a rovat írásai

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Tízezerszeres áron ment el a váza

A becsült ár tízezerszereséért és ezzel rekordáron, ötmillió svájci frankért (1,3 milliárd forint) kelt el egy bizonytalan korú kínai váza egy genfi aukción.

Hétvégén bárki bemehet a Képzőre!

A Magyar Képzőművészeti Egyetem idén is részt vesz a Kulturális Örökség Napjai szeptember 16-17-i programjában, amelyet Aranykorok emlékezete címmel hirdetettek meg a szervezők. Ezen a hétvégén az egyetem mindkét campusa látogatható lesz, ahol az érdeklődők ingyenesen vezetéseken vehetnek részt. A főépületben a Közös történetünk ‒ Hallgatói tettek a Képzőnek a Képzőről címmel a Barcsay Teremben és az Aulában megnyílt kiállítást is meg lehet majd tekinteni.

Kiállítást ajándékozott a Budavár testvérvárosának, Zentának

Megnyílt A zentai csata és a magyarországi visszafoglaló háborúk című kiállítás a Zentai Városi Múzeumban. Az emlékkiállítást a Budavári Önkormányzat ajándékozta testvérvárosának azért, hogy a 320 éves zentai csata nemzeti és világtörténelmi jelentőségét bemutassák és egy állandó tárlatot hozzanak létre a zentai Városháza toronyszobájában.

Körbeutazza az országot a Seuso-kincs

Döntött a kormány a Seuso-kincs magyarországi vándorkiállításáról. A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent kormányhatározat szerint az úgynevezett Seuso-kincs, amely az egykori Pannonia provincia területén fellelt, az egyetemes antik kultúra egyik legnagyobb értékű lelete magyarországi bemutatására Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár és Zalaegerszeg megyei jogú városokban vándorkiállítást szerveznek.

Művelődés összes cikke »

Természetbarát atomerőmű

helyszineilead

Szekszárd fölött a rendszerváltozás után megállt a fejlődés. Ennek fő oka a Duna-holtág természetes víz-utánpótlásának csökkenése volt. Az ide vezető patakok kiszáradtak, megszűnt a dunaszentgyörgyi lápvilág, a Fadd-Dombori holtág vízminősége romlott. Márpedig miféle fürdőhely az, amelynek vizében nem lehet megfürödni?

1994-ben következett be a fordulat, amikor is sikerült megoldaniuk a vízutánpótlást. Nagyon egyszerű volt. A Paksi Atomerőmű klímaberendezéseinek hűtővizét -- ezt addig visszaeresztették a Dunába – egy ekkor kiépített másfél kilométeres csatornával csatlakoztatták a paks-faddi holtághoz. Az addig veszendőbe menő hűtővíz így megmentette az üdülőtelepet. Megemelkedett a vízszint, megéledt a holtág élővilága, visszajöttek a madarak. Természetesen újból megjelentek a kirándulók és a nyaralók. Hétvégenként ismét tíz-tizenötezren pihennek itt. Kelendőek a régi nyaralók, fellendülőben van a strandturizmus és a vízi sport. Az M6-os autópályán a fővárosból egy óra alatt ide lehet jutni. Lám, így lehet környezetbarát és vidékfejlesztő, idegenforgalmat fellendítő intézmény egy atomerőmű.

paks
Légifelvételek Paksról (forrás: MaNDA)

Ha délre vesszük utunkat, érdemes a Duna vonalát követni. Néhány kilométer után megérkezünk a sűrű, Duna-ártéri Gemenci erdőbe, amely 1996 óta nemzeti park. Az Európában is egyedülállónak számító változatos növényzetben és állatvilágban igen gazdag terület elvarázsolja az ide látogatókat. Hírnevét elsősorban a magyar vadászirodalomban több jeles szerző által megörökített, világbajnok gímszarvas trófeáinak köszönheti. A szarvassal együtt őshonos a vaddisznó is. A védett vízimadarak tömegei pihenő- és menedékhelyet találnak itt, az ártéri terület belső tavain elegendő táplálékot találnak, hiszen ezekben rengeteg hal él. A számtalan magyar természetfilmben szereplő Gemenci erdő mostanában a Duna nagy áradásaikor kerül a figyelem középpontjába, ilyenkor a rengeteg szarvas és vaddisznó a kevés magasabban fekvő részen zsúfolódik össze. Kimentésük már-már nemzeti ügy, sokszor katonai helikopterek segítségével viszik őket biztonságos helyre. A Gemenci erdő a kijelölt turistautakon szabadon látogatható. Aki nem akar gyalogolni, az felfedezheti a vidék szépségeit biciklivel, kisvonattal, hajóval, csónakokkal vagy lovas kocsikkal – természetesen szakemberek vezetésével.  A terület legnevezetesebb részei az ártéri és ártéri erdei élőhelyek, élőviláguk legjelentősebb fajait bemutató Bárányfoki tanösvény, a madártelelő tó megfigyelőtornya. A szeremlei Holt-Duna tanösvény pedig a Pandúr-sziget élővilágát mutatja meg. A Gemenci Állami Erdei Vasút tavasztól őszig húsz kilométeres vonalon járja az erdőt, és ismerteti meg a vendégeket a táj nevezetességeivel.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.01.10. 14:27