1834 augusztusának végén Melinda szerepében a kolozsvári bemutatón. Ahol Ottót, mint ahogyan Kassán is, a nagy Egressy Gábor játszotta. A nemzeti sorskérdéseinkről szóló dráma pedig hallhatatlan lett, és az is marad, ameddig van magyar színjátszás.



Pálffy Lajos  

• Publikálva: 2016.11.11. 13:12 • Címke: évforduló