a rovat írásai

Író, aki elment Napóleonnal Moszkváig

Százhetvenöt éve, 1842. március 23-án hunyt el Párizsban Stendhal, a 19. század első felének egyik legeredetibb és legkiválóbb francia írója, az irodalmi realizmus egyik első mestere.

Olvassunk ismét Hamvast!

A 120 éve született Hamvas Béláról három-, négyezer leütésben megírni az igazságot képtelenség. Mégsem térhetünk el a megszokott terjedelemtől, ezért mindjárt jó az elején le kell szögeznem, hogy bizonyos életrajzi adatok és művek nem fognak szerepelni az alább következő szövegben. Viszont bátran ajánlhatom a Wikipédia Hamvasról szóló szócikkét, ami majdhogynem kimerítő, legalább is az adataiban.

Áfra János képviselt bennünket Rómában

Áfra János költő képviselte Magyarországot a költészet világnapja (Giornata mondiale della poesia) című rendezvénysorozaton, amelyet az európai uniós országok kulturális intézeteit magába tömörítő szervezet, az EUNIC rendez Rómában.

Arzén volt az írónő gyógyszerében?

Szakértők szerint valószínűleg arzénmérgezés okozta Jane Austen (1775-1817) látásának súlyos romlását, a brit írónő élete végén már szinte teljesen megvakult.

Nagydíj Az isteni színjáték fordítójának

Az Isteni színjáték fordításáért Nádasdy Ádám veheti át az Artisjus Irodalmi Nagydíjat 2017-ben. A Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület irodalmi díjazottjai között van Ladik Katalin, Ménes Attila, Dérczy Péter és György Péter is – közölte a szervezet.

Regény 300 ezer kínai lemészárlásáról

Murakami Haruki japán író új regénye, a Kisidancso Gorosi (angolul Killing Commendatore) a japán megszállók által 1937-ben elkövetett nankingi mészárlás témájával foglalkozik.

Hogyan került az elázott szárnyú angyal a tyúkólba?

Reggel 9-kor látott neki az írásnak, és délután háromig művelte, miközben negyven erős cigarettát is elszívott. Overallban írt, zavarták volna nagyon a zajok és a hideg, a Száz év magányon pontosan 18 hónapig dolgozott, miközben igazából filmet szeretett volna forgatni Mexikóban. 90 éves lenne Gabriel García Márquez, talán meg is éri, ha nincs az a napi negyven cigaretta.

A költő, aki hatvanezer magyar kifejezést írt bele műveibe

Kétszáz éve született Arany János, legnagyobb költőink egyike. A mai magyar számára szinte hihetetlen, hogy hatvanezer szót írt bele műveibe, míg manapság ennek töredéke, alig egy-két ezer kifejezés, amit használ az utca embere. És hihetetlen az is, hogy nyelvkönyvek és tanárok nélkül sajátította el a német mellett az angol és a francia nyelveket is. Shakespeare-fordításai mindmáig érvényesek még akkor is, ha beszélni egyáltalán nem tudott angolul. Közben volt idő, hogy marhaleveleket körmölt napi tíz órában Szalontán, és ha ideje adódott, hát verseket írt.

A PIM-bem kezdetét vette az Arany-emlékév

Összművészeti előadással, versekkel, zenével, tánccal és irodalomtörténeti megemlékezéssel vette kezdetét a költő születésnapjának előestéjén a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékévhez kapcsolódó programjai.

Ki emlékszik még itt Devecseri Gáborra?

Hát igen, a felejtés rettenetes dolog. Ha a 100 éve született Devecseri Gábor most visszatérhetne néhány órára, biztosan szomorú lenne azt látván, hogy milyen kevesen emlékeznek rá, tudnak róla egyáltalán. Pedig nagyon jó költő volt, és talán még jobb műfordító. Az ő magyarításában olvashatjuk az Iliász és az Odüsszeia szép hexametereit. De R. L. Stevenson Kincses szigetét is. Ugyanakkor tipikus példája volt annak, hogyan lesz a nagypolgári családban felcseperedő tehetséges ifjúból néhány évre hithű kommunista.

Arany-balladák másképp

Arany János születésének 200. évfordulóján és az Arany János-emlékév nyitónapján a Zichy Szín-Műhely különleges emlékműsorral, rendhagyó irodalomórával tiszteleg a költő előtt március 2-án a Stefánia Palota színháztermében.

Irodalom összes cikke »

​Nelly Sachs, akit hangtalanul ért utol a hírnév

sachs_leadSzázhuszonöt éve, 1891. december 10-én született Nelly Sachs Nobel-díjas német költő, író. Leonie Sachs néven Berlinben jött a világra gazdag, nagypolgári, asszimilált zsidó családban, apja gyáros és feltaláló volt.

