a rovat írásai

Olga Picasso, a legtöbbet megfestett múzsa

Száz éve, 1917 februárjában találkozott először Pablo Picasso és első felesége, Olga Koklova ukrán balett-táncos. A párizsi Pablo Picasso Múzeum az évforduló alkalmából 350 alkotáson keresztül mutatja be a kubizmus mestere és Olga szenvedélyes történetét az Olga Picasso című kiállításon.

Pompeji Tácra látogat

A táci Gorsium látogatóközpontjában Pompeji – Élet és halál a Vezúv árnyékában címmel szombaton nyílik meg az a nagyszabású kiállítás, amely az egykor virágzó város életét és katasztrófáját mutatja be.

De negyedszer is lesújtott a hóhér bárdja

Tudjuk, a „mi lett volna, ha” nem történelmi kategória, de most mégis játszunk el kicsit a gondolattal: hogyan változik meg a történelmünk, ha 560 évvel ezelőtt nem sújt le negyedszer is a hóhér, Hunyadi László pedig életben marad? Sőt, mivel pártjának volt a legjobb hadserege akkoriban, még a birtokait is megtarthatja. Tizenkét évvel később született öccséből, Mátyásból sosem lett volna magyar király, könyvek, tudományok iránti érdeklődése miatt talán éppen a papi pályára irányította volna a család, míg a hadviselésben és politikában jártas László megszerezhette volna a koronát, a Hunyadi-párttal a háta mögött.

Goya, Francis Bacon és Hitler együtt

Egy Hitler-festmény is látható egy művészetről és őrületről szóló olasz kiállításon – közölték a Garda-parti Salóban rendezett tárlat szervezői.

Hatméteres szobrot kap szülővárosától Marx Károly

Hatalmas szobrot emelnek Karl Marx német filozófusnak, a kommunizmus egyik szellemi atyjának 2018-ban szülővárosában, a németországi Trierben születése 200. évfordulója alkalmából.

Kossuth Lajossal négyszemközt

Első alkalommal mutatja be március 15. alkalmából a Magyar Nemzeti Múzeum a Kossuth Lajosról 1852-ben készült dagerrotípiát. A szabadságharc vezetőjét közelről és csaknem teljesen szemből ábrázoló felvétel segítségével a látogatók szinte egyenesen Kossuth szemébe nézhetnek - mondta Varga Benedek főigazgató hétfőn Budapesten.

Előkerült Trenk báró száz éve eltűnt hüvelykujja

Több mint száz év után újra teljes Franz von der Trenck bárónak, Jókai Mór egyik közismert regényhősének a csehországi Brünnben őrzött múmiája. Bal kezének jó egy évszázada hiányzó, elveszettnek hitt hüvelykujját szerdán adta át a brünni kapucinus templom és kolostor elöljárójának Jirí Stivarnak Pavel Ciprian, a brünni városi múzeum igazgatója.

Zsidókat mentő antiszemita, aki a szlovák elnök szerint Hitler híve volt

Hatvan évvel ezelőtt adta fel a szervezete a küzdelmet gróf Esterházy Jánosnak, aki éppen a morvaországi Mírov várbörtönében töltötte ítéletét. Amit a halálról mérsékeltek előbb életfogytiglanra, majd pedig 25 évre. A család galántai ágából származó gróf addigra megjárta Csehszlovákia börtöneit, amikor pedig alkalma lett volna megszökni, nem tette azt, hangoztatva, hogy ezzel elismerné bűnösségét. A történethez az is hozzátartozik, hogy neveltetésénél fogva is antiszemita volt, de zsidókat mentett és a szlovák törvényhozásban egyedül ő nem szavazta meg a zsidóság kitelepítését.

 

Avarok a Nemzeti Múzeumban

A Kárpát-medencei avarok világába nyújt betekintést a legkorszerűbb technikai eszközök segítségével a Magyar Nemzeti Múzeum Életre kelt avarok című kiállítása.

Az elsőt ellopták, újra szobrot kap Schweidel vezérőrnagy

Emlékművet állítanak Schweidel József honvédtábornoknak szülővárosában, a vajdasági Zomborban – közölte értesülését csütörtökön a Magyar Szó című újvidéki napilap.

