​Nigel Kennedy hegedűművész 60 éves

December 28-án hatvanéves Nigel Kennedy angol hegedűművész. A kirívó külsejéről és meglepő kijelentéseiről is ismert virtuóz otthon van a klasszikus zene és a dzsessz világában is, s nevéhez fűződik minden idők legnagyobb példányszámban eladott klasszikus zenei albuma, Vivaldi A négy évszakának felvétele.

Bristolban született muzsikus családban: ausztrál nagyapja a BBC szimfonikus zenekara és az Arturo Toscanini vezette New York-i Filharmonikusok gordonkása volt, édesapja a Királyi Filharmonikus Zenekarban játszott csellón, édesanyja zongoratanárnő volt. Nigel hatévesen kezdett hegedülni, egy évvel később bekerült Yehudi Menuhin zeneiskolájába, s a világhírű hegedűművész kedvenc növendéke lett, mestere maga állta taníttatásának költségeit. Tizenhat évesen lett a híres New York-i Juilliard School növendéke, klasszikus képzése mellett rendszeresen fellépett a város dzsesszklubjaiban, a Carnegie Hallban Stéphane Grappelli híres francia dzsesszhegedűssel adott koncertet.

Szólistaként huszonegy évesen a londoni Royal Festival Hallban debütált, Mendelssohn Hegedűversenyét játszotta a Londoni Filharmonikusokkal Riccardo Muti dirigálása mellett. 1980-ban a Berlini Filharmonikusokkal, 1987-ben a New York-i Filharmonikusokkal, 2004-ben Franciaországban mutatkozott be átütő sikerrel. Első, széles körben elismert lemeze, Elgar Hegedűversenyének 1984-es felvétele több rangos díjat is elnyert hazájában. Öt évvel később Vivaldi A négy évszak című versenyművét az English Chamber Orchestra kíséretében vette lemezre, s bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe. Az albumból több mint kétmillió példány kelt el világszerte, a mai napig ez a legkelendőbb klasszikus album, amely két évig vezette a brit klasszikus slágerlistákat. Kennedy nagy sikerű CD-ket rögzített Bach, Beethoven, Berg, Brahms, Bruch, Mendelssohn, Sibelius és Csajkovszkij műveiből, virtuóz technikája révén friss energiát hozott a klasszikus és kortárs hegedűművészetbe. 1991-ben jelentette meg önéletrajzát Always Playing címmel, majd néhány évre visszavonult a fellépéstől. Ez idő alatt zeneszerzéssel foglalkozott, kompozíciói a dzsessz, a rock és a kelta népzene elemeit ötvözik. Több különleges felvétel és formáció fűződik nevéhez: kvintettjével saját darabokat rögzített (A Very Nice Album), feldolgozta Nick Drake Riverman című dalát is, amelyet Boy George énekelt el. Orchestra of Life nevű együttese Duke Ellington általa áthangszerelt szerzeményeit és Bach műveit egyaránt játszotta. Kifejezetten e formáció számára írta Four Elements című – a négy elem: a föld, a víz, a levegő és a tűz által inspirált – szerzeményét, elektromos és akusztikus hangszerek számára. 2000-ben a Royal Albert Hallban a The Who együttessel lépett fel, 2010-ben Jimi Hendrix előtt tisztelgett az utolsó helyszínen, ahol a legendás gitáros koncertet adott. A műfajok közt vándorló Kennedy együtt dolgozott Kate Bush és Sarah Brightman angol énekesnőkkel is. Legutóbbi, My World című albumán saját kompozíciói hallhatóak.

Többször muzsikált a brit királyi család előtt nyilvános és zártkörű eseményen, négy földrészen lépett fel. Gyakori vendég Magyarországon is, koncertezett a Budapesti Tavaszi Fesztiválon és a VeszprémFesten. Nálunk is bemutatta Blue Note Sessions című dzsesszlemezét, melynek elkészítésére a legnevesebb dzsesszmuzsikusokat – a többi közt Ron Cartert, Jack DeJohnette-et, Kenny Wernert, Joe Lovanót – kérte fel, s adott klasszikus műsort (Mozart, Beethoven) is. A punkos hajviseletű, a frakk helyett jobbára hétköznapi ruhában pódiumra lépő, inkább rocksztár külsejű művész többször játszott a hazai közönség előtt kvintettjével is. Érdekesség, hogy Mozartot saját bevallása szerint korábban kifejezetten „utálta” – fiának viszont az Amadeus keresztnevet adta, remélve, hogy egyszer ő is ugyanúgy élvezni fogja a salzburgi zseni muzsikáját, ahogy szinte mindenki más.

Tavaly decemberben teljesen új felfogásban mutatta be Vivaldi Négy évszakát, amelyet elmondása szerint már legalább ezerszer előadott. Nigel Kennedyt, akit 2001-ben az év művészének választották Nagy-Britanniában, minden idők legjelentősebb angol hegedűművészeként tartják számon. Felesége egy lengyel ügyvédnő, idejét felváltva tölti Angliában és Lengyelországban. 2002 óta a Lengyel Kamarazenekar művészeti vezetője (ezzel mestere, Menuhin nyomdokaiba lépett), s dirigensként is kipróbálta magát. A hegedűvirtuóz nagy futballrajongó, a lengyel KS Cracovia és az angol Aston Villa lelkes szurkolója. Több koncertjén is Aston Villa-mezben lépett fel, a közönség soraiba sokszor rugdos ki focilabdákat. A sokoldalú művész a számára kialakított öthúros elektromos hegedű mellett legszívesebben a birtokában lévő Guarneri del Gesu hangszerén játszik. Élethivatásának azt tekinti, hogy a fiatalokkal megszerettesse a komolyzenét.

MTI

• Publikálva: 2016.12.26. 20:17 • Címke: évforduló