a rovat írásai

Tollforgató-verseny Budaörsön

Az idén Mezey Katalin, Pataki Éva és Szabó T. Anna ír egy éjszaka alatt színdarabot a Magyar Drámaíró Versenyen, amelyet ezúttal a Budaörsi Latinovits Színházban rendeznek meg január 21-én és 22-én a magyar kultúra napja alkalmából.

Hogy tudják, ki volt az a Mészöly Miklós

Vers- és prózamondó versenyt rendeznek Szekszárdon Mészöly Miklós (1921-2001) műveiből, a megméretéssel a rendezők a fiatalokhoz szeretnék közel hozni a Kossuth-díjas író életművét.

Aki le merte írni a gyilkosokról, hogy gyilkosok voltak

Halálának tizedik évfordulója alkalmából Budakeszin felavatták Nagy Gáspár Kossuth- és József Attila-díjas költő szobrát. Nagy Gáspár a Vas megyei Bérbaltaváron született 1949. május 4-én. Felmenői földművesek voltak. Gyermekkorának két meghatározó élménye a paraszti lét és a kereszténység volt. Ezekre alapozva merte leírni a sok hallgató között azokat a verseket, amik miatt aztán a rendszer lapszámokat zúzott be.

Tizenhét Oscar született a történetéből

Százhuszonöt éve, 1892. január 3-án született J. R. R. Tolkien angol nyelv- és irodalomtörténész, A Gyűrűk Ura című regénytrilógia írója.

​Nelly Sachs, akit hangtalanul ért utol a hírnév

Százhuszonöt éve, 1891. december 10-én született Nelly Sachs Nobel-díjas német költő, író. Leonie Sachs néven Berlinben jött a világra gazdag, nagypolgári, asszimilált zsidó családban, apja gyáros és feltaláló volt.

Hazája a nagyvilág

December 1-jén lesz nyolcvanéves Müller Péter József Attila-díjas író, dramaturg, a kortárs ezoterikus-spirituális irodalom legismertebb, legnépszerűbb alakja.

​Az elveszett paradicsom krónikása

135 éve született Stefan Zweig, az elveszett paradicsom, az Osztrák Magyar Monarchia, és azon belül is Bécs finom lelkű krónikása. Azé a Bécsé, ami háboríthatatlanul állt a történelem akkoriban is erősen hullámzó tengerén. Egy nagy, Noé bárkájához hasonlatos hajó volt, a kormánykeréknél a Zweig által is tisztelt I. Ferenc Józseffel. És nem is süllyedt el, amíg az „első osztrák”, élt, és ha már sorrendet állítunk az „osztrákságból”, hát akkor itt Zweiget nagyon előkelő helyre kell állítanunk.

Az újságíró, aki életre keltett egy fabábut

Százkilencven éve, 1826. november 24-én született Carlo Collodi olasz író, újságíró, az életre kelt fabábú, Pinokkió „szülőatyja”.

​100 éve született Csorba Győző

Száz éve, 1916. november 21-én született Pécsett Csorba Győző Kossuth-díjas költő, műfordító.

​Előzményregénnyel folytatódik a Bűnös Budapest ciklus

Előzményregénnyel folytatta Kondor Vilmos a 2008-ban megkezdett történelmi krimisorozatát, a Bűnös Budapest-ciklust. A személyazonosságát titkoló író az MTI-nek adott email-interjúban hangsúlyozta: a Libri gondozásában most megjelent Szélhámos Budapest után is folytatja Gordon Zsigmond kalandjait.

A történelmi regények lengyel fejedelme

Száz éve, 1916. november 15-én hunyt el Henryk Sienkiewicz Nobel-díjas lengyel író, olyan nagy sikerű regények szerzője, mint a Quo vadis? vagy a Kereszteslovagok.

Irodalom összes cikke »

​Az elveszett paradicsom krónikása

zweig_lead

135 éve született Stefan Zweig, az elveszett paradicsom, az Osztrák Magyar Monarchia, és azon belül is Bécs finom lelkű krónikása. Azé a Bécsé, ami háboríthatatlanul állt a történelem akkoriban is erősen hullámzó tengerén. Egy nagy, Noé bárkájához hasonlatos hajó volt, a kormánykeréknél a Zweig által is tisztelt I. Ferenc Józseffel. És nem is süllyedt el, amíg az „első osztrák”, élt, és ha már sorrendet állítunk az „osztrákságból”, hát akkor itt Zweiget nagyon előkelő helyre kell állítanunk.

