a rovat írásai

Ma van a magyar dráma napja

A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.

King a rémkirály

Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.

Arany János a fasori kerítésen

Arany János üzenetei címmel a magyar irodalom egyik legnagyobb alakját kívánja megidézni születésének 200. évfordulója alkalmából a Magyar Írószövetség rendhagyó emlékkiállítása.

Regény született abból a torockói útból

Jókai Mór 140 éve megjelent Egy az Isten című regényének eredeti kéziratát is bemutatja a Petőfi Irodalmi Múzeum az unitárius egyház és az irodalom kapcsolatáról szóló kamarakiállításon, mondta a múzeum gyűjteményi igazgatója az M1 aktuális csatornán vasárnap.

Jókai Anna utolsó nagy ajándéka

Jókai Anna egyszerre volt a magyarok közösségének szószólója és élő lelkiismerete, mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön a Pesti Vigadóban, ahol bemutatták a júniusban elhunyt írónő utolsó könyvét, az Átvilágítás című önéletírást.

Vilhelmina kérdőre vonta Voltaire-t

Először láthatja a nagyközönség Voltaire és Vilhelmina porosz királyi hercegnő 1751-es levélváltását, amelyben a francia filozófus szemére vetik, hogy kevés szerepet ad a nőknek a darabjaiban.

Íróként óriás

Hetvenöt éve, 1942. szeptember 5-én hunyt el a 20. századi magyar realista próza egyik legnagyobb alakja, Móricz Zsigmond.

Vízbe dobják verseiket

Rövid irodalmi műveket alkotnak, azokat egy üvegpalackba teszik, majd lakó- vagy munkahelyük városának  valamely folyójába dobják írók egy szombaton indult német irodalmi projekt keretében.

Ott volt, amikor Zrínyit megölte a vaddisznó

Háromszázhetvenöt éve, 1642. szeptember 1-én született Kisbúnon (ma Boiu, Románia) gróf Bethlen Miklós emlékiratíró, erdélyi kancellár.

Novellákat várnak a statisztikusok

Novellaíró pályázatot hirdet 150 éves fennállásának alkalmából a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A felhívás témája a hivatalalapító Keleti Károly élete és munkássága, közölte a szervezet.

Ópium, hasis, vérbaj és gyönyörű versek

Százötven éve, 1867. augusztus 31-én hunyt el a modern francia líra egyik legnagyobb hatású alakja, Charles Baudelaire.

Irodalom összes cikke »

​Előzményregénnyel folytatódik a Bűnös Budapest ciklus

szelhamos_budapest_lead

Előzményregénnyel folytatta Kondor Vilmos a 2008-ban megkezdett történelmi krimisorozatát, a Bűnös Budapest-ciklust. A személyazonosságát titkoló író az MTI-nek adott email-interjúban hangsúlyozta: a Libri gondozásában most megjelent Szélhámos Budapest után is folytatja Gordon Zsigmond kalandjait.

A kérdésre, hogy a Szent Korona-trilógia két kötetének megírása után miért tért vissza a bűnügyi újságíró történetéhez, úgy válaszolt: „Alapvetően egyetlen oka volt, hiányzott Gordon meg az ő Budapestje, és kapóra jött, hogy jövőre mutatják be a Budapest noir filmváltozatát, így ha kicsit izgulva is, de nagyon lelkesen vágtam bele a regény megírásába.” Mint fogalmazott, tartott tőle, hogy nehezen zökken vissza Gordon alakjába, ám valójában könnyen ment, ami voltaképpen nem csoda, mivel elég jól és elég régóta ismerik egymást. „Az első jelenettel, meg az első mondattal elbabráltam egy ideig, de amikor tudtam, hogy milyen meleg volt azon a napon a Tabánban, az is világos volt, hogy Gordonnak milyen napja lesz. Zavaros, különös, nem evilági – más napja egy kívülállónak a Tabánban nem is lehetett”.

Szélhámos Budapest
  
A regény története szerint a fiatal Gordon Zsigmond nemrég tért haza Philadelphiából, ahová magánéleti válságok és a történelem viharai elől menekült. Tíz év távollét azonban hosszú idő, és itthon nem világlátott bűnügyi újságíróként, hanem Az Est lóti-futi zsurnalisztájaként tekintenek Gordonra, amíg egy forró napon, a Tabánban holtan nem találnak egy Szatmári nevű színészt és tőzsdealkuszt, akitől a szálak egy hírhedt amerikai szélhámoshoz vezetnek. A svindler Strosnider nagy balhéra készül Pesten, a kérdés csak az, hogy miképpen néz ki a milliókat érő átverés szereposztása, és hogyan tudna Gordon beépülni a szélhámosok csapatába. A szerző elmondta azt is: a főhős az 1936-os évet megelevenítő Budapest noir lapjain gyakran morgott arról, hogy már hat éve hazaérkezett Amerikából, így adta magát, hogy a Szélhámos Budapest 1930-ban játszódjon. Ami egyébként is egy eseménydús időszak volt, „az ország az év elején kapta vissza pénzügyi szuverenitását, Párizsban kitört a balhé a magyar jóvátételi rendelkezések miatt, a vámszigorítás miatt sok minden megdrágult egyik pillanatról a másikra, egyre erősödtek a revizionista erők, de a turfon futottak a lovak, a kocsmákban mindig volt viceházmester”. Ráadásul még állt a Tabán, a Szélhámos Budapest fontos helyszíne.

