a rovat írásai

Ma van a magyar dráma napja

A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.

King a rémkirály

Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.

Arany János a fasori kerítésen

Arany János üzenetei címmel a magyar irodalom egyik legnagyobb alakját kívánja megidézni születésének 200. évfordulója alkalmából a Magyar Írószövetség rendhagyó emlékkiállítása.

Regény született abból a torockói útból

Jókai Mór 140 éve megjelent Egy az Isten című regényének eredeti kéziratát is bemutatja a Petőfi Irodalmi Múzeum az unitárius egyház és az irodalom kapcsolatáról szóló kamarakiállításon, mondta a múzeum gyűjteményi igazgatója az M1 aktuális csatornán vasárnap.

Jókai Anna utolsó nagy ajándéka

Jókai Anna egyszerre volt a magyarok közösségének szószólója és élő lelkiismerete, mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön a Pesti Vigadóban, ahol bemutatták a júniusban elhunyt írónő utolsó könyvét, az Átvilágítás című önéletírást.

Vilhelmina kérdőre vonta Voltaire-t

Először láthatja a nagyközönség Voltaire és Vilhelmina porosz királyi hercegnő 1751-es levélváltását, amelyben a francia filozófus szemére vetik, hogy kevés szerepet ad a nőknek a darabjaiban.

Íróként óriás

Hetvenöt éve, 1942. szeptember 5-én hunyt el a 20. századi magyar realista próza egyik legnagyobb alakja, Móricz Zsigmond.

Vízbe dobják verseiket

Rövid irodalmi műveket alkotnak, azokat egy üvegpalackba teszik, majd lakó- vagy munkahelyük városának  valamely folyójába dobják írók egy szombaton indult német irodalmi projekt keretében.

Ott volt, amikor Zrínyit megölte a vaddisznó

Háromszázhetvenöt éve, 1642. szeptember 1-én született Kisbúnon (ma Boiu, Románia) gróf Bethlen Miklós emlékiratíró, erdélyi kancellár.

Novellákat várnak a statisztikusok

Novellaíró pályázatot hirdet 150 éves fennállásának alkalmából a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A felhívás témája a hivatalalapító Keleti Károly élete és munkássága, közölte a szervezet.

Ópium, hasis, vérbaj és gyönyörű versek

Százötven éve, 1867. augusztus 31-én hunyt el a modern francia líra egyik legnagyobb hatású alakja, Charles Baudelaire.

Irodalom összes cikke »

​Az elveszett paradicsom krónikása

zweig_lead

135 éve született Stefan Zweig, az elveszett paradicsom, az Osztrák Magyar Monarchia, és azon belül is Bécs finom lelkű krónikása. Azé a Bécsé, ami háboríthatatlanul állt a történelem akkoriban is erősen hullámzó tengerén. Egy nagy, Noé bárkájához hasonlatos hajó volt, a kormánykeréknél a Zweig által is tisztelt I. Ferenc Józseffel. És nem is süllyedt el, amíg az „első osztrák”, élt, és ha már sorrendet állítunk az „osztrákságból”, hát akkor itt Zweiget nagyon előkelő helyre kell állítanunk.

Stefan Zweig, egy gazdag textilgyáros és egy szintén tehetős polgárlány gyermeke természetesen a legjobb iskolákat végezte, nyelveket sajátított el és már a bécsi és berlini egyetemi évek alatt – amikor filozófiát, germanisztikát és történelmet hallgatott – megjelentek első versei. Amik mellett lelkesen fordította a kortárs francia költőket is, 1904-ben, 23 évesen pedig a pozitivista Taine filozófiájából megszerezte a doktori címet.

Stefan Zweig (jobbra), a testvérével

És várta az utazás mellett bécsi élet, az intellektualizmus fellegvára, a város, ahol annyira jól el lehet merülni az élet nagy kérdéseiben és azok egyáltalán nem kötelező megválaszolásában. A fiatal Zweig szerette ezt a világot, olyannyira szerette, hogy sohasem tudta elfelejteni. Már gimnazista korában az autogramok gyűjtése mellett megismerkedett a Monarchia fővárosának kulturális teljesítményével, művészeivel és művészeteivel. Akik és amik között otthonosan mozgott, és egyik szegmensét, az írásművészetet pedig maga is nagyon magas fokon gyakorolta.

