a rovat írásai

Jókai Anna Szalon a Várban

Irodalmi szalon nyílik a június 5-én elhunyt Jókai Anna író emlékére az I. kerületben. A Budavári Önkormányzat az Iskola utca 28. alatti épületében irodalmi esteknek, koncerteknek, közösségi összejöveteleknek biztosít majd helyet. A négy helyiségből álló közösségi tér ősztől új kulturális központként működik majd a kerületben – közölte az önkormányzat.

50 sort vagy 25 ezer karaktert Arany Jánosról

A Magyar Írószövetség, csatlakozva az Arany János születésének 200. évfordulójára meghirdetett emlékévhez, vers- és novellapályázatot írt ki 45. életévüket még be nem töltött alkotók részére új művek létrehozására.

Novellák a buszmegállókban

Hamarosan számos budapesti busz- és villamosmegállóban olvashatják az utasok az Álljon meg egy novellára! nevű irodalmi pályázat húsz legjobb művét.

Nobel-díjas író, aki már 28 éve halálra van ítélve

Június 19-én hetvenéves Sir Salman Rushdie indiai születésű brit író, akire a Sátáni versek című regényéért 1989-ben Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője fatvát, halálos kiközösítő ítéletet hirdetett.

Elkeltek Saint-Exupery vízfestményei

Félmillió euróért (több mint 150 millió forintért) kelt el szerdán egy párizsi árverésen Antoine de Saint-Exupery két vízfestménye, amelyeket A kis herceg című regényéhez készített.

A háborútól iszonyodó örök szerelmes

Száz éve halt meg az orosz hadifogságban Gyóni Géza, aki először írta meg versben a modern háború iszonyatát. Az 1914 novemberében született Csak egy éjszakára című költeményben ott sűrűsödik mindaz, amit egy vas és vérzivatarba vetett gondolkodó ember érezhetett. Márpedig Gyóni Géza mindig gondolkodó, érző, szerető ember volt, ezért is fordult már kamasz korában a költészet felé. Akár egy lovagkori dalnokhoz is hasonlíthatnám, aki szép verseket írt szíve hölgyéhez, miközben választottja már máshoz tartozott.

Mond igazat, kiverik a szemed

Jaj, hát 90 éves lenne, lehetne Sütő András is! Lehetne, mert a mezőségi emberek sokáig élnek, csak hát őt aztán meggyötörte rendesen a nagybetűs élet, még a bal szeme világa is ráment, emlékezhetünk véres, bepólyált fejére. Pedig csak íróember volt, igaz, minden munkájában, életének minden percében kiállt a magyarságért.

Meghalt Jókai Anna

Életének 85. évében elhunyt Jókai Anna Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas író, a nemzet művésze, tette közzé honlapján a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), amelynek az alkotó rendes tagja volt.

Hát Dékány Andrásra emlékszik még valaki?

Most, hogy a Guttenberg-galaxis szép lassan eltűnik az internet fekete lyukában felteszem a kérdést: ki emlékszik itt Dékány Andrásra? Jórészt negyvenen, ötvenen felüli kezeket várhatunk a magasba emelkedni erre a kérdésre, pedig az ötven éve halott író és utazó jobb sorsra érdemes, mint a feledés, amire ítéltetett.

Mind a 27 regénye ott volt a beststeller-listán

Kilencven éve, 1927. május 25-én született Robert Ludlum amerikai író, aki 27 regényt írt, és mindegyik felkerült a New York Times bestseller-listájára, az ő művei alapján készültek a Jason Bourne-filmek.

Önarckép álarcokban: A PIM Arany-kiállítása

Nem csupán egy generációt és nem is csak egy szűk értelmiségi réteget igyekszik megszólítani a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) hétfőn nyíló Önarckép álarcokban című Arany János kiállítása, mondta el a múzeum főigazgatója az eredeti kéziratok és személyes tárgyak mellett három dimenziós vetítést, zeneboxot és interaktív számítógépes pontokat is felvonultató tárlat sajtóbemutatóján.

Irodalom összes cikke »

Hazája a nagyvilág

mullerpeter lead

December 1-jén lesz nyolcvanéves Müller Péter József Attila-díjas író, dramaturg, a kortárs ezoterikus-spirituális irodalom legismertebb, legnépszerűbb alakja.

