a rovat írásai

Eperjes, Schiller és az emberiség felelőssége

Eperjes Károly rendezésében mutatják be Friedrich Schiller Ármány és szerelem című drámáját február 17-én a Békéscsabai Jókai Színházban. Eperjes Károly az MTI-nek elmondta, akkor vesz elő egy darabot, ha úgy érzi, annak jelen pillanatban is érvényes mondanivalója van. A klasszikus darabok általában mindig érvényesek, de ez, „ebben a furcsa jelen pillanatunkban, a migráció, a világ megbolondulása idején″ különös erőt nyer – fogalmazott.

Humorhegyek a Tháliában

Megújul a Thália Színház Humorfesztiválja, valamint új rendszerben várja a közönséget a Határon Túli Magyar Színházak Szemléje, amelynek előadásai az évad során a színház műsorába építve láthatók ezentúl.

József és testvérei öt órában

Ötórás, háromrészes előadást készített Thomas Mann József és testvérei című regényéből az Örkény Színház, Ascher Tamás és Gáspár Ildikó közös rendezését szombaton mutatják be.

Színház a korán nyugovóra térőknek

Drive Time Színház elnevezéssel kínál hétköznap kora estére, a csúcsforgalom idejére, munkaidő után, 17 óra 30 perctől stúdióelőadásokat a József Attila Színház.

Eltáncolják a letartóztatást és a munkatábort

A letartóztatás sokkjára, a tábori élet szenvedéseire, és a hazatérés vagy haza nem érkezés drámájára épül a szovjet Gulág-táborok áldozataira emlékező, Mementó című táncelőadás, amelyet pénteken mutatnak be a Várkert Bazárban.

Versünnep Arany, Ady és Kassák költeményeivel

A 200 évvel ezelőtt született Arany Jánosra is emlékezik a 2017-es Versünnep Fesztivál, amelyre hivatásos színművészek és előadóművészek, valamint szakirányú közép- és felsőoktatási intézmények 19. életévüket betöltött hallgatói jelentkezhetnek – mondta Kolti Helga, a Versünnep Alapítvány kuratóriumi elnöke szerdán Budapesten.

Fesztivál értékekkel, genitáliák nélkül

Határon túli magyar társulatok vendégjátékát láthatja a közönség február 3. és 8. között az Újszínházban negyedik alkalommal megvalósuló Keresztény Színházi Fesztiválon. Az igazgató, Dörner György szerint a teátrum küldetése e végsőkig globalizált világban az, hogy a művészet eszközeivel felmutassa és védje a nemzeti és keresztény értékeket.

Migránshalál az osztrák színpadon

Színdarabban dolgozták fel az ausztriai autópályán talált hűtőkocsiban megfulladt migránsok tragédiáját. A darab első előadását a burgenlandi Pándorfalu (Parndorf) iskolájában tartották, a település menti útszakaszon találták meg a tragédia áldozatait 2015-ben.

Bartók újratöltve! az Átriumban

Középiskolás diákok fogalmazzák újra Bartók Béla három színpadi művét a Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Galéria Bartók újratöltve! pályázatának keretében kedden a budapesti Átrium Film-Színházban.

Kiállítás nyílik Pina Bausch társulatának történetéből

Emlékszilánkok címmel nyílik kiállítás Pina Bausch táncos-koreográfus társulatának történetéből hétfőn Budapesten az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben (OSZMI).

Peter Brook Csatamező című előadása látható a Trafóban

Peter Brook Csatamező (Battlefield) című előadása látható a Trafó Kortárs Művészetek Házában december 14. és 16. között. A produkció a hindu eposz, a Mahabharata csatajelenete utáni pillanatát merevíti ki 70 percben.

Színház összes cikke »

​Forradalmár színésznő, aki Ferenc József kezéből vehette át az érdemkeresztet

laborfalvi_leadBizony voltak ilyen történetek is a boldog 19. században, amikor még vándorszínészek járták az országot, s ha nem volt mit enni, hát pecázni mentek a városszéli patakra az este még ünnepelt „sztárok”.

