a rovat írásai

A laptop műtárggyá „magasztosulása”

Az okostelefonok és a hordozható számítógépek, közismertebb nevükön a laptopok korában miről is lehetne kiállítást rendezni, mint például az utóbbi, egyre nélkülözhetetlenebb tárgyak műtárggyá változtatásáról. Mert a képzőművész is folyamatosan reflektál az őt körülvevő világra, mint ahogyan az is hatással van az alkotóra.  Restart címmel a műalkotássá lett, avagy magasztosult laptopokból a szentendrei Barcsay Múzeumban látható kiállítás egészen május hetedikéig.

Kétszáz Rodin remekmű együtt

Életmű-kiállítással emlékezik a száz éve elhunyt August Rodinre a párizsi Grand Palais kiállítócsarnok. A modern szobrászat francia megteremtőjének mintegy kétszáz remekműve látható az egyik legjelentősebb francia kiállítóhelyen.

Glück Gábor a szerény és tehetséges festő

Glück Gábor (1912-1983) híres kárpátaljai festőművész, grafikus emlékkiállítása nyílt meg Budapesten a Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

Csavarhúzóval esett neki a híres festménynek

Egy vélhetően zavart elméjű férfi megrongálta az egyik legjelentősebb 18. századi brit festő, Thomas Gainsborough Reggeli séta című festményét a National Gallery londoni múzeumban.

Kiállítás 2016 legjobb sajtófotóiból – Itt végiglapozhatja

Kétszázharmincnégy pályázó, 2284 pályázat és 6259 fotográfia. Ez volt a 35. Magyar Sajtófotó Pályázat, melynek a díjkiosztó ünnepsége 2017. március 27-én, hétfőn lesz a Capa Központban. A legjobb képekből összeállított kiállítás keddtől indul az egykori Ernst Múzeum termeiben, de itt már megnézheti a legjobb képeket.

Berény nem csak proletárdiktatúra festője volt

Százharminc éve, 1887. március 18-én született Berény Róbert festő, grafikus, a magyar vadak egyik meghatározó alakja, akinek nevét a Tanácsköztársaság Fegyverbe, fegyverbe! című plakátja tette ismertté.

DrMáriás bevette Debrecent

drMáriás legnagyobb hazai tárlatát rendezik meg a debreceni Modem Modern és Kortárs Képzőművészeti központban: a szombaton nyíló tárlaton a művésznek kétszáz, az elmúlt harminc évben készült alkotása lesz látható - jelentette be a kiállítás kurátora a készülő kiállítás sajtóbejárásán.

Japánban hódít Szigetvár védelmével együtt a Szláv eposz

Tokióban látható Alfons Muchának, a szecesszió cseh mesterének híres festményciklusa, a Szláv eposz. Ez az első eset, hogy a 20 nagyméretű vászonból álló sorozatot teljes egészében külföldön is láthatják az érdeklődők. Mucha a szlávok dicső tettei közé sorolja Szigetvár 1566-os hősies védelmét is.

Kiállítás, amin nem lehet csak úgy végigrohanni

Világjelek címmel nyílt kiállítás Kunkovács László fotográfus, néprajzkutató Belső-Ázsia és Szibéria sziklarajzait és népéletét feltáró képeiből pénteken a Magyarság Házában, ahol a fotókat tartalmazó kötetet is bemutatták.

Megvettük Benczúr és Csernus képeit

Csernus Tibor hat festménye, valamint Benczúr Gyula monumentális alkotása kerül hamarosan közgyűjteményekbe a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programjának eredményeként – tájékoztatta a jegybank hétfőn az MTI-t.

Az idős Munch San Franciscóba érkezett

Edvard Munch norvég festő számos, köztük hét, az Egyesült Államokban még soha be nem mutatott művét állítja ki júniustól októberig a San Franciscó-i Modern Művészeti Múzeum.

Művészet összes cikke »

​Minden idők száz legnagyobb hatású fotója

timeRobert Capa, azaz Friedmann Endre két fotója is szerepel a Time magazin által készített válogatásban, amelyben minden idők száz legnagyobb hatású fotója látható.

A Time új fotógyűjteménye, amely a The Most Influental Images of All Time címen jelent meg, csütörtöktől könyvben, videókon és egy honlapon is látható. A fotók vagy filmekből származó képkockák között sok világszerte ismert kép van. Ilyen a New York-i ikertornyok összeomlásakor, szeptember 11-én készült Zuhanó ember című Pulitzer-díjas kép is, amelyet Richard Drew, az Associated Press fotósa készített. Vannak olyan felvételek is, amelyek kevéssé ismertek, például Philippe Kahn kaliforniai szoftvermérnök képe újszülött gyermekéről: ez az első mobilkép, amely úgy készült, hogy Kahn 1997-ben összekötött egy mobilt egy digitális kamerával.
   
A magazin szerkesztői történészekkel, képszerkesztőkkel és kurátorokkal is beszéltek világszerte, a Time stábja pedig interjúkat készített a fotósokkal, a képek szereplőivel, barátokkal, családtagokkal, hogy minden képhez mellékelhessenek egy-egy esszét. A száz kiválasztott fotó között van Robert Capa A milicista halála, valamint a D-day című képe, Matthew Brady híres Abraham Lincoln-portréja, az Iwo Jimánál lengő zászló, amit Joe Rosenthal fotózott és az Alfred Eisenstaedt által 1945-ben a Time Square-en lekapott csókolózó pár is vagy az Abraham Zapruder forgatta amatőr film 313. kockája, amely J. F. Kennedy meggyilkolásakor született 1963-ban. A fényképek között szerepel a NASA felvétele, amelyet a Hold túlsó feléről készítettek a Földről, egy 1934-es fotó a Loch Ness-i szörnyről és az a szelfi is, amit Ellen DeGeneres csinált hollywoodi sztárokkal a 2014-es Oscar-gálán. A válogatásban helyet kapott Nilüfer Demir megrázó képe az Égei-tengerbe fulladt szír kisfiúról, Alan Kurdiról is.

A fotókat itt lehet megnézni

MTI

• Publikálva: 2016.11.18. 08:59 • Címke: fotó