A beteges, túlérzékeny, befelé forduló kislány egyik alapélménye a magányos gyermekkor volt, sokáig magántanárok tanították. Tizenöt éves korában elolvasta Selma Lagerlöf Gösta Berling című regényét, amely annyira megtetszett neki, hogy levelezni kezdett a svéd írónővel, neki küldte el első, kamaszfejjel írt, romantikus, nem túl eredeti zsengéit. Alig volt tizenhét éves, amikor beleszeretett egy nála idősebb, elvált férfiba, de apja megakadályozta kapcsolatuk beteljesülését. Nelly a reménytelen szerelem kínjai elől az írásba menekült, melankolikus színezetű, újromantikus verseket és Lagerlöf hatását mutató legendaszerű novellákat kezdett írni. Első kötete Stefan Zweig támogatásával 1921-ben jelent meg Legendák és elbeszélések címen. Az 1920-as évek vége felé berlini lapok közölték verseit, amelyekkel mérsékelt sikert aratott.

sachs
  
1930-ban meghalt az apja, anyjával egy kisebb lakásba költöztek, és visszavonultan éltek. Sachs, aki soha nem foglalkozott származásával, Hitler és a nemzetiszocialisták hatalomra jutása után érdeklődni kezdett zsidó kulturális öröksége iránt, és a haszid miszticizmusban, az ősi zsidó hagyományokban keresett vigasztalást és menedéket. A harmincas évek második felében a berlini zsidó kulturális közösség egyik oszlopos tagjává vált, a közösség eseményein az ő verseit olvasták fel. A nyílt zsidóüldözés kezdetét jelentő 1938. novemberi Kristályéjszaka után rájött, hogy már nincs biztonságban, keresni kezdte a menekülés lehetőségét. Végül árja barátai, Lagerlöf és a svéd királyi család segítségével – nem sokkal a deportálási papírok kézbesítése után –, 1940 májusában anyjával az utolsó, Berlinből Stockholmba induló géppel Svédországba repültek.

Stockholmban eleinte igen nehéz körülmények között éltek egy egyszobás lakásban, és mivel szinte mindenük odahaza maradt, a helyi zsidó közösség adományaiból tartották fenn magukat. Sachs hamar megtanult svédül, modern svéd irodalmat kezdett fordítani. A műfordítás saját költészetére is hatott, a klasszikus formákat elhagyó szikár, ritmizált, a rettenetet és a fájdalmat kifejező szabadversekben adott hangot az üldözöttség és a pusztulás élményének. A zsidó nép tragédiája, a hazátlanság fájdalma szólalt meg költészetében. Első verseskötete, A halál házaiban 1947-ben látott napvilágot Németország keleti felében, a későbbi Német Demokratikus Köztársaságban, két évvel később egy holland kiadó jelentette meg második kötetét Csillagok elsötétítése címmel.

sachs
„Hírnév, mégpedig zajtalan hírnév szegődött az utóbbi években Nelly Sachs-hoz is, későn és váratlanul” – írta róla Hans Magnus Enzensberger 1964-ben. Három év múlva Nobel-díjjal tüntették ki.
  

Anyjának 1950-ben bekövetkezett halála rendkívül megviselte. Németországba nem akart visszatérni, ahhoz pedig túl idősnek érezte magát, hogy Izraelben kezdjen új életet, így Svédországot választotta új hazájának, az állampolgárságot 1953-ban kapta meg. Az ötvenes évek végén kezdődött baráti kapcsolata a Párizsban élő költővel, a holokauszt-túlélő Paul Celannal, aki teljes mértékig megértette és átérezte Sachs szorongását és erősödő paranoiáját. (A traumát feldolgozni képtelen Celan 1970-ben öngyilkos lett.) Az elszigeteltség évei után, az ötvenes évek végére Sachs műveit kezdték megismerni a Német Szövetségi Köztársaságban (NSZK) is. Több kötetét is kiadták, 1959-ben Eli című misztériumjátékának rádióváltozatát is bemutatták. 1959-ben az NSZK-ban neki ítélték a rangos Droste-díjat, melynek átvételekor, csaknem húsz év után lépett ismét német földre. Az élmény annyira megviselte, hogy Svédországba való visszatérése után összeomlott, pszichiátriára került, elektrosokkal is kezelték, és ettől úgy érezte, szinte mindent elfelejtett.
   
1961-ben Dortmund városa megalapította a nevét viselő díjat, amelyet először neki adományoztak, majd 1965-ben megkapta a német könyvkereskedők Béke-díját. 1966-ban – Smuel Joszéf Agnonnal megosztva – neki ítélték az irodalmi Nobel-díjat „kiemelkedő lírai és drámai műveiért, amelyek Izrael sorsát megragadó erővel ábrázolják”. Utolsó éveiben szinte teljesen visszavonultan élt, egészségi állapota rohamosan romlott, 1969-ben bélrákot diagnosztizáltak nála. 1970. május 12-én hunyt el egy stockholmi klinikán, sírja a stockholmi zsidótemetőben található. Magyarra többek között Vas István, Görgey Gábor és Kálnoky László fordították verseit, Izzó rejtvények című kötete magyarul is megjelent.

MTI

• Publikálva: 2016.12.09. 12:19 • Címke: évforduló

Digitális Irodalmi Akadémia