a rovat írásai

Mind a 27 regénye ott volt a beststeller-listán

Kilencven éve, 1927. május 25-én született Robert Ludlum amerikai író, aki 27 regényt írt, és mindegyik felkerült a New York Times bestseller-listájára, az ő művei alapján készültek a Jason Bourne-filmek.

Önarckép álarcokban: A PIM Arany-kiállítása

Nem csupán egy generációt és nem is csak egy szűk értelmiségi réteget igyekszik megszólítani a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) hétfőn nyíló Önarckép álarcokban című Arany János kiállítása, mondta el a múzeum főigazgatója az eredeti kéziratok és személyes tárgyak mellett három dimenziós vetítést, zeneboxot és interaktív számítógépes pontokat is felvonultató tárlat sajtóbemutatóján.

Szabóinas, vándorszínész, szerzetes, vasutas és Nobel-díjas

Százötven éve, 1867. május 7-én született Wladyslaw Stanislaw Reymont Nobel-díjas lengyel író, a Parasztok című regény szerzője.

Proust panaszlevelet írt a hangos szex miatt

Marcel Proust francia regényíró egyik levele, amelyben a szomszédok túl hangos hancúrozására panaszkodott,  28 ezer euróért (8,8 millió forint) kelt el szerdán a Drouot árverési háznál, közölte a Drouot.

Elment a 80-as, 90-es évek kultkönyvének szerzője is

Elhunyt 88 évesen Robert M. Pirsig, A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete című filozofikus regény szerzője. Egészsége az utóbbi időben erősen hanyatlott, hétfőn halt meg South Berwick-i otthonában, közölte kiadója, a William Morrow.

A Dzsihád, avagy a Nyugat öngyilkossága a Könyvfesztiválon

Pawel Lisicki lengyel újságíró, szerkesztő szerint öngyilkosságot követ el a Nyugat, ha nem változtat az iszlámmal kapcsolatos magatartásán; a szerző erről szombaton beszélt a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, magyarul most, A Dzsihád, avagy a Nyugat öngyilkossága című megjelent kötetének bemutatóján.

Hóeke Menyhért is volt Tömörkény István

Száz éve, 1917. április 24-én hunyt el Tömörkény István író, régész, néprajzkutató. „Azzal a zavaros ténnyel kezdődik ez az egész élet, hogy még sohasem voltam abban a városban, amelyben – a keresztlevél szerint – születtem″ – írta 1913-ban kelt önéletrajzában.

150 kiállító és 500 program a könyvfesztiválon

Mintegy 150 kiállító könyvkínálata és csaknem 500 program, köztük könyvbemutatók, dedikálások, felolvasások, író-olvasó találkozók, koncertek és kiállítások várják a közönséget április 20. és 23. között a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, a Millenárison, ahol idén 28 ország képviselteti magát – mondta el Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnöke.

Tizenkét órányi vers 67 költőtől

A költészet napját 1964 óta minden évben József Attila (1905-1937) születésnapján, április 11-én ünneplik. A költő Fiumei úti sírkertben található nyughelyénél a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) szervezésében Földes László Hobo ad műsort József Attilára emlékezve. A nap másik fontos eseménye, hogy immár hetedik alkalommal rendezi meg a Versmaratont a közmédia: 67 magyar költő 12 órán át olvas fel verseiből és beszélget a művekről a Magyar Rádió régi, budapesti épületében.

Lassie hazatér vagy a tablet?

Egy régebbi korban ki ne olvasta volna gyermekfejjel Eric Knight Lassie hazatér című könyvét. Emlékszem, azidőtájt mindenki skót juhászt akart magának a faluban, mert mi a televízió helyett még inkább könyveket olvastunk. Most, hogy kedvet kapjon hozzá, felolvastam a 10 éves lányomnak néhány oldalt a Lassie-ből, és ő inkább a tabletje mellett döntött. Bevallom, így negyven év után én is lassúnak, kissé túlírtnak találtam a művet. De ez mit sem von le a 120 éve született szerző érdemeiből, akinek legalább olyan kalandos élete volt, mint az általa megálmodott skót juhászkutyának.

