a rovat írásai

Író, aki elment Napóleonnal Moszkváig

Százhetvenöt éve, 1842. március 23-án hunyt el Párizsban Stendhal, a 19. század első felének egyik legeredetibb és legkiválóbb francia írója, az irodalmi realizmus egyik első mestere.

Olvassunk ismét Hamvast!

A 120 éve született Hamvas Béláról három-, négyezer leütésben megírni az igazságot képtelenség. Mégsem térhetünk el a megszokott terjedelemtől, ezért mindjárt jó az elején le kell szögeznem, hogy bizonyos életrajzi adatok és művek nem fognak szerepelni az alább következő szövegben. Viszont bátran ajánlhatom a Wikipédia Hamvasról szóló szócikkét, ami majdhogynem kimerítő, legalább is az adataiban.

Áfra János képviselt bennünket Rómában

Áfra János költő képviselte Magyarországot a költészet világnapja (Giornata mondiale della poesia) című rendezvénysorozaton, amelyet az európai uniós országok kulturális intézeteit magába tömörítő szervezet, az EUNIC rendez Rómában.

Arzén volt az írónő gyógyszerében?

Szakértők szerint valószínűleg arzénmérgezés okozta Jane Austen (1775-1817) látásának súlyos romlását, a brit írónő élete végén már szinte teljesen megvakult.

Nagydíj Az isteni színjáték fordítójának

Az Isteni színjáték fordításáért Nádasdy Ádám veheti át az Artisjus Irodalmi Nagydíjat 2017-ben. A Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület irodalmi díjazottjai között van Ladik Katalin, Ménes Attila, Dérczy Péter és György Péter is – közölte a szervezet.

Regény 300 ezer kínai lemészárlásáról

Murakami Haruki japán író új regénye, a Kisidancso Gorosi (angolul Killing Commendatore) a japán megszállók által 1937-ben elkövetett nankingi mészárlás témájával foglalkozik.

Hogyan került az elázott szárnyú angyal a tyúkólba?

Reggel 9-kor látott neki az írásnak, és délután háromig művelte, miközben negyven erős cigarettát is elszívott. Overallban írt, zavarták volna nagyon a zajok és a hideg, a Száz év magányon pontosan 18 hónapig dolgozott, miközben igazából filmet szeretett volna forgatni Mexikóban. 90 éves lenne Gabriel García Márquez, talán meg is éri, ha nincs az a napi negyven cigaretta.

A költő, aki hatvanezer magyar kifejezést írt bele műveibe

Kétszáz éve született Arany János, legnagyobb költőink egyike. A mai magyar számára szinte hihetetlen, hogy hatvanezer szót írt bele műveibe, míg manapság ennek töredéke, alig egy-két ezer kifejezés, amit használ az utca embere. És hihetetlen az is, hogy nyelvkönyvek és tanárok nélkül sajátította el a német mellett az angol és a francia nyelveket is. Shakespeare-fordításai mindmáig érvényesek még akkor is, ha beszélni egyáltalán nem tudott angolul. Közben volt idő, hogy marhaleveleket körmölt napi tíz órában Szalontán, és ha ideje adódott, hát verseket írt.

A PIM-bem kezdetét vette az Arany-emlékév

Összművészeti előadással, versekkel, zenével, tánccal és irodalomtörténeti megemlékezéssel vette kezdetét a költő születésnapjának előestéjén a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékévhez kapcsolódó programjai.

Ki emlékszik még itt Devecseri Gáborra?

Hát igen, a felejtés rettenetes dolog. Ha a 100 éve született Devecseri Gábor most visszatérhetne néhány órára, biztosan szomorú lenne azt látván, hogy milyen kevesen emlékeznek rá, tudnak róla egyáltalán. Pedig nagyon jó költő volt, és talán még jobb műfordító. Az ő magyarításában olvashatjuk az Iliász és az Odüsszeia szép hexametereit. De R. L. Stevenson Kincses szigetét is. Ugyanakkor tipikus példája volt annak, hogyan lesz a nagypolgári családban felcseperedő tehetséges ifjúból néhány évre hithű kommunista.

Arany-balladák másképp

Arany János születésének 200. évfordulóján és az Arany János-emlékév nyitónapján a Zichy Szín-Műhely különleges emlékműsorral, rendhagyó irodalomórával tiszteleg a költő előtt március 2-án a Stefánia Palota színháztermében.

Irodalom összes cikke »

Aki le merte írni a gyilkosokról, hogy gyilkosok voltak

nagygáspárleadHalálának tizedik évfordulója alkalmából Budakeszin felavatták Nagy Gáspár Kossuth- és József Attila-díjas költő szobrát. Nagy Gáspár a Vas megyei Bérbaltaváron született 1949. május 4-én. Felmenői földművesek voltak. Gyermekkorának két meghatározó élménye a paraszti lét és a kereszténység volt. Ezekre alapozva merte leírni a sok hallgató között azokat a verseket, amik miatt aztán a rendszer lapszámokat zúzott be.

