a rovat írásai

Proust is ott van az esküvői tömegben

Marcel Proust francia írót fedezte fel egy kanadai kutató egy 1904 novemberében készült filmfelvételen, amely egy párizsi templomot elhagyó esküvői tömeget ábrázol.

Új Rejtő-könyv a láthatáron

Eddig kiadatlan, kisebb terjedelmű Rejtő Jenő-szövegeket, levéltári dokumentumokat és fotókat felvonultató emlékkötet jelent meg a Szépmíves Kiadó és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) gondozásában.

Csáth Géza nem volt varázsló

„A varázsló egy harminc éven aluli férfi, akinek arca már egészen szomorú, ráncos és kisgyerekes volt, a sok ópiumtól, cigarettától és csóktól, hamvazó szerdán, kora hajnalban haldoklott” – írja a 130 éve született Csáth Géza egyik, talán a legszebb novellájában. És mintha csak saját magáról szólna ez a mondat, hiszen már 23 éves korában beadta magának az első adag morfiumot, és aztán nem volt megállás. 1910. április 10-e után élete nem volt más, mint lassú haldoklás, hiába hangoztatta, hogy megéri a történet, mert 10 év alatt húszmillió évet is élhet a szerrel.

 

Bácsalmásra és Brazíliába utazik a Balassi-kard

Szikra János bácsalmási költő és Nelson Ascher brazil műfordító veheti át idén a Balassi-kardot kedden Budapesten – közölték a szervezők az MTI-vel.

Jaj, Hrabal Úr, hát maga már húsz éve nincs itt!

Jaj, milyen gyorsan elröppent ez a húsz esztendő Hrabal Úr, mert legalább is itt a földön gyorsulni látszik az idő. Nem tudom odafönn milyen sebességű a dolgok múlása, de itt nagy. És mindenféle ködök zavarják már a tisztán látást, de az biztos, hogy maga egészen jó írásokat tett közzé. Különösen arról az időről, amikor az Örökkévalóság gátján lakott a megszállott rézmetszővel, Valdimírkával. Ez meg még régebben volt, de jártam arra, és a kocsmák megvannak. És a Tigrisben is mérik még a 12-es pilsenit. Csak az a sok turista ne lenne…

Meghalt a Márai-díjas erdélyi író

Életének 65. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt Mózes Attila Márai Sándor-díjas prózaíró, irodalomkritikus, szerkesztő – közölte szerdán a Helikon című kolozsvári irodalmi folyóirat.

A szecsuáni hóhérok nyert Budaörsön

Szabó T. Anna nyerte el a legjobb drámáért járó fődíjat a XX. Magyar Drámaíró Versenyen, amelyet a Budaörsi Latinovits Színházban rendeztek meg a hétvégén a magyar kultúra napjához kapcsolódva. A legjobb előadás közönségdíját Pataki Éva kapta.

Tollforgató-verseny Budaörsön

Az idén Mezey Katalin, Pataki Éva és Szabó T. Anna ír egy éjszaka alatt színdarabot a Magyar Drámaíró Versenyen, amelyet ezúttal a Budaörsi Latinovits Színházban rendeznek meg január 21-én és 22-én a magyar kultúra napja alkalmából.

Hogy tudják, ki volt az a Mészöly Miklós

Vers- és prózamondó versenyt rendeznek Szekszárdon Mészöly Miklós (1921-2001) műveiből, a megméretéssel a rendezők a fiatalokhoz szeretnék közel hozni a Kossuth-díjas író életművét.

Aki le merte írni a gyilkosokról, hogy gyilkosok voltak

Halálának tizedik évfordulója alkalmából Budakeszin felavatták Nagy Gáspár Kossuth- és József Attila-díjas költő szobrát. Nagy Gáspár a Vas megyei Bérbaltaváron született 1949. május 4-én. Felmenői földművesek voltak. Gyermekkorának két meghatározó élménye a paraszti lét és a kereszténység volt. Ezekre alapozva merte leírni a sok hallgató között azokat a verseket, amik miatt aztán a rendszer lapszámokat zúzott be.

Tizenhét Oscar született a történetéből

Százhuszonöt éve, 1892. január 3-án született J. R. R. Tolkien angol nyelv- és irodalomtörténész, A Gyűrűk Ura című regénytrilógia írója.

