a rovat írásai

A Dzsihád, avagy a Nyugat öngyilkossága a Könyvfesztiválon

Pawel Lisicki lengyel újságíró, szerkesztő szerint öngyilkosságot követ el a Nyugat, ha nem változtat az iszlámmal kapcsolatos magatartásán; a szerző erről szombaton beszélt a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, magyarul most, A Dzsihád, avagy a Nyugat öngyilkossága című megjelent kötetének bemutatóján.

Hóeke Menyhért is volt Tömörkény István

Száz éve, 1917. április 24-én hunyt el Tömörkény István író, régész, néprajzkutató. „Azzal a zavaros ténnyel kezdődik ez az egész élet, hogy még sohasem voltam abban a városban, amelyben – a keresztlevél szerint – születtem″ – írta 1913-ban kelt önéletrajzában.

150 kiállító és 500 program a könyvfesztiválon

Mintegy 150 kiállító könyvkínálata és csaknem 500 program, köztük könyvbemutatók, dedikálások, felolvasások, író-olvasó találkozók, koncertek és kiállítások várják a közönséget április 20. és 23. között a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, a Millenárison, ahol idén 28 ország képviselteti magát – mondta el Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnöke.

Tizenkét órányi vers 67 költőtől

A költészet napját 1964 óta minden évben József Attila (1905-1937) születésnapján, április 11-én ünneplik. A költő Fiumei úti sírkertben található nyughelyénél a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) szervezésében Földes László Hobo ad műsort József Attilára emlékezve. A nap másik fontos eseménye, hogy immár hetedik alkalommal rendezi meg a Versmaratont a közmédia: 67 magyar költő 12 órán át olvas fel verseiből és beszélget a művekről a Magyar Rádió régi, budapesti épületében.

Lassie hazatér vagy a tablet?

Egy régebbi korban ki ne olvasta volna gyermekfejjel Eric Knight Lassie hazatér című könyvét. Emlékszem, azidőtájt mindenki skót juhászt akart magának a faluban, mert mi a televízió helyett még inkább könyveket olvastunk. Most, hogy kedvet kapjon hozzá, felolvastam a 10 éves lányomnak néhány oldalt a Lassie-ből, és ő inkább a tabletje mellett döntött. Bevallom, így negyven év után én is lassúnak, kissé túlírtnak találtam a művet. De ez mit sem von le a 120 éve született szerző érdemeiből, akinek legalább olyan kalandos élete volt, mint az általa megálmodott skót juhászkutyának.

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Bányai Tamás

Tragikus hirtelenséggel elhunyt hétfőn Bányai Tamás író – közölte az MTI-vel írótársa, Majoros Sándor.​

Akinek az ETO minden kategóriájában van műve

Huszonöt éve, 1992. április 6-án hunyt el Isaac Asimov orosz származású amerikai író és biokémikus, a tudományos-fantasztikus és a tudományos ismeretterjesztő irodalom egyik legkiválóbb képviselője. Elképesztő méretű életművet hagyott hátra: több mint ötezer kötetet írt vagy szerkesztett, és 90 ezer levél maradt utána.

70 évvel korábban lehetett volna irodalmi Nobel-díjunk

Mindjárt az elején, a dolgok jelen állása miatt el kell mondanunk, hogy a 80 éve halott Tormay Cécile, akinek a két világháború között a magyar írótársadalomból egyedül volt esélye az irodalmi Nobel-díjra, antiszemita volt és a saját neme iránt érzett vonzalmat. Ez a két dolog pedig így együtt nehezen egyeztethető össze a mai ember szemében. De talán nem is ezzel kellene foglalkoznunk, hanem az írásaival.

Író, aki elment Napóleonnal Moszkváig

Százhetvenöt éve, 1842. március 23-án hunyt el Párizsban Stendhal, a 19. század első felének egyik legeredetibb és legkiválóbb francia írója, az irodalmi realizmus egyik első mestere.

