a rovat írásai

Tollforgató-verseny Budaörsön

Az idén Mezey Katalin, Pataki Éva és Szabó T. Anna ír egy éjszaka alatt színdarabot a Magyar Drámaíró Versenyen, amelyet ezúttal a Budaörsi Latinovits Színházban rendeznek meg január 21-én és 22-én a magyar kultúra napja alkalmából.

Hogy tudják, ki volt az a Mészöly Miklós

Vers- és prózamondó versenyt rendeznek Szekszárdon Mészöly Miklós (1921-2001) műveiből, a megméretéssel a rendezők a fiatalokhoz szeretnék közel hozni a Kossuth-díjas író életművét.

Aki le merte írni a gyilkosokról, hogy gyilkosok voltak

Halálának tizedik évfordulója alkalmából Budakeszin felavatták Nagy Gáspár Kossuth- és József Attila-díjas költő szobrát. Nagy Gáspár a Vas megyei Bérbaltaváron született 1949. május 4-én. Felmenői földművesek voltak. Gyermekkorának két meghatározó élménye a paraszti lét és a kereszténység volt. Ezekre alapozva merte leírni a sok hallgató között azokat a verseket, amik miatt aztán a rendszer lapszámokat zúzott be.

Tizenhét Oscar született a történetéből

Százhuszonöt éve, 1892. január 3-án született J. R. R. Tolkien angol nyelv- és irodalomtörténész, A Gyűrűk Ura című regénytrilógia írója.

​Nelly Sachs, akit hangtalanul ért utol a hírnév

Százhuszonöt éve, 1891. december 10-én született Nelly Sachs Nobel-díjas német költő, író. Leonie Sachs néven Berlinben jött a világra gazdag, nagypolgári, asszimilált zsidó családban, apja gyáros és feltaláló volt.

Hazája a nagyvilág

December 1-jén lesz nyolcvanéves Müller Péter József Attila-díjas író, dramaturg, a kortárs ezoterikus-spirituális irodalom legismertebb, legnépszerűbb alakja.

​Az elveszett paradicsom krónikása

135 éve született Stefan Zweig, az elveszett paradicsom, az Osztrák Magyar Monarchia, és azon belül is Bécs finom lelkű krónikása. Azé a Bécsé, ami háboríthatatlanul állt a történelem akkoriban is erősen hullámzó tengerén. Egy nagy, Noé bárkájához hasonlatos hajó volt, a kormánykeréknél a Zweig által is tisztelt I. Ferenc Józseffel. És nem is süllyedt el, amíg az „első osztrák”, élt, és ha már sorrendet állítunk az „osztrákságból”, hát akkor itt Zweiget nagyon előkelő helyre kell állítanunk.

Az újságíró, aki életre keltett egy fabábut

Százkilencven éve, 1826. november 24-én született Carlo Collodi olasz író, újságíró, az életre kelt fabábú, Pinokkió „szülőatyja”.

​100 éve született Csorba Győző

Száz éve, 1916. november 21-én született Pécsett Csorba Győző Kossuth-díjas költő, műfordító.

​Előzményregénnyel folytatódik a Bűnös Budapest ciklus

Előzményregénnyel folytatta Kondor Vilmos a 2008-ban megkezdett történelmi krimisorozatát, a Bűnös Budapest-ciklust. A személyazonosságát titkoló író az MTI-nek adott email-interjúban hangsúlyozta: a Libri gondozásában most megjelent Szélhámos Budapest után is folytatja Gordon Zsigmond kalandjait.

A történelmi regények lengyel fejedelme

Száz éve, 1916. november 15-én hunyt el Henryk Sienkiewicz Nobel-díjas lengyel író, olyan nagy sikerű regények szerzője, mint a Quo vadis? vagy a Kereszteslovagok.

Irodalom összes cikke »

​Nelly Sachs, akit hangtalanul ért utol a hírnév

sachs_leadSzázhuszonöt éve, 1891. december 10-én született Nelly Sachs Nobel-díjas német költő, író. Leonie Sachs néven Berlinben jött a világra gazdag, nagypolgári, asszimilált zsidó családban, apja gyáros és feltaláló volt.

