a rovat írásai

Író, aki elment Napóleonnal Moszkváig

Százhetvenöt éve, 1842. március 23-án hunyt el Párizsban Stendhal, a 19. század első felének egyik legeredetibb és legkiválóbb francia írója, az irodalmi realizmus egyik első mestere.

Olvassunk ismét Hamvast!

A 120 éve született Hamvas Béláról három-, négyezer leütésben megírni az igazságot képtelenség. Mégsem térhetünk el a megszokott terjedelemtől, ezért mindjárt jó az elején le kell szögeznem, hogy bizonyos életrajzi adatok és művek nem fognak szerepelni az alább következő szövegben. Viszont bátran ajánlhatom a Wikipédia Hamvasról szóló szócikkét, ami majdhogynem kimerítő, legalább is az adataiban.

Áfra János képviselt bennünket Rómában

Áfra János költő képviselte Magyarországot a költészet világnapja (Giornata mondiale della poesia) című rendezvénysorozaton, amelyet az európai uniós országok kulturális intézeteit magába tömörítő szervezet, az EUNIC rendez Rómában.

Arzén volt az írónő gyógyszerében?

Szakértők szerint valószínűleg arzénmérgezés okozta Jane Austen (1775-1817) látásának súlyos romlását, a brit írónő élete végén már szinte teljesen megvakult.

Nagydíj Az isteni színjáték fordítójának

Az Isteni színjáték fordításáért Nádasdy Ádám veheti át az Artisjus Irodalmi Nagydíjat 2017-ben. A Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület irodalmi díjazottjai között van Ladik Katalin, Ménes Attila, Dérczy Péter és György Péter is – közölte a szervezet.

Regény 300 ezer kínai lemészárlásáról

Murakami Haruki japán író új regénye, a Kisidancso Gorosi (angolul Killing Commendatore) a japán megszállók által 1937-ben elkövetett nankingi mészárlás témájával foglalkozik.

Hogyan került az elázott szárnyú angyal a tyúkólba?

Reggel 9-kor látott neki az írásnak, és délután háromig művelte, miközben negyven erős cigarettát is elszívott. Overallban írt, zavarták volna nagyon a zajok és a hideg, a Száz év magányon pontosan 18 hónapig dolgozott, miközben igazából filmet szeretett volna forgatni Mexikóban. 90 éves lenne Gabriel García Márquez, talán meg is éri, ha nincs az a napi negyven cigaretta.

A költő, aki hatvanezer magyar kifejezést írt bele műveibe

Kétszáz éve született Arany János, legnagyobb költőink egyike. A mai magyar számára szinte hihetetlen, hogy hatvanezer szót írt bele műveibe, míg manapság ennek töredéke, alig egy-két ezer kifejezés, amit használ az utca embere. És hihetetlen az is, hogy nyelvkönyvek és tanárok nélkül sajátította el a német mellett az angol és a francia nyelveket is. Shakespeare-fordításai mindmáig érvényesek még akkor is, ha beszélni egyáltalán nem tudott angolul. Közben volt idő, hogy marhaleveleket körmölt napi tíz órában Szalontán, és ha ideje adódott, hát verseket írt.

A PIM-bem kezdetét vette az Arany-emlékév

Összművészeti előadással, versekkel, zenével, tánccal és irodalomtörténeti megemlékezéssel vette kezdetét a költő születésnapjának előestéjén a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékévhez kapcsolódó programjai.

Ki emlékszik még itt Devecseri Gáborra?

Hát igen, a felejtés rettenetes dolog. Ha a 100 éve született Devecseri Gábor most visszatérhetne néhány órára, biztosan szomorú lenne azt látván, hogy milyen kevesen emlékeznek rá, tudnak róla egyáltalán. Pedig nagyon jó költő volt, és talán még jobb műfordító. Az ő magyarításában olvashatjuk az Iliász és az Odüsszeia szép hexametereit. De R. L. Stevenson Kincses szigetét is. Ugyanakkor tipikus példája volt annak, hogyan lesz a nagypolgári családban felcseperedő tehetséges ifjúból néhány évre hithű kommunista.

Arany-balladák másképp

Arany János születésének 200. évfordulóján és az Arany János-emlékév nyitónapján a Zichy Szín-Műhely különleges emlékműsorral, rendhagyó irodalomórával tiszteleg a költő előtt március 2-án a Stefánia Palota színháztermében.

Irodalom összes cikke »

​Az elveszett paradicsom krónikása

zweig_lead

135 éve született Stefan Zweig, az elveszett paradicsom, az Osztrák Magyar Monarchia, és azon belül is Bécs finom lelkű krónikása. Azé a Bécsé, ami háboríthatatlanul állt a történelem akkoriban is erősen hullámzó tengerén. Egy nagy, Noé bárkájához hasonlatos hajó volt, a kormánykeréknél a Zweig által is tisztelt I. Ferenc Józseffel. És nem is süllyedt el, amíg az „első osztrák”, élt, és ha már sorrendet állítunk az „osztrákságból”, hát akkor itt Zweiget nagyon előkelő helyre kell állítanunk.