Laborfalvi Rózánál is előfordult, hogy egy savanyú uborka volt csak a vacsora, amit a svábhegyi bérlemény felé gyalogolva fogyasztott el az esti előadás után. De mégsem adta házasságon kívül született lányát dajkaságba, végül pedig minden jóra fordult, Jókai Mór felesége és a nemzet elsőszámú színésznője lett.

A kalandos történet egy zordon atyával, laborfalvi Benke Józseffel indult, aki székely kisnemes létére Pesten színészkedett feleségével. Akit aztán a gyermekek születése után eltiltott a színpadtól, sőt, rövidesen maga is egy lányiskola vezetésére nyergelt át. Az 1817-ban Miskolcon született Judit nevű lányában viszont meglátta a tehetséget, és 16 éves korában már színpadra állította a Várszínházban. Heinrich Cuno: Benjamin Lengyelországból című darabjában játszotta 1833. október 27-én Nóni szobalányt, de senki sem figyelt fel sudár alakjára és mélytüzű szemeire. Így aztán inkább beteg apját ápolta annak haláláig, majd 1834-ben Benke Rozália néven, Kassán kapott kisebb szerepeket. Egy év múlva felveszi a Laborfalvi Róza nevet, és a Várszínházban találjuk ismét. Ahol beleszeret a vezető színészbe, a nős Lendvay Mártonba, akitől gyermeke is születik 1837-ben. A kis Rózát a kor szokásainak megfelelően dajkaságba is adhatná, de inkább saját maga neveli.

laborfalvi
Barabás Miklós 1848-ban készült litográfiája (forrás: Wikimedia)

Ekkor már a Várszínház ismert tragikája, Kántorné mellett a második számú színésznő. A Pesti Magyar Színház 1837-es indulásánál pedig átveszi az időközben Debrecenbe távozó Kántorné helyét, aki nem él a nyitóelőadás főszerepének lehetőségével. Így Laborfalvi Róza ugrik be helyette, három nap alatt megtanulva Eduard Schenk Belizárjának női főszerepét. És augusztus 25-én, a nagy kánikulában, vastag fekete posztóruhában is tökéletesen alakít, hírneve egyre nagyobb, de pénze nem mindig van, ilyenkor jönnek a bevezetőben is említett uborkavacsorák és az olcsóbb bérleménybe költözések. A gyökeres változást életében az 1848. március 15-ének estéje hozta meg, amikor Bajza József direktor úr ingyenes Bánk bán előadást hirdetett a Nemzeti Színházba, amit a tömeg hazafias közbekiabálásai miatt nem tudtak végigjátszani.

jokai_laborfalvi
Laborfalvi Róza és Jókai Mór 1873 körül

Miután Petőfi és Vasváry Pál sem tudta csillapítani a lelkesedést, Jókainak az a remek ötlete támadt, hogy ő majd a színpadról próbálkozik. Ekkor Gertrudist alakító Laborfalvi egy gyors döntéssel odapenderült a szónokló Jókai mellé, kokárdát tűzött a mellére és meg is csókolta a nálánál nyolc évvel fiatalabb fess forradalmárt. Aztán, mint a mesében, augusztus 19-én már össze is házasodtak, és a „sztárpár” karrierje innentől töretlen. Azaz Jókainak a szabadságharc leverése után azért el kellett tűnnie, felesége a Bükk egy falucskájába, Tardonára menekíti, ahonnan egy hamis menlevéllel merészkedik csak elő az író. Aki fülig szerelmes és sorra írja a darabokat feleségének. Jókainé pedig folyton királynékat, úrnőket (III. Richárd felesége, Hamlet anyja, Lady Macbeth és Kleopátra, hogy csak Shakespeare-nél maradjunk) alakít. Széchenyinek „sonorus alt hangja” tetszik, szerinte a legszebb muzsika, amit csak hallott. És nincs döccenő, rosszul sikerült évad, a karrier töretlen egészen a visszavonulásig. Amit 52 évesen arcának fonnyadása és a tragédiák iránti érdeklődés csökkenése is indokolt. Még meg-meg hívják tapsviharos vendégjátékokra, színpadra lépésének 50. évfordulóján pedig Ferenc József személyesen tünteti ki a koronás arany érdemkereszttel. 130 éve, 1886 novemberében hal meg egy tüdőgyulladás szövődményeinek következtében.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.11.19. 08:34 • Címke: irodalom, évforduló