a rovat írásai

Proust is ott van az esküvői tömegben

Marcel Proust francia írót fedezte fel egy kanadai kutató egy 1904 novemberében készült filmfelvételen, amely egy párizsi templomot elhagyó esküvői tömeget ábrázol.

Új Rejtő-könyv a láthatáron

Eddig kiadatlan, kisebb terjedelmű Rejtő Jenő-szövegeket, levéltári dokumentumokat és fotókat felvonultató emlékkötet jelent meg a Szépmíves Kiadó és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) gondozásában.

Csáth Géza nem volt varázsló

„A varázsló egy harminc éven aluli férfi, akinek arca már egészen szomorú, ráncos és kisgyerekes volt, a sok ópiumtól, cigarettától és csóktól, hamvazó szerdán, kora hajnalban haldoklott” – írja a 130 éve született Csáth Géza egyik, talán a legszebb novellájában. És mintha csak saját magáról szólna ez a mondat, hiszen már 23 éves korában beadta magának az első adag morfiumot, és aztán nem volt megállás. 1910. április 10-e után élete nem volt más, mint lassú haldoklás, hiába hangoztatta, hogy megéri a történet, mert 10 év alatt húszmillió évet is élhet a szerrel.

 

Bácsalmásra és Brazíliába utazik a Balassi-kard

Szikra János bácsalmási költő és Nelson Ascher brazil műfordító veheti át idén a Balassi-kardot kedden Budapesten – közölték a szervezők az MTI-vel.

Jaj, Hrabal Úr, hát maga már húsz éve nincs itt!

Jaj, milyen gyorsan elröppent ez a húsz esztendő Hrabal Úr, mert legalább is itt a földön gyorsulni látszik az idő. Nem tudom odafönn milyen sebességű a dolgok múlása, de itt nagy. És mindenféle ködök zavarják már a tisztán látást, de az biztos, hogy maga egészen jó írásokat tett közzé. Különösen arról az időről, amikor az Örökkévalóság gátján lakott a megszállott rézmetszővel, Valdimírkával. Ez meg még régebben volt, de jártam arra, és a kocsmák megvannak. És a Tigrisben is mérik még a 12-es pilsenit. Csak az a sok turista ne lenne…

Meghalt a Márai-díjas erdélyi író

Életének 65. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt Mózes Attila Márai Sándor-díjas prózaíró, irodalomkritikus, szerkesztő – közölte szerdán a Helikon című kolozsvári irodalmi folyóirat.

A szecsuáni hóhérok nyert Budaörsön

Szabó T. Anna nyerte el a legjobb drámáért járó fődíjat a XX. Magyar Drámaíró Versenyen, amelyet a Budaörsi Latinovits Színházban rendeztek meg a hétvégén a magyar kultúra napjához kapcsolódva. A legjobb előadás közönségdíját Pataki Éva kapta.

Tollforgató-verseny Budaörsön

Az idén Mezey Katalin, Pataki Éva és Szabó T. Anna ír egy éjszaka alatt színdarabot a Magyar Drámaíró Versenyen, amelyet ezúttal a Budaörsi Latinovits Színházban rendeznek meg január 21-én és 22-én a magyar kultúra napja alkalmából.

Hogy tudják, ki volt az a Mészöly Miklós

Vers- és prózamondó versenyt rendeznek Szekszárdon Mészöly Miklós (1921-2001) műveiből, a megméretéssel a rendezők a fiatalokhoz szeretnék közel hozni a Kossuth-díjas író életművét.

Aki le merte írni a gyilkosokról, hogy gyilkosok voltak

Halálának tizedik évfordulója alkalmából Budakeszin felavatták Nagy Gáspár Kossuth- és József Attila-díjas költő szobrát. Nagy Gáspár a Vas megyei Bérbaltaváron született 1949. május 4-én. Felmenői földművesek voltak. Gyermekkorának két meghatározó élménye a paraszti lét és a kereszténység volt. Ezekre alapozva merte leírni a sok hallgató között azokat a verseket, amik miatt aztán a rendszer lapszámokat zúzott be.

Tizenhét Oscar született a történetéből

Százhuszonöt éve, 1892. január 3-án született J. R. R. Tolkien angol nyelv- és irodalomtörténész, A Gyűrűk Ura című regénytrilógia írója.

Irodalom összes cikke »

Aki le merte írni a gyilkosokról, hogy gyilkosok voltak

nagygáspárleadHalálának tizedik évfordulója alkalmából Budakeszin felavatták Nagy Gáspár Kossuth- és József Attila-díjas költő szobrát. Nagy Gáspár a Vas megyei Bérbaltaváron született 1949. május 4-én. Felmenői földművesek voltak. Gyermekkorának két meghatározó élménye a paraszti lét és a kereszténység volt. Ezekre alapozva merte leírni a sok hallgató között azokat a verseket, amik miatt aztán a rendszer lapszámokat zúzott be.