Stefan Zweig, egy gazdag textilgyáros és egy szintén tehetős polgárlány gyermeke természetesen a legjobb iskolákat végezte, nyelveket sajátított el és már a bécsi és berlini egyetemi évek alatt – amikor filozófiát, germanisztikát és történelmet hallgatott – megjelentek első versei. Amik mellett lelkesen fordította a kortárs francia költőket is, 1904-ben, 23 évesen pedig a pozitivista Taine filozófiájából megszerezte a doktori címet.

Stefan Zweig (jobbra), a testvérével

És várta az utazás mellett bécsi élet, az intellektualizmus fellegvára, a város, ahol annyira jól el lehet merülni az élet nagy kérdéseiben és azok egyáltalán nem kötelező megválaszolásában. A fiatal Zweig szerette ezt a világot, olyannyira szerette, hogy sohasem tudta elfelejteni. Már gimnazista korában az autogramok gyűjtése mellett megismerkedett a Monarchia fővárosának kulturális teljesítményével, művészeivel és művészeteivel. Akik és amik között otthonosan mozgott, és egyik szegmensét, az írásművészetet pedig maga is nagyon magas fokon gyakorolta.

Első feleségével, Friderikével

Talán nincs is olyan műfaj, amiben élete folyamán ne hozott volna létre kiemelkedő produktumot. Írt a versek, novellák mellett útleírásokat - ifjan bejárta a világot. Sok barátja volt, akikkel kiterjedt levelezést folytatott, de írt drámákat és komédiákat, sőt, operalibrettókat is. Írt kiváló és erősen szubjektív és olvasmányos életrajzokat (Napóleon, Stuart Mária, Marie Antoinette) és tanulmányokat, de monográfiákat (A világ építőmesterei sorozat Balzactól egészen Casanováig) és esszéket is. Vagy húsz művéből készültek filmek, a 24 óra egy asszony életéből című írását négyszer forgatták le, legutóbb 2001-ben. Mindezek mellett 15 éves kora óta lelkes gyűjtője volt a kéziratoknak, különösen a partitúráknak (Brahms, Mozart, Haydn és Beethoven).

1933 körül kapuzinerbergi házának teraszán

De mindenekelőtt bécsi volt, és osztrák. Aki a Nagy Háborúban, és azután szembesült álomvilágának széthullásával. Nem járt a fronton, Bécsben, a minisztériumban Rilkével együtt volt katona, de aztán még a háború alatt Svájcba ment, ahol újságot írt, és drámát (Jeremiás) a háború ellen. És nem is költözött vissza szeretett Bécsébe, mert az már sehol sem volt. Salzburgban, a Kapuziner hegyen vett házat, ami az európai szellemi élet egyik központja lett.

Stefan Zweig és Joseph Roth Ostendében, 1936-ban

Ekkor születnek esszéi mellett a legjobb, pszichoanalízistől áthatott novellái is, és 1927-ben itt írja meg a Csillagórákat, Európa 12 nagy pillanatáról szóló munkáját. A nyugalomnak és a munkának a nácik hatalomra jutása vet véget, Richard Straussnak írt operáját, a Hallgatag asszonyt két előadás után betiltják, könyvei is rövidesen erre a sorsra jutnak Németországban.

1940-ben második feleségével, Lotte Altmannal, aki a halálba is követte

Zweig, aki igazából ekkor szembesül először zsidóságával, előbb Londonba menekül, ahol újra megnősül, és társasági életet él, de az Európa és a saját sorsa felett érzett félelmet nem tudja magában legyőzni. Amerikába menekülnek, végül Brazíliában telepednek le. Itt születik meg önéletrajzi írása, a Búcsú a tegnaptól, amit Tandori Dezső 1981-ben A tegnap világa címmel fordított magyarra. Mert Zweig ekkor is ott élt, a tegnap világában, ami 1942 februárjára nagyon messze volt már tőle. Talán ezért is választották a halált második feleségével, Charlotte Altmannal egyetértésben.

zweig_persepolis
Az utolsó, persepolisi ház (forrás: Andreas Maislinger/Wikipedia)

zweig
Stefan Zweig – Búcsú Európától  (2016)

Az író emigrációban töltött éveiről Stefan Zweig – Búcsú Európától címmel a korábban színésznőként ismert Maria Schrader rendezett filmet, amelyet Ausztria idén a legjobb külföldi film kategóriában Oscar-díjra jelölt. A film főszerepét Josef Hader osztrák színész alakítja. A filmes kliséket elkerülő, érzékeny életrajzi drámát a kritikusok világszerte kedvezően fogadták, a német, az osztrák és a francia mozikban is sikert aratott. A filmet a Mozinet forgalmazza 2017. február 22-től, amikor az író halálának 75. évfordulója lesz.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.11.28. 15:03 • Címke: évforduló

Digitális Irodalmi Akadémia