Budapest, 2016. január 20. Gárdos Éva rendező (b2), valamint Kolovratnik Krisztián (b), Dobó Kata (j2) és Anger Zoltán (j) színészek a Budapest Noir című film sajtótájékoztatóján a Centrál Kávéházban 2016. január 20-án. MTI Fotó: Kovács Tamás
Gárdos Éva rendező, Kolovratnik Krisztián, Dobó Kata és Anger Zsolt színészek a Budapest Noir-film sajtótájékoztatóján (MTI Fotó: Kovács Tamás)
   
Kondor Vilmos, aki regényeiben a kor Budapestjének lehető legpontosabb megidézésére törekszik, a Tabán ábrázolásához elmondása szerint rengeteg féle anyagot feltudott használni az interaktív térképektől kezdve a fortepan.hu fényképgyűjteményéig, de elsősorban Zórád Ernő festménysorozatára támaszkodott. „Szinte utcáról utcára mutatja be ezt a más valóságba illő városrészt, ezt az idő ködébe vesző koszos, görbe falut a modern metropolisz közepén. Zórád festményeiről árad a hely ismerete és szeretete, és ennek nem tudtam, de nem is akartam ellenállni, mert a Tabán mélyen lenyűgöz” – mesélte. „Adott egy világváros metróval, telefonhálózattal, világszínvonalú gyárakkal, a közepén meg egy falu, düledező falú házaiban se villany, se csatorna, mégis mindenki oda jár, aki élni akar egy kicsit” – hangsúlyozta. Mint fogalmazott, a Tabánban „tényleg megállt az idő, letelepedett egy kockás abrosszal terített asztal mellé, rendelt egy hideg fröccsöt, kapott egy meleget, aztán nekiállt kártyázni az öregurakkal, akik még mindig negyvennyolc miatt hőbörögtek, a sarokban meg felébredt a cimbalmos, és mielőtt ismét játszott volna, elszívott egy pipát, éktelenül büdös dohánnyal töltve. És az idő csak akkor ment tovább, amikor az utolsó vályogfalat is ledöntötték”.

A Gordon szerepét alakító Kolovratnik Krisztián a Kondor Vilmos azonos című regénye nyomán, Gárdos Éva rendezésében készülő Budapest noir című fim forgatásán 2016. március 9-én. MTI Fotó: Kallos Bea
A Gordon szerepét alakító Kolovratnik Krisztián a Budapest noir forgatásán (MTI Fotó: Kallos Bea)
   
A szerző szerint Gordon Zsigmond a Szélhámos Budapestben a későbbi kalandjait feldolgozó regényekkel szemben „zöld és éretlen, és még nagyon élvezi az életet”. „Éhes és nagyot akar harapni a városból, a nőkből, a munkából, az életből. Elsősorban az érdekelt, mitől lett Gordon olyan komor és szófukar. Most szerencsére lesz lehetőségem kideríteni és megírni” – hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy mindenképpen lesznek még további regények, hiszen „rengeteg minden történt a palival, és ezt mind el akarom mesélni”. Kondor Vilmos jelenleg is a Szélhámos Budapest folytatásán dolgozik, mint elárulta, fegyvercsempészekre, titkos és mocskos nemzetközi alkukra számíthatnak az olvasók egy halott bankárral és az ő messze nyúló és szerteágazó kapcsolataival. „És Gordon végre összefut Seress Rezsővel, mert ezt a találkozást nagyon régóta várom” – jegyezte meg. A kötetet november 21-én, hétfőn mutatják be a fővárosi New York Művész Páholyban. Az korabeli Pest lokáljainak hangulatát megidéző eseményen jelen lesz Gárdos Éva, a Budapest Noir című film rendezője, a film főszereplői, Tenki Réka és Kolovratnik Krisztián, Sasvári Rudolf magánnyomozó és Szövényi György kriminológus is.

MTI

• Publikálva: 2016.11.17. 15:42 • Címke: interjú

Digitális Irodalmi Akadémia