a rovat írásai

Proust is ott van az esküvői tömegben

Marcel Proust francia írót fedezte fel egy kanadai kutató egy 1904 novemberében készült filmfelvételen, amely egy párizsi templomot elhagyó esküvői tömeget ábrázol.

Új Rejtő-könyv a láthatáron

Eddig kiadatlan, kisebb terjedelmű Rejtő Jenő-szövegeket, levéltári dokumentumokat és fotókat felvonultató emlékkötet jelent meg a Szépmíves Kiadó és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) gondozásában.

Csáth Géza nem volt varázsló

„A varázsló egy harminc éven aluli férfi, akinek arca már egészen szomorú, ráncos és kisgyerekes volt, a sok ópiumtól, cigarettától és csóktól, hamvazó szerdán, kora hajnalban haldoklott” – írja a 130 éve született Csáth Géza egyik, talán a legszebb novellájában. És mintha csak saját magáról szólna ez a mondat, hiszen már 23 éves korában beadta magának az első adag morfiumot, és aztán nem volt megállás. 1910. április 10-e után élete nem volt más, mint lassú haldoklás, hiába hangoztatta, hogy megéri a történet, mert 10 év alatt húszmillió évet is élhet a szerrel.

 

Bácsalmásra és Brazíliába utazik a Balassi-kard

Szikra János bácsalmási költő és Nelson Ascher brazil műfordító veheti át idén a Balassi-kardot kedden Budapesten – közölték a szervezők az MTI-vel.

Jaj, Hrabal Úr, hát maga már húsz éve nincs itt!

Jaj, milyen gyorsan elröppent ez a húsz esztendő Hrabal Úr, mert legalább is itt a földön gyorsulni látszik az idő. Nem tudom odafönn milyen sebességű a dolgok múlása, de itt nagy. És mindenféle ködök zavarják már a tisztán látást, de az biztos, hogy maga egészen jó írásokat tett közzé. Különösen arról az időről, amikor az Örökkévalóság gátján lakott a megszállott rézmetszővel, Valdimírkával. Ez meg még régebben volt, de jártam arra, és a kocsmák megvannak. És a Tigrisben is mérik még a 12-es pilsenit. Csak az a sok turista ne lenne…

Meghalt a Márai-díjas erdélyi író

Életének 65. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt Mózes Attila Márai Sándor-díjas prózaíró, irodalomkritikus, szerkesztő – közölte szerdán a Helikon című kolozsvári irodalmi folyóirat.

A szecsuáni hóhérok nyert Budaörsön

Szabó T. Anna nyerte el a legjobb drámáért járó fődíjat a XX. Magyar Drámaíró Versenyen, amelyet a Budaörsi Latinovits Színházban rendeztek meg a hétvégén a magyar kultúra napjához kapcsolódva. A legjobb előadás közönségdíját Pataki Éva kapta.

Tollforgató-verseny Budaörsön

Az idén Mezey Katalin, Pataki Éva és Szabó T. Anna ír egy éjszaka alatt színdarabot a Magyar Drámaíró Versenyen, amelyet ezúttal a Budaörsi Latinovits Színházban rendeznek meg január 21-én és 22-én a magyar kultúra napja alkalmából.

Hogy tudják, ki volt az a Mészöly Miklós

Vers- és prózamondó versenyt rendeznek Szekszárdon Mészöly Miklós (1921-2001) műveiből, a megméretéssel a rendezők a fiatalokhoz szeretnék közel hozni a Kossuth-díjas író életművét.

Aki le merte írni a gyilkosokról, hogy gyilkosok voltak

Halálának tizedik évfordulója alkalmából Budakeszin felavatták Nagy Gáspár Kossuth- és József Attila-díjas költő szobrát. Nagy Gáspár a Vas megyei Bérbaltaváron született 1949. május 4-én. Felmenői földművesek voltak. Gyermekkorának két meghatározó élménye a paraszti lét és a kereszténység volt. Ezekre alapozva merte leírni a sok hallgató között azokat a verseket, amik miatt aztán a rendszer lapszámokat zúzott be.

Tizenhét Oscar született a történetéből

Százhuszonöt éve, 1892. január 3-án született J. R. R. Tolkien angol nyelv- és irodalomtörténész, A Gyűrűk Ura című regénytrilógia írója.

Irodalom összes cikke »

​Előzményregénnyel folytatódik a Bűnös Budapest ciklus

szelhamos_budapest_lead

Előzményregénnyel folytatta Kondor Vilmos a 2008-ban megkezdett történelmi krimisorozatát, a Bűnös Budapest-ciklust. A személyazonosságát titkoló író az MTI-nek adott email-interjúban hangsúlyozta: a Libri gondozásában most megjelent Szélhámos Budapest után is folytatja Gordon Zsigmond kalandjait.

A kérdésre, hogy a Szent Korona-trilógia két kötetének megírása után miért tért vissza a bűnügyi újságíró történetéhez, úgy válaszolt: „Alapvetően egyetlen oka volt, hiányzott Gordon meg az ő Budapestje, és kapóra jött, hogy jövőre mutatják be a Budapest noir filmváltozatát, így ha kicsit izgulva is, de nagyon lelkesen vágtam bele a regény megírásába.” Mint fogalmazott, tartott tőle, hogy nehezen zökken vissza Gordon alakjába, ám valójában könnyen ment, ami voltaképpen nem csoda, mivel elég jól és elég régóta ismerik egymást. „Az első jelenettel, meg az első mondattal elbabráltam egy ideig, de amikor tudtam, hogy milyen meleg volt azon a napon a Tabánban, az is világos volt, hogy Gordonnak milyen napja lesz. Zavaros, különös, nem evilági – más napja egy kívülállónak a Tabánban nem is lehetett”.

