Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
A tárcavezető kiemelte: ahhoz, hogy az európai és magyar kultúra e forrása ne apadhasson el, nem csupán betűre, hanem lélekre, szellemre és az olvasás élményét egymással megosztó emberekre, közösségre is szükség van, és ezt segíti a Bibliamúzeum is. A Biblia mindenkié, azoké is, akik nem olvassák – fogalmazott a miniszter, aki szerint a Szentírás egyszerre ihlet a művészetek, a kultúra és az élet számára is. Bogárdi Szabó László, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke hangsúlyozta: a múzeum célja kettős, egyrészt megmutatni a Bibliát, másrészt odasegíteni a közönséget ahhoz, hogy megláthassák, mi az, amit maga a Szentírás mutat meg. Az elmúlt két-háromszáz évben sokan mondták, hogy a Biblia elavult könyv, amelynek hamarosan kizárólag a múzeumban lesz a helye. A Szentírás azonban nem régi, nem elavult, hanem a legmodernebb könyv, Isten élő igéje és üzenete, amely a mi valóságunkban játszódik – vélte Bogárdi Szabó László, aki szerint a megújult Bibliamúzeum megnyitásával az egyházkerület méltó emléket állít a reformáció 500. évfordulójának.
A bejárat (forrás: turizmus.hu)
A Ráday utcában található, Közép-Európában egyedülálló múzeum korábbi formájában 23 évig működött az egyházkerület budapesti székházában. A 2011-es bezárás óta kibővítették, a romos pincét és kazánhelyiségét korszerű kiállítótérré építették át. A megújult múzeum mintegy 300 négyzetméteren várja a Biblia iránt érdeklődő közönséget. A felújítási munkálatokat az egyházkerület finanszírozta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) támogatásával. A korszerű technológiával és értékes műtárgyakkal felszerelt állandó kiállítás Magyarországon egyedülálló különlegességeket mutat meg a látogatóknak. A kiállítási tárgyak között szerepelnek régészeti elemek Izraelből, a Szépművészeti Múzeum és a Budapest Történeti Múzeum anyagából, valamint Berlinből is.
A vizsolyi Biblia belső borítója (forrás: Wikipédia)
A 21. század igényeihez igazodó, jelenleg ingyenesen megtekinthető interaktív tárlat a teremtéstörténettől kezdve az Újszövetségen keresztül vezet el az első keresztény közösségek megalakulásáig, a különböző állomások érzékeltetik azt a kortörténeti hátteret, amelyben a Biblia szereplői éltek. A látogatók egyebek mellett saját kezűleg építhetik fel Noé bárkáját, maketten ismerhetik meg Heródes templomát, a Szentírást érintő kvízkérdéseket válaszolhatnak meg, valamint filmen nézhetik meg egy Jézus korabeli hajó feltárásának történetét is.
(mti)