a rovat írásai

Szinyei Merse, Rippl-Rónai és Vaszary is Madridba utazott

Remekművek Budapestről – A reneszánsztól az avantgárdig címmel mutatja be a budapesti Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének 500 évet átfogó, 90 alkotását pénteken nyíló nagyszabású kiállításán a madridi Thyssen-Bornemisza Múzeum. A tárlatot VI. Fülöp spanyol király és Áder János magyar köztársasági elnök jelenlétében nyitják meg.

Azok a nagy szürke felületek az atomerőműveken

Hosszú évekig tartó kutatás eredményeként Magyarországra kerültek Viktor Vasarely atomerőművek díszítéséhez készített tanulmányainak másolatai – tájékoztatta Cserháti András az MTI-t.

Kondor Béla kapott még két hetet Vásárhelyen

Két héttel meghosszabbították, így a hónap végéig látható Jelet hagyni címmel Kondor Béla gyűjteményes kiállítása a hódmezővásárhelyi Tornyai-múzeumban – tájékoztatott a közgyűjtemény munkatársa.

Klimt Falusi kertje az árverés sztárja

Gustav Klimt Bauerngarten (Falusi kert) című 1907-es festménye a Sotheby's március elsejei londoni árverésének fő tétele.

Meghalt a mangaka, aki mindent maga rajzolt

Meghalt 69 éves korában Tanigucsi Dzsiro, az egyik leghíresebb japán mangaművész, japánul mangaka – írta a rajzoló műveinek franciaországi kiadója, a Casterman közlése nyomán a BBC.

Elviszik a hat tonnás festményt

Új kiállítóhelyre szállítják át az amerikai polgárháború 1864-es atlantai csatáját ábrázoló hatalmas panorámafestményt, amelynek szétszedését, eredeti helyéről való kiemelését daruk fogják segíteni.

Barokk kincsek a Magyar Királyságból

A korabeli Magyar Királyság északi részéhez köthető, neves közép-európai alkotók műhelyeiből származó mintegy 160 műkincset mutat be a Barokk kincsei. Pozsony és Krakkó között című kiállítás, mely péntektől tekinthető meg a krakkói Nemzeti Múzeumban.

Míg mások lázadtak, ők képeket vettek

A modern művészet felemelkedését mutatja be új szemszögből egy különleges magángyűjteménnyel az oxfordi Ashmolean Múzeum. A gyűjtők, Stanley és Ursula a hatvanas években Párizsban jártak egyetemre, itt alapozták meg páratlan gyűjteményüket.

Jó másfél év, és kinyit a Szépművészeti

Az év végére befejeződik a Szépművészeti Múzeum átfogó rekonstrukciója, a látogatók előtt pedig – a műtárgyak visszaköltöztetése után – 2018 őszén nyílik meg a megújult épület.

Bath városában jött össze a Bruegel família

Egy szenzációs új felfedezés is látható az angliai, bathi Holburne Múzeum hétvégén nyíló kiállításán, amelyen a Bruegel-dinasztia munkáit mutatják be.

Vasarely-reinkarnációk Párizsban

Victor Vasarely, az op-art, vagyis az optikai művészet atyja halálának 20. évfordulójára emlékeznek fiatal magyar festők és grafikusok a Párizsi Magyar Intézetben.

Művészet összes cikke »

Karddal és ecsettel is harcolt az önkény ellen

madarászleadSzáz éve, 1917. január 10-én halt meg Madarász Viktor, a magyar romantikus történelmi festészet nagy alakja. Jogot tanult, 1848-ban honvédnek állt, végül forradalmár festő lett, de később vaskereskedésel is foglalkozott.

