a rovat írásai

Kalapács alatt a Picasso kalapálta gyűrű

Elárverezik a gyűrűt, amelyet Pablo Picasso tervezett és saját kezűleg készített szerelmének, Dora Maarnak engesztelésül egy nagy veszekedésük után.

Gerzson Pál a Vigadóban

Gerzson Pál festőművész munkásságát tekinti át mintegy 160 képen keresztül a Pesti Vigadó csütörtöktől látható életmű-kiállítása.

Megfagyott sarkkutató madárkája

Tökéletes állapotban fennmaradt akvarellt fedeztek fel a kutatók Robert Falcon Scott brit felfedező tragikusan végződött déli-sarki expedíciójának egyik helyszínén.

Krúdy a plébánia falán

Krúdy Gyula író életéhez kapcsolódó műveket festettek az óbudai Tanuló utcában lévő Katolikus Plébánia melléképületének falára.

Hauszmann mindenhol

Százhetven éve, 1847. június 9-én született Budán Hauszmann Alajos építész, a historizmus egyik legtevékenyebb és legjellegzetesebb magyarországi képviselője.

Gyerekekkel és fotóapparáttal Erdélyben

Erdélybe manapság már senki sem indul el fényképezőgép nélkül. És a sok csoda láttán kattogtatnak is szaporán a messziről jött emberek. Vannak aztán olyanok is, akik nem csak a fényképalbumba, jobban mondva a laptop memóriájába, vagy a külső meghajtóra fényképeznek, hanem ennél jóval többet tesznek a megmaradásért. Közöttük van a 12. kerületi városházán most kiállító Sóti István is.

Hiperrealistáink Párizsban

A legjelentősebb magyar hiperrealista festők munkáiból nyílt kiállítás csütörtökön a Párizsi Magyar Intézetben.

A klíma és a reneszánsz remekmű

Négy hónapig tartó restaurálás után ismét egykori fényében ragyog Donato Bramante reneszánsz építész és festő Krisztus az oszlopnál című táblaképe, a legjelentősebb műalkotás, amely megrongálódott a milánói Brera képtárban a klímarendszer meghibásodása és a rendkívül száraz tél miatt.

Az "előőrsünk" Amszterdamban

A fauvizmustól a szürrealizmusig címmel tizenkilenc magyar avantgárd művész képeiből nyílt kiállítás az amszterdami Zsidó Történelmi Múzeumban.

Plagizált a leggazdagabb szobrász

Plágiummal és szerzői jogsértéssel vádolják az ismert amerikai szobrászművészt, Jeff Koonst egy nemrég kiállított köztéri alkotása miatt.

Szinyei Merse és Gulácsy a sztár Kieselbachéknál is

Szinyei Merse Pál és Gulácsy Lajos egy-egy remekműve mellett Berény Róbert, Tihanyi Lajos és Kádár Béla több alkotására is licitálhatnak az érdeklődők a Kieselbach Galéria tavaszi árverésén, amelyet péntek este tartanak a budapesti Hotel Marriottban. A Virág Judit Galéria tavaszi árverésén szintén egy-egy jelentősebb Gulácsy és Szinyei Merse munka került kalapács alá.

Művészet összes cikke »

Karddal és ecsettel is harcolt az önkény ellen

madarászleadSzáz éve, 1917. január 10-én halt meg Madarász Viktor, a magyar romantikus történelmi festészet nagy alakja. Jogot tanult, 1848-ban honvédnek állt, végül forradalmár festő lett, de később vaskereskedésel is foglalkozott.

