a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Az elveszett paradicsom krónikása
135 éve született Stefan Zweig, az elveszett paradicsom, az Osztrák Magyar Monarchia, és azon belül is Bécs finom lelkű krónikása. Azé a Bécsé, ami háboríthatatlanul állt a történelem akkoriban is erősen hullámzó tengerén. Egy nagy, Noé bárkájához hasonlatos hajó volt, a kormánykeréknél a Zweig által is tisztelt I. Ferenc Józseffel. És nem is süllyedt el, amíg az „első osztrák”, élt, és ha már sorrendet állítunk az „osztrákságból”, hát akkor itt Zweiget nagyon előkelő helyre kell állítanunk.
Stefan Zweig, egy gazdag textilgyáros és egy szintén tehetős polgárlány gyermeke természetesen a legjobb iskolákat végezte, nyelveket sajátított el és már a bécsi és berlini egyetemi évek alatt – amikor filozófiát, germanisztikát és történelmet hallgatott – megjelentek első versei. Amik mellett lelkesen fordította a kortárs francia költőket is, 1904-ben, 23 évesen pedig a pozitivista Taine filozófiájából megszerezte a doktori címet.
És várta az utazás mellett bécsi élet, az intellektualizmus fellegvára, a város, ahol annyira jól el lehet merülni az élet nagy kérdéseiben és azok egyáltalán nem kötelező megválaszolásában. A fiatal Zweig szerette ezt a világot, olyannyira szerette, hogy sohasem tudta elfelejteni. Már gimnazista korában az autogramok gyűjtése mellett megismerkedett a Monarchia fővárosának kulturális teljesítményével, művészeivel és művészeteivel. Akik és amik között otthonosan mozgott, és egyik szegmensét, az írásművészetet pedig maga is nagyon magas fokon gyakorolta.
Talán nincs is olyan műfaj, amiben élete folyamán ne hozott volna létre kiemelkedő produktumot. Írt a versek, novellák mellett útleírásokat - ifjan bejárta a világot. Sok barátja volt, akikkel kiterjedt levelezést folytatott, de írt drámákat és komédiákat, sőt, operalibrettókat is. Írt kiváló és erősen szubjektív és olvasmányos életrajzokat (Napóleon, Stuart Mária, Marie Antoinette) és tanulmányokat, de monográfiákat (A világ építőmesterei sorozat Balzactól egészen Casanováig) és esszéket is. Vagy húsz művéből készültek filmek, a 24 óra egy asszony életéből című írását négyszer forgatták le, legutóbb 2001-ben. Mindezek mellett 15 éves kora óta lelkes gyűjtője volt a kéziratoknak, különösen a partitúráknak (Brahms, Mozart, Haydn és Beethoven).
De mindenekelőtt bécsi volt, és osztrák. Aki a Nagy Háborúban, és azután szembesült álomvilágának széthullásával. Nem járt a fronton, Bécsben, a minisztériumban Rilkével együtt volt katona, de aztán még a háború alatt Svájcba ment, ahol újságot írt, és drámát (Jeremiás) a háború ellen. És nem is költözött vissza szeretett Bécsébe, mert az már sehol sem volt. Salzburgban, a Kapuziner hegyen vett házat, ami az európai szellemi élet egyik központja lett.
Ekkor születnek esszéi mellett a legjobb, pszichoanalízistől áthatott novellái is, és 1927-ben itt írja meg a Csillagórákat, Európa 12 nagy pillanatáról szóló munkáját. A nyugalomnak és a munkának a nácik hatalomra jutása vet véget, Richard Straussnak írt operáját, a Hallgatag asszonyt két előadás után betiltják, könyvei is rövidesen erre a sorsra jutnak Németországban.
Zweig, aki igazából ekkor szembesül először zsidóságával, előbb Londonba menekül, ahol újra megnősül, és társasági életet él, de az Európa és a saját sorsa felett érzett félelmet nem tudja magában legyőzni. Amerikába menekülnek, végül Brazíliában telepednek le. Itt születik meg önéletrajzi írása, a Búcsú a tegnaptól, amit Tandori Dezső 1981-ben A tegnap világa címmel fordított magyarra. Mert Zweig ekkor is ott élt, a tegnap világában, ami 1942 februárjára nagyon messze volt már tőle. Talán ezért is választották a halált második feleségével, Charlotte Altmannal egyetértésben.
Az utolsó, persepolisi ház (forrás:
 Stefan Zweig – Búcsú Európától (2016) Az író emigrációban töltött éveiről Stefan Zweig – Búcsú Európától címmel a korábban színésznőként ismert Maria Schrader rendezett filmet, amelyet Ausztria idén a legjobb külföldi film kategóriában Oscar-díjra jelölt. A film főszerepét Josef Hader osztrák színész alakítja. A filmes kliséket elkerülő, érzékeny életrajzi drámát a kritikusok világszerte kedvezően fogadták, a német, az osztrák és a francia mozikban is sikert aratott. A filmet a Mozinet forgalmazza 2017. február 22-től, amikor az író halálának 75. évfordulója lesz. |
Pálffy Lajos