Első verseit még általános iskolás korában írta, aztán évekig nem foglalkozott a költészettel.A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett 1967-ben, majd egy évig segédmunkásként dolgozott Szombathelyen. Ebben az időszakban kezdett újra verselni, művei megjelentek a Jelentkezünk című szombathelyi diákújságban. 1968-tól a szombathelyi főiskola népművelés-könyvtár szakán tanult, 1971-ben szerzett diplomát. Világszemléletének alakulásában nagy szerepet játszottak az 1968-as csehszlovákiai események, a prágai tavasz leverése után kezdett behatóbban foglalkozni történelmi témákkal. Főiskolásként került kapcsolatba a Kilencek elnevezésű költőcsoporttal, amelynek tagja volt többek között Utassy József, Mezey Katalin, Oláh János, Péntek Imre, az ő közvetítésükkel talált rá mestereire: Nagy Lászlóra, Kormos Istvánra, Weöres Sándorra. A diploma megszerzése után Budapestre került, könyvtárosként dolgozott, 1972 és 1975 között pedig esztétikát tanult. 1975-ben jelent meg első verseskötete Koronatűz címmel. 1976-ban Kormos István a Móra Kiadóhoz hívta szerkesztőnek, az itt töltött négy év alatt csaknem száz könyv szerkesztésében vett részt, az ő munkáját dicsérte a Gyöngyszem-sorozat köteteinek összeállítása. 1981-től négy éven keresztül a Magyar Írók Szövetségének titkára volt, ezt az időszakot később élete egyik legizgalmasabb, legtevékenyebb időszakának tartotta. Az Új Forrás 1984. októberi számában megjelent, Nagy Imre tisztességes temetését és gyilkosainak megnevezését követelő Öröknyár: elmúltam 9 éves című verse miatt lemondatták tisztségéből. 1985-től két évtizeden át töltötte be a Bethlen Alapítvány titkári posztját.

nagygáspár
Nagy Gáspár (forrás: MMA)

1986-ban a Tiszatáj című lap júniusi száma közölte A Fiú naplójából című versét, amely az 1956-os forradalom elárulása, a megalkuvások, elvtelen kompromisszumok ellen emelte fel szavát. A retorzió a hatalom részéről ezúttal sem maradt el: a lapszámot bezúzatták, a folyóirat szerkesztőit pedig leváltották. Nagy Gáspár 1988-ban az akkor meginduló első független folyóirat, a Hitel egyik szerkesztője lett. 1989-től az Írószövetség elnökségi tagjaként tevékenykedett. 1989-1990-ben a Magyar Demokrata Fórum (MDF) választmányi tagja volt. 2000-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagjává választották. 2004-től a Magyar Katolikus Rádió kulturális szerkesztőségét vezette 2007. január 3-án, Budakeszin bekövetkezett haláláig. Művészetében leginkább a közép-kelet-európai helyzet, a magyarság sorsa, 1956 öröksége foglalkoztatta. Költészetében a magyar lírai hagyományokat ötvözte a posztmodern elemekkel, látásmódjában keveredett a groteszk és az irónia. Görömbei András azt írta róla, hogy művészete „hiteles és érvényes megújítása a magyar irodalom közösségi felelősségről, cselekvő történelmi jelenlétről mindenkor tanúságot tevő fő vonulatának″. Verseskötetei közül kiemelkedik az 1999-ben kiadott Szabadrabok című gyűjteményes kötete, amely tartalmazta a korábbi köteteiből kicenzúrázott verseit is, valamint a 2007-es Sárfelirat című posztumusz kötet. A magyar irodalom jeles alakjairól szóló esszéiből, kritikáiból a 2004-es Szavak a rengetegből című könyv adott ízelítőt, visszaemlékezéseit a 2005-ben megjelent Közelebb az életemhez című kötetében adta közre. Irodalmi munkásságát többek közt 1977-ben Radnóti-díjjal, 1990-ben József Attila-díjjal, 1993-ban Nagy Imre-emlékplakettel, 1994-ben Kölcsey-díjjal, 1999-ben Balassi Bálint-emlékkarddal és Balassi emlékéremmel, 2006-ban Magyar Örökség Díjjal és Prima-díjjal ismerték el. 2000-ben Kossuth-díjjal tüntették ki költői munkássága elismeréseként és a magyar függetlenség eszméje iránti hűség ébrentartásáért. 2007-ben posztumusz Mikszáth Kálmán-díjat kapott.

2009-ben a Vas megyei Vasvár művelődési háza az ő nevét vette fel, 2013-ban egykori szülőházában nyílt meg az emlékét őrző állandó kiállítás.

(mti)

• Publikálva: 2017.01.09. 14:56

Digitális Irodalmi Akadémia