a rovat írásai

Ma van a magyar dráma napja

A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.

King a rémkirály

Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.

Arany János a fasori kerítésen

Arany János üzenetei címmel a magyar irodalom egyik legnagyobb alakját kívánja megidézni születésének 200. évfordulója alkalmából a Magyar Írószövetség rendhagyó emlékkiállítása.

Regény született abból a torockói útból

Jókai Mór 140 éve megjelent Egy az Isten című regényének eredeti kéziratát is bemutatja a Petőfi Irodalmi Múzeum az unitárius egyház és az irodalom kapcsolatáról szóló kamarakiállításon, mondta a múzeum gyűjteményi igazgatója az M1 aktuális csatornán vasárnap.

Jókai Anna utolsó nagy ajándéka

Jókai Anna egyszerre volt a magyarok közösségének szószólója és élő lelkiismerete, mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön a Pesti Vigadóban, ahol bemutatták a júniusban elhunyt írónő utolsó könyvét, az Átvilágítás című önéletírást.

Vilhelmina kérdőre vonta Voltaire-t

Először láthatja a nagyközönség Voltaire és Vilhelmina porosz királyi hercegnő 1751-es levélváltását, amelyben a francia filozófus szemére vetik, hogy kevés szerepet ad a nőknek a darabjaiban.

Íróként óriás

Hetvenöt éve, 1942. szeptember 5-én hunyt el a 20. századi magyar realista próza egyik legnagyobb alakja, Móricz Zsigmond.

Vízbe dobják verseiket

Rövid irodalmi műveket alkotnak, azokat egy üvegpalackba teszik, majd lakó- vagy munkahelyük városának  valamely folyójába dobják írók egy szombaton indult német irodalmi projekt keretében.

Ott volt, amikor Zrínyit megölte a vaddisznó

Háromszázhetvenöt éve, 1642. szeptember 1-én született Kisbúnon (ma Boiu, Románia) gróf Bethlen Miklós emlékiratíró, erdélyi kancellár.

Novellákat várnak a statisztikusok

Novellaíró pályázatot hirdet 150 éves fennállásának alkalmából a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A felhívás témája a hivatalalapító Keleti Károly élete és munkássága, közölte a szervezet.

Ópium, hasis, vérbaj és gyönyörű versek

Százötven éve, 1867. augusztus 31-én hunyt el a modern francia líra egyik legnagyobb hatású alakja, Charles Baudelaire.

Irodalom összes cikke »

​A drámát író, színészkedő főügyész

katona_leadNem csak a Bánk bánt írta meg, hanem más színpadi műveket is összeállított a 225 éve született Katona József, aki végül Kecskemét főügyészeként kapott 39 évesen szívrohamot a városháza előtt. Írt verseket, várostörténetet, emellett maga is megjelent a világot jelentő deszkákon. Nem érte meg a Bánk bán bemutatóját és sikerét sem.

Komoly, becsületességéről híres férfiúvá érett Katona József, a takácsmester gyermeke, akit apja a pesti, szegedi és kecskeméti piaristákhoz járatott iskolába. Ami meg is hozta az eredményt, 1810 és 1813 között a jogot is elvégezte, s mindjárt ügyvédbojtár is lett Pesten, hogy aztán rövidesen saját praxisát is megkezdje, majd pedig jegyzői feladatokat is vállaljon. De ettől még nem lenne annyira érdekes a történet, Katonának viszont volt egy másik élete is, ami a színházhoz kötődött. Hogy honnan jött ez a szenvedély, nem lehet tudni, de Pesten, mialatt a jogot végezte, már működött a Második Pesti Magyar Játékszíni Társaság, aminek Katona fordításokból, átdolgozásokból származó darabokat is szállított. Sőt, 1812-ben műkedvelőként maga is megjelent a színpadon, és vidéki fellépéseken rendezett is. Állítólag Othello szerepében lépett fel, aminek megfelelt erőteljes alkata is. És nem mellesleg ekkoriban reménytelenül szerelmes volt Dérynébe, aki nem válaszolt leveleire.

katona_oszk
forrás: OSZK

A szülők viszont nem nézték jó szemmel ezt a kettős életet, józan gondolkodással nem hagyták kárba veszni a fiúk taníttatására fordított pénzeket, így Katona József az 1816-os ügyvédi vizsga után négy évvel már Kecskemét városának tiszti alügyésze volt, hogy aztán 1826-ban immár a város főügyészeként végképp eltávolodjon a színjátszás világától. Erre az időre irodalmi alkotásai és tanulmányai is megszülettek. Fordításokkal és átdolgozásokkal kezdett, hiszen ebben az időben még nem állt rendelkezésre elég magyar nyelvű darab. Huszonkét ilyen munkáját emlegetik, hogy aztán saját művekkel is előálljon. Az első egy Luca széke című misztériumjáték volt, de írt drámát a cseh Žiśkáról és Jeruzsálem pusztulásáról is. Volt hát némi gyakorlata, mikor 1814-ban megjelent az Erdélyi Múzeum folyóirat drámapályázata a kolozsvári színház nyitódarabjára. 1815 szeptember vége a határidő, és Katona el is küldi a Bánk bánt, de semmi visszhang, azt is feltételezik, hogy meg sem érkezett a darab időben Kolozsvárra.

bank
A Bánk bán kéziratának egy oldala (forrás: Wikipedia)

Az 1819-ben átdolgozott drámát végül 1921-ben kiadják, de a cenzúra színpadra nem engedi. Katona viszont apja szövőszékén ülve felolvassa egy színészbarátjának, aki majd 1833 februárjára megszervezi a kassai ősbemutatót. Katona ekkor már három éve halott, az apja temetteti el kölcsönpénzből, és gyűjti össze verseit. Amik mellett színházi tanulmányok és Kecskemét történetével foglalkozó írások is maradtak utána egy ládányi mennyiségben. Ebből a család aztán tűzgyújtáshoz is használt el lapokat a visszaemlékezések szerint. Egyes kutatások arról szólnak, hogy volt még legalább tíz drámája, de az biztos, hogy Déryné ott volt 1834 augusztusának végén Melinda szerepében a kolozsvári bemutatón. Ahol Ottót, mint ahogyan Kassán is, a nagy Egressy Gábor játszotta. A nemzeti sorskérdéseinkről szóló dráma pedig hallhatatlan lett, és az is marad, ameddig van magyar színjátszás.

bank

Pálffy Lajos  

• Publikálva: 2016.11.11. 13:12 • Címke: évforduló

Digitális Irodalmi Akadémia