a rovat írásai

Proust is ott van az esküvői tömegben

Marcel Proust francia írót fedezte fel egy kanadai kutató egy 1904 novemberében készült filmfelvételen, amely egy párizsi templomot elhagyó esküvői tömeget ábrázol.

Új Rejtő-könyv a láthatáron

Eddig kiadatlan, kisebb terjedelmű Rejtő Jenő-szövegeket, levéltári dokumentumokat és fotókat felvonultató emlékkötet jelent meg a Szépmíves Kiadó és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) gondozásában.

Csáth Géza nem volt varázsló

„A varázsló egy harminc éven aluli férfi, akinek arca már egészen szomorú, ráncos és kisgyerekes volt, a sok ópiumtól, cigarettától és csóktól, hamvazó szerdán, kora hajnalban haldoklott” – írja a 130 éve született Csáth Géza egyik, talán a legszebb novellájában. És mintha csak saját magáról szólna ez a mondat, hiszen már 23 éves korában beadta magának az első adag morfiumot, és aztán nem volt megállás. 1910. április 10-e után élete nem volt más, mint lassú haldoklás, hiába hangoztatta, hogy megéri a történet, mert 10 év alatt húszmillió évet is élhet a szerrel.

 

Bácsalmásra és Brazíliába utazik a Balassi-kard

Szikra János bácsalmási költő és Nelson Ascher brazil műfordító veheti át idén a Balassi-kardot kedden Budapesten – közölték a szervezők az MTI-vel.

Jaj, Hrabal Úr, hát maga már húsz éve nincs itt!

Jaj, milyen gyorsan elröppent ez a húsz esztendő Hrabal Úr, mert legalább is itt a földön gyorsulni látszik az idő. Nem tudom odafönn milyen sebességű a dolgok múlása, de itt nagy. És mindenféle ködök zavarják már a tisztán látást, de az biztos, hogy maga egészen jó írásokat tett közzé. Különösen arról az időről, amikor az Örökkévalóság gátján lakott a megszállott rézmetszővel, Valdimírkával. Ez meg még régebben volt, de jártam arra, és a kocsmák megvannak. És a Tigrisben is mérik még a 12-es pilsenit. Csak az a sok turista ne lenne…

Meghalt a Márai-díjas erdélyi író

Életének 65. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt Mózes Attila Márai Sándor-díjas prózaíró, irodalomkritikus, szerkesztő – közölte szerdán a Helikon című kolozsvári irodalmi folyóirat.

A szecsuáni hóhérok nyert Budaörsön

Szabó T. Anna nyerte el a legjobb drámáért járó fődíjat a XX. Magyar Drámaíró Versenyen, amelyet a Budaörsi Latinovits Színházban rendeztek meg a hétvégén a magyar kultúra napjához kapcsolódva. A legjobb előadás közönségdíját Pataki Éva kapta.

Tollforgató-verseny Budaörsön

Az idén Mezey Katalin, Pataki Éva és Szabó T. Anna ír egy éjszaka alatt színdarabot a Magyar Drámaíró Versenyen, amelyet ezúttal a Budaörsi Latinovits Színházban rendeznek meg január 21-én és 22-én a magyar kultúra napja alkalmából.

Hogy tudják, ki volt az a Mészöly Miklós

Vers- és prózamondó versenyt rendeznek Szekszárdon Mészöly Miklós (1921-2001) műveiből, a megméretéssel a rendezők a fiatalokhoz szeretnék közel hozni a Kossuth-díjas író életművét.

Aki le merte írni a gyilkosokról, hogy gyilkosok voltak

Halálának tizedik évfordulója alkalmából Budakeszin felavatták Nagy Gáspár Kossuth- és József Attila-díjas költő szobrát. Nagy Gáspár a Vas megyei Bérbaltaváron született 1949. május 4-én. Felmenői földművesek voltak. Gyermekkorának két meghatározó élménye a paraszti lét és a kereszténység volt. Ezekre alapozva merte leírni a sok hallgató között azokat a verseket, amik miatt aztán a rendszer lapszámokat zúzott be.

Tizenhét Oscar született a történetéből

Százhuszonöt éve, 1892. január 3-án született J. R. R. Tolkien angol nyelv- és irodalomtörténész, A Gyűrűk Ura című regénytrilógia írója.

Irodalom összes cikke »

​Az elveszett paradicsom krónikása

zweig_lead

135 éve született Stefan Zweig, az elveszett paradicsom, az Osztrák Magyar Monarchia, és azon belül is Bécs finom lelkű krónikása. Azé a Bécsé, ami háboríthatatlanul állt a történelem akkoriban is erősen hullámzó tengerén. Egy nagy, Noé bárkájához hasonlatos hajó volt, a kormánykeréknél a Zweig által is tisztelt I. Ferenc Józseffel. És nem is süllyedt el, amíg az „első osztrák”, élt, és ha már sorrendet állítunk az „osztrákságból”, hát akkor itt Zweiget nagyon előkelő helyre kell állítanunk.

