a rovat írásai

Fesztivál értékekkel, genitáliák nélkül

Határon túli magyar társulatok vendégjátékát láthatja a közönség február 3. és 8. között az Újszínházban negyedik alkalommal megvalósuló Keresztény Színházi Fesztiválon. Az igazgató, Dörner György szerint a teátrum küldetése e végsőkig globalizált világban az, hogy a művészet eszközeivel felmutassa és védje a nemzeti és keresztény értékeket.

Migránshalál az osztrák színpadon

Színdarabban dolgozták fel az ausztriai autópályán talált hűtőkocsiban megfulladt migránsok tragédiáját. A darab első előadását a burgenlandi Pándorfalu (Parndorf) iskolájában tartották, a település menti útszakaszon találták meg a tragédia áldozatait 2015-ben.

Bartók újratöltve! az Átriumban

Középiskolás diákok fogalmazzák újra Bartók Béla három színpadi művét a Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Galéria Bartók újratöltve! pályázatának keretében kedden a budapesti Átrium Film-Színházban.

Kiállítás nyílik Pina Bausch társulatának történetéből

Emlékszilánkok címmel nyílik kiállítás Pina Bausch táncos-koreográfus társulatának történetéből hétfőn Budapesten az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben (OSZMI).

Peter Brook Csatamező című előadása látható a Trafóban

Peter Brook Csatamező (Battlefield) című előadása látható a Trafó Kortárs Művészetek Házában december 14. és 16. között. A produkció a hindu eposz, a Mahabharata csatajelenete utáni pillanatát merevíti ki 70 percben.

Akire színházat lehet építeni

Galambos Erzsi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja december 5-én lesz nyolcvanöt éves.

A szocialista csalogány

Elhunyt Gisela May, a német Kurázsi mamaként emlegetett színésznő és sanzonénekes. Kilencvenkét éves volt, és a Berliner Ensemble színház tájékoztatása szerint pénteken érte a halál. Az egykori NDK egyik legjelentősebb művésze távozott a személyében, gyászol a társulat.

​Forradalmár színésznő, aki Ferenc József kezéből vehette át az érdemkeresztet

Bizony voltak ilyen történetek is a boldog 19. században, amikor még vándorszínészek járták az országot, s ha nem volt mit enni, hát pecázni mentek a városszéli patakra az este még ünnepelt „sztárok”.

Teológus, akinek két színház is viseli a nevét

1891. november 19-én halt meg Csiky Gergely, a magyar polgári dráma megteremtője.

Mécs Károly: a színésznek meg kell őriznie integritását

A Kossuth-díjas színművészt november elején tüntették ki a Nemzet Művésze címmel. „Köszönöm, hogy itt és most lehetek a nemzet művésze, azé a nemzeté, amely magába fogadott, egész létem keretét és tartalmát adta” – mondta a díj átvételekor.

Hetven éve otthon a színpadon

Dózsa Imre Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, érdemes és kiváló művész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja és mesterművésze november 9-én lesz hetvenöt éves.

Színház összes cikke »

​Forradalmár színésznő, aki Ferenc József kezéből vehette át az érdemkeresztet

laborfalvi_leadBizony voltak ilyen történetek is a boldog 19. században, amikor még vándorszínészek járták az országot, s ha nem volt mit enni, hát pecázni mentek a városszéli patakra az este még ünnepelt „sztárok”.

Laborfalvi Rózánál is előfordult, hogy egy savanyú uborka volt csak a vacsora, amit a svábhegyi bérlemény felé gyalogolva fogyasztott el az esti előadás után. De mégsem adta házasságon kívül született lányát dajkaságba, végül pedig minden jóra fordult, Jókai Mór felesége és a nemzet elsőszámú színésznője lett.

