Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
A versenyt Mészöly Miklós születésének 96. évfordulója előtt egy nappal, január 18-án bonyolítják le – már hetedik alkalommal – Szekszárdon. Az országos versenyen az író bármely alkotása vagy annak részlete előadható, a legjobbak a január 19-i évfordulón tartandó emléknap közönségének is tolmácsolják a választott műveket. „Mészöly Miklós nem tartozik a könnyen olvasható szerzők közé, és vannak, akik vitatják, hogy az életműve alkalmas arra, hogy a fiatalok be tudják fogadni, értelmezni, és továbbadni. A célunk az volt, hogy a diákok – ha nem is tömegesen – élő kapcsolatba kerüljenek Mészöly-szövegekkel″ – mondta Pócs Margit szervező az MTI-nek.
Mészöly Miklós és Polcz Alaine (forrás: szekszardagora.hu)
Hozzátette: próza, vers és mese egyaránt előfordul a választott művek között; 2015-ben Korsós Gergő három Mészöly-verssel, 2015-ben Fábián Nikoletta az Ablakmosó című dráma egy részletével lett első helyezett. A versenynek köszönhetően évről évre nő azoknak diákoknak, pedagógusoknak, szülőknek a száma, akik kezükbe veszik Mészöly Miklós írásait – hangsúlyozta. Megemlítette azt is, hogy vannak olyan iskolák – például a törökbálinti Zimándy Ignác Általános Iskola – ahol következetesen foglalkoznak az íróval; egy 2009-ben hirdetett dramaturgiai pályázat eredményeként pedig több színpadi adaptáció is született Mészöly meséiből, amelyek nem felnőtteknek szóló történetek, hanem – mint Polcz Alaine, az író felesége is mondta – gyerekeknek szánt művek. Baranyai László író, a mészölyi hagyatékot feltáró Mészöly Miklós Egyesület – és a verseny zsűrijének tagja úgy vélte: bár Mészöly Miklós prózai műveinek nincs könnyed része, meséi egyesítik az élvezhető történetet és a gyerekeknek szóló üzenetet. Azok, akik elmondanak Mészölytől egy mesét, közel kerülnek szikár, pontos prózai életművéhez is.
(mti)