Olvassunk ismét Hamvast!

A 120 éve született Hamvas Béláról három-, négyezer leütésben megírni az igazságot képtelenség. Mégsem térhetünk el a megszokott terjedelemtől, ezért mindjárt jó az elején le kell szögeznem, hogy bizonyos életrajzi adatok és művek nem fognak szerepelni az alább következő szövegben. Viszont bátran ajánlhatom a Wikipédia Hamvasról szóló szócikkét, ami majdhogynem kimerítő, legalább is az adataiban.

Áfra János képviselt bennünket Rómában

Áfra János költő képviselte Magyarországot a költészet világnapja (Giornata mondiale della poesia) című rendezvénysorozaton, amelyet az európai uniós országok kulturális intézeteit magába tömörítő szervezet, az EUNIC rendez Rómában.

Irodalom összes cikke »

​Előzményregénnyel folytatódik a Bűnös Budapest ciklus

szelhamos_budapest_lead

Előzményregénnyel folytatta Kondor Vilmos a 2008-ban megkezdett történelmi krimisorozatát, a Bűnös Budapest-ciklust. A személyazonosságát titkoló író az MTI-nek adott email-interjúban hangsúlyozta: a Libri gondozásában most megjelent Szélhámos Budapest után is folytatja Gordon Zsigmond kalandjait.

A kérdésre, hogy a Szent Korona-trilógia két kötetének megírása után miért tért vissza a bűnügyi újságíró történetéhez, úgy válaszolt: „Alapvetően egyetlen oka volt, hiányzott Gordon meg az ő Budapestje, és kapóra jött, hogy jövőre mutatják be a Budapest noir filmváltozatát, így ha kicsit izgulva is, de nagyon lelkesen vágtam bele a regény megírásába.” Mint fogalmazott, tartott tőle, hogy nehezen zökken vissza Gordon alakjába, ám valójában könnyen ment, ami voltaképpen nem csoda, mivel elég jól és elég régóta ismerik egymást. „Az első jelenettel, meg az első mondattal elbabráltam egy ideig, de amikor tudtam, hogy milyen meleg volt azon a napon a Tabánban, az is világos volt, hogy Gordonnak milyen napja lesz. Zavaros, különös, nem evilági – más napja egy kívülállónak a Tabánban nem is lehetett”.

Szélhámos Budapest
  
A regény története szerint a fiatal Gordon Zsigmond nemrég tért haza Philadelphiából, ahová magánéleti válságok és a történelem viharai elől menekült. Tíz év távollét azonban hosszú idő, és itthon nem világlátott bűnügyi újságíróként, hanem Az Est lóti-futi zsurnalisztájaként tekintenek Gordonra, amíg egy forró napon, a Tabánban holtan nem találnak egy Szatmári nevű színészt és tőzsdealkuszt, akitől a szálak egy hírhedt amerikai szélhámoshoz vezetnek. A svindler Strosnider nagy balhéra készül Pesten, a kérdés csak az, hogy miképpen néz ki a milliókat érő átverés szereposztása, és hogyan tudna Gordon beépülni a szélhámosok csapatába. A szerző elmondta azt is: a főhős az 1936-os évet megelevenítő Budapest noir lapjain gyakran morgott arról, hogy már hat éve hazaérkezett Amerikából, így adta magát, hogy a Szélhámos Budapest 1930-ban játszódjon. Ami egyébként is egy eseménydús időszak volt, „az ország az év elején kapta vissza pénzügyi szuverenitását, Párizsban kitört a balhé a magyar jóvátételi rendelkezések miatt, a vámszigorítás miatt sok minden megdrágult egyik pillanatról a másikra, egyre erősödtek a revizionista erők, de a turfon futottak a lovak, a kocsmákban mindig volt viceházmester”. Ráadásul még állt a Tabán, a Szélhámos Budapest fontos helyszíne.

