a rovat írásai

Csak a filmvásznon volt klakkban-frakkban

Harminc éve, 1987. június 22-én halt meg minden idők legnagyobb táncos színésze, Fred Astaire. A nézők számára úgy tűnt, elegáns mozgása nem igényel tőle erőfeszítést, holott mindennap órákat töltött gyakorlással.

Öngyilkos őstehetség

Hatvan esztendeje annak is, hogy Soós Imre, a Körhinta világsztárja egy éjszakázós Thököly úti kocsmázás után tiszta inget kért a haveroktól, mert neki a minisztériumba kell mennie. De nem oda ment, hanem haza, a feleségével lakott kis garzonba, ahol talán némi nyugtatók bevétele után kinyitották a gázcsapot.

Színész mindhalálig

Kilencven éves lenne Márkus László, de elment 58 évesen, végzett vele is a rettenetes rák, amire mi emberek képtelenek vagyunk ellenszert találni. Márkus évekig küzdött az életéért különféle gyógymódokkal, technikákkal, és közben játszott, mert ahogyan Körmendi János mondta róla: „ a közéletben, a magánéletben és a legbensőbb fantáziavilágában is színész volt. A vallása színész, temploma a színház”.

Beatrice-musical az Újszínházban

A Beatrice zenekarról szóló musicalt, Kulcsár Lajos Zserbótangó című tragikomédiáját és Herczeg Ferenc Bizánc című színművét mutatja be az Újszínház a 2017/2018-as évadban.

Halálát egy selyemsál okozta

Száznegyven éve, 1877. május 26-án született Isadora Duncan ír származású amerikai táncosnő, a koreográfia és a balettművészet megújítója. Halálát hatvanévesen egy selyemsál okozta.

Ezerszínű szentendrei nyár

Három színházi bemutató kapott helyet a július 7-étől augusztus 20-ig tartó Szentendrei Teátrum és Nyár programján, amelynek keretében másfél hónap alatt 25 produkciót láthat a közönség Szentendre belvárosának hat helyszínén.

Máthé Erzsi 90

Máthé Erzsi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze május 16-án  kilencvenéves.

Malkovich mint diktátor a Müpában

John Malkovich diktátorként lép színpadra kedden a Müpában a 37. Budapesti Tavaszi Fesztiválon (BTF). Just Call Me God – A diktátor utolsó beszéde című új produkcióját a márciusi világpremier után néhány héttel láthatja a magyar közönség.

Neve fogalom a balettben

Március 29-én ünnepli hetvenedik születésnapját Markó Iván Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, a Győri Balett és a Magyar Fesztivál Balett alapítója, Prima Primissima díjas, érdemes művész.

Megállt a művésznő szíve, amikor meghallotta a hírt

Csomós Marit meglepetésként érte a hír, hogy őt választották a nemzet színészének. Mint a Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes művész az MTI-nek elmondta, hatalmas megtiszteltetés számára az elismerés.

A színház erős, mindent túlél, háborút, cenzúrát, pénzhiányt

Ma van a színházi világnap, ebből az alkalomból a színházakban az előadások előtt felolvassák azt a nemzetközi üzenetet, amelyet az idén Isabelle Huppert neves francia színművész fogalmazott meg.

Színház összes cikke »

​Forradalmár színésznő, aki Ferenc József kezéből vehette át az érdemkeresztet

laborfalvi_leadBizony voltak ilyen történetek is a boldog 19. században, amikor még vándorszínészek járták az országot, s ha nem volt mit enni, hát pecázni mentek a városszéli patakra az este még ünnepelt „sztárok”.

Laborfalvi Rózánál is előfordult, hogy egy savanyú uborka volt csak a vacsora, amit a svábhegyi bérlemény felé gyalogolva fogyasztott el az esti előadás után. De mégsem adta házasságon kívül született lányát dajkaságba, végül pedig minden jóra fordult, Jókai Mór felesége és a nemzet elsőszámú színésznője lett.

