a rovat írásai

A Dzsihád, avagy a Nyugat öngyilkossága a Könyvfesztiválon

Pawel Lisicki lengyel újságíró, szerkesztő szerint öngyilkosságot követ el a Nyugat, ha nem változtat az iszlámmal kapcsolatos magatartásán; a szerző erről szombaton beszélt a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, magyarul most, A Dzsihád, avagy a Nyugat öngyilkossága című megjelent kötetének bemutatóján.

Hóeke Menyhért is volt Tömörkény István

Száz éve, 1917. április 24-én hunyt el Tömörkény István író, régész, néprajzkutató. „Azzal a zavaros ténnyel kezdődik ez az egész élet, hogy még sohasem voltam abban a városban, amelyben – a keresztlevél szerint – születtem″ – írta 1913-ban kelt önéletrajzában.

150 kiállító és 500 program a könyvfesztiválon

Mintegy 150 kiállító könyvkínálata és csaknem 500 program, köztük könyvbemutatók, dedikálások, felolvasások, író-olvasó találkozók, koncertek és kiállítások várják a közönséget április 20. és 23. között a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, a Millenárison, ahol idén 28 ország képviselteti magát – mondta el Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnöke.

Tizenkét órányi vers 67 költőtől

A költészet napját 1964 óta minden évben József Attila (1905-1937) születésnapján, április 11-én ünneplik. A költő Fiumei úti sírkertben található nyughelyénél a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) szervezésében Földes László Hobo ad műsort József Attilára emlékezve. A nap másik fontos eseménye, hogy immár hetedik alkalommal rendezi meg a Versmaratont a közmédia: 67 magyar költő 12 órán át olvas fel verseiből és beszélget a művekről a Magyar Rádió régi, budapesti épületében.

Lassie hazatér vagy a tablet?

Egy régebbi korban ki ne olvasta volna gyermekfejjel Eric Knight Lassie hazatér című könyvét. Emlékszem, azidőtájt mindenki skót juhászt akart magának a faluban, mert mi a televízió helyett még inkább könyveket olvastunk. Most, hogy kedvet kapjon hozzá, felolvastam a 10 éves lányomnak néhány oldalt a Lassie-ből, és ő inkább a tabletje mellett döntött. Bevallom, így negyven év után én is lassúnak, kissé túlírtnak találtam a művet. De ez mit sem von le a 120 éve született szerző érdemeiből, akinek legalább olyan kalandos élete volt, mint az általa megálmodott skót juhászkutyának.

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Bányai Tamás

Tragikus hirtelenséggel elhunyt hétfőn Bányai Tamás író – közölte az MTI-vel írótársa, Majoros Sándor.​

Akinek az ETO minden kategóriájában van műve

Huszonöt éve, 1992. április 6-án hunyt el Isaac Asimov orosz származású amerikai író és biokémikus, a tudományos-fantasztikus és a tudományos ismeretterjesztő irodalom egyik legkiválóbb képviselője. Elképesztő méretű életművet hagyott hátra: több mint ötezer kötetet írt vagy szerkesztett, és 90 ezer levél maradt utána.

70 évvel korábban lehetett volna irodalmi Nobel-díjunk

Mindjárt az elején, a dolgok jelen állása miatt el kell mondanunk, hogy a 80 éve halott Tormay Cécile, akinek a két világháború között a magyar írótársadalomból egyedül volt esélye az irodalmi Nobel-díjra, antiszemita volt és a saját neme iránt érzett vonzalmat. Ez a két dolog pedig így együtt nehezen egyeztethető össze a mai ember szemében. De talán nem is ezzel kellene foglalkoznunk, hanem az írásaival.

Író, aki elment Napóleonnal Moszkváig

Százhetvenöt éve, 1842. március 23-án hunyt el Párizsban Stendhal, a 19. század első felének egyik legeredetibb és legkiválóbb francia írója, az irodalmi realizmus egyik első mestere.

Olvassunk ismét Hamvast!

A 120 éve született Hamvas Béláról három-, négyezer leütésben megírni az igazságot képtelenség. Mégsem térhetünk el a megszokott terjedelemtől, ezért mindjárt jó az elején le kell szögeznem, hogy bizonyos életrajzi adatok és művek nem fognak szerepelni az alább következő szövegben. Viszont bátran ajánlhatom a Wikipédia Hamvasról szóló szócikkét, ami majdhogynem kimerítő, legalább is az adataiban.

Áfra János képviselt bennünket Rómában

Áfra János költő képviselte Magyarországot a költészet világnapja (Giornata mondiale della poesia) című rendezvénysorozaton, amelyet az európai uniós országok kulturális intézeteit magába tömörítő szervezet, az EUNIC rendez Rómában.

Irodalom összes cikke »

​Nelly Sachs, akit hangtalanul ért utol a hírnév

sachs_leadSzázhuszonöt éve, 1891. december 10-én született Nelly Sachs Nobel-díjas német költő, író. Leonie Sachs néven Berlinben jött a világra gazdag, nagypolgári, asszimilált zsidó családban, apja gyáros és feltaláló volt.