Ördögűző szerzetes az 1700-as évekből

Egy 18. századi zombori ördögűző ferences szerzetes mentalitását feltáró kötetet jelentetett meg a Balassi Kiadó. A könyv szerzője, Bárth Dániel az MTI-nek elmondta: mikrotörténeti munkájában nem végleges és megnyugtató válaszokat keresett, hanem sokkal inkább nyugtalanító kérdéseket igyekezett felvetni a bácskai városban történekkel kapcsolatban.

Művelődés összes cikke »

Természetbarát atomerőmű

helyszineilead

Szekszárd fölött a rendszerváltozás után megállt a fejlődés. Ennek fő oka a Duna-holtág természetes víz-utánpótlásának csökkenése volt. Az ide vezető patakok kiszáradtak, megszűnt a dunaszentgyörgyi lápvilág, a Fadd-Dombori holtág vízminősége romlott. Márpedig miféle fürdőhely az, amelynek vizében nem lehet megfürödni?

1994-ben következett be a fordulat, amikor is sikerült megoldaniuk a vízutánpótlást. Nagyon egyszerű volt. A Paksi Atomerőmű klímaberendezéseinek hűtővizét -- ezt addig visszaeresztették a Dunába – egy ekkor kiépített másfél kilométeres csatornával csatlakoztatták a paks-faddi holtághoz. Az addig veszendőbe menő hűtővíz így megmentette az üdülőtelepet. Megemelkedett a vízszint, megéledt a holtág élővilága, visszajöttek a madarak. Természetesen újból megjelentek a kirándulók és a nyaralók. Hétvégenként ismét tíz-tizenötezren pihennek itt. Kelendőek a régi nyaralók, fellendülőben van a strandturizmus és a vízi sport. Az M6-os autópályán a fővárosból egy óra alatt ide lehet jutni. Lám, így lehet környezetbarát és vidékfejlesztő, idegenforgalmat fellendítő intézmény egy atomerőmű.

paks
Légifelvételek Paksról (forrás: MaNDA)

Ha délre vesszük utunkat, érdemes a Duna vonalát követni. Néhány kilométer után megérkezünk a sűrű, Duna-ártéri Gemenci erdőbe, amely 1996 óta nemzeti park. Az Európában is egyedülállónak számító változatos növényzetben és állatvilágban igen gazdag terület elvarázsolja az ide látogatókat. Hírnevét elsősorban a magyar vadászirodalomban több jeles szerző által megörökített, világbajnok gímszarvas trófeáinak köszönheti. A szarvassal együtt őshonos a vaddisznó is. A védett vízimadarak tömegei pihenő- és menedékhelyet találnak itt, az ártéri terület belső tavain elegendő táplálékot találnak, hiszen ezekben rengeteg hal él. A számtalan magyar természetfilmben szereplő Gemenci erdő mostanában a Duna nagy áradásaikor kerül a figyelem középpontjába, ilyenkor a rengeteg szarvas és vaddisznó a kevés magasabban fekvő részen zsúfolódik össze. Kimentésük már-már nemzeti ügy, sokszor katonai helikopterek segítségével viszik őket biztonságos helyre. A Gemenci erdő a kijelölt turistautakon szabadon látogatható. Aki nem akar gyalogolni, az felfedezheti a vidék szépségeit biciklivel, kisvonattal, hajóval, csónakokkal vagy lovas kocsikkal – természetesen szakemberek vezetésével.  A terület legnevezetesebb részei az ártéri és ártéri erdei élőhelyek, élőviláguk legjelentősebb fajait bemutató Bárányfoki tanösvény, a madártelelő tó megfigyelőtornya. A szeremlei Holt-Duna tanösvény pedig a Pandúr-sziget élővilágát mutatja meg. A Gemenci Állami Erdei Vasút tavasztól őszig húsz kilométeres vonalon járja az erdőt, és ismerteti meg a vendégeket a táj nevezetességeivel.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.01.10. 14:27