a rovat írásai

Inhalo szárazsópipák és Paprikum fűszerőrlők Varsóban

Magyar dizájn a 21. században címmel nyílik csütörtök este kiállítás a varsói szépművészeti akadémián, a lengyelországi magyar évad keretében rendezett tárlat a nemzetközi színtéren sikeresen szereplő magyar dizájnalkotásokat mutatja be.

Egy magára valamit adó férfinak kutyakötelesség volt a beszerzése

Nyolcvan éves lett a nejlon, avagy nemzetköziül írva nylon, a szintetikus polimer, ami egyesek szerint áldás, mások szerint meg átok, civilizációnk egyik rákfenéje. Mi magyarok az elvesztett második világháború után találkoztunk vele harisnya formájában talán először, és a visszaemlékezések szerint a szebbik nem majd megbolondult érte. Aztán a hatvanas években jött az igazi csapás is a nejloningek formájában.

Kiállítják Hitler műkereskedőjének gyűjteményét

Kettős kiállítást rendeznek novemberben Bonnban és Bernben Cornelius Gurlitt müncheni műgyűjtő sokat vitatott gyűjteményéből.

Nem kell fizetni, hogy a Hölgy hermelinnel elé járulhass

Új helyszínen állítják ki és ingyenesen megtekinthetővé teszik Krakkóban Leonardo da Vinci Hölgy hermelinnel című festményét, amelyet december végén vásárolt meg a lengyel állam 100 millió euróért 86 ezer más műtárggyal együtt a Czartoryski Alapítványtól.

Bécsből Prágába tart a híres műgyűjtemény

Öt éven át Prágában állítja ki 100 legjelentősebb darabját 2018 júniusától a Thyssen-Bornemisza Art Contemporary (TAB21) osztrák kortárs műgyűjtemény egy hétvégén aláírt megállapodás értelmében.

Hófehér nyakat szelt a bárd, királyi fő hullott a porba

430 éve ezen a napon hullott, ha nem is a porba, hanem a korabeli grafika szerint valamilyen szőnyegre Stuart Mária volt skót királynő és francia királyné feje. Mert azért egy ex-uralkodó kivégzésének meg szokták adni a módját, és így történt ez most is, a Fotheringhay-i kastély lovagtermében háromszáz angol előkelő nézte végig a véres jelenetet.

Smiley-ban is az elsők voltunk

Alighanem az eddig ismert legrégebbi smiley jelre bukkantak egy 17. századi dokumentumon a trencséni levéltárban. A mosolygó arcot a város akkori jegyzője kanyarította egy elszámolás alá – erősítette meg az MTI-nek Peter Brindza, a szlovákiai intézmény igazgatója kedden.

Soha el nem küldött lemondás - olvasgassa III. György leveleit!

Digitalizálták és elérhetővé tették az interneten a mai napig vitatott megítélésű III. György brit király személyes dokumentumait, köztük kéziratát, melyben részletezte, miért mondott le a trónról, valamint a feleségével, Zsófia Sarolta brit királynéval váltott személyes hangvételű leveleit.

Tegyen egy rövid sétát Freudéknál!

Sigmund Freudnak, a pszichoanalízis megalapítójának és családjának életébe enged betekintést a bécsi Freud Múzeum új kiállítása. „Többet szeretnénk bemutatni a múzeumban a Freudok életéből″ – mondta el Monika Pessler, a család egykori lakásából kialakított múzeum igazgatója.

300 éve pihen a tengerfenéken

Háromszáz éve eltűnt hadihajót fedezett fel Svédország déli partjainál egy víz alatti kutatóexpedíció. A régészeti felfedezésről beszámoló svéd televízió szerint a Blekinge hadihajó volt az első, amely 1682-ben kihajózott a Svédország déli részén fekvő Karlskrona haditengerészeti támaszpontról, így kezdődött a kikötő híres hajóépítő műhelyének története. 

Ferenc Ferdinánd Főherceg és a vidéki kofák

Néhány napja már látogatható a Közlekedési Múzeum A századforduló gőzhajói című, megújult állandó kiállítása a Vigadó téren állomásozó Kossuth Múzeumhajón.

Művelődés összes cikke »

Természetbarát atomerőmű

helyszineilead

Szekszárd fölött a rendszerváltozás után megállt a fejlődés. Ennek fő oka a Duna-holtág természetes víz-utánpótlásának csökkenése volt. Az ide vezető patakok kiszáradtak, megszűnt a dunaszentgyörgyi lápvilág, a Fadd-Dombori holtág vízminősége romlott. Márpedig miféle fürdőhely az, amelynek vizében nem lehet megfürödni?

1994-ben következett be a fordulat, amikor is sikerült megoldaniuk a vízutánpótlást. Nagyon egyszerű volt. A Paksi Atomerőmű klímaberendezéseinek hűtővizét -- ezt addig visszaeresztették a Dunába – egy ekkor kiépített másfél kilométeres csatornával csatlakoztatták a paks-faddi holtághoz. Az addig veszendőbe menő hűtővíz így megmentette az üdülőtelepet. Megemelkedett a vízszint, megéledt a holtág élővilága, visszajöttek a madarak. Természetesen újból megjelentek a kirándulók és a nyaralók. Hétvégenként ismét tíz-tizenötezren pihennek itt. Kelendőek a régi nyaralók, fellendülőben van a strandturizmus és a vízi sport. Az M6-os autópályán a fővárosból egy óra alatt ide lehet jutni. Lám, így lehet környezetbarát és vidékfejlesztő, idegenforgalmat fellendítő intézmény egy atomerőmű.

paks
Légifelvételek Paksról (forrás: MaNDA)

Ha délre vesszük utunkat, érdemes a Duna vonalát követni. Néhány kilométer után megérkezünk a sűrű, Duna-ártéri Gemenci erdőbe, amely 1996 óta nemzeti park. Az Európában is egyedülállónak számító változatos növényzetben és állatvilágban igen gazdag terület elvarázsolja az ide látogatókat. Hírnevét elsősorban a magyar vadászirodalomban több jeles szerző által megörökített, világbajnok gímszarvas trófeáinak köszönheti. A szarvassal együtt őshonos a vaddisznó is. A védett vízimadarak tömegei pihenő- és menedékhelyet találnak itt, az ártéri terület belső tavain elegendő táplálékot találnak, hiszen ezekben rengeteg hal él. A számtalan magyar természetfilmben szereplő Gemenci erdő mostanában a Duna nagy áradásaikor kerül a figyelem középpontjába, ilyenkor a rengeteg szarvas és vaddisznó a kevés magasabban fekvő részen zsúfolódik össze. Kimentésük már-már nemzeti ügy, sokszor katonai helikopterek segítségével viszik őket biztonságos helyre. A Gemenci erdő a kijelölt turistautakon szabadon látogatható. Aki nem akar gyalogolni, az felfedezheti a vidék szépségeit biciklivel, kisvonattal, hajóval, csónakokkal vagy lovas kocsikkal – természetesen szakemberek vezetésével.  A terület legnevezetesebb részei az ártéri és ártéri erdei élőhelyek, élőviláguk legjelentősebb fajait bemutató Bárányfoki tanösvény, a madártelelő tó megfigyelőtornya. A szeremlei Holt-Duna tanösvény pedig a Pandúr-sziget élővilágát mutatja meg. A Gemenci Állami Erdei Vasút tavasztól őszig húsz kilométeres vonalon járja az erdőt, és ismerteti meg a vendégeket a táj nevezetességeivel.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.01.10. 14:27