a rovat írásai

Proust is ott van az esküvői tömegben

Marcel Proust francia írót fedezte fel egy kanadai kutató egy 1904 novemberében készült filmfelvételen, amely egy párizsi templomot elhagyó esküvői tömeget ábrázol.

Új Rejtő-könyv a láthatáron

Eddig kiadatlan, kisebb terjedelmű Rejtő Jenő-szövegeket, levéltári dokumentumokat és fotókat felvonultató emlékkötet jelent meg a Szépmíves Kiadó és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) gondozásában.

Csáth Géza nem volt varázsló

„A varázsló egy harminc éven aluli férfi, akinek arca már egészen szomorú, ráncos és kisgyerekes volt, a sok ópiumtól, cigarettától és csóktól, hamvazó szerdán, kora hajnalban haldoklott” – írja a 130 éve született Csáth Géza egyik, talán a legszebb novellájában. És mintha csak saját magáról szólna ez a mondat, hiszen már 23 éves korában beadta magának az első adag morfiumot, és aztán nem volt megállás. 1910. április 10-e után élete nem volt más, mint lassú haldoklás, hiába hangoztatta, hogy megéri a történet, mert 10 év alatt húszmillió évet is élhet a szerrel.

 

Bácsalmásra és Brazíliába utazik a Balassi-kard

Szikra János bácsalmási költő és Nelson Ascher brazil műfordító veheti át idén a Balassi-kardot kedden Budapesten – közölték a szervezők az MTI-vel.

Jaj, Hrabal Úr, hát maga már húsz éve nincs itt!

Jaj, milyen gyorsan elröppent ez a húsz esztendő Hrabal Úr, mert legalább is itt a földön gyorsulni látszik az idő. Nem tudom odafönn milyen sebességű a dolgok múlása, de itt nagy. És mindenféle ködök zavarják már a tisztán látást, de az biztos, hogy maga egészen jó írásokat tett közzé. Különösen arról az időről, amikor az Örökkévalóság gátján lakott a megszállott rézmetszővel, Valdimírkával. Ez meg még régebben volt, de jártam arra, és a kocsmák megvannak. És a Tigrisben is mérik még a 12-es pilsenit. Csak az a sok turista ne lenne…

Meghalt a Márai-díjas erdélyi író

Életének 65. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt Mózes Attila Márai Sándor-díjas prózaíró, irodalomkritikus, szerkesztő – közölte szerdán a Helikon című kolozsvári irodalmi folyóirat.

A szecsuáni hóhérok nyert Budaörsön

Szabó T. Anna nyerte el a legjobb drámáért járó fődíjat a XX. Magyar Drámaíró Versenyen, amelyet a Budaörsi Latinovits Színházban rendeztek meg a hétvégén a magyar kultúra napjához kapcsolódva. A legjobb előadás közönségdíját Pataki Éva kapta.

Tollforgató-verseny Budaörsön

Az idén Mezey Katalin, Pataki Éva és Szabó T. Anna ír egy éjszaka alatt színdarabot a Magyar Drámaíró Versenyen, amelyet ezúttal a Budaörsi Latinovits Színházban rendeznek meg január 21-én és 22-én a magyar kultúra napja alkalmából.

Hogy tudják, ki volt az a Mészöly Miklós

Vers- és prózamondó versenyt rendeznek Szekszárdon Mészöly Miklós (1921-2001) műveiből, a megméretéssel a rendezők a fiatalokhoz szeretnék közel hozni a Kossuth-díjas író életművét.

Aki le merte írni a gyilkosokról, hogy gyilkosok voltak

Halálának tizedik évfordulója alkalmából Budakeszin felavatták Nagy Gáspár Kossuth- és József Attila-díjas költő szobrát. Nagy Gáspár a Vas megyei Bérbaltaváron született 1949. május 4-én. Felmenői földművesek voltak. Gyermekkorának két meghatározó élménye a paraszti lét és a kereszténység volt. Ezekre alapozva merte leírni a sok hallgató között azokat a verseket, amik miatt aztán a rendszer lapszámokat zúzott be.

Tizenhét Oscar született a történetéből

Százhuszonöt éve, 1892. január 3-án született J. R. R. Tolkien angol nyelv- és irodalomtörténész, A Gyűrűk Ura című regénytrilógia írója.