Budapest, 2016. január 20. Gárdos Éva rendező (b2), valamint Kolovratnik Krisztián (b), Dobó Kata (j2) és Anger Zoltán (j) színészek a Budapest Noir című film sajtótájékoztatóján a Centrál Kávéházban 2016. január 20-án. MTI Fotó: Kovács Tamás
Gárdos Éva rendező, Kolovratnik Krisztián, Dobó Kata és Anger Zsolt színészek a Budapest Noir-film sajtótájékoztatóján (MTI Fotó: Kovács Tamás)
   
Kondor Vilmos, aki regényeiben a kor Budapestjének lehető legpontosabb megidézésére törekszik, a Tabán ábrázolásához elmondása szerint rengeteg féle anyagot feltudott használni az interaktív térképektől kezdve a fortepan.hu fényképgyűjteményéig, de elsősorban Zórád Ernő festménysorozatára támaszkodott. „Szinte utcáról utcára mutatja be ezt a más valóságba illő városrészt, ezt az idő ködébe vesző koszos, görbe falut a modern metropolisz közepén. Zórád festményeiről árad a hely ismerete és szeretete, és ennek nem tudtam, de nem is akartam ellenállni, mert a Tabán mélyen lenyűgöz” – mesélte. „Adott egy világváros metróval, telefonhálózattal, világszínvonalú gyárakkal, a közepén meg egy falu, düledező falú házaiban se villany, se csatorna, mégis mindenki oda jár, aki élni akar egy kicsit” – hangsúlyozta. Mint fogalmazott, a Tabánban „tényleg megállt az idő, letelepedett egy kockás abrosszal terített asztal mellé, rendelt egy hideg fröccsöt, kapott egy meleget, aztán nekiállt kártyázni az öregurakkal, akik még mindig negyvennyolc miatt hőbörögtek, a sarokban meg felébredt a cimbalmos, és mielőtt ismét játszott volna, elszívott egy pipát, éktelenül büdös dohánnyal töltve. És az idő csak akkor ment tovább, amikor az utolsó vályogfalat is ledöntötték”.

A Gordon szerepét alakító Kolovratnik Krisztián a Kondor Vilmos azonos című regénye nyomán, Gárdos Éva rendezésében készülő Budapest noir című fim forgatásán 2016. március 9-én. MTI Fotó: Kallos Bea
A Gordon szerepét alakító Kolovratnik Krisztián a Budapest noir forgatásán (MTI Fotó: Kallos Bea)
   
A szerző szerint Gordon Zsigmond a Szélhámos Budapestben a későbbi kalandjait feldolgozó regényekkel szemben „zöld és éretlen, és még nagyon élvezi az életet”. „Éhes és nagyot akar harapni a városból, a nőkből, a munkából, az életből. Elsősorban az érdekelt, mitől lett Gordon olyan komor és szófukar. Most szerencsére lesz lehetőségem kideríteni és megírni” – hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy mindenképpen lesznek még további regények, hiszen „rengeteg minden történt a palival, és ezt mind el akarom mesélni”. Kondor Vilmos jelenleg is a Szélhámos Budapest folytatásán dolgozik, mint elárulta, fegyvercsempészekre, titkos és mocskos nemzetközi alkukra számíthatnak az olvasók egy halott bankárral és az ő messze nyúló és szerteágazó kapcsolataival. „És Gordon végre összefut Seress Rezsővel, mert ezt a találkozást nagyon régóta várom” – jegyezte meg. A kötetet november 21-én, hétfőn mutatják be a fővárosi New York Művész Páholyban. Az korabeli Pest lokáljainak hangulatát megidéző eseményen jelen lesz Gárdos Éva, a Budapest Noir című film rendezője, a film főszereplői, Tenki Réka és Kolovratnik Krisztián, Sasvári Rudolf magánnyomozó és Szövényi György kriminológus is.

MTI

• Publikálva: 2016.11.17. 15:42 • Címke: interjú

Digitális Irodalmi Akadémia