A beteges, túlérzékeny, befelé forduló kislány egyik alapélménye a magányos gyermekkor volt, sokáig magántanárok tanították. Tizenöt éves korában elolvasta Selma Lagerlöf Gösta Berling című regényét, amely annyira megtetszett neki, hogy levelezni kezdett a svéd írónővel, neki küldte el első, kamaszfejjel írt, romantikus, nem túl eredeti zsengéit. Alig volt tizenhét éves, amikor beleszeretett egy nála idősebb, elvált férfiba, de apja megakadályozta kapcsolatuk beteljesülését. Nelly a reménytelen szerelem kínjai elől az írásba menekült, melankolikus színezetű, újromantikus verseket és Lagerlöf hatását mutató legendaszerű novellákat kezdett írni. Első kötete Stefan Zweig támogatásával 1921-ben jelent meg Legendák és elbeszélések címen. Az 1920-as évek vége felé berlini lapok közölték verseit, amelyekkel mérsékelt sikert aratott.

sachs
  
1930-ban meghalt az apja, anyjával egy kisebb lakásba költöztek, és visszavonultan éltek. Sachs, aki soha nem foglalkozott származásával, Hitler és a nemzetiszocialisták hatalomra jutása után érdeklődni kezdett zsidó kulturális öröksége iránt, és a haszid miszticizmusban, az ősi zsidó hagyományokban keresett vigasztalást és menedéket. A harmincas évek második felében a berlini zsidó kulturális közösség egyik oszlopos tagjává vált, a közösség eseményein az ő verseit olvasták fel. A nyílt zsidóüldözés kezdetét jelentő 1938. novemberi Kristályéjszaka után rájött, hogy már nincs biztonságban, keresni kezdte a menekülés lehetőségét. Végül árja barátai, Lagerlöf és a svéd királyi család segítségével – nem sokkal a deportálási papírok kézbesítése után –, 1940 májusában anyjával az utolsó, Berlinből Stockholmba induló géppel Svédországba repültek.

Stockholmban eleinte igen nehéz körülmények között éltek egy egyszobás lakásban, és mivel szinte mindenük odahaza maradt, a helyi zsidó közösség adományaiból tartották fenn magukat. Sachs hamar megtanult svédül, modern svéd irodalmat kezdett fordítani. A műfordítás saját költészetére is hatott, a klasszikus formákat elhagyó szikár, ritmizált, a rettenetet és a fájdalmat kifejező szabadversekben adott hangot az üldözöttség és a pusztulás élményének. A zsidó nép tragédiája, a hazátlanság fájdalma szólalt meg költészetében. Első verseskötete, A halál házaiban 1947-ben látott napvilágot Németország keleti felében, a későbbi Német Demokratikus Köztársaságban, két évvel később egy holland kiadó jelentette meg második kötetét Csillagok elsötétítése címmel.

sachs
„Hírnév, mégpedig zajtalan hírnév szegődött az utóbbi években Nelly Sachs-hoz is, későn és váratlanul” – írta róla Hans Magnus Enzensberger 1964-ben. Három év múlva Nobel-díjjal tüntették ki.
  

Anyjának 1950-ben bekövetkezett halála rendkívül megviselte. Németországba nem akart visszatérni, ahhoz pedig túl idősnek érezte magát, hogy Izraelben kezdjen új életet, így Svédországot választotta új hazájának, az állampolgárságot 1953-ban kapta meg. Az ötvenes évek végén kezdődött baráti kapcsolata a Párizsban élő költővel, a holokauszt-túlélő Paul Celannal, aki teljes mértékig megértette és átérezte Sachs szorongását és erősödő paranoiáját. (A traumát feldolgozni képtelen Celan 1970-ben öngyilkos lett.) Az elszigeteltség évei után, az ötvenes évek végére Sachs műveit kezdték megismerni a Német Szövetségi Köztársaságban (NSZK) is. Több kötetét is kiadták, 1959-ben Eli című misztériumjátékának rádióváltozatát is bemutatták. 1959-ben az NSZK-ban neki ítélték a rangos Droste-díjat, melynek átvételekor, csaknem húsz év után lépett ismét német földre. Az élmény annyira megviselte, hogy Svédországba való visszatérése után összeomlott, pszichiátriára került, elektrosokkal is kezelték, és ettől úgy érezte, szinte mindent elfelejtett.
   
1961-ben Dortmund városa megalapította a nevét viselő díjat, amelyet először neki adományoztak, majd 1965-ben megkapta a német könyvkereskedők Béke-díját. 1966-ban – Smuel Joszéf Agnonnal megosztva – neki ítélték az irodalmi Nobel-díjat „kiemelkedő lírai és drámai műveiért, amelyek Izrael sorsát megragadó erővel ábrázolják”. Utolsó éveiben szinte teljesen visszavonultan élt, egészségi állapota rohamosan romlott, 1969-ben bélrákot diagnosztizáltak nála. 1970. május 12-én hunyt el egy stockholmi klinikán, sírja a stockholmi zsidótemetőben található. Magyarra többek között Vas István, Görgey Gábor és Kálnoky László fordították verseit, Izzó rejtvények című kötete magyarul is megjelent.

MTI

• Publikálva: 2016.12.09. 12:19 • Címke: évforduló

Digitális Irodalmi Akadémia