Irodalom összes cikke »

Az újságíró, aki életre keltett egy fabábut

pinocchiolead

Százkilencven éve, 1826. november 24-én született Carlo Collodi olasz író, újságíró, az életre kelt fabábú, Pinokkió „szülőatyja”.

Tízgyerekes firenzei családban látta meg a napvilágot Carlo Lorenzini néven. Apja szakács, anyja szolgálólány volt. Gyermek- és ifjúkorának jó részét anyja szülőfalujában, Collodiban töltötte, innen ered későbbi írói névválasztása. Egyházi iskolában tanult, de az olasz egységért folytatott küzdelem eltérítette a papi hivatástól, az 1848-as forradalom több csatájában is részt vett önkéntesként. Ugyanebben az évben Il Lampione címmel szatirikus politikai folyóiratot indított, amely a cenzúra nyomására egy év múlva megszűnt. Következő lapja, a La Scaramuccia már szerencsésebb volt, folyamatosan megjelenhetett, és 1860-ban az Il Lampionét is újraindította. Az Olasz Királyság létrejötte után, 1861-ben felhagyott a publicisztikai és politikai tevékenységgel, egy ideig a firenzei prefektúrán a színházi cenzori bizottság tagja volt. Közben írt négy vígjátékot és két regényt is, de ezek nem arattak különösebb sikert. Az 1870-es évek közepétől érdeklődése a gyermekirodalom felé fordult, noha nem voltak gyerekei, és még csak meg sem nősült soha.

carlo collodi
forrás: Wikipedia

A francia Charles Perrault örökbecsű meséit (Piroska és a farkas, Csipkerózsika, Csizmás Kandúr) ültette át olaszra, majd hamarosan a maga teremtette mesefigurákkal bűvölte el közönségét. 1876-ban jelentek meg a Gianettino, majd két évvel később a Minuzzolo című kötetei, amelyek két vásott csibész kalandjait elevenítették meg sok humorral és emberséggel. 1881-től a Giornale per i bambini című gyermekújság kezdte folytatásokban közölni a Storia di un burattino (Egy bábu története) című művét. A mű főhőse Pinokkió, az életre kelt fabábu, aki csibészsége, önfejűsége, engedetlensége miatt keveredik számos keserves kalandba. Végül aztán saját kárán okulva megtanulja, mit jelent embernek lenni: dolgozni, szenvedni, szeretni, és a mese végére igazi hús-vér kisfiúvá válik megalkotója, az idős Gepetto mester legnagyobb örömére. A mű már az első részektől óriási siker volt, és csakhamar népszerűvé tette alkotóját, jóllehet az egyház eleinte felemelte szavát a mese ellen, mondván, a lázadás szellemét közvetíti a gyanútlan ifjú olvasók felé. 1883-ban könyv alakban is megjelent a mű Pinokkió kalandjai címmel, Eugenio Mazzanti illusztrációival.

Pinocchio by Enrico Mazzanti (1852–1910) – the first illustrator (1883) of Le avventure di Pinocchio.
forrás: Wikipedia

1892-ben angolra is lefordították, és a fabábu története megkezdte világhódító útját, magyarra Rónay György fordította le. Mindezt Collodi már nem érhette meg, 1890. október 26-án szülővárosában meghalt. Testét a San Miniato al Monte-templomban helyezték örök nyugalomra. Pinokkió kalandos életéből készült már színpadi változat, némafilm, 1940-ben Walt Disney álmodta vászonra, így lett belőle minden idők egyik legsikeresebb rajzfilmje. 1971-ben hatrészes tévéfilmsorozatot forgattak a regény alapján, amelynek egyik főszerepét Gina Lollobrogida játszotta. 2002-ben az Oscar-díjas Roberto Benigni vitte filmre, és a főszerepet is eljátszotta, abban a hegyes sipkás, virágos, papírtapéta-mintázatú bohócruhában, amelyet még Fellini tervezett meg a filmhez. Pinokkió története alapján írta meg Alekszej Tolsztoj is az Aranykulcsocska, avagy Burattino története című meséjét.

MTI

• Publikálva: 2016.11.24. 13:59 • Címke: évforduló

Digitális Irodalmi Akadémia