A kalandos történet egy zordon atyával, laborfalvi Benke Józseffel indult, aki székely kisnemes létére Pesten színészkedett feleségével. Akit aztán a gyermekek születése után eltiltott a színpadtól, sőt, rövidesen maga is egy lányiskola vezetésére nyergelt át. Az 1817-ban Miskolcon született Judit nevű lányában viszont meglátta a tehetséget, és 16 éves korában már színpadra állította a Várszínházban. Heinrich Cuno: Benjamin Lengyelországból című darabjában játszotta 1833. október 27-én Nóni szobalányt, de senki sem figyelt fel sudár alakjára és mélytüzű szemeire. Így aztán inkább beteg apját ápolta annak haláláig, majd 1834-ben Benke Rozália néven, Kassán kapott kisebb szerepeket. Egy év múlva felveszi a Laborfalvi Róza nevet, és a Várszínházban találjuk ismét. Ahol beleszeret a vezető színészbe, a nős Lendvay Mártonba, akitől gyermeke is születik 1837-ben. A kis Rózát a kor szokásainak megfelelően dajkaságba is adhatná, de inkább saját maga neveli.

laborfalvi
Barabás Miklós 1848-ban készült litográfiája (forrás: Wikimedia)

Ekkor már a Várszínház ismert tragikája, Kántorné mellett a második számú színésznő. A Pesti Magyar Színház 1837-es indulásánál pedig átveszi az időközben Debrecenbe távozó Kántorné helyét, aki nem él a nyitóelőadás főszerepének lehetőségével. Így Laborfalvi Róza ugrik be helyette, három nap alatt megtanulva Eduard Schenk Belizárjának női főszerepét. És augusztus 25-én, a nagy kánikulában, vastag fekete posztóruhában is tökéletesen alakít, hírneve egyre nagyobb, de pénze nem mindig van, ilyenkor jönnek a bevezetőben is említett uborkavacsorák és az olcsóbb bérleménybe költözések. A gyökeres változást életében az 1848. március 15-ének estéje hozta meg, amikor Bajza József direktor úr ingyenes Bánk bán előadást hirdetett a Nemzeti Színházba, amit a tömeg hazafias közbekiabálásai miatt nem tudtak végigjátszani.

jokai_laborfalvi
Laborfalvi Róza és Jókai Mór 1873 körül

Miután Petőfi és Vasváry Pál sem tudta csillapítani a lelkesedést, Jókainak az a remek ötlete támadt, hogy ő majd a színpadról próbálkozik. Ekkor Gertrudist alakító Laborfalvi egy gyors döntéssel odapenderült a szónokló Jókai mellé, kokárdát tűzött a mellére és meg is csókolta a nálánál nyolc évvel fiatalabb fess forradalmárt. Aztán, mint a mesében, augusztus 19-én már össze is házasodtak, és a „sztárpár” karrierje innentől töretlen. Azaz Jókainak a szabadságharc leverése után azért el kellett tűnnie, felesége a Bükk egy falucskájába, Tardonára menekíti, ahonnan egy hamis menlevéllel merészkedik csak elő az író. Aki fülig szerelmes és sorra írja a darabokat feleségének. Jókainé pedig folyton királynékat, úrnőket (III. Richárd felesége, Hamlet anyja, Lady Macbeth és Kleopátra, hogy csak Shakespeare-nél maradjunk) alakít. Széchenyinek „sonorus alt hangja” tetszik, szerinte a legszebb muzsika, amit csak hallott. És nincs döccenő, rosszul sikerült évad, a karrier töretlen egészen a visszavonulásig. Amit 52 évesen arcának fonnyadása és a tragédiák iránti érdeklődés csökkenése is indokolt. Még meg-meg hívják tapsviharos vendégjátékokra, színpadra lépésének 50. évfordulóján pedig Ferenc József személyesen tünteti ki a koronás arany érdemkereszttel. 130 éve, 1886 novemberében hal meg egy tüdőgyulladás szövődményeinek következtében.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.11.19. 08:34 • Címke: irodalom, évforduló