Stefan Zweig, egy gazdag textilgyáros és egy szintén tehetős polgárlány gyermeke természetesen a legjobb iskolákat végezte, nyelveket sajátított el és már a bécsi és berlini egyetemi évek alatt – amikor filozófiát, germanisztikát és történelmet hallgatott – megjelentek első versei. Amik mellett lelkesen fordította a kortárs francia költőket is, 1904-ben, 23 évesen pedig a pozitivista Taine filozófiájából megszerezte a doktori címet.

Stefan Zweig (jobbra), a testvérével

És várta az utazás mellett bécsi élet, az intellektualizmus fellegvára, a város, ahol annyira jól el lehet merülni az élet nagy kérdéseiben és azok egyáltalán nem kötelező megválaszolásában. A fiatal Zweig szerette ezt a világot, olyannyira szerette, hogy sohasem tudta elfelejteni. Már gimnazista korában az autogramok gyűjtése mellett megismerkedett a Monarchia fővárosának kulturális teljesítményével, művészeivel és művészeteivel. Akik és amik között otthonosan mozgott, és egyik szegmensét, az írásművészetet pedig maga is nagyon magas fokon gyakorolta.

Első feleségével, Friderikével

Talán nincs is olyan műfaj, amiben élete folyamán ne hozott volna létre kiemelkedő produktumot. Írt a versek, novellák mellett útleírásokat - ifjan bejárta a világot. Sok barátja volt, akikkel kiterjedt levelezést folytatott, de írt drámákat és komédiákat, sőt, operalibrettókat is. Írt kiváló és erősen szubjektív és olvasmányos életrajzokat (Napóleon, Stuart Mária, Marie Antoinette) és tanulmányokat, de monográfiákat (A világ építőmesterei sorozat Balzactól egészen Casanováig) és esszéket is. Vagy húsz művéből készültek filmek, a 24 óra egy asszony életéből című írását négyszer forgatták le, legutóbb 2001-ben. Mindezek mellett 15 éves kora óta lelkes gyűjtője volt a kéziratoknak, különösen a partitúráknak (Brahms, Mozart, Haydn és Beethoven).

1933 körül kapuzinerbergi házának teraszán

De mindenekelőtt bécsi volt, és osztrák. Aki a Nagy Háborúban, és azután szembesült álomvilágának széthullásával. Nem járt a fronton, Bécsben, a minisztériumban Rilkével együtt volt katona, de aztán még a háború alatt Svájcba ment, ahol újságot írt, és drámát (Jeremiás) a háború ellen. És nem is költözött vissza szeretett Bécsébe, mert az már sehol sem volt. Salzburgban, a Kapuziner hegyen vett házat, ami az európai szellemi élet egyik központja lett.

Stefan Zweig és Joseph Roth Ostendében, 1936-ban

Ekkor születnek esszéi mellett a legjobb, pszichoanalízistől áthatott novellái is, és 1927-ben itt írja meg a Csillagórákat, Európa 12 nagy pillanatáról szóló munkáját. A nyugalomnak és a munkának a nácik hatalomra jutása vet véget, Richard Straussnak írt operáját, a Hallgatag asszonyt két előadás után betiltják, könyvei is rövidesen erre a sorsra jutnak Németországban.

1940-ben második feleségével, Lotte Altmannal, aki a halálba is követte

Zweig, aki igazából ekkor szembesül először zsidóságával, előbb Londonba menekül, ahol újra megnősül, és társasági életet él, de az Európa és a saját sorsa felett érzett félelmet nem tudja magában legyőzni. Amerikába menekülnek, végül Brazíliában telepednek le. Itt születik meg önéletrajzi írása, a Búcsú a tegnaptól, amit Tandori Dezső 1981-ben A tegnap világa címmel fordított magyarra. Mert Zweig ekkor is ott élt, a tegnap világában, ami 1942 februárjára nagyon messze volt már tőle. Talán ezért is választották a halált második feleségével, Charlotte Altmannal egyetértésben.

zweig_persepolis
Az utolsó, persepolisi ház (forrás: Andreas Maislinger/Wikipedia)

zweig
Stefan Zweig – Búcsú Európától  (2016)

Az író emigrációban töltött éveiről Stefan Zweig – Búcsú Európától címmel a korábban színésznőként ismert Maria Schrader rendezett filmet, amelyet Ausztria idén a legjobb külföldi film kategóriában Oscar-díjra jelölt. A film főszerepét Josef Hader osztrák színész alakítja. A filmes kliséket elkerülő, érzékeny életrajzi drámát a kritikusok világszerte kedvezően fogadták, a német, az osztrák és a francia mozikban is sikert aratott. A filmet a Mozinet forgalmazza 2017. február 22-től, amikor az író halálának 75. évfordulója lesz.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.11.28. 15:03 • Címke: évforduló

Digitális Irodalmi Akadémia