1830. december 14-én született a Gömör vármegyei Csetneken (ma: Stítnik, Szlovákia) egy vasgyár igazgatójának gyermekeként. A szabadságharc kitörése után félbehagyta jogi tanulmányait, és belépett a honvédseregbe. A világosi fegyverletételig harcolt, a bukás után egy ideig bujdosnia kellett. Jogi diplomáját végül a pécsi egyetemen szerezte meg, de 1853-tól már a bécsi festészeti akadémia növendéke is volt. Az intézmény konzervatív légköre fojtogatta, ezért inkább átiratkozott Ferdinand Waldmüller liberálisabb szellemű magániskolájába, jóllehet az ottani képzés jobbára csak témáiban volt más. Ekkor festette a Kuruc és labanc, valamint Thököly álma című képeit. 1856-ban a magyar festők közül elsőként ment Párizsba, ahol az École des Beaux-Arts-ban tanult. Itt készült első képei (Zrínyi Péter a fogságban, Zrínyi Miklós) a nemzeti ellenállás szellemét hirdetik. Az 1859-ben festett Hunyadi László siratása nagy sikert aratott a Pesti Műegylet kiállításán, majd az 1861-es párizsi Szalonon megkapta a francia állami nagy aranyérmet. Ezt a képet tekintik Madarász főművének, Théophile Gautier, a korszak neves kritikusa kiemelte az alkotás „romantikusan gyászos költőiségét″.

madarász
Ecsettel az önkényuralom ellen: Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben (forrás: Wikipédia)

A festő állandó kapcsolatban volt a magyar emigráció kossuthi szárnyával, témáit szinte kizárólag a magyar történelemből merítette, a szabadságharcban szerzett élményeit dolgozta fel a régmúltba helyezve. Hősi és tragikus emlékeket idézett, bár legtöbb nagy képét – Zrínyi Ilona elfogatása, Dobozi, Zách Felicián, Zrínyi és Frangepán – Párizsban festette. Az önkényuralom idején népszerűsége vitathatatlan volt, az ő műveiből készült a legtöbb reprodukció. Párizsi népszerűségét mutatja, hogy Krisztus az Olajfák hegyén című vásznát Eugénia császárné vásárolta meg. A francia fővárosban születő modern irányzatok, Delacroix, Courbet, Manet stílusa nem hatottak rá. Élete végéig ragaszkodott a forradalmár festő patetikus, lassan idejétmúlt szerepéhez, nem változtatott kifejezési eszközein sem, jóllehet több képe mutatja, hogy lett volna érzéke a realizmushoz is. A másik nagy historikus festővel, Székely Bertalannal együtt ő is azt vallotta, hogy „ha valaha magyar festészet lesz, az a történeti festészethez fog tartozni″. Festészete egyre inkább a történelem illusztrálásában merült ki, s az egykor az akadémizmus ellen lázadó művész maga is akadémikus stílusban festett, színpadszerű jelenetekkel, pszichikai patronokkal pótolva a művészi ihletet.

madarász.
Ecsettel az önkényuralom ellen: Hunyadi László siratása (forrás: Wikipédia)

Párizsból 1870-ben tért haza, de idehaza inkább fanyalgás fogadta, mert a kiegyezés után kiment a divatból a forradalmi hangú, osztrák-ellenes festészet. Erről tanúskodott, hogy egy pályázatra készített képe, a Bethlen Gábor tudósai között alulmaradt Benczúr Gyula alkotásával szemben. (Képe sokak számára mégis ismerős lehet, mert ez látható a kétezer forintos bankjegy hátoldalán.) Az elkedvetlenedett, egyre nehezebb anyagi helyzetbe kerülő festőt támadások is érték. Megfestette Izabella királynét, de képét nem tudta eladni, a hanyatlás jeleit mutató, színpadias Petőfi halála témája miatt mégis népszerű lett. A közöny végül annyira elkedvetlenítette, hogy letette az ecsetet, és az apja után rá maradt fémáru-kereskedésből próbált megélni. Festőnek tehetségesebb volt, mint üzletembernek, cége 1902-ben csődbe ment. Ekkor újra festeni kezdett, ám a nagy tehetségű művész régebbi művei kvalitását meg sem közelítő, olykor már-már giccsbe hajló képeket alkotott (Önarckép, A koldus sírja, Feltámadás). A magyar romantikus történelmi festészet nagy mestere 1917. január 10-én szinte elfeledve halt meg Budapesten.

(mti)

• Publikálva: 2017.01.08. 12:43