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Bányai Tamás

Tragikus hirtelenséggel elhunyt hétfőn Bányai Tamás író – közölte az MTI-vel írótársa, Majoros Sándor.​

Irodalom összes cikke »

​A drámát író, színészkedő főügyész

katona_leadNem csak a Bánk bánt írta meg, hanem más színpadi műveket is összeállított a 225 éve született Katona József, aki végül Kecskemét főügyészeként kapott 39 évesen szívrohamot a városháza előtt. Írt verseket, várostörténetet, emellett maga is megjelent a világot jelentő deszkákon. Nem érte meg a Bánk bán bemutatóját és sikerét sem.

Komoly, becsületességéről híres férfiúvá érett Katona József, a takácsmester gyermeke, akit apja a pesti, szegedi és kecskeméti piaristákhoz járatott iskolába. Ami meg is hozta az eredményt, 1810 és 1813 között a jogot is elvégezte, s mindjárt ügyvédbojtár is lett Pesten, hogy aztán rövidesen saját praxisát is megkezdje, majd pedig jegyzői feladatokat is vállaljon. De ettől még nem lenne annyira érdekes a történet, Katonának viszont volt egy másik élete is, ami a színházhoz kötődött. Hogy honnan jött ez a szenvedély, nem lehet tudni, de Pesten, mialatt a jogot végezte, már működött a Második Pesti Magyar Játékszíni Társaság, aminek Katona fordításokból, átdolgozásokból származó darabokat is szállított. Sőt, 1812-ben műkedvelőként maga is megjelent a színpadon, és vidéki fellépéseken rendezett is. Állítólag Othello szerepében lépett fel, aminek megfelelt erőteljes alkata is. És nem mellesleg ekkoriban reménytelenül szerelmes volt Dérynébe, aki nem válaszolt leveleire.

katona_oszk
forrás: OSZK

A szülők viszont nem nézték jó szemmel ezt a kettős életet, józan gondolkodással nem hagyták kárba veszni a fiúk taníttatására fordított pénzeket, így Katona József az 1816-os ügyvédi vizsga után négy évvel már Kecskemét városának tiszti alügyésze volt, hogy aztán 1826-ban immár a város főügyészeként végképp eltávolodjon a színjátszás világától. Erre az időre irodalmi alkotásai és tanulmányai is megszülettek. Fordításokkal és átdolgozásokkal kezdett, hiszen ebben az időben még nem állt rendelkezésre elég magyar nyelvű darab. Huszonkét ilyen munkáját emlegetik, hogy aztán saját művekkel is előálljon. Az első egy Luca széke című misztériumjáték volt, de írt drámát a cseh Žiśkáról és Jeruzsálem pusztulásáról is. Volt hát némi gyakorlata, mikor 1814-ban megjelent az Erdélyi Múzeum folyóirat drámapályázata a kolozsvári színház nyitódarabjára. 1815 szeptember vége a határidő, és Katona el is küldi a Bánk bánt, de semmi visszhang, azt is feltételezik, hogy meg sem érkezett a darab időben Kolozsvárra.

bank
A Bánk bán kéziratának egy oldala (forrás: Wikipedia)

Az 1819-ben átdolgozott drámát végül 1921-ben kiadják, de a cenzúra színpadra nem engedi. Katona viszont apja szövőszékén ülve felolvassa egy színészbarátjának, aki majd 1833 februárjára megszervezi a kassai ősbemutatót. Katona ekkor már három éve halott, az apja temetteti el kölcsönpénzből, és gyűjti össze verseit. Amik mellett színházi tanulmányok és Kecskemét történetével foglalkozó írások is maradtak utána egy ládányi mennyiségben. Ebből a család aztán tűzgyújtáshoz is használt el lapokat a visszaemlékezések szerint. Egyes kutatások arról szólnak, hogy volt még legalább tíz drámája, de az biztos, hogy Déryné ott volt 1834 augusztusának végén Melinda szerepében a kolozsvári bemutatón. Ahol Ottót, mint ahogyan Kassán is, a nagy Egressy Gábor játszotta. A nemzeti sorskérdéseinkről szóló dráma pedig hallhatatlan lett, és az is marad, ameddig van magyar színjátszás.

bank

Pálffy Lajos  

• Publikálva: 2016.11.11. 13:12 • Címke: évforduló

Digitális Irodalmi Akadémia