A kalandos történet egy zordon atyával, laborfalvi Benke Józseffel indult, aki székely kisnemes létére Pesten színészkedett feleségével. Akit aztán a gyermekek születése után eltiltott a színpadtól, sőt, rövidesen maga is egy lányiskola vezetésére nyergelt át. Az 1817-ban Miskolcon született Judit nevű lányában viszont meglátta a tehetséget, és 16 éves korában már színpadra állította a Várszínházban. Heinrich Cuno: Benjamin Lengyelországból című darabjában játszotta 1833. október 27-én Nóni szobalányt, de senki sem figyelt fel sudár alakjára és mélytüzű szemeire. Így aztán inkább beteg apját ápolta annak haláláig, majd 1834-ben Benke Rozália néven, Kassán kapott kisebb szerepeket. Egy év múlva felveszi a Laborfalvi Róza nevet, és a Várszínházban találjuk ismét. Ahol beleszeret a vezető színészbe, a nős Lendvay Mártonba, akitől gyermeke is születik 1837-ben. A kis Rózát a kor szokásainak megfelelően dajkaságba is adhatná, de inkább saját maga neveli.

laborfalvi
Barabás Miklós 1848-ban készült litográfiája (forrás: Wikimedia)

Ekkor már a Várszínház ismert tragikája, Kántorné mellett a második számú színésznő. A Pesti Magyar Színház 1837-es indulásánál pedig átveszi az időközben Debrecenbe távozó Kántorné helyét, aki nem él a nyitóelőadás főszerepének lehetőségével. Így Laborfalvi Róza ugrik be helyette, három nap alatt megtanulva Eduard Schenk Belizárjának női főszerepét. És augusztus 25-én, a nagy kánikulában, vastag fekete posztóruhában is tökéletesen alakít, hírneve egyre nagyobb, de pénze nem mindig van, ilyenkor jönnek a bevezetőben is említett uborkavacsorák és az olcsóbb bérleménybe költözések. A gyökeres változást életében az 1848. március 15-ének estéje hozta meg, amikor Bajza József direktor úr ingyenes Bánk bán előadást hirdetett a Nemzeti Színházba, amit a tömeg hazafias közbekiabálásai miatt nem tudtak végigjátszani.

jokai_laborfalvi
Laborfalvi Róza és Jókai Mór 1873 körül

Miután Petőfi és Vasváry Pál sem tudta csillapítani a lelkesedést, Jókainak az a remek ötlete támadt, hogy ő majd a színpadról próbálkozik. Ekkor Gertrudist alakító Laborfalvi egy gyors döntéssel odapenderült a szónokló Jókai mellé, kokárdát tűzött a mellére és meg is csókolta a nálánál nyolc évvel fiatalabb fess forradalmárt. Aztán, mint a mesében, augusztus 19-én már össze is házasodtak, és a „sztárpár” karrierje innentől töretlen. Azaz Jókainak a szabadságharc leverése után azért el kellett tűnnie, felesége a Bükk egy falucskájába, Tardonára menekíti, ahonnan egy hamis menlevéllel merészkedik csak elő az író. Aki fülig szerelmes és sorra írja a darabokat feleségének. Jókainé pedig folyton királynékat, úrnőket (III. Richárd felesége, Hamlet anyja, Lady Macbeth és Kleopátra, hogy csak Shakespeare-nél maradjunk) alakít. Széchenyinek „sonorus alt hangja” tetszik, szerinte a legszebb muzsika, amit csak hallott. És nincs döccenő, rosszul sikerült évad, a karrier töretlen egészen a visszavonulásig. Amit 52 évesen arcának fonnyadása és a tragédiák iránti érdeklődés csökkenése is indokolt. Még meg-meg hívják tapsviharos vendégjátékokra, színpadra lépésének 50. évfordulóján pedig Ferenc József személyesen tünteti ki a koronás arany érdemkereszttel. 130 éve, 1886 novemberében hal meg egy tüdőgyulladás szövődményeinek következtében, a Nemzeti Sírkertben van eltemetve.

Végül még egy érdekesség: itt elérhető a korszak színészeinek fitetési listája.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.11.19. 08:34 • Címke: irodalom, évforduló