Első verseit még általános iskolás korában írta, aztán évekig nem foglalkozott a költészettel.A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett 1967-ben, majd egy évig segédmunkásként dolgozott Szombathelyen. Ebben az időszakban kezdett újra verselni, művei megjelentek a Jelentkezünk című szombathelyi diákújságban. 1968-tól a szombathelyi főiskola népművelés-könyvtár szakán tanult, 1971-ben szerzett diplomát. Világszemléletének alakulásában nagy szerepet játszottak az 1968-as csehszlovákiai események, a prágai tavasz leverése után kezdett behatóbban foglalkozni történelmi témákkal. Főiskolásként került kapcsolatba a Kilencek elnevezésű költőcsoporttal, amelynek tagja volt többek között Utassy József, Mezey Katalin, Oláh János, Péntek Imre, az ő közvetítésükkel talált rá mestereire: Nagy Lászlóra, Kormos Istvánra, Weöres Sándorra. A diploma megszerzése után Budapestre került, könyvtárosként dolgozott, 1972 és 1975 között pedig esztétikát tanult. 1975-ben jelent meg első verseskötete Koronatűz címmel. 1976-ban Kormos István a Móra Kiadóhoz hívta szerkesztőnek, az itt töltött négy év alatt csaknem száz könyv szerkesztésében vett részt, az ő munkáját dicsérte a Gyöngyszem-sorozat köteteinek összeállítása. 1981-től négy éven keresztül a Magyar Írók Szövetségének titkára volt, ezt az időszakot később élete egyik legizgalmasabb, legtevékenyebb időszakának tartotta. Az Új Forrás 1984. októberi számában megjelent, Nagy Imre tisztességes temetését és gyilkosainak megnevezését követelő Öröknyár: elmúltam 9 éves című verse miatt lemondatták tisztségéből. 1985-től két évtizeden át töltötte be a Bethlen Alapítvány titkári posztját.

nagygáspár
Nagy Gáspár (forrás: MMA)

1986-ban a Tiszatáj című lap júniusi száma közölte A Fiú naplójából című versét, amely az 1956-os forradalom elárulása, a megalkuvások, elvtelen kompromisszumok ellen emelte fel szavát. A retorzió a hatalom részéről ezúttal sem maradt el: a lapszámot bezúzatták, a folyóirat szerkesztőit pedig leváltották. Nagy Gáspár 1988-ban az akkor meginduló első független folyóirat, a Hitel egyik szerkesztője lett. 1989-től az Írószövetség elnökségi tagjaként tevékenykedett. 1989-1990-ben a Magyar Demokrata Fórum (MDF) választmányi tagja volt. 2000-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagjává választották. 2004-től a Magyar Katolikus Rádió kulturális szerkesztőségét vezette 2007. január 3-án, Budakeszin bekövetkezett haláláig. Művészetében leginkább a közép-kelet-európai helyzet, a magyarság sorsa, 1956 öröksége foglalkoztatta. Költészetében a magyar lírai hagyományokat ötvözte a posztmodern elemekkel, látásmódjában keveredett a groteszk és az irónia. Görömbei András azt írta róla, hogy művészete „hiteles és érvényes megújítása a magyar irodalom közösségi felelősségről, cselekvő történelmi jelenlétről mindenkor tanúságot tevő fő vonulatának″. Verseskötetei közül kiemelkedik az 1999-ben kiadott Szabadrabok című gyűjteményes kötete, amely tartalmazta a korábbi köteteiből kicenzúrázott verseit is, valamint a 2007-es Sárfelirat című posztumusz kötet. A magyar irodalom jeles alakjairól szóló esszéiből, kritikáiból a 2004-es Szavak a rengetegből című könyv adott ízelítőt, visszaemlékezéseit a 2005-ben megjelent Közelebb az életemhez című kötetében adta közre. Irodalmi munkásságát többek közt 1977-ben Radnóti-díjjal, 1990-ben József Attila-díjjal, 1993-ban Nagy Imre-emlékplakettel, 1994-ben Kölcsey-díjjal, 1999-ben Balassi Bálint-emlékkarddal és Balassi emlékéremmel, 2006-ban Magyar Örökség Díjjal és Prima-díjjal ismerték el. 2000-ben Kossuth-díjjal tüntették ki költői munkássága elismeréseként és a magyar függetlenség eszméje iránti hűség ébrentartásáért. 2007-ben posztumusz Mikszáth Kálmán-díjat kapott.

2009-ben a Vas megyei Vasvár művelődési háza az ő nevét vette fel, 2013-ban egykori szülőházában nyílt meg az emlékét őrző állandó kiállítás.

(mti)

• Publikálva: 2017.01.09. 14:56

Digitális Irodalmi Akadémia