A beteges, túlérzékeny, befelé forduló kislány egyik alapélménye a magányos gyermekkor volt, sokáig magántanárok tanították. Tizenöt éves korában elolvasta Selma Lagerlöf Gösta Berling című regényét, amely annyira megtetszett neki, hogy levelezni kezdett a svéd írónővel, neki küldte el első, kamaszfejjel írt, romantikus, nem túl eredeti zsengéit. Alig volt tizenhét éves, amikor beleszeretett egy nála idősebb, elvált férfiba, de apja megakadályozta kapcsolatuk beteljesülését. Nelly a reménytelen szerelem kínjai elől az írásba menekült, melankolikus színezetű, újromantikus verseket és Lagerlöf hatását mutató legendaszerű novellákat kezdett írni. Első kötete Stefan Zweig támogatásával 1921-ben jelent meg Legendák és elbeszélések címen. Az 1920-as évek vége felé berlini lapok közölték verseit, amelyekkel mérsékelt sikert aratott.

sachs
  
1930-ban meghalt az apja, anyjával egy kisebb lakásba költöztek, és visszavonultan éltek. Sachs, aki soha nem foglalkozott származásával, Hitler és a nemzetiszocialisták hatalomra jutása után érdeklődni kezdett zsidó kulturális öröksége iránt, és a haszid miszticizmusban, az ősi zsidó hagyományokban keresett vigasztalást és menedéket. A harmincas évek második felében a berlini zsidó kulturális közösség egyik oszlopos tagjává vált, a közösség eseményein az ő verseit olvasták fel. A nyílt zsidóüldözés kezdetét jelentő 1938. novemberi Kristályéjszaka után rájött, hogy már nincs biztonságban, keresni kezdte a menekülés lehetőségét. Végül árja barátai, Lagerlöf és a svéd királyi család segítségével – nem sokkal a deportálási papírok kézbesítése után –, 1940 májusában anyjával az utolsó, Berlinből Stockholmba induló géppel Svédországba repültek.

Stockholmban eleinte igen nehéz körülmények között éltek egy egyszobás lakásban, és mivel szinte mindenük odahaza maradt, a helyi zsidó közösség adományaiból tartották fenn magukat. Sachs hamar megtanult svédül, modern svéd irodalmat kezdett fordítani. A műfordítás saját költészetére is hatott, a klasszikus formákat elhagyó szikár, ritmizált, a rettenetet és a fájdalmat kifejező szabadversekben adott hangot az üldözöttség és a pusztulás élményének. A zsidó nép tragédiája, a hazátlanság fájdalma szólalt meg költészetében. Első verseskötete, A halál házaiban 1947-ben látott napvilágot Németország keleti felében, a későbbi Német Demokratikus Köztársaságban, két évvel később egy holland kiadó jelentette meg második kötetét Csillagok elsötétítése címmel.

sachs
„Hírnév, mégpedig zajtalan hírnév szegődött az utóbbi években Nelly Sachs-hoz is, későn és váratlanul” – írta róla Hans Magnus Enzensberger 1964-ben. Három év múlva Nobel-díjjal tüntették ki.
  

Anyjának 1950-ben bekövetkezett halála rendkívül megviselte. Németországba nem akart visszatérni, ahhoz pedig túl idősnek érezte magát, hogy Izraelben kezdjen új életet, így Svédországot választotta új hazájának, az állampolgárságot 1953-ban kapta meg. Az ötvenes évek végén kezdődött baráti kapcsolata a Párizsban élő költővel, a holokauszt-túlélő Paul Celannal, aki teljes mértékig megértette és átérezte Sachs szorongását és erősödő paranoiáját. (A traumát feldolgozni képtelen Celan 1970-ben öngyilkos lett.) Az elszigeteltség évei után, az ötvenes évek végére Sachs műveit kezdték megismerni a Német Szövetségi Köztársaságban (NSZK) is. Több kötetét is kiadták, 1959-ben Eli című misztériumjátékának rádióváltozatát is bemutatták. 1959-ben az NSZK-ban neki ítélték a rangos Droste-díjat, melynek átvételekor, csaknem húsz év után lépett ismét német földre. Az élmény annyira megviselte, hogy Svédországba való visszatérése után összeomlott, pszichiátriára került, elektrosokkal is kezelték, és ettől úgy érezte, szinte mindent elfelejtett.
   
1961-ben Dortmund városa megalapította a nevét viselő díjat, amelyet először neki adományoztak, majd 1965-ben megkapta a német könyvkereskedők Béke-díját. 1966-ban – Smuel Joszéf Agnonnal megosztva – neki ítélték az irodalmi Nobel-díjat „kiemelkedő lírai és drámai műveiért, amelyek Izrael sorsát megragadó erővel ábrázolják”. Utolsó éveiben szinte teljesen visszavonultan élt, egészségi állapota rohamosan romlott, 1969-ben bélrákot diagnosztizáltak nála. 1970. május 12-én hunyt el egy stockholmi klinikán, sírja a stockholmi zsidótemetőben található. Magyarra többek között Vas István, Görgey Gábor és Kálnoky László fordították verseit, Izzó rejtvények című kötete magyarul is megjelent.

MTI

• Publikálva: 2016.12.09. 12:19 • Címke: évforduló

Digitális Irodalmi Akadémia