Stefan Zweig, egy gazdag textilgyáros és egy szintén tehetős polgárlány gyermeke természetesen a legjobb iskolákat végezte, nyelveket sajátított el és már a bécsi és berlini egyetemi évek alatt – amikor filozófiát, germanisztikát és történelmet hallgatott – megjelentek első versei. Amik mellett lelkesen fordította a kortárs francia költőket is, 1904-ben, 23 évesen pedig a pozitivista Taine filozófiájából megszerezte a doktori címet.

Stefan Zweig (jobbra), a testvérével

És várta az utazás mellett bécsi élet, az intellektualizmus fellegvára, a város, ahol annyira jól el lehet merülni az élet nagy kérdéseiben és azok egyáltalán nem kötelező megválaszolásában. A fiatal Zweig szerette ezt a világot, olyannyira szerette, hogy sohasem tudta elfelejteni. Már gimnazista korában az autogramok gyűjtése mellett megismerkedett a Monarchia fővárosának kulturális teljesítményével, művészeivel és művészeteivel. Akik és amik között otthonosan mozgott, és egyik szegmensét, az írásművészetet pedig maga is nagyon magas fokon gyakorolta.

Első feleségével, Friderikével

Talán nincs is olyan műfaj, amiben élete folyamán ne hozott volna létre kiemelkedő produktumot. Írt a versek, novellák mellett útleírásokat - ifjan bejárta a világot. Sok barátja volt, akikkel kiterjedt levelezést folytatott, de írt drámákat és komédiákat, sőt, operalibrettókat is. Írt kiváló és erősen szubjektív és olvasmányos életrajzokat (Napóleon, Stuart Mária, Marie Antoinette) és tanulmányokat, de monográfiákat (A világ építőmesterei sorozat Balzactól egészen Casanováig) és esszéket is. Vagy húsz művéből készültek filmek, a 24 óra egy asszony életéből című írását négyszer forgatták le, legutóbb 2001-ben. Mindezek mellett 15 éves kora óta lelkes gyűjtője volt a kéziratoknak, különösen a partitúráknak (Brahms, Mozart, Haydn és Beethoven).

1933 körül kapuzinerbergi házának teraszán

De mindenekelőtt bécsi volt, és osztrák. Aki a Nagy Háborúban, és azután szembesült álomvilágának széthullásával. Nem járt a fronton, Bécsben, a minisztériumban Rilkével együtt volt katona, de aztán még a háború alatt Svájcba ment, ahol újságot írt, és drámát (Jeremiás) a háború ellen. És nem is költözött vissza szeretett Bécsébe, mert az már sehol sem volt. Salzburgban, a Kapuziner hegyen vett házat, ami az európai szellemi élet egyik központja lett.

Stefan Zweig és Joseph Roth Ostendében, 1936-ban

Ekkor születnek esszéi mellett a legjobb, pszichoanalízistől áthatott novellái is, és 1927-ben itt írja meg a Csillagórákat, Európa 12 nagy pillanatáról szóló munkáját. A nyugalomnak és a munkának a nácik hatalomra jutása vet véget, Richard Straussnak írt operáját, a Hallgatag asszonyt két előadás után betiltják, könyvei is rövidesen erre a sorsra jutnak Németországban.

1940-ben második feleségével, Lotte Altmannal, aki a halálba is követte

Zweig, aki igazából ekkor szembesül először zsidóságával, előbb Londonba menekül, ahol újra megnősül, és társasági életet él, de az Európa és a saját sorsa felett érzett félelmet nem tudja magában legyőzni. Amerikába menekülnek, végül Brazíliában telepednek le. Itt születik meg önéletrajzi írása, a Búcsú a tegnaptól, amit Tandori Dezső 1981-ben A tegnap világa címmel fordított magyarra. Mert Zweig ekkor is ott élt, a tegnap világában, ami 1942 februárjára nagyon messze volt már tőle. Talán ezért is választották a halált második feleségével, Charlotte Altmannal egyetértésben.

zweig_persepolis
Az utolsó, persepolisi ház (forrás: Andreas Maislinger/Wikipedia)

zweig
Stefan Zweig – Búcsú Európától  (2016)

Az író emigrációban töltött éveiről Stefan Zweig – Búcsú Európától címmel a korábban színésznőként ismert Maria Schrader rendezett filmet, amelyet Ausztria idén a legjobb külföldi film kategóriában Oscar-díjra jelölt. A film főszerepét Josef Hader osztrák színész alakítja. A filmes kliséket elkerülő, érzékeny életrajzi drámát a kritikusok világszerte kedvezően fogadták, a német, az osztrák és a francia mozikban is sikert aratott. A filmet a Mozinet forgalmazza 2017. február 22-től, amikor az író halálának 75. évfordulója lesz.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.11.28. 15:03 • Címke: évforduló

Digitális Irodalmi Akadémia