Irodalom összes cikke »

​A drámát író, színészkedő főügyész

katona_leadNem csak a Bánk bánt írta meg, hanem más színpadi műveket is összeállított a 225 éve született Katona József, aki végül Kecskemét főügyészeként kapott 39 évesen szívrohamot a városháza előtt. Írt verseket, várostörténetet, emellett maga is megjelent a világot jelentő deszkákon. Nem érte meg a Bánk bán bemutatóját és sikerét sem.

Komoly, becsületességéről híres férfiúvá érett Katona József, a takácsmester gyermeke, akit apja a pesti, szegedi és kecskeméti piaristákhoz járatott iskolába. Ami meg is hozta az eredményt, 1810 és 1813 között a jogot is elvégezte, s mindjárt ügyvédbojtár is lett Pesten, hogy aztán rövidesen saját praxisát is megkezdje, majd pedig jegyzői feladatokat is vállaljon. De ettől még nem lenne annyira érdekes a történet, Katonának viszont volt egy másik élete is, ami a színházhoz kötődött. Hogy honnan jött ez a szenvedély, nem lehet tudni, de Pesten, mialatt a jogot végezte, már működött a Második Pesti Magyar Játékszíni Társaság, aminek Katona fordításokból, átdolgozásokból származó darabokat is szállított. Sőt, 1812-ben műkedvelőként maga is megjelent a színpadon, és vidéki fellépéseken rendezett is. Állítólag Othello szerepében lépett fel, aminek megfelelt erőteljes alkata is. És nem mellesleg ekkoriban reménytelenül szerelmes volt Dérynébe, aki nem válaszolt leveleire.

katona_oszk
forrás: OSZK

A szülők viszont nem nézték jó szemmel ezt a kettős életet, józan gondolkodással nem hagyták kárba veszni a fiúk taníttatására fordított pénzeket, így Katona József az 1816-os ügyvédi vizsga után négy évvel már Kecskemét városának tiszti alügyésze volt, hogy aztán 1826-ban immár a város főügyészeként végképp eltávolodjon a színjátszás világától. Erre az időre irodalmi alkotásai és tanulmányai is megszülettek. Fordításokkal és átdolgozásokkal kezdett, hiszen ebben az időben még nem állt rendelkezésre elég magyar nyelvű darab. Huszonkét ilyen munkáját emlegetik, hogy aztán saját művekkel is előálljon. Az első egy Luca széke című misztériumjáték volt, de írt drámát a cseh Žiśkáról és Jeruzsálem pusztulásáról is. Volt hát némi gyakorlata, mikor 1814-ban megjelent az Erdélyi Múzeum folyóirat drámapályázata a kolozsvári színház nyitódarabjára. 1815 szeptember vége a határidő, és Katona el is küldi a Bánk bánt, de semmi visszhang, azt is feltételezik, hogy meg sem érkezett a darab időben Kolozsvárra.

bank
A Bánk bán kéziratának egy oldala (forrás: Wikipedia)

Az 1819-ben átdolgozott drámát végül 1921-ben kiadják, de a cenzúra színpadra nem engedi. Katona viszont apja szövőszékén ülve felolvassa egy színészbarátjának, aki majd 1833 februárjára megszervezi a kassai ősbemutatót. Katona ekkor már három éve halott, az apja temetteti el kölcsönpénzből, és gyűjti össze verseit. Amik mellett színházi tanulmányok és Kecskemét történetével foglalkozó írások is maradtak utána egy ládányi mennyiségben. Ebből a család aztán tűzgyújtáshoz is használt el lapokat a visszaemlékezések szerint. Egyes kutatások arról szólnak, hogy volt még legalább tíz drámája, de az biztos, hogy Déryné ott volt 1834 augusztusának végén Melinda szerepében a kolozsvári bemutatón. Ahol Ottót, mint ahogyan Kassán is, a nagy Egressy Gábor játszotta. A nemzeti sorskérdéseinkről szóló dráma pedig hallhatatlan lett, és az is marad, ameddig van magyar színjátszás.

bank

Pálffy Lajos  

• Publikálva: 2016.11.11. 13:12 • Címke: évforduló

Digitális Irodalmi Akadémia