a rovat írásai

Bezárult a földvári kör

Különös játéka a történelemnek, hogy már Balatonföldvár kialakulása előtt fél évszázaddal a Széchenyi család kezében volt a világszínvonalú üdülőtelep kialakításának kulcsa. Széchenyi István gróf ugyanis 1846-ban az ország korszerű közlekedésének kialakítására kapott megbízást. A „legnagyobb magyar” a Javaslat a magyar közlekedésügy fejlődéséről című tanulmányában többek között a Budapestről kiinduló vasúti fővonalak fontosságát hangsúlyozta.

Polly Ági, a rajzfilmben táncoló

A magyar filmtörténészek régi, sokszor leírt, ám szomorúan igaz ténymegállapítása, hogy 1945 előtt szinte alig beszélhetünk magyar animációs filmgyártásról. Vannak ugyan apróbb emlékek a 20. század első feléből ebben a műfajban, ám ezek többnyire reklámfilmek.

Kicsit egyszerű is, büdös is, de a miénk

Az emberiség hosszúra nyúlt történelme folyamán sokféle világítóeszközt használt, míg eljutott a villanyvilágításig. Ami mostanra a fejlődés csúcsának tűnik, hiszen a legmodernebb napelemes megoldásokhoz is kell egy kis hálózati rásegítés, ha tartósan nincsen átalakítható fény. No de inkább nézzük most a mécsest, mint fényforrást, ami sokkal nagyobb pályaívet futott be, mint a villanyvilágítás. És ha már mécses, akkor vegyük most elő a túrkevei Finta Múzeum egyik 3D-ben digitalizált, a funkció és a forma egységét mutató ilyen világítóeszközét.

Földvárra köves úton

Balaton partjának azon a területén, ahol ma Földvár van, a Kr.e. 4. évszázadban kelták éltek. Földvár neve írásos formában egy 11. századi magyar oklevélben bukkan elő. Addig azonban sok minden történet ezen a vidéken.

Az ácsmester bátor fiacskája

A pápai Gróf Esterházy Károly Múzeumban őrzött, a Református Újtemplom építéséről készült fotográfiát nézegetem, és bizonyos vagyok abban, hogy ott a toronysisak ácsolatának az alján Kerekes Károly ács fehér ingben, nyakkendőben csak azért vitte fel ilyen magasra a fiát, hogy majd ácsot faragjon belőle.

Az okos dohányzás eszköze

A világ első dohányzó emberei az indiánok voltak. Másokról legalábbis nem maradtak ránk erre vonatkozó emlékek. A dohány őshazája Amerika. Mint annyi minden más, Európában ismeretlen növény, mint a kukorica vagy a paprika is tehát lényegében Kolumbusz Kristófnak köszönhető.

Igényes ládikafül

Egy vélhetően fából összeállított ládának a füléből is elég sokat megtudhatunk egy-egy adott nép, vagy éppen település életéről, pontosabban annak egy időszakáról. Így vagyunk ezzel a Pátyon talált, bronzból öntött fogantyúval is, mely 2008-ban került a Szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum leltárkönyvébe.

Főúri kastélyból munkásüdülő

Velence felé autózván több útjelző tábla is jelzi, hogy merre menjünk, ha a Tordas nevű településre akarunk jutni. A fővárostól alig harminc kilométerre fekvő falu mára már némi túlzással az agglomeráció részének mondható. De hol volt akkor még Budapest, amikor ezen a helyen már a kőkorszaktól kezdve éltek kisebb-nagyobb embercsoportok: hunok, avarok, rómaiak. És persze a honfoglalás után magyarok.

Fakutya- mára már vasból

Most, az idei kemény telet magunk mögött hagyván, amikor is újra teljesen befagytak álló- és folyóvizeink, a Manda archívumában található kép segítségével visszaúszhatunk az időben a télbe, abba a nagyon hideg, jeges-fagyos időbe, amikor sokan elővehették például a fakutyát. Ezt a téli csúszó alkalmatosságot Magyarországon leginkább a Balatonnál használják, nevének anyagmegjelölésével ellentétben a mostani fakutyák vasból készültek.

Itt van valahol Balázsovits Norbert tanár úr?

