a rovat írásai

Író, aki elment Napóleonnal Moszkváig

Százhetvenöt éve, 1842. március 23-án hunyt el Párizsban Stendhal, a 19. század első felének egyik legeredetibb és legkiválóbb francia írója, az irodalmi realizmus egyik első mestere.

Olvassunk ismét Hamvast!

A 120 éve született Hamvas Béláról három-, négyezer leütésben megírni az igazságot képtelenség. Mégsem térhetünk el a megszokott terjedelemtől, ezért mindjárt jó az elején le kell szögeznem, hogy bizonyos életrajzi adatok és művek nem fognak szerepelni az alább következő szövegben. Viszont bátran ajánlhatom a Wikipédia Hamvasról szóló szócikkét, ami majdhogynem kimerítő, legalább is az adataiban.

Áfra János képviselt bennünket Rómában

Áfra János költő képviselte Magyarországot a költészet világnapja (Giornata mondiale della poesia) című rendezvénysorozaton, amelyet az európai uniós országok kulturális intézeteit magába tömörítő szervezet, az EUNIC rendez Rómában.

Arzén volt az írónő gyógyszerében?

Szakértők szerint valószínűleg arzénmérgezés okozta Jane Austen (1775-1817) látásának súlyos romlását, a brit írónő élete végén már szinte teljesen megvakult.

Nagydíj Az isteni színjáték fordítójának

Az Isteni színjáték fordításáért Nádasdy Ádám veheti át az Artisjus Irodalmi Nagydíjat 2017-ben. A Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület irodalmi díjazottjai között van Ladik Katalin, Ménes Attila, Dérczy Péter és György Péter is – közölte a szervezet.

Regény 300 ezer kínai lemészárlásáról

Murakami Haruki japán író új regénye, a Kisidancso Gorosi (angolul Killing Commendatore) a japán megszállók által 1937-ben elkövetett nankingi mészárlás témájával foglalkozik.

Hogyan került az elázott szárnyú angyal a tyúkólba?

Reggel 9-kor látott neki az írásnak, és délután háromig művelte, miközben negyven erős cigarettát is elszívott. Overallban írt, zavarták volna nagyon a zajok és a hideg, a Száz év magányon pontosan 18 hónapig dolgozott, miközben igazából filmet szeretett volna forgatni Mexikóban. 90 éves lenne Gabriel García Márquez, talán meg is éri, ha nincs az a napi negyven cigaretta.

A költő, aki hatvanezer magyar kifejezést írt bele műveibe

Kétszáz éve született Arany János, legnagyobb költőink egyike. A mai magyar számára szinte hihetetlen, hogy hatvanezer szót írt bele műveibe, míg manapság ennek töredéke, alig egy-két ezer kifejezés, amit használ az utca embere. És hihetetlen az is, hogy nyelvkönyvek és tanárok nélkül sajátította el a német mellett az angol és a francia nyelveket is. Shakespeare-fordításai mindmáig érvényesek még akkor is, ha beszélni egyáltalán nem tudott angolul. Közben volt idő, hogy marhaleveleket körmölt napi tíz órában Szalontán, és ha ideje adódott, hát verseket írt.

A PIM-bem kezdetét vette az Arany-emlékév

Összművészeti előadással, versekkel, zenével, tánccal és irodalomtörténeti megemlékezéssel vette kezdetét a költő születésnapjának előestéjén a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékévhez kapcsolódó programjai.

Ki emlékszik még itt Devecseri Gáborra?

Hát igen, a felejtés rettenetes dolog. Ha a 100 éve született Devecseri Gábor most visszatérhetne néhány órára, biztosan szomorú lenne azt látván, hogy milyen kevesen emlékeznek rá, tudnak róla egyáltalán. Pedig nagyon jó költő volt, és talán még jobb műfordító. Az ő magyarításában olvashatjuk az Iliász és az Odüsszeia szép hexametereit. De R. L. Stevenson Kincses szigetét is. Ugyanakkor tipikus példája volt annak, hogyan lesz a nagypolgári családban felcseperedő tehetséges ifjúból néhány évre hithű kommunista.

Arany-balladák másképp

Arany János születésének 200. évfordulóján és az Arany János-emlékév nyitónapján a Zichy Szín-Műhely különleges emlékműsorral, rendhagyó irodalomórával tiszteleg a költő előtt március 2-án a Stefánia Palota színháztermében.

