a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Természetbarát atomerőmű
Szekszárd fölött a rendszerváltozás után megállt a fejlődés. Ennek fő oka a Duna-holtág természetes víz-utánpótlásának csökkenése volt. Az ide vezető patakok kiszáradtak, megszűnt a dunaszentgyörgyi lápvilág, a Fadd-Dombori holtág vízminősége romlott. Márpedig miféle fürdőhely az, amelynek vizében nem lehet megfürödni?
1994-ben következett be a fordulat, amikor is sikerült megoldaniuk a vízutánpótlást. Nagyon egyszerű volt. A Paksi Atomerőmű klímaberendezéseinek hűtővizét -- ezt addig visszaeresztették a Dunába – egy ekkor kiépített másfél kilométeres csatornával csatlakoztatták a paks-faddi holtághoz. Az addig veszendőbe menő hűtővíz így megmentette az üdülőtelepet. Megemelkedett a vízszint, megéledt a holtág élővilága, visszajöttek a madarak. Természetesen újból megjelentek a kirándulók és a nyaralók. Hétvégenként ismét tíz-tizenötezren pihennek itt. Kelendőek a régi nyaralók, fellendülőben van a strandturizmus és a vízi sport. Az M6-os autópályán a fővárosból egy óra alatt ide lehet jutni. Lám, így lehet környezetbarát és vidékfejlesztő, idegenforgalmat fellendítő intézmény egy atomerőmű.
Légifelvételek Paksról (forrás: MaNDA)
Ha délre vesszük utunkat, érdemes a Duna vonalát követni. Néhány kilométer után megérkezünk a sűrű, Duna-ártéri Gemenci erdőbe, amely 1996 óta nemzeti park. Az Európában is egyedülállónak számító változatos növényzetben és állatvilágban igen gazdag terület elvarázsolja az ide látogatókat. Hírnevét elsősorban a magyar vadászirodalomban több jeles szerző által megörökített, világbajnok gímszarvas trófeáinak köszönheti. A szarvassal együtt őshonos a vaddisznó is. A védett vízimadarak tömegei pihenő- és menedékhelyet találnak itt, az ártéri terület belső tavain elegendő táplálékot találnak, hiszen ezekben rengeteg hal él. A számtalan magyar természetfilmben szereplő Gemenci erdő mostanában a Duna nagy áradásaikor kerül a figyelem középpontjába, ilyenkor a rengeteg szarvas és vaddisznó a kevés magasabban fekvő részen zsúfolódik össze. Kimentésük már-már nemzeti ügy, sokszor katonai helikopterek segítségével viszik őket biztonságos helyre. A Gemenci erdő a kijelölt turistautakon szabadon látogatható. Aki nem akar gyalogolni, az felfedezheti a vidék szépségeit biciklivel, kisvonattal, hajóval, csónakokkal vagy lovas kocsikkal – természetesen szakemberek vezetésével. A terület legnevezetesebb részei az ártéri és ártéri erdei élőhelyek, élőviláguk legjelentősebb fajait bemutató Bárányfoki tanösvény, a madártelelő tó megfigyelőtornya. A szeremlei Holt-Duna tanösvény pedig a Pandúr-sziget élővilágát mutatja meg. A Gemenci Állami Erdei Vasút tavasztól őszig húsz kilométeres vonalon járja az erdőt, és ismerteti meg a vendégeket a táj nevezetességeivel.
Dippold Pál