a rovat írásai

Író, aki elment Napóleonnal Moszkváig

Százhetvenöt éve, 1842. március 23-án hunyt el Párizsban Stendhal, a 19. század első felének egyik legeredetibb és legkiválóbb francia írója, az irodalmi realizmus egyik első mestere.

Olvassunk ismét Hamvast!

A 120 éve született Hamvas Béláról három-, négyezer leütésben megírni az igazságot képtelenség. Mégsem térhetünk el a megszokott terjedelemtől, ezért mindjárt jó az elején le kell szögeznem, hogy bizonyos életrajzi adatok és művek nem fognak szerepelni az alább következő szövegben. Viszont bátran ajánlhatom a Wikipédia Hamvasról szóló szócikkét, ami majdhogynem kimerítő, legalább is az adataiban.

Áfra János képviselt bennünket Rómában

Áfra János költő képviselte Magyarországot a költészet világnapja (Giornata mondiale della poesia) című rendezvénysorozaton, amelyet az európai uniós országok kulturális intézeteit magába tömörítő szervezet, az EUNIC rendez Rómában.

Arzén volt az írónő gyógyszerében?

Szakértők szerint valószínűleg arzénmérgezés okozta Jane Austen (1775-1817) látásának súlyos romlását, a brit írónő élete végén már szinte teljesen megvakult.

Nagydíj Az isteni színjáték fordítójának

Az Isteni színjáték fordításáért Nádasdy Ádám veheti át az Artisjus Irodalmi Nagydíjat 2017-ben. A Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület irodalmi díjazottjai között van Ladik Katalin, Ménes Attila, Dérczy Péter és György Péter is – közölte a szervezet.

Regény 300 ezer kínai lemészárlásáról

Murakami Haruki japán író új regénye, a Kisidancso Gorosi (angolul Killing Commendatore) a japán megszállók által 1937-ben elkövetett nankingi mészárlás témájával foglalkozik.

Hogyan került az elázott szárnyú angyal a tyúkólba?

Reggel 9-kor látott neki az írásnak, és délután háromig művelte, miközben negyven erős cigarettát is elszívott. Overallban írt, zavarták volna nagyon a zajok és a hideg, a Száz év magányon pontosan 18 hónapig dolgozott, miközben igazából filmet szeretett volna forgatni Mexikóban. 90 éves lenne Gabriel García Márquez, talán meg is éri, ha nincs az a napi negyven cigaretta.

A költő, aki hatvanezer magyar kifejezést írt bele műveibe

Kétszáz éve született Arany János, legnagyobb költőink egyike. A mai magyar számára szinte hihetetlen, hogy hatvanezer szót írt bele műveibe, míg manapság ennek töredéke, alig egy-két ezer kifejezés, amit használ az utca embere. És hihetetlen az is, hogy nyelvkönyvek és tanárok nélkül sajátította el a német mellett az angol és a francia nyelveket is. Shakespeare-fordításai mindmáig érvényesek még akkor is, ha beszélni egyáltalán nem tudott angolul. Közben volt idő, hogy marhaleveleket körmölt napi tíz órában Szalontán, és ha ideje adódott, hát verseket írt.

A PIM-bem kezdetét vette az Arany-emlékév

Összművészeti előadással, versekkel, zenével, tánccal és irodalomtörténeti megemlékezéssel vette kezdetét a költő születésnapjának előestéjén a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékévhez kapcsolódó programjai.

Ki emlékszik még itt Devecseri Gáborra?

Hát igen, a felejtés rettenetes dolog. Ha a 100 éve született Devecseri Gábor most visszatérhetne néhány órára, biztosan szomorú lenne azt látván, hogy milyen kevesen emlékeznek rá, tudnak róla egyáltalán. Pedig nagyon jó költő volt, és talán még jobb műfordító. Az ő magyarításában olvashatjuk az Iliász és az Odüsszeia szép hexametereit. De R. L. Stevenson Kincses szigetét is. Ugyanakkor tipikus példája volt annak, hogyan lesz a nagypolgári családban felcseperedő tehetséges ifjúból néhány évre hithű kommunista.

Arany-balladák másképp

Arany János születésének 200. évfordulóján és az Arany János-emlékév nyitónapján a Zichy Szín-Műhely különleges emlékműsorral, rendhagyó irodalomórával tiszteleg a költő előtt március 2-án a Stefánia Palota színháztermében.

Irodalom összes cikke »

Hogy tudják, ki volt az a Mészöly Miklós

meszolypolczleadVers- és prózamondó versenyt rendeznek Szekszárdon Mészöly Miklós (1921-2001) műveiből, a megméretéssel a rendezők a fiatalokhoz szeretnék közel hozni a Kossuth-díjas író életművét.

A versenyt Mészöly Miklós születésének 96. évfordulója előtt egy nappal, január 18-án bonyolítják le – már hetedik alkalommal – Szekszárdon. Az országos versenyen az író bármely alkotása vagy annak részlete előadható, a legjobbak a január 19-i évfordulón tartandó emléknap közönségének is tolmácsolják a választott műveket. „Mészöly Miklós nem tartozik a könnyen olvasható szerzők közé, és vannak, akik vitatják, hogy az életműve alkalmas arra, hogy a fiatalok be tudják fogadni, értelmezni, és továbbadni. A célunk az volt, hogy a diákok – ha nem is tömegesen – élő kapcsolatba kerüljenek Mészöly-szövegekkel″ – mondta Pócs Margit szervező az MTI-nek.

meszoly polcz alaine
Mészöly Miklós és Polcz Alaine (forrás: szekszardagora.hu)

Hozzátette: próza, vers és mese egyaránt előfordul a választott művek között; 2015-ben Korsós Gergő három Mészöly-verssel, 2015-ben Fábián Nikoletta az Ablakmosó című dráma egy részletével lett első helyezett. A versenynek köszönhetően évről évre nő azoknak diákoknak, pedagógusoknak, szülőknek a száma, akik kezükbe veszik Mészöly Miklós írásait – hangsúlyozta. Megemlítette azt is, hogy vannak olyan iskolák – például a törökbálinti Zimándy Ignác Általános Iskola – ahol következetesen foglalkoznak az íróval; egy 2009-ben hirdetett dramaturgiai pályázat eredményeként pedig több színpadi adaptáció is született Mészöly meséiből, amelyek nem felnőtteknek szóló történetek, hanem – mint Polcz Alaine, az író felesége is mondta – gyerekeknek szánt művek. Baranyai László író, a mészölyi hagyatékot feltáró Mészöly Miklós Egyesület – és a verseny zsűrijének tagja úgy vélte: bár Mészöly Miklós prózai műveinek nincs könnyed része, meséi egyesítik az élvezhető történetet és a gyerekeknek szóló üzenetet. Azok, akik elmondanak Mészölytől egy mesét, közel kerülnek szikár, pontos prózai életművéhez is.

(mti)

• Publikálva: 2017.01.11. 11:08

Digitális Irodalmi Akadémia