Ha már egy bognárt láttunk a piacon portékáit árulni, nézzünk meg egy csapat, úgy 30-35 bognárt is 1910-ből, Szentes városából, ahol az Ipartestületi Székházban vacsorához, majd iszogatáshoz készülnek éppen. Béke volt immár hatvan éve, virágzott a gazdaság, jó volt Szentesen is bognárként élni és dolgozni. Én ezt is látom a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban őrzött fényképen.

Ki lehetett Verus?

Vajon ki volt, mivel foglalkozhatott az a Verus nevű férfi, akinek terra sigillata tányérja a pátyi kelta-római kori temetőből került elő, és most a szentendrei Feneczy Múzeumi Centrumban található?

MaNDA összes cikke »

Albertirsa, Tessedik Sámuel szülőfaluja

helyszineilead1742. április 20-án, Albertirsán megszületett Tessedik Sámuel, a 18-19. század kultúrájának, művelődéstörténetének egyik legnagyobb alakja.

Apja evangélikus pap volt, korán meghalt. Tessedik édesanyjával Pozsonyba költözött, itt végezte el a gimnáziumot, majd Debrecenben a főiskolát. Ezután évekig németországi egyetemeken folytatta tanulmányait, majd Pozsonyba visszatérve egyházközségi lelkészként dolgozott. 1767-ben került Szarvasra lelkésznek, tanított is az evangélikus iskolában, s hamarosan a Békés megyei evangélikus iskolák felügyelőjévé vált.

tessedik
Forrás: MaNDA adatbázis

Tessedik pedagógiája legalább olyan mértékben szolgálta az általános műveltség megszerzését, mint a gyakorlati ismeretek elsajátítását. A szarvasi gyerekek az írás, olvasás, számtan és hittan mellett megtanulták a faültetést, a selyemhernyó tenyésztést, az állattenyésztés, a szőlészet és a kertgazdaság alapjait. Megismerték az egészségtant, a kereskedelmi számtant, a földmérést, az építészet alapelemeit, mértant, sőt még közgazdasági ismeretekre is szert tehettek. Tessedik számtalan tankönyvet írt, melyek, mint később bebizonyosodott, nagy jelentőségűek voltak a magyar oktatástörténetben. A sokoldalú tudós összeállította Szarvas gazdasági fejlődésének krónikáját is 1722-től 1806-ig. Önéletírást készített. A mezőgazdaság gyakorlatában is nagy eredményeket ért el. Szarvasi pályafutásának három évtizedében tizenkétezer darab, háromszáznál több fajtájú facsemetét nevelt a sziken. Meghonosította az akácfát, mezővédő erdősávokat telepített. Új módszerek szerint termelte a lóherét és a lucernát, saját gazdaságában a takarmánynövények mennyiségének megnövelésével nagyobb istállókban, több állatot tudott tartani, alaposan megnövelte a tejhozamokat. Tessedik Sámuel életműve ma is sokak számára példa. Ha csak azt a tényt vesszük figyelembe, hogy a tudós tanár egyforma magabiztossággal beszélt, írt, tanított magyarul, szlovákul és németül, az már önmagában is tiszteletet érdemel.

tessedik
Forrás: MaNDA adatbázis

Az albertirsai katolikus egyházközség még a két falu évszázados különélése idején is egy közösséget alkotott. Irsa székhellyel a váci püspökséghez tartozott. Templomukat Irsay Margit építette még a 15. században Szent Margit tiszteletére. A török hódoltság után Zlinszky József újjáépítette. A templom melletti egykori zárda előtt Árpád-házi Szent Erzsébet szoboralakjával áll egy sír, Bodonyi Kajtár Ágoston állíttatta 1858-ban felesége, Sztregovai Madách Erzsébet emlékére.

Dippold Pál

 

• Publikálva: 2017.01.31. 09:12

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

polly ági
Polly Ági, a rajzfilmben táncoló – Valker István rendezőnek egy meglehetősen bonyolult, új technikával kellett megküzdenie, hiszen a kitűnően táncoló Pollák Ágit animációs környezetbe kellett helyeznie. A kombinált technika első filmje 1934-ben készült el, ez volt az első Polly Ági film, a Sztepptánc. Nem sikerült.