a rovat írásai
East az Arénában
Több mint négy évtizeddel ezelőtt indult életművét átívelő, története legnagyobb szabású koncertjére készül az East együttes. A hazai progresszív rockszíntér kiemelkedő formációja október 23-án, a nemzeti ünnepen lép fel a Budapest Sportarénában számos vendéggel.
Michael Nyman az Erkelben
Michael Nyman zenéi szólalnak meg a budapesti Erkel Színházban november 6-án a Michael Nyman Band közreműködésével.
Meghalt Aradszky László
Elhunyt Aradszky László táncdalénekes. A hatvanas évek egyik legnagyobb sztárelőadója vasárnap este halt meg, életének 83. évében, közölte a család hétfőn.
Karmesterverseny Kobajasi Kenicsiróval
Az Erkel Színházban kezdődik a Solti György világhírű karmesterről elnevezett Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny kedden a Filharmónia Magyarország szervezésében, a vendégkarmester az 1974-es karmesterverseny győztese, Kobajasi Kenicsiró lesz.
Pisztolyok dőltek Marilyn Mansonra
Rádőlt a díszlet egy része Marilyn Manson amerikai sztárra szombati New York-i koncertjén, a 48 éves zenészt kórházba szállították, a koncertet félbehagyták.
Új lemez és koncert: 55 éves az Omega!
Volt egyszer egy Vadkelet címmel új lemezzel és december 28-án a Papp László Budapest Sportarénában koncerttel ünnepli 55. születésnapját az Omega együttes. A csapat szombaton első koncertjük helyszínén, az egykori Várklubban idézte fel a múltat és beszélt a jelenről.
A fél Pink Floyd újra Pompejiben
A világpremierrel egy időben, csütörtöktől látható a magyarországi mozikban a Live At Pompeii, David Gilmour, a Pink Floyd egykori legendás gitáros-énekese koncertfilmje. A zenész tavaly csaknem fél évszázad után lépett fel újra a pompeji amfiteátrumban.
Parádés évadnyitót tart az Opera
Az Andrássy úti évadnyitánnyal, szabadtéri előadásokkal és divatbemutatóval, az Erkel Színházban pedig hangversennyel kezdődik szombaton a Magyar Állami Operaház 2017/18-as budapesti évada.
Új U2 album a láthatáron!
Ízelítőül bemutatta új albuma egyik számát, a The Blackout című dalt a U2.
Brünnhilde megsérült, egy férfi bújt a jelmezébe
Megsérült a Bayreuthi Ünnepi Játékok záróelőadásán Catherine Foster. Az operaénekesnő a második felvonásra már nem tudott visszatérni, a színpad széléről énekelte tovább Brünnhildét. Szerepét a rendezőasszisztens, ráadásul egy férfi vette át Az istenek alkonyában.
Lord 45
A jubileumi Aréna-koncertje után új, 45 című lemezét mutatja be csütörtökön a Lord zenekar a Budapest Parkban.
Előbb tudott zongorázni, mint járni
1786. november 18-án született Carl Maria von Weber német zeneszerző, az első modern színházi karmester, akinek legismertebb műve A bűvös vadász.
Apja, aki unokatestvére volt Mozart feleségének, maga is kedvelte a zenét. Katonatisztként hegedűvel járt szolgálatba, s amikor elbocsátották, színtársulatot szervezett, megözvegyülése után pedig színésznőt vett feleségül. Két házasságából tíz gyermeke született, s úgy döntött, egyikükből ő is Mozarthoz hasonló zenei csodagyermeket nevel. Választása Carlra esett, aki szó szerint előbb tudott zongorázni, mint járni: gyenge, beteges fiú volt, csípőficama miatt csak négyévesen kezdett lépegetni, fogyatékossága elől a képzelet és a zene világába menekült. (Mozart és Weber egyébként soha nem találkozott.) Tizenkét éves volt, amikor anyja meghalt, apja pedig Salzburgba küldte, ahol Michael Haydn (a zeneszerző Joseph öccse) oktatta zenére. Egy év múlva elkezdett komponálni, tizennégy évesen már egy misét és egy operát jegyzett, tizenhat éves korára három operát írt (első igazán sikeres operája az Abu Hasszán volt, amelyet 1810-11-ben komponált). Tehetséges zongoravirtuóznak és kiváló improvizálónak bizonyult, vékony és hosszú ujjaival a legtechnikásabb darabokat is könnyedén szólaltatta meg. Zongorára írt művei olyan komponistákra voltak hatással, mint Chopin és Liszt Ferenc. Alig múlt tizennyolc éves, amikor elnyerte a breslaui (ma Wroclaw, Lengyelország) színház karmesteri állását. Ott azzal keltett feltűnést, hogy a zenekar tagjait az addig szokásostól eltérően ültette, részt vett a rendezésben, beleszólt a fizetésekbe, az egyes szólamoknak külön próbákat és főpróbát is előírt, ezért őt tartják az első modern színházi karmesternek.
