Hazája a nagyvilág

December 1-jén lesz nyolcvanéves Müller Péter József Attila-díjas író, dramaturg, a kortárs ezoterikus-spirituális irodalom legismertebb, legnépszerűbb alakja.

„Mindenhol szerettem lenni, és hamar otthon éreztem magam. Bárhol tudtam volna élni, mert a lelkem és a szellem jött volna velem. Hazám a nagyvilág” – írta a honlapján található önéletrajzában. 1936-ban született Budapesten, Zuglóban, és azóta is a kerületben él. 1956-ban, a forradalom idején a szerelméhez indult, amikor egy részeg orosz katona egy sorozatot adott le rá, hat golyót kapott a testébe. A halál közelsége életének meghatározó spirituális élménye lett, a misztikum, a transzcendencia iránti fogékonysága, érzékenysége részben ebből fakadt, műveinek nagy része ebből a megrendítő élményből született. 1955-től a Madách Színháznál tevékenykedett, kezdetben rendezőasszisztensként, majd dramaturgként. Közben, 1968-tól a római televízió ösztöndíjasa volt, 1970-ben pedig a neves olasz rendező, Luchino Visconti mellett dolgozott. Írói pályáját drámákkal kezdte (Márta, Szemenszedett igazság, Két marék aprópénz), első regénye, az 1973-ban megjelent Részeg józanok volt. A művet a zseniális, önsorsrontó színész, Soós Imre és felesége öngyilkossága ihlette, de nem a köréje szőtt mítoszt növelte, hanem inkább az okokat boncolgatta mély humánummal. 1977-es Madárember című regényében a honi repülés hőskorának, Kvasz Andrásnak, „a mezítlábas pilótának” állított emléket. 1988-as Világcirkusz című regényében az 1938-ban öngyilkosságot elkövetett expresszionista festőzseni, Ernst Ludwig Kirchner alakját idézte fel.

2009-ben (MTI Fotó: Kovács Tamás)

Hatásosan felépített, olykor abszurd hangvételű színműveiben a commedia dell' arte és a cirkuszművészet elemeit is felhasználja. Búcsúelőadás című tragikus bohócparádéja is valós tényeken alapul: annak idején egy amerikai cirkusz meg akarta szerezni Mussolinit, hogy ketrecbe zárva mutogathassa, e vállalkozás kimeneteléről szól Müller darabja. A Szomorú vasárnap című kamaradarabjában a méltán világhíressé vált dal szerzőjének, Seress Rezsőnek életéről mesélt. Lugosi – A vámpír árnyéka című drámájában Lugosi Bélának, Drakula gróf hollywoodi megformálójának tragikus életét idézte meg. A mű ősbemutatója Amerikában volt, Magyarországon Szabó István rendezésében állították színpadra, Lugosi szerepét Darvas Iván játszotta. Színműveit európai és amerikai színpadokon is bemutatták, gyűjteményes drámakötete A lélek színpada címmel jelent meg. Írt televíziós és filmforgatókönyveket is, valamint szövegkönyvet zenés darabokhoz. A Madách Színházban nagy sikerrel játszották a Doktor Herzet, a Tolcsvay Lászlóval és Müller Péter Sziámival közösen írt Mária evangéliuma című rockoperát, a Dickens nyomán készült Isten pénzét, amelynek zenéjét szintén Tolcsvay László szerezte.

Müller Péter dedikál (forrás: Wikimedia Commons)

A kilencvenes évek elejétől jelennek meg az emberiség lelkiségével és az ehhez kapcsolódó kérdésekkel, a létezés titkaival, a szeretet témakörével foglalkozó spirituális, ezoterikus művei, esszéregényei, amelyek közül a Kígyó és kereszt, Lomb és gyökér, Boldogság, Benső mosoly, Jóskönyv, Titkos tanítások, Szeretetkönyv, Örömkönyv, Varázskő, Gondviselés, Férfiélet, női sors, Az élet művészete aratta a legnagyobb sikert. Legutóbb 2016 októberében jelent meg könyve Aranyfonál címmel, amely a lélek halhatatlanságáról, az embert a szellemvilághoz fűző kapcsolatról szól. Munkásságáért több rangos elismerést is kapott: 1979-ben megkapta a filmkritikusok díját, 1997-ben az Amerikában rendezett „évszázad drámaíró versenyén” elnyerte az Onassis-díjat a Lugosi – A vámpír árnyéka című drámájáért, 1997-ben a Magyar Köztársaság Tiszti Keresztjének aranyfokozatával, 1998-ban József Attila-díjjal tüntették ki. Két gyermeke is művészember: Júlia lánya színésznő, nevelt fia, Müller Péter Sziámi költő, filmrendező, rockénekes, az URH, a Kontroll csoport egykori frontembere, a Sziget fesztivál egyik alapítója.

MTI

• Publikálva: 2016.12.01. 11:31 • Címke: évforduló