A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
II. Miklós cár portréját Ilja Galkin festette 1896-ban, és több mint 90 éven át észrevétlen maradt a hátoldalán egy másik portrénak, amelyet Vlagyiszlav Izmailovics (1872-1959) festett Leninről 1924-ben – magyarázta Tatyjana Pocelujeva, annak a restaurátorcsoportnak a vezetője, amely a festmény helyreállítását végezte az elmúlt három évben. II. Miklós portréjára akkor bukkantak, amikor egy szentpétervári iskola 2013-ban felkérte a Stieglitz nemzeti művészeti akadémiát, állítsák helyre Lenin 4x3 méteres hatalmas portréját, amelyen a bolsevik vezető a szentpétervári Péter-Pál erőd előtt áll. A festmény az 1970-es években megsérült az alján. Pocelujeva elmondta, hogy nagyon meglepődtek, amikor kivették a képet a keretből, és láttak a hátoldalán egy szürkésfehér, vízben oldódó festéket, amely megőrizte az alatta lévő festményt. Izmailovics szemlátomást úgy készítette el Lenin portréját, hogy nem akarta megsemmisíteni a már a vásznon lévő képet.
forrás: Russia Insider
A restauráció röntgenfelvételek készítésével kezdődött. „Amikor megláttuk őket, megdöbbentünk, mivel II. Miklós feje szinte pontosan ugyanott volt és akkora volt, mint Leniné, ami megerősítette, hogy a vízben oldódó festék alatt egy teljes életnagyságú portré van” – mondta a főrestaurátor. A restaurátorok babaszappannal mosták le a festéket, és rátaláltak Galkin II. Miklósról készített portréjára. A Stieglitz akadémia szakemberei úgy gondolják, hogy 1924-ben Izmailovics azért festett II. Miklós portréja fölé, hogy megvédje a festményt a cári korszak iránti szimpátiájától vezérelve, és abban a reményben, hogy egyszer majd felfedezik. Ezzel nagy személyes kockázatot vállalt – vélik az akadémia kutatói. Mindkét festményt a Stieglitz akadémia előcsarnokában fogják kiállítani november végén.
MTI