Caroline Bardua festménye Carl Maria von Weberről (forrás: Wikimedia Commons)
Mivel reformjait a közönség és a zenészek is ellenezték, 1807-ben távozott. Ezután volt zenei intendáns, hercegi magántitkár (utóbbi minőségében sikkasztás miatt – hamis vádak alapján – még börtönbe is zárták). 1813-tól a prágai opera igazgatójaként, 1817-től drezdai udvari karmesterként működött, neki köszönhetően vált a szász város a német opera központjává. Weber a dirigáláson kívül zenekritikákat és operaismertetőket írt a műsorra tűzött darabokhoz. Leghíresebb operáját, A bűvös vadászt 1821. június 18-án mutatták be Berlinben, a nézők soraiban ült a fiatal Mendelssohn is. A zenemű hétköznapi falusi emberekről szól, a cselekményben keveredik a szerelmi szál, a vadászat és a természetfeletti. Műve – az addigi olasz hatással szemben – a népies hagyományokra épülő német nemzeti opera kezdete. A vezérmotívumok segítségével a dráma és a zene egységének, a romantikus operaforma új eszményének egyik első példáját alkotta meg, amely nagy hatást gyakorolt Richard Wagnerre is. A zenemű magyarországi premierje négy évvel később, 1825. március 19-én a kolozsvári színházban volt.
Egy későbbi portré (készítette: F. Heine)
A mágikus elem Weber későbbi operáiban is visszatért, s a későbbiekben is szimfonikus igényű, nagyszabású nyitányokat komponált, melyek zenei anyagukat tekintve szorosan a színpadi történéshez tartoznak, ugyanakkor pontosan szerkesztett formáik és kitűnő hangszerelésük miatt hangversenytermekben is felcsendülnek. Weber tíz operát, több misét, kórusművet, versenyművet, kamaraművet komponált, zenét szerzett fúvós hangszerekre és gitárra (melyen játszott is). Zongoradarabjai közül legismertebb a Perpetuum mobile és a Berlioz által nagyzenekarra áthangszerelt Felhívás keringőre (utóbbi szolgált az 1930-as években Benny Goodman népszerű rádiós szving-műsorának szignáljául).
Weber elsajátította a litográfia mesterségét is, mégpedig magától az eljárást feltaláló Alois Senefeldertől, így kiadó híján több darabjának kottáját saját maga sokszorosította. A kőnyomatok készítésénél azonban egyszer az ital helyett véletlenül a salétromsavas üveget húzta meg, s bár életét megmentették, szép hangját örökre elvesztette. Az 1823-ban írott, lovagkori témájú Euryanthe az első német nagyopera, amelynek cselekménye döntő hatással volt Wagner Lohengrinjére. Weber ekkor már tüdőbajban szenvedett, ennek ellenére a londoni Covent Garden számára elvállalta a Szentivánéji álom nyomán készült Oberon megírását, erre a témára született később Mendelssohn Szentivánéji álom című kompozíciója is. A tündérek és lovagok világában játszódó, a Kelet varázslatos elemeivel tarkított opera bemutatóján még Weber dirigált, de két hónappal később, 1826. június 5-én, alig harminckilenc évesen meghalt.
A vadászat 1822-es bemutatójára készült színlap képe (forrás: Wikimedia Commons)
A három Pinto című félkész operáját fél évszázaddal később Gustav Mahler fejezte be, aki a művet maga dirigálta a bemutatón 1888-ban. Wagner a valaha élt „legnémetebb zeneszerzőnek” nevezte Webert, akinek témáira Paul Hindemith egyik legnépszerűbb alkotását, a Szimfonikus metamorfózisokat komponálta. Weber saját maga fogalmazta meg sírfeliratát: „Itt nyugszik az, akit igaz és tiszta szándék vezetett az emberekkel és a művészettel szemben.” Hamvait Wagner kezdeményezésére 1844-ben Drezdába vitték, ahol 1861-ben emlékművet állítottak neki.
MTI