a rovat írásai

Szacsvay László Skype-on beszélget a váradi diákokkal

Idén is együtt ünnepli a magyar kultúra napját Nagyvárad, Berettyóújfalu, Debrecen és Margitta. Nagyvárad és Berettyóújfalu már 16. alkalommal ünnepli együtt a magyar kultúra napját, Debrecen és Margitta tavaly csatlakozott a programsorozathoz. Amiben most sort kerítenek arra is, hogy a váradi Szacsvay Imre iskola tanulói Skype-on beszélgethetnek a hasonló nevű budapesti színésszel.

A Kállay-kettős keresztapja

Ötven éve, 1967. január 14-én halt meg az amerikai emigrációban élő Kállay Miklós egykori miniszterelnök, aki a második világháború idején, 1942 és 1944 között állt a kormány élén. Kállay az addigi egyoldalú német orientáció mellett megpróbált nyitni az angolszászok felé, a köznyelvben Kállay-kettősnek nevezett hintapolitika kudarcát Magyarország német megszállása tetőzte be. A politikusról egészen különleges dokumentumok találhatók adatbázisunkban.

Természetbarát atomerőmű

Szekszárd fölött a rendszerváltozás után megállt a fejlődés. Ennek fő oka a Duna-holtág természetes víz-utánpótlásának csökkenése volt. Az ide vezető patakok kiszáradtak, megszűnt a dunaszentgyörgyi lápvilág, a Fadd-Dombori holtág vízminősége romlott. Márpedig miféle fürdőhely az, amelynek vizében nem lehet megfürödni?

Csodató, palota, barlang

Úgy tűnik, Miskolc fölött járván lépten-nyomon szépirodalmi emlékekkel találkozunk. Ha utunk befelé a Bükkbe, Lillafüredre vezet, ebbe a vadregényes turistacélpontba, odaérkezvén azonnal József Attila Óda című verse jut az eszünkbe, amelynek az 1933-as lillafüredi írótalálkozó, vagyis a találkozó gyönyörű színtere adott ihletet.

Bőrkabátban járt a diszeli bakter

„Nyolcat ütött már az óra, térjetek hát nyugovóra.” Minden bizonnyal ezt is kiabálta félig énekelve a Tapolca melletti Diszel baktere, aki – mint az már az öltözékéből is látszik – nem vasutas volt, hanem a falu éjjeliőre. Aki estétől hajnalig rótta a falucska utcáit, és vigyázott mindenre. A keszthelyi Balaton Múzeum által az adatbázisunkba is elérhetővé tett fényképen keresztül ismerkedjünk meg most ezzel a múlt század elején megszűnő foglalkozással.

Igazi és statiszta partizánok

Mint ahogyan korunkban is hallottunk már olyan háborús tudósítókról is, akik kényelmes szállodai szobákból adtak izgalmas jelentéseket és szereztek babérokat, ez a meglehetősen elítélendő hozzáállás nem volt ismeretlen korábbi korokban sem. A Magyar Világhíradó háborús tudósításaiban is keveredik a harctéri jelenet a hadgyakorlatokon felvett fikcióval. Az 1942 júniusában a filmek előtt vetített egyik háborús anyagban is van egy ilyen rész, de nem ezért érdekes elsősorban számunkra az összeállítás. Ami sajnos utolsó lesz a sorban, a Filmhíradók Online január elsejétől már nem hozzánk tartozik.

A Bakony egyben és folytatásokban

A Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Kft. által tovább működtetett  adatbázis eljutott arra a szintre, hogy néhány kattintás után segítségével bele lehet olvasni Eötvös Károly egyik örökbecsű művébe, a Bakonyba. Méghozzá két úton is eljuthatunk a röghegység 18 és 19. századi történetét olvasmányosan feldolgozó munkához. A második kötetet pdf-ben közvetlenül lapozgathatjuk a mandadb.hu-n, vagy a Keszthelyi Hírlap két 1901-es számában is rálelhetünk a Sobri Jóska kalandjait taglaló fejezetekre.

Aki egy kisbolygót kapott a szülinapjára

December 31-én volt nyolcvanéves Vizi E. Szilveszter Széchenyi-nagydíjas és Széchenyi-díjas orvos, agykutató, farmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke. A tudósról többek között egy kisbolygót is elneveztek.

Az utolsó magyar királyt 100 éve koronázták meg

Száz éve, 1916. december 30-án koronáztak utoljára magyar királyt: a Habsburg-Lotaringiai házból származó IV. Károly fejére Budapesten, hatalmas pompa közepette illesztették a Szent Koronát.