1830. december 14-én született a Gömör vármegyei Csetneken (ma: Stítnik, Szlovákia) egy vasgyár igazgatójának gyermekeként. A szabadságharc kitörése után félbehagyta jogi tanulmányait, és belépett a honvédseregbe. A világosi fegyverletételig harcolt, a bukás után egy ideig bujdosnia kellett. Jogi diplomáját végül a pécsi egyetemen szerezte meg, de 1853-tól már a bécsi festészeti akadémia növendéke is volt. Az intézmény konzervatív légköre fojtogatta, ezért inkább átiratkozott Ferdinand Waldmüller liberálisabb szellemű magániskolájába, jóllehet az ottani képzés jobbára csak témáiban volt más. Ekkor festette a Kuruc és labanc, valamint Thököly álma című képeit. 1856-ban a magyar festők közül elsőként ment Párizsba, ahol az École des Beaux-Arts-ban tanult. Itt készült első képei (Zrínyi Péter a fogságban, Zrínyi Miklós) a nemzeti ellenállás szellemét hirdetik. Az 1859-ben festett Hunyadi László siratása nagy sikert aratott a Pesti Műegylet kiállításán, majd az 1861-es párizsi Szalonon megkapta a francia állami nagy aranyérmet. Ezt a képet tekintik Madarász főművének, Théophile Gautier, a korszak neves kritikusa kiemelte az alkotás „romantikusan gyászos költőiségét″.

madarász
Ecsettel az önkényuralom ellen: Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben (forrás: Wikipédia)

A festő állandó kapcsolatban volt a magyar emigráció kossuthi szárnyával, témáit szinte kizárólag a magyar történelemből merítette, a szabadságharcban szerzett élményeit dolgozta fel a régmúltba helyezve. Hősi és tragikus emlékeket idézett, bár legtöbb nagy képét – Zrínyi Ilona elfogatása, Dobozi, Zách Felicián, Zrínyi és Frangepán – Párizsban festette. Az önkényuralom idején népszerűsége vitathatatlan volt, az ő műveiből készült a legtöbb reprodukció. Párizsi népszerűségét mutatja, hogy Krisztus az Olajfák hegyén című vásznát Eugénia császárné vásárolta meg. A francia fővárosban születő modern irányzatok, Delacroix, Courbet, Manet stílusa nem hatottak rá. Élete végéig ragaszkodott a forradalmár festő patetikus, lassan idejétmúlt szerepéhez, nem változtatott kifejezési eszközein sem, jóllehet több képe mutatja, hogy lett volna érzéke a realizmushoz is. A másik nagy historikus festővel, Székely Bertalannal együtt ő is azt vallotta, hogy „ha valaha magyar festészet lesz, az a történeti festészethez fog tartozni″. Festészete egyre inkább a történelem illusztrálásában merült ki, s az egykor az akadémizmus ellen lázadó művész maga is akadémikus stílusban festett, színpadszerű jelenetekkel, pszichikai patronokkal pótolva a művészi ihletet.

madarász.
Ecsettel az önkényuralom ellen: Hunyadi László siratása (forrás: Wikipédia)

Párizsból 1870-ben tért haza, de idehaza inkább fanyalgás fogadta, mert a kiegyezés után kiment a divatból a forradalmi hangú, osztrák-ellenes festészet. Erről tanúskodott, hogy egy pályázatra készített képe, a Bethlen Gábor tudósai között alulmaradt Benczúr Gyula alkotásával szemben. (Képe sokak számára mégis ismerős lehet, mert ez látható a kétezer forintos bankjegy hátoldalán.) Az elkedvetlenedett, egyre nehezebb anyagi helyzetbe kerülő festőt támadások is érték. Megfestette Izabella királynét, de képét nem tudta eladni, a hanyatlás jeleit mutató, színpadias Petőfi halála témája miatt mégis népszerű lett. A közöny végül annyira elkedvetlenítette, hogy letette az ecsetet, és az apja után rá maradt fémáru-kereskedésből próbált megélni. Festőnek tehetségesebb volt, mint üzletembernek, cége 1902-ben csődbe ment. Ekkor újra festeni kezdett, ám a nagy tehetségű művész régebbi művei kvalitását meg sem közelítő, olykor már-már giccsbe hajló képeket alkotott (Önarckép, A koldus sírja, Feltámadás). A magyar romantikus történelmi festészet nagy mestere 1917. január 10-én szinte elfeledve halt meg Budapesten.

(mti)

• Publikálva: 2017.01.08. 12:43