a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Mostani Lélekfestészet Dunaújvárosban
Mostani Lélekfestészet – Birkás István 70 címmel nyílik kiállítás
pénteken a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézetben, amely a hetvenéves
festőművész tekintélyes életművéből válogat. Birkás István az MTI
érdeklődésére elmondta: mintegy ötven kiállítása volt egyénileg, de
azokon mindig az éppen aktuális képeit állította ki. Most először lesz
látható a teljes életműve – tette hozzá.A művész megemlítette, hogy ma is aktívan alkot, körülbelül 2500 képet festett eddig, „szóval nem kis munka volt kiválogatni belőle a tárlat anyagát″. Végül Kertész László kurátor 85 képet, valamint szobrokat emelt ki, egyfajta metszetét adva munkásságának. Megjegyezte, hogy a képek közül csak néhány került ki a műterméből, a többi barátoktól, galériákból és a legkülönbözőbb helyekről válogatták. A festő szerint a kiállítás kurátora fantasztikus munkát végzett. Mint mondta, kívülállóként tekint a tárlatra, vélhetően pénteken a képek előtt állva fog tudatosulni benne, hogy azokat ő alkotta. Kertész László művészettörténész friss kutatásokon alapuló, új hangsúlyokat felmutató, retrospektív kiállítást valósított meg a korábbiaktól eltérő kurátori nézőpontot érvényesítve. A tárlatot Mucsi Emese független kurátor, az Artmagazin Online főszerkesztője nyitja meg. A kiállítás február 25-ig lesz látható. Az intézet honlapján a kurátor úgy nyilatkozott, hogy „a sajátosan egyéni életmű logikája a műveket két meghatározó csoportra bontva érthető meg a legjobban″. Az egyik műcsoportot a Birkás habitusából és képességeiből eredően expresszív, az érzelmekre és a rögtönzésre épülő kifejezésmódot képviselő munkák fémjelzik, a másik műcsoport kiindulópontja a szülőfalujához, Kunmadarashoz kötődő kisgyermekkori emlékek által motivált identitásfestészet, amelynek valódi mozgatója az idő tematizálása, az elmúlás problematikája – tette hozzá.
Okker zöld jelek, 2008 (forrás: Körmendi Galéria)
A kiállítás ideje alatt, annak részeként először láthatja a közönség Keserue Zsolt dunaújvárosi művészeket bemutató portrésorozatának 2007-ben készült első darabját, amelyben volt mesterét, Birkás Istvánt kérdezi pályájáról és arról, hogy Dunaújváros milyen szerepet játszott abban. Birkás István hetven éve született Kunmadarason, 1969-ben került Dunaújvárosba. Abban az évben végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán – mesterei Kádár György és Szabó Iván voltak –, és már a következő évben egyéni kiállítását hirdették meg a Vasmű Klubban. Ezt követően 1977-ben és 1983-ban volt önálló tárlata a városban, emellett számtalan csoportos kiállításon mutatták be munkáit az ország határain túl is. A dunaújvárosi Nemzetközi Amatőr Műhely művészeti vezetőjeként tevékenykedett 1972 és 1989 között. Egyik alapítója volt 1974-ben a dunaújvárosi Acélszobrász Alkotótelepnek, és 1989-1996 között a dunaújvárosi Modern Művészetért Közalapítvány kuratóriumi elnöke volt mint a Kortárs Művészeti Intézet egyik alapítója. Munkásságát Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíjjal (1972-1975), Krasner-Pollock-ösztöndíjjal (1997-1998) és Munkácsy Mihály-díjjal (2004) ismerték el.
(mti)