Első feleségével, Friderikével

Talán nincs is olyan műfaj, amiben élete folyamán ne hozott volna létre kiemelkedő produktumot. Írt a versek, novellák mellett útleírásokat - ifjan bejárta a világot. Sok barátja volt, akikkel kiterjedt levelezést folytatott, de írt drámákat és komédiákat, sőt, operalibrettókat is. Írt kiváló és erősen szubjektív és olvasmányos életrajzokat (Napóleon, Stuart Mária, Marie Antoinette) és tanulmányokat, de monográfiákat (A világ építőmesterei sorozat Balzactól egészen Casanováig) és esszéket is. Vagy húsz művéből készültek filmek, a 24 óra egy asszony életéből című írását négyszer forgatták le, legutóbb 2001-ben. Mindezek mellett 15 éves kora óta lelkes gyűjtője volt a kéziratoknak, különösen a partitúráknak (Brahms, Mozart, Haydn és Beethoven).

1933 körül kapuzinerbergi házának teraszán

De mindenekelőtt bécsi volt, és osztrák. Aki a Nagy Háborúban, és azután szembesült álomvilágának széthullásával. Nem járt a fronton, Bécsben, a minisztériumban Rilkével együtt volt katona, de aztán még a háború alatt Svájcba ment, ahol újságot írt, és drámát (Jeremiás) a háború ellen. És nem is költözött vissza szeretett Bécsébe, mert az már sehol sem volt. Salzburgban, a Kapuziner hegyen vett házat, ami az európai szellemi élet egyik központja lett.

Stefan Zweig és Joseph Roth Ostendében, 1936-ban

Ekkor születnek esszéi mellett a legjobb, pszichoanalízistől áthatott novellái is, és 1927-ben itt írja meg a Csillagórákat, Európa 12 nagy pillanatáról szóló munkáját. A nyugalomnak és a munkának a nácik hatalomra jutása vet véget, Richard Straussnak írt operáját, a Hallgatag asszonyt két előadás után betiltják, könyvei is rövidesen erre a sorsra jutnak Németországban.

1940-ben második feleségével, Lotte Altmannal, aki a halálba is követte

Zweig, aki igazából ekkor szembesül először zsidóságával, előbb Londonba menekül, ahol újra megnősül, és társasági életet él, de az Európa és a saját sorsa felett érzett félelmet nem tudja magában legyőzni. Amerikába menekülnek, végül Brazíliában telepednek le. Itt születik meg önéletrajzi írása, a Búcsú a tegnaptól, amit Tandori Dezső 1981-ben A tegnap világa címmel fordított magyarra. Mert Zweig ekkor is ott élt, a tegnap világában, ami 1942 februárjára nagyon messze volt már tőle. Talán ezért is választották a halált második feleségével, Charlotte Altmannal egyetértésben.

zweig_persepolis
Az utolsó, persepolisi ház (forrás: Andreas Maislinger/Wikipedia)

zweig
Stefan Zweig – Búcsú Európától  (2016)

Az író emigrációban töltött éveiről Stefan Zweig – Búcsú Európától címmel a korábban színésznőként ismert Maria Schrader rendezett filmet, amelyet Ausztria idén a legjobb külföldi film kategóriában Oscar-díjra jelölt. A film főszerepét Josef Hader osztrák színész alakítja. A filmes kliséket elkerülő, érzékeny életrajzi drámát a kritikusok világszerte kedvezően fogadták, a német, az osztrák és a francia mozikban is sikert aratott. A filmet a Mozinet forgalmazza 2017. február 22-től, amikor az író halálának 75. évfordulója lesz.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.11.28. 15:03 • Címke: évforduló

Digitális Irodalmi Akadémia