a rovat írásai
Filmajánló: Emberrablás
Szomália a 90-es évek elejétől jelent veszélyt az indiai óceán
térségében a halász- és kereskedelmi hajókra. Különösen 2005-től
erősödött meg a kalóztevékenység, összefüggésben a térségben folyó
polgárháborúval.
Elhunyt Gémes József rajzfilmtervező- és rendező
Életének 73. évében meghalt Gémes József Balázs Béla-díjas kiváló művész, rajzfilmtervező és -rendező, a többi között a Daliás idők, a Hugó, a víziló vagy a Vili, a veréb alkotója.
Filmajánló: Sötétségben – Star Trek
Elöljáróban illik leszögeznem, hogy nem igazán érintett meg a Star Trek-világ. Bele-bele néztem néhány sorozatepizódba (több mint 700 van belőlük), és az egész estés filmek (a most tárgyalttal együtt már 12!) közül is láttam néhányat – de nem lettem rajongó, mint sokan mások.
Egy igazi filmgyári alkotó: Bácskai Lauró István
Nyolcvan éves lett Bácskai Lauró István filmrendező. Talán nem sokat mond első látásra a mai olvasónak és moziba járónak a neve – bár nagyon hangzatos és könnyen megjegyezhető –, ám ha megemlítjük főbb filmjeit, azok valamelyikéhez legtöbbünknek kapcsolódik emléke. Ő rendezte A hamis Izabella (1968) című krimit; a Gyula vitéz télen-nyáron (1970) című médiaszatírát, és az egyik legsikeresebb magyar ifjúsági filmet, a Keménykalap és krumpliorrt (1978).
Cigány Filmfesztivál az Örökmozgóban
Mintegy negyven filmmel, beszélgetésekkel és koncertekkel várják a csütörtökön kezdődő négynapos Nemzetközi Cigány Filmfesztivál közönségét a budapesti Örökmozgó moziba. A programban olyan fesztiváldíjas játékfilmek szerepelnek, mint a Csak a szél és az Életvonat.
Elhunyt Peter Sehr német filmrendező
61 éves korában Münchenben rákban elhunyt Peter Sehr filmrendező. 1993-ban Kaspar Hauser című filmjéért négy Német Filmdíjat is kapott. Legutóbbi alkotását, egy II. Lajos bajor királyról szóló életrajzi filmet tavaly decemberben mutatták be a német mozik.
A szenvedélyes rosszfiú – Juhász Jácint
Juhász Jácint ahhoz a színészgenerációhoz tartozik, amelyik már egy nyugodtabb időszakban, az 1960-as évek eleji oldódás után kezdte pályafutását. Akkor még a mainál nagyobb volt a színház szerepe, de még jelentős részt vállalt a társadalmi kommunikációban a film is.
Újra Francia Filmtavasz
Aki lemaradt róla, itt és most megnézheti!
Bye-bye celluloid!
A Cirko Film Másképp Alapítvány, a Cirko-Gejzír mozi fenntartója mintegy félmillió néző, mintegy kétszáz forgalmazott film és többszáz fesztiválvetítés után, idén májusban kerít sort a mozi régi, hagyományos filmtekercsek lejátszására alkalmas vetítőinek kicserélésére, a mozi digitális átállására.
Fedezd fel a mozit az Örökmozgóban!
Csoportos program óvodás és kisiskolás gyerekek számára.
Itt a Lengyel Filmtavasz
A Mediawave lengyel filmes szekciója után Budapesten és Szombathelyen is beköszönt a Lengyel Filmtavasz. Május 7. és 14. között Budapesten a Művész Moziban, Szombathelyen a Savaria Filmszínházban vetítenek új lengyel filmeket.
Az aratástól az új kenyérig
A nyár fő mezőgazdasági eseménye, az aratás hagyományosan Péter-Pálkor
kezdődik és augusztus 20-ra már kisül az új kenyér. A filmhíradók minden
évben beszámoltak e jeles eseményről, hiszen közérdeklődésre
számíthatott, milyen a gabonatermés, hol tartanak az aratással, lesz-e
elegendő kenyér.A gazdag anyagból az 1930-as és az 1950-es évekből láthatunk most egy-egy híradórészletet, így összevethetjük két korszak aratási módszereit.
Az 1938-ban készült rövid részleten jól látható, hogy még javarészt kézi erővel történt a gabona betakarítása. Elöl a férfiak kaszával vágták a rendet, utánuk a nők szedték a markot, ökrös szekerekkel pedig a cséplőgéphez szállították a kévéket. Az uradalmak, nagyobb birtokok már fel voltak szerelve ilyen masinával.
Aratás 1938-ban. Magyar Világhíradó 749. 1938. június 1.
Az 1957-ben készült Jelentés a búzaföldekről már arról tanúskodik, hogy az aratás túlnyomó része már gépesítve volt. Csupán kisebb területeken arattak kaszával. Vagy mert nem volt elegendő aratógép, vagy mert a gép nem tudott rámenni a felázott talajra, vagy még gépesítetlen, kis magángazdaságok voltak. Különböző gépeket láthatunk a felvételeken. A traktor után kötött egyszerű aratógép csak levágta a gabonát, azt aztán a cséplőgéphez kellett szállítani. Cséplés után a gabona zsákokban került a magtárba, a szalmát pedig kazlakba rakták. Az arató-cséplő gépek már le is vágták, ki is csépelték a gabonát, amit teherautókkal szállították a magtárba, ahol szelektorokkal megtisztították. A szelektor tulajdonképpen egy szélszekrény, amelyben levegőt cirkuláltatnak és így tisztítják meg a szemeket a portól, törektől. A kombájnok után maradt szalmát speciális gépekkel összegyűjtik, majd kazlakba rakják. Az itt látható kombájnokat az Első Magyar Gazdasági Gépgyár (EMAG) gyártotta a szovjet NIVA tervrajzai alapján.
Jelentés a búzaföldekről. Magyar Filmhíradó 1957/29. 1957. július 2.
Némi változatosságot és vidámságot vitt a betakarítás nehéz munkájába a Ludas Matyi Makón. A szatirikus hetilap karikatúráiból rendezett vándorkiállítást a búzatábla szélén állították fel, ezzel is lelkesíteni akarták a szabadban dolgozókat. A helyszínen Sándor Károly, a lap munkatársa készített rajzos riportot. Ez természetesen nem volt szokványos megmozdulás.
A Ludas Matyi Makón. Rajzos riport a József Attila tsz-ről. Magyar Filmhíradó 1953/31. 1953. július 2.
S ha már vidámságról van szó, álljon itt egy híradórészlet 1933-ból, amely megmutatja, hogyan ünnepelték az aratás befejezését a hagyomány szerint.
Vidám áldomás Bujákon. Magyar Világhíradó 499. 1933. szeptember 3.
Végezetül pedig nézzük meg, hogyan készítik az új lisztből a sztahanovista pékek a kenyeret 1953-ban.
Budapesti kenyérgyárak, MFH 1953/37.
Kolozsi Lajos
