a rovat írásai

A laptop műtárggyá „magasztosulása”

Az okostelefonok és a hordozható számítógépek, közismertebb nevükön a laptopok korában miről is lehetne kiállítást rendezni, mint például az utóbbi, egyre nélkülözhetetlenebb tárgyak műtárggyá változtatásáról. Mert a képzőművész is folyamatosan reflektál az őt körülvevő világra, mint ahogyan az is hatással van az alkotóra.  Restart címmel a műalkotássá lett, avagy magasztosult laptopokból a szentendrei Barcsay Múzeumban látható kiállítás egészen május hetedikéig.

Kétszáz Rodin remekmű együtt

Életmű-kiállítással emlékezik a száz éve elhunyt August Rodinre a párizsi Grand Palais kiállítócsarnok. A modern szobrászat francia megteremtőjének mintegy kétszáz remekműve látható az egyik legjelentősebb francia kiállítóhelyen.

Glück Gábor a szerény és tehetséges festő

Glück Gábor (1912-1983) híres kárpátaljai festőművész, grafikus emlékkiállítása nyílt meg Budapesten a Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

Csavarhúzóval esett neki a híres festménynek

Egy vélhetően zavart elméjű férfi megrongálta az egyik legjelentősebb 18. századi brit festő, Thomas Gainsborough Reggeli séta című festményét a National Gallery londoni múzeumban.

Kiállítás 2016 legjobb sajtófotóiból – Itt végiglapozhatja

Kétszázharmincnégy pályázó, 2284 pályázat és 6259 fotográfia. Ez volt a 35. Magyar Sajtófotó Pályázat, melynek a díjkiosztó ünnepsége 2017. március 27-én, hétfőn lesz a Capa Központban. A legjobb képekből összeállított kiállítás keddtől indul az egykori Ernst Múzeum termeiben, de itt már megnézheti a legjobb képeket.

Berény nem csak proletárdiktatúra festője volt

Százharminc éve, 1887. március 18-én született Berény Róbert festő, grafikus, a magyar vadak egyik meghatározó alakja, akinek nevét a Tanácsköztársaság Fegyverbe, fegyverbe! című plakátja tette ismertté.

DrMáriás bevette Debrecent

drMáriás legnagyobb hazai tárlatát rendezik meg a debreceni Modem Modern és Kortárs Képzőművészeti központban: a szombaton nyíló tárlaton a művésznek kétszáz, az elmúlt harminc évben készült alkotása lesz látható - jelentette be a kiállítás kurátora a készülő kiállítás sajtóbejárásán.

Japánban hódít Szigetvár védelmével együtt a Szláv eposz

Tokióban látható Alfons Muchának, a szecesszió cseh mesterének híres festményciklusa, a Szláv eposz. Ez az első eset, hogy a 20 nagyméretű vászonból álló sorozatot teljes egészében külföldön is láthatják az érdeklődők. Mucha a szlávok dicső tettei közé sorolja Szigetvár 1566-os hősies védelmét is.

Kiállítás, amin nem lehet csak úgy végigrohanni

Világjelek címmel nyílt kiállítás Kunkovács László fotográfus, néprajzkutató Belső-Ázsia és Szibéria sziklarajzait és népéletét feltáró képeiből pénteken a Magyarság Házában, ahol a fotókat tartalmazó kötetet is bemutatták.

Megvettük Benczúr és Csernus képeit

Csernus Tibor hat festménye, valamint Benczúr Gyula monumentális alkotása kerül hamarosan közgyűjteményekbe a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programjának eredményeként – tájékoztatta a jegybank hétfőn az MTI-t.

Az idős Munch San Franciscóba érkezett

Edvard Munch norvég festő számos, köztük hét, az Egyesült Államokban még soha be nem mutatott művét állítja ki júniustól októberig a San Franciscó-i Modern Művészeti Múzeum.

Művészet összes cikke »

​II. Miklós cárról készült festményre bukkantak egy Lenin-portré hátoldalán

II miklos car leadII. Miklósról, az utolsó orosz cárról készült festményre bukkantak véletlenül a hatalmát megdöntő 1917-es forradalom vezetője, Vlagyimir Iljics Lenin egy portréjának hátoldalán, ahol egy ártalmatlan festékkel fedték el. Mindkét festményt ki fogják állítani Szentpéterváron.

II. Miklós cár portréját Ilja Galkin festette 1896-ban, és több mint 90 éven át észrevétlen maradt a hátoldalán egy másik portrénak, amelyet Vlagyiszlav Izmailovics (1872-1959) festett Leninről 1924-ben – magyarázta Tatyjana Pocelujeva, annak a restaurátorcsoportnak a vezetője, amely a festmény helyreállítását végezte az elmúlt három évben. II. Miklós portréjára akkor bukkantak, amikor egy szentpétervári iskola 2013-ban felkérte a Stieglitz nemzeti művészeti akadémiát, állítsák helyre Lenin 4x3 méteres hatalmas portréját, amelyen a bolsevik vezető a szentpétervári Péter-Pál erőd előtt áll. A festmény az 1970-es években megsérült az alján. Pocelujeva elmondta, hogy nagyon meglepődtek, amikor kivették a képet a keretből, és láttak a hátoldalán egy szürkésfehér, vízben oldódó festéket, amely megőrizte az alatta lévő festményt. Izmailovics szemlátomást úgy készítette el Lenin portréját, hogy nem akarta megsemmisíteni a már a vásznon lévő képet.

lenin
forrás: Russia Insider
   
A restauráció röntgenfelvételek készítésével kezdődött. „Amikor megláttuk őket, megdöbbentünk, mivel II. Miklós feje szinte pontosan ugyanott volt és akkora volt, mint Leniné, ami megerősítette, hogy a vízben oldódó festék alatt egy teljes életnagyságú portré van” – mondta a főrestaurátor. A restaurátorok babaszappannal mosták le a festéket, és rátaláltak Galkin II. Miklósról készített portréjára. A Stieglitz akadémia szakemberei úgy gondolják, hogy 1924-ben Izmailovics azért festett II. Miklós portréja fölé, hogy megvédje a festményt a cári korszak iránti szimpátiájától vezérelve, és abban a reményben, hogy egyszer majd felfedezik. Ezzel nagy személyes kockázatot vállalt – vélik az akadémia kutatói. Mindkét festményt a Stieglitz akadémia előcsarnokában fogják kiállítani november végén.

MTI

• Publikálva: 2016.11.20. 14:06 • Címke: hír