a rovat írásai

Író, aki elment Napóleonnal Moszkváig

Százhetvenöt éve, 1842. március 23-án hunyt el Párizsban Stendhal, a 19. század első felének egyik legeredetibb és legkiválóbb francia írója, az irodalmi realizmus egyik első mestere.

Olvassunk ismét Hamvast!

A 120 éve született Hamvas Béláról három-, négyezer leütésben megírni az igazságot képtelenség. Mégsem térhetünk el a megszokott terjedelemtől, ezért mindjárt jó az elején le kell szögeznem, hogy bizonyos életrajzi adatok és művek nem fognak szerepelni az alább következő szövegben. Viszont bátran ajánlhatom a Wikipédia Hamvasról szóló szócikkét, ami majdhogynem kimerítő, legalább is az adataiban.

Áfra János képviselt bennünket Rómában

Áfra János költő képviselte Magyarországot a költészet világnapja (Giornata mondiale della poesia) című rendezvénysorozaton, amelyet az európai uniós országok kulturális intézeteit magába tömörítő szervezet, az EUNIC rendez Rómában.

Arzén volt az írónő gyógyszerében?

Szakértők szerint valószínűleg arzénmérgezés okozta Jane Austen (1775-1817) látásának súlyos romlását, a brit írónő élete végén már szinte teljesen megvakult.

Nagydíj Az isteni színjáték fordítójának

Az Isteni színjáték fordításáért Nádasdy Ádám veheti át az Artisjus Irodalmi Nagydíjat 2017-ben. A Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület irodalmi díjazottjai között van Ladik Katalin, Ménes Attila, Dérczy Péter és György Péter is – közölte a szervezet.

Regény 300 ezer kínai lemészárlásáról

Murakami Haruki japán író új regénye, a Kisidancso Gorosi (angolul Killing Commendatore) a japán megszállók által 1937-ben elkövetett nankingi mészárlás témájával foglalkozik.

Hogyan került az elázott szárnyú angyal a tyúkólba?

Reggel 9-kor látott neki az írásnak, és délután háromig művelte, miközben negyven erős cigarettát is elszívott. Overallban írt, zavarták volna nagyon a zajok és a hideg, a Száz év magányon pontosan 18 hónapig dolgozott, miközben igazából filmet szeretett volna forgatni Mexikóban. 90 éves lenne Gabriel García Márquez, talán meg is éri, ha nincs az a napi negyven cigaretta.

A költő, aki hatvanezer magyar kifejezést írt bele műveibe

Kétszáz éve született Arany János, legnagyobb költőink egyike. A mai magyar számára szinte hihetetlen, hogy hatvanezer szót írt bele műveibe, míg manapság ennek töredéke, alig egy-két ezer kifejezés, amit használ az utca embere. És hihetetlen az is, hogy nyelvkönyvek és tanárok nélkül sajátította el a német mellett az angol és a francia nyelveket is. Shakespeare-fordításai mindmáig érvényesek még akkor is, ha beszélni egyáltalán nem tudott angolul. Közben volt idő, hogy marhaleveleket körmölt napi tíz órában Szalontán, és ha ideje adódott, hát verseket írt.

A PIM-bem kezdetét vette az Arany-emlékév

Összművészeti előadással, versekkel, zenével, tánccal és irodalomtörténeti megemlékezéssel vette kezdetét a költő születésnapjának előestéjén a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékévhez kapcsolódó programjai.

Ki emlékszik még itt Devecseri Gáborra?

Hát igen, a felejtés rettenetes dolog. Ha a 100 éve született Devecseri Gábor most visszatérhetne néhány órára, biztosan szomorú lenne azt látván, hogy milyen kevesen emlékeznek rá, tudnak róla egyáltalán. Pedig nagyon jó költő volt, és talán még jobb műfordító. Az ő magyarításában olvashatjuk az Iliász és az Odüsszeia szép hexametereit. De R. L. Stevenson Kincses szigetét is. Ugyanakkor tipikus példája volt annak, hogyan lesz a nagypolgári családban felcseperedő tehetséges ifjúból néhány évre hithű kommunista.

Arany-balladák másképp

Arany János születésének 200. évfordulóján és az Arany János-emlékév nyitónapján a Zichy Szín-Műhely különleges emlékműsorral, rendhagyó irodalomórával tiszteleg a költő előtt március 2-án a Stefánia Palota színháztermében.

Irodalom összes cikke »

Tollforgató-verseny Budaörsön

iroleadAz idén Mezey Katalin, Pataki Éva és Szabó T. Anna ír egy éjszaka alatt színdarabot a Magyar Drámaíró Versenyen, amelyet ezúttal a Budaörsi Latinovits Színházban rendeznek meg január 21-én és 22-én a magyar kultúra napja alkalmából.
A XXI. század Magyar Drámájáért Alapítvány immár huszadik alkalommal rendezi meg a Magyar Drámaíró Versenyt – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében. A verseny január 21-én, szombaton este kezdődik, ekkor a színház Macskajáték című előadása előtt sorsolják ki a Nők Lapja következő számának cikkcímei közül azt, amelyből a három drámaíró egy nap alatt színdarabot ír. A szerzők ezt követően elvonulnak és elkezdik a munkát. Vasárnap reggel sorsolják ki, hogy melyik színészcsapat melyik rendezővel és melyik író szövegkönyve alapján kezd el dolgozni. Az idén Berzsenyi Bellaagh Ádám, Csiszár Imre és Szabó K. István állítja színpadra a darabokat, a társulathoz több vendégművész is csatlakozik.

iroverseny
(forrás: gapril1.blogspot.com)

A darabokat előadó színészek között lesz Bregyán Péter, Fenyő Iván, Hámori Ildikó, Rák Kati, Takács Kati, Csongrádi Kata, Mihályfi Balázs és Spolarics Andrea is. A fesztivál különlegessége a nyilvánosság, a színházi függönyök nem rejtenek el semmit: az érdeklődők a próbafolyamatot is végigkövethetik, így az olvasópróbától az utolsó tapsig részesei lehetnek az előadások születésének. A kész produkciókat a közönség január 22-én, vasárnap 19 órától láthatja a Budaörsi Latinovits Színház színpadán. A szakmai zsűri, amelynek elnöke Tarján Tamás, a verseny végén átadja a legjobb drámának járó díjat, emellett elismerik a legjobb színészt, a legjobb színésznőt, a legjobb mellékszereplőt és a legjobb rendezőt is. A legjobb előadásról a közönség szavazatai döntenek. Linka Ágnes, a XXI. Század Magyar Drámájáért Alapítvány művészeti vezetője az MTI-nek elmondta, hogy két év kihagyás után rendezik meg újra a drámaíró versenyt, amely reményei szerint állandó helyet kap a Budaörsi Latinovits Színházban, ahol minden évben a magyar kultúra napján rendeznék meg.

(mti)
   

 

• Publikálva: 2017.01.15. 16:46

Digitális Irodalmi Akadémia