„Mindenhol szerettem lenni, és hamar otthon éreztem magam. Bárhol tudtam volna élni, mert a lelkem és a szellem jött volna velem. Hazám a nagyvilág” – írta a honlapján található önéletrajzában. 1936-ban született Budapesten, Zuglóban, és azóta is a kerületben él. 1956-ban, a forradalom idején a szerelméhez indult, amikor egy részeg orosz katona egy sorozatot adott le rá, hat golyót kapott a testébe. A halál közelsége életének meghatározó spirituális élménye lett, a misztikum, a transzcendencia iránti fogékonysága, érzékenysége részben ebből fakadt, műveinek nagy része ebből a megrendítő élményből született. 1955-től a Madách Színháznál tevékenykedett, kezdetben rendezőasszisztensként, majd dramaturgként. Közben, 1968-tól a római televízió ösztöndíjasa volt, 1970-ben pedig a neves olasz rendező, Luchino Visconti mellett dolgozott. Írói pályáját drámákkal kezdte (Márta, Szemenszedett igazság, Két marék aprópénz), első regénye, az 1973-ban megjelent Részeg józanok volt. A művet a zseniális, önsorsrontó színész, Soós Imre és felesége öngyilkossága ihlette, de nem a köréje szőtt mítoszt növelte, hanem inkább az okokat boncolgatta mély humánummal. 1977-es Madárember című regényében a honi repülés hőskorának, Kvasz Andrásnak, „a mezítlábas pilótának” állított emléket. 1988-as Világcirkusz című regényében az 1938-ban öngyilkosságot elkövetett expresszionista festőzseni, Ernst Ludwig Kirchner alakját idézte fel.

muller_peter_2009_mti
2009-ben (MTI Fotó: Kovács Tamás)

Hatásosan felépített, olykor abszurd hangvételű színműveiben a commedia dell' arte és a cirkuszművészet elemeit is felhasználja. Búcsúelőadás című tragikus bohócparádéja is valós tényeken alapul: annak idején egy amerikai cirkusz meg akarta szerezni Mussolinit, hogy ketrecbe zárva mutogathassa, e vállalkozás kimeneteléről szól Müller darabja. A Szomorú vasárnap című kamaradarabjában a méltán világhíressé vált dal szerzőjének, Seress Rezsőnek életéről mesélt. Lugosi – A vámpír árnyéka című drámájában Lugosi Bélának, Drakula gróf hollywoodi megformálójának tragikus életét idézte meg. A mű ősbemutatója Amerikában volt, Magyarországon Szabó István rendezésében állították színpadra, Lugosi szerepét Darvas Iván játszotta. Színműveit európai és amerikai színpadokon is bemutatták, gyűjteményes drámakötete A lélek színpada címmel jelent meg. Írt televíziós és filmforgatókönyveket is, valamint szövegkönyvet zenés darabokhoz. A Madách Színházban nagy sikerrel játszották a Doktor Herzet, a Tolcsvay Lászlóval és Müller Péter Sziámival közösen írt Mária evangéliuma című rockoperát, a Dickens nyomán készült Isten pénzét, amelynek zenéjét szintén Tolcsvay László szerezte.

muller peter
Müller Péter dedikál (forrás: Wikimedia Commons)

A kilencvenes évek elejétől jelennek meg az emberiség lelkiségével és az ehhez kapcsolódó kérdésekkel, a létezés titkaival, a szeretet témakörével foglalkozó spirituális, ezoterikus művei, esszéregényei, amelyek közül a Kígyó és kereszt, Lomb és gyökér, Boldogság, Benső mosoly, Jóskönyv, Titkos tanítások, Szeretetkönyv, Örömkönyv, Varázskő, Gondviselés, Férfiélet, női sors, Az élet művészete aratta a legnagyobb sikert. Legutóbb 2016 októberében jelent meg könyve Aranyfonál címmel, amely a lélek halhatatlanságáról, az embert a szellemvilághoz fűző kapcsolatról szól. Munkásságáért több rangos elismerést is kapott: 1979-ben megkapta a filmkritikusok díját, 1997-ben az Amerikában rendezett „évszázad drámaíró versenyén” elnyerte az Onassis-díjat a Lugosi – A vámpír árnyéka című drámájáért, 1997-ben a Magyar Köztársaság Tiszti Keresztjének aranyfokozatával, 1998-ban József Attila-díjjal tüntették ki. Két gyermeke is művészember: Júlia lánya színésznő, nevelt fia, Müller Péter Sziámi költő, filmrendező, rockénekes, az URH, a Kontroll csoport egykori frontembere, a Sziget fesztivál egyik alapítója.

MTI

• Publikálva: 2016.12.01. 11:31 • Címke: évforduló

Digitális Irodalmi Akadémia