​Átkok ás mágusok az ókori Óbudán

Az immár a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Kft. által kezelt honlapunk első, kiállítást bemutató cikke az átoktáblákról szól, az csak a véletlen műve lehet. Nem hagyhattuk ki az Aquincumi Múzeum eme igazán izgalmas időszaki tárlatát, amely a mágia, a varázslatok világába kalauzol bennünket. Teszi mindezt olyan formában, hogy a viszonylag kis térben a tudósember, de az általános iskolás is megtalálja azokat a dolgokat, amik őt érdekelhetik.

​Az első budapesti közlekedési lámpát 90 éve helyezték üzembe

Kilencven éve, 1926. december 23-án helyezték üzembe Budapesten Magyarország első közlekedési lámpáját, a villanyrendőr a Nagykörút és a Rákóczi út kereszteződésében „kezdte meg szolgálatát”.

Művelődés összes cikke »

Természetbarát atomerőmű

helyszineilead

Szekszárd fölött a rendszerváltozás után megállt a fejlődés. Ennek fő oka a Duna-holtág természetes víz-utánpótlásának csökkenése volt. Az ide vezető patakok kiszáradtak, megszűnt a dunaszentgyörgyi lápvilág, a Fadd-Dombori holtág vízminősége romlott. Márpedig miféle fürdőhely az, amelynek vizében nem lehet megfürödni?

1994-ben következett be a fordulat, amikor is sikerült megoldaniuk a vízutánpótlást. Nagyon egyszerű volt. A Paksi Atomerőmű klímaberendezéseinek hűtővizét -- ezt addig visszaeresztették a Dunába – egy ekkor kiépített másfél kilométeres csatornával csatlakoztatták a paks-faddi holtághoz. Az addig veszendőbe menő hűtővíz így megmentette az üdülőtelepet. Megemelkedett a vízszint, megéledt a holtág élővilága, visszajöttek a madarak. Természetesen újból megjelentek a kirándulók és a nyaralók. Hétvégenként ismét tíz-tizenötezren pihennek itt. Kelendőek a régi nyaralók, fellendülőben van a strandturizmus és a vízi sport. Az M6-os autópályán a fővárosból egy óra alatt ide lehet jutni. Lám, így lehet környezetbarát és vidékfejlesztő, idegenforgalmat fellendítő intézmény egy atomerőmű.

paks
Légifelvételek Paksról (forrás: MaNDA)

Ha délre vesszük utunkat, érdemes a Duna vonalát követni. Néhány kilométer után megérkezünk a sűrű, Duna-ártéri Gemenci erdőbe, amely 1996 óta nemzeti park. Az Európában is egyedülállónak számító változatos növényzetben és állatvilágban igen gazdag terület elvarázsolja az ide látogatókat. Hírnevét elsősorban a magyar vadászirodalomban több jeles szerző által megörökített, világbajnok gímszarvas trófeáinak köszönheti. A szarvassal együtt őshonos a vaddisznó is. A védett vízimadarak tömegei pihenő- és menedékhelyet találnak itt, az ártéri terület belső tavain elegendő táplálékot találnak, hiszen ezekben rengeteg hal él. A számtalan magyar természetfilmben szereplő Gemenci erdő mostanában a Duna nagy áradásaikor kerül a figyelem középpontjába, ilyenkor a rengeteg szarvas és vaddisznó a kevés magasabban fekvő részen zsúfolódik össze. Kimentésük már-már nemzeti ügy, sokszor katonai helikopterek segítségével viszik őket biztonságos helyre. A Gemenci erdő a kijelölt turistautakon szabadon látogatható. Aki nem akar gyalogolni, az felfedezheti a vidék szépségeit biciklivel, kisvonattal, hajóval, csónakokkal vagy lovas kocsikkal – természetesen szakemberek vezetésével.  A terület legnevezetesebb részei az ártéri és ártéri erdei élőhelyek, élőviláguk legjelentősebb fajait bemutató Bárányfoki tanösvény, a madártelelő tó megfigyelőtornya. A szeremlei Holt-Duna tanösvény pedig a Pandúr-sziget élővilágát mutatja meg. A Gemenci Állami Erdei Vasút tavasztól őszig húsz kilométeres vonalon járja az erdőt, és ismerteti meg a vendégeket a táj nevezetességeivel.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.01.10. 14:27