Szélhámos Budapest
  
A regény története szerint a fiatal Gordon Zsigmond nemrég tért haza Philadelphiából, ahová magánéleti válságok és a történelem viharai elől menekült. Tíz év távollét azonban hosszú idő, és itthon nem világlátott bűnügyi újságíróként, hanem Az Est lóti-futi zsurnalisztájaként tekintenek Gordonra, amíg egy forró napon, a Tabánban holtan nem találnak egy Szatmári nevű színészt és tőzsdealkuszt, akitől a szálak egy hírhedt amerikai szélhámoshoz vezetnek. A svindler Strosnider nagy balhéra készül Pesten, a kérdés csak az, hogy miképpen néz ki a milliókat érő átverés szereposztása, és hogyan tudna Gordon beépülni a szélhámosok csapatába. A szerző elmondta azt is: a főhős az 1936-os évet megelevenítő Budapest noir lapjain gyakran morgott arról, hogy már hat éve hazaérkezett Amerikából, így adta magát, hogy a Szélhámos Budapest 1930-ban játszódjon. Ami egyébként is egy eseménydús időszak volt, „az ország az év elején kapta vissza pénzügyi szuverenitását, Párizsban kitört a balhé a magyar jóvátételi rendelkezések miatt, a vámszigorítás miatt sok minden megdrágult egyik pillanatról a másikra, egyre erősödtek a revizionista erők, de a turfon futottak a lovak, a kocsmákban mindig volt viceházmester”. Ráadásul még állt a Tabán, a Szélhámos Budapest fontos helyszíne.

Budapest, 2016. január 20. Gárdos Éva rendező (b2), valamint Kolovratnik Krisztián (b), Dobó Kata (j2) és Anger Zoltán (j) színészek a Budapest Noir című film sajtótájékoztatóján a Centrál Kávéházban 2016. január 20-án. MTI Fotó: Kovács Tamás
Gárdos Éva rendező, Kolovratnik Krisztián, Dobó Kata és Anger Zsolt színészek a Budapest Noir-film sajtótájékoztatóján (MTI Fotó: Kovács Tamás)
   
Kondor Vilmos, aki regényeiben a kor Budapestjének lehető legpontosabb megidézésére törekszik, a Tabán ábrázolásához elmondása szerint rengeteg féle anyagot feltudott használni az interaktív térképektől kezdve a fortepan.hu fényképgyűjteményéig, de elsősorban Zórád Ernő festménysorozatára támaszkodott. „Szinte utcáról utcára mutatja be ezt a más valóságba illő városrészt, ezt az idő ködébe vesző koszos, görbe falut a modern metropolisz közepén. Zórád festményeiről árad a hely ismerete és szeretete, és ennek nem tudtam, de nem is akartam ellenállni, mert a Tabán mélyen lenyűgöz” – mesélte. „Adott egy világváros metróval, telefonhálózattal, világszínvonalú gyárakkal, a közepén meg egy falu, düledező falú házaiban se villany, se csatorna, mégis mindenki oda jár, aki élni akar egy kicsit” – hangsúlyozta. Mint fogalmazott, a Tabánban „tényleg megállt az idő, letelepedett egy kockás abrosszal terített asztal mellé, rendelt egy hideg fröccsöt, kapott egy meleget, aztán nekiállt kártyázni az öregurakkal, akik még mindig negyvennyolc miatt hőbörögtek, a sarokban meg felébredt a cimbalmos, és mielőtt ismét játszott volna, elszívott egy pipát, éktelenül büdös dohánnyal töltve. És az idő csak akkor ment tovább, amikor az utolsó vályogfalat is ledöntötték”.

A Gordon szerepét alakító Kolovratnik Krisztián a Kondor Vilmos azonos című regénye nyomán, Gárdos Éva rendezésében készülő Budapest noir című fim forgatásán 2016. március 9-én. MTI Fotó: Kallos Bea
A Gordon szerepét alakító Kolovratnik Krisztián a Budapest noir forgatásán (MTI Fotó: Kallos Bea)
   
A szerző szerint Gordon Zsigmond a Szélhámos Budapestben a későbbi kalandjait feldolgozó regényekkel szemben „zöld és éretlen, és még nagyon élvezi az életet”. „Éhes és nagyot akar harapni a városból, a nőkből, a munkából, az életből. Elsősorban az érdekelt, mitől lett Gordon olyan komor és szófukar. Most szerencsére lesz lehetőségem kideríteni és megírni” – hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy mindenképpen lesznek még további regények, hiszen „rengeteg minden történt a palival, és ezt mind el akarom mesélni”. Kondor Vilmos jelenleg is a Szélhámos Budapest folytatásán dolgozik, mint elárulta, fegyvercsempészekre, titkos és mocskos nemzetközi alkukra számíthatnak az olvasók egy halott bankárral és az ő messze nyúló és szerteágazó kapcsolataival. „És Gordon végre összefut Seress Rezsővel, mert ezt a találkozást nagyon régóta várom” – jegyezte meg. A kötetet november 21-én, hétfőn mutatják be a fővárosi New York Művész Páholyban. Az korabeli Pest lokáljainak hangulatát megidéző eseményen jelen lesz Gárdos Éva, a Budapest Noir című film rendezője, a film főszereplői, Tenki Réka és Kolovratnik Krisztián, Sasvári Rudolf magánnyomozó és Szövényi György kriminológus is.

MTI

• Publikálva: 2016.11.17. 15:42 • Címke: interjú

Digitális Irodalmi Akadémia