Irodalom összes cikke »

​A drámát író, színészkedő főügyész

katona_leadNem csak a Bánk bánt írta meg, hanem más színpadi műveket is összeállított a 225 éve született Katona József, aki végül Kecskemét főügyészeként kapott 39 évesen szívrohamot a városháza előtt. Írt verseket, várostörténetet, emellett maga is megjelent a világot jelentő deszkákon. Nem érte meg a Bánk bán bemutatóját és sikerét sem.

Komoly, becsületességéről híres férfiúvá érett Katona József, a takácsmester gyermeke, akit apja a pesti, szegedi és kecskeméti piaristákhoz járatott iskolába. Ami meg is hozta az eredményt, 1810 és 1813 között a jogot is elvégezte, s mindjárt ügyvédbojtár is lett Pesten, hogy aztán rövidesen saját praxisát is megkezdje, majd pedig jegyzői feladatokat is vállaljon. De ettől még nem lenne annyira érdekes a történet, Katonának viszont volt egy másik élete is, ami a színházhoz kötődött. Hogy honnan jött ez a szenvedély, nem lehet tudni, de Pesten, mialatt a jogot végezte, már működött a Második Pesti Magyar Játékszíni Társaság, aminek Katona fordításokból, átdolgozásokból származó darabokat is szállított. Sőt, 1812-ben műkedvelőként maga is megjelent a színpadon, és vidéki fellépéseken rendezett is. Állítólag Othello szerepében lépett fel, aminek megfelelt erőteljes alkata is. És nem mellesleg ekkoriban reménytelenül szerelmes volt Dérynébe, aki nem válaszolt leveleire.

katona_oszk
forrás: OSZK

A szülők viszont nem nézték jó szemmel ezt a kettős életet, józan gondolkodással nem hagyták kárba veszni a fiúk taníttatására fordított pénzeket, így Katona József az 1816-os ügyvédi vizsga után négy évvel már Kecskemét városának tiszti alügyésze volt, hogy aztán 1826-ban immár a város főügyészeként végképp eltávolodjon a színjátszás világától. Erre az időre irodalmi alkotásai és tanulmányai is megszülettek. Fordításokkal és átdolgozásokkal kezdett, hiszen ebben az időben még nem állt rendelkezésre elég magyar nyelvű darab. Huszonkét ilyen munkáját emlegetik, hogy aztán saját művekkel is előálljon. Az első egy Luca széke című misztériumjáték volt, de írt drámát a cseh Žiśkáról és Jeruzsálem pusztulásáról is. Volt hát némi gyakorlata, mikor 1814-ban megjelent az Erdélyi Múzeum folyóirat drámapályázata a kolozsvári színház nyitódarabjára. 1815 szeptember vége a határidő, és Katona el is küldi a Bánk bánt, de semmi visszhang, azt is feltételezik, hogy meg sem érkezett a darab időben Kolozsvárra.

bank
A Bánk bán kéziratának egy oldala (forrás: Wikipedia)

Az 1819-ben átdolgozott drámát végül 1921-ben kiadják, de a cenzúra színpadra nem engedi. Katona viszont apja szövőszékén ülve felolvassa egy színészbarátjának, aki majd 1833 februárjára megszervezi a kassai ősbemutatót. Katona ekkor már három éve halott, az apja temetteti el kölcsönpénzből, és gyűjti össze verseit. Amik mellett színházi tanulmányok és Kecskemét történetével foglalkozó írások is maradtak utána egy ládányi mennyiségben. Ebből a család aztán tűzgyújtáshoz is használt el lapokat a visszaemlékezések szerint. Egyes kutatások arról szólnak, hogy volt még legalább tíz drámája, de az biztos, hogy Déryné ott volt 1834 augusztusának végén Melinda szerepében a kolozsvári bemutatón. Ahol Ottót, mint ahogyan Kassán is, a nagy Egressy Gábor játszotta. A nemzeti sorskérdéseinkről szóló dráma pedig hallhatatlan lett, és az is marad, ameddig van magyar színjátszás.

bank

Pálffy Lajos  

• Publikálva: 2016.11.11. 13:12 • Címke: évforduló

Digitális Irodalmi Akadémia