a rovat írásai

A bátor Mey, vagy May kapitány

Kevesen tudják, de nem sok híja volt, hogy New Yorkban ma hollandul beszéljenek. A Holland Nyugat-indiai Társaság felfedezői, jelesül Henry Hudson hajózott fel elsőként 1609-ben a Hudson folyón, majd néhány évvel később Cornelis Jacobson Mey derítette fel Delaware öböl és folyó mellett a gyarmatalapításhoz a terepet. Őt tisztelte meg Finta Sándor egy plakettel, melyet most a túrkevei Finta Múzeum jóvoltából tanulmányozhatunk a 3D-s technológia bevetésével.

A Krisztus-katonák

Az egyre inkább nemzetközivé váló világban nagy szerepük van azoknak a hagyományoknak, népszokásoknak, amelyek valamