a rovat írásai

A színház erős, mindent túlél, háborút, cenzúrát, pénzhiányt

Ma van a színházi világnap, ebből az alkalomból a színházakban az előadások előtt felolvassák azt a nemzetközi üzenetet, amelyet az idén Isabelle Huppert neves francia színművész fogalmazott meg.

Erdélyben a Nemzeti Színház

Erdélyben, a szerző, Tamási Áron szülőföldjén turnézik Vitéz lélek című produkciójával a budapesti Nemzeti Színház.Hétfőn a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban, kedden Farkaslakán, a Tamási Áron Művelődési Házban, szerdán Székelyudvarhelyen, a Tomcsa Sándor Színházban, csütörtökön pedig Csíkszeredában, a Szakszervezetek Művelődési Házában látható az előadás, amely 2013 őszén Vidnyánszky Attila első rendezése volt a Nemzeti Színház igazgatójaként.

Száz éve született a kétszeres Kossuth-díjas rendező

Száz éve, 1917. március 17-én született Budapesten Marton Endre kétszeres Kossuth-díjas színész, rendező.

Gáspár Sándor Jack Nicholson legendás szerepében

Gáspár Sándorral az egyik főszerepben tűzi műsorra Az eastwicki boszorkányok című produkciót a Játékszín április 22-én. A darab filmváltozatában Jack Nicholson nyújtott annak idején emlékezetes alakítást.

Csíksomlyói passió a Nemzetiben

Csíksomlyói passió címmel mutat be előadást pénteken a Nemzeti Színház pénteken 18. századi ferences iskoladrámák és Szőcs Géza Passió című műve alapján. A produkció rendezője Vidnyánszky Attila, koreográfusa Zsuráfszky Zoltán.

Mindent eljátszott, csak épp operát nem énekelt

Március 6-án nyolcvan éves Király Levente Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész, a vidéki színművészek közül az első, aki a nemzet színésze lett.

Szent Ferenc a Nemzetiben

Michel de Ghelderode Az Úr komédiásai – Képek Assisi Szent Ferenc életéből című darabját tűzi műsorra a Nemzeti Színház: a látványra, táncra, zenére és látomásos képekre épülő összművészeti produkciót Bakos-Kiss Gábor főszereplésével Bozsik Yvette rendezésében mutatják be.

Haumannék és a Fösvény

A Haumann-család színésztagjaival mutatja be Moliere A fösvény című darabját pénteken a Magyar Színház. A főszerepet Haumann Péter játssza.  A Lengyel Ferenc rendezésében látható darabban a Harpagont alakító Haumann Péter partnereként a főhős gyermekeit - Cleante és Elise szerepét - Haumann Máté és Haumann Petra játssza.

Eperjes, Schiller és az emberiség felelőssége

Eperjes Károly rendezésében mutatják be Friedrich Schiller Ármány és szerelem című drámáját február 17-én a Békéscsabai Jókai Színházban. Eperjes Károly az MTI-nek elmondta, akkor vesz elő egy darabot, ha úgy érzi, annak jelen pillanatban is érvényes mondanivalója van. A klasszikus darabok általában mindig érvényesek, de ez, „ebben a furcsa jelen pillanatunkban, a migráció, a világ megbolondulása idején″ különös erőt nyer – fogalmazott.

Humorhegyek a Tháliában

Megújul a Thália Színház Humorfesztiválja, valamint új rendszerben várja a közönséget a Határon Túli Magyar Színházak Szemléje, amelynek előadásai az évad során a színház műsorába építve láthatók ezentúl.

József és testvérei öt órában

Ötórás, háromrészes előadást készített Thomas Mann József és testvérei című regényéből az Örkény Színház, Ascher Tamás és Gáspár Ildikó közös rendezését szombaton mutatják be.

Színház összes cikke »

​Forradalmár színésznő, aki Ferenc József kezéből vehette át az érdemkeresztet

laborfalvi_leadBizony voltak ilyen történetek is a boldog 19. században, amikor még vándorszínészek járták az országot, s ha nem volt mit enni, hát pecázni mentek a városszéli patakra az este még ünnepelt „sztárok”.

Laborfalvi Rózánál is előfordult, hogy egy savanyú uborka volt csak a vacsora, amit a svábhegyi bérlemény felé gyalogolva fogyasztott el az esti előadás után. De mégsem adta házasságon kívül született lányát dajkaságba, végül pedig minden jóra fordult, Jókai Mór felesége és a nemzet elsőszámú színésznője lett.

A kalandos történet egy zordon atyával, laborfalvi Benke Józseffel indult, aki székely kisnemes létére Pesten színészkedett feleségével. Akit aztán a gyermekek születése után eltiltott a színpadtól, sőt, rövidesen maga is egy lányiskola vezetésére nyergelt át. Az 1817-ban Miskolcon született Judit nevű lányában viszont meglátta a tehetséget, és 16 éves korában már színpadra állította a Várszínházban. Heinrich Cuno: Benjamin Lengyelországból című darabjában játszotta 1833. október 27-én Nóni szobalányt, de senki sem figyelt fel sudár alakjára és mélytüzű szemeire. Így aztán inkább beteg apját ápolta annak haláláig, majd 1834-ben Benke Rozália néven, Kassán kapott kisebb szerepeket. Egy év múlva felveszi a Laborfalvi Róza nevet, és a Várszínházban találjuk ismét. Ahol beleszeret a vezető színészbe, a nős Lendvay Mártonba, akitől gyermeke is születik 1837-ben. A kis Rózát a kor szokásainak megfelelően dajkaságba is adhatná, de inkább saját maga neveli.

laborfalvi
Barabás Miklós 1848-ban készült litográfiája (forrás: Wikimedia)

Ekkor már a Várszínház ismert tragikája, Kántorné mellett a második számú színésznő. A Pesti Magyar Színház 1837-es indulásánál pedig átveszi az időközben Debrecenbe távozó Kántorné helyét, aki nem él a nyitóelőadás főszerepének lehetőségével. Így Laborfalvi Róza ugrik be helyette, három nap alatt megtanulva Eduard Schenk Belizárjának női főszerepét. És augusztus 25-én, a nagy kánikulában, vastag fekete posztóruhában is tökéletesen alakít, hírneve egyre nagyobb, de pénze nem mindig van, ilyenkor jönnek a bevezetőben is említett uborkavacsorák és az olcsóbb bérleménybe költözések. A gyökeres változást életében az 1848. március 15-ének estéje hozta meg, amikor Bajza József direktor úr ingyenes Bánk bán előadást hirdetett a Nemzeti Színházba, amit a tömeg hazafias közbekiabálásai miatt nem tudtak végigjátszani.

jokai_laborfalvi
Laborfalvi Róza és Jókai Mór 1873 körül

Miután Petőfi és Vasváry Pál sem tudta csillapítani a lelkesedést, Jókainak az a remek ötlete támadt, hogy ő majd a színpadról próbálkozik. Ekkor Gertrudist alakító Laborfalvi egy gyors döntéssel odapenderült a szónokló Jókai mellé, kokárdát tűzött a mellére és meg is csókolta a nálánál nyolc évvel fiatalabb fess forradalmárt. Aztán, mint a mesében, augusztus 19-én már össze is házasodtak, és a „sztárpár” karrierje innentől töretlen. Azaz Jókainak a szabadságharc leverése után azért el kellett tűnnie, felesége a Bükk egy falucskájába, Tardonára menekíti, ahonnan egy hamis menlevéllel merészkedik csak elő az író. Aki fülig szerelmes és sorra írja a darabokat feleségének. Jókainé pedig folyton királynékat, úrnőket (III. Richárd felesége, Hamlet anyja, Lady Macbeth és Kleopátra, hogy csak Shakespeare-nél maradjunk) alakít. Széchenyinek „sonorus alt hangja” tetszik, szerinte a legszebb muzsika, amit csak hallott. És nincs döccenő, rosszul sikerült évad, a karrier töretlen egészen a visszavonulásig. Amit 52 évesen arcának fonnyadása és a tragédiák iránti érdeklődés csökkenése is indokolt. Még meg-meg hívják tapsviharos vendégjátékokra, színpadra lépésének 50. évfordulóján pedig Ferenc József személyesen tünteti ki a koronás arany érdemkereszttel. 130 éve, 1886 novemberében hal meg egy tüdőgyulladás szövődményeinek következtében.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.11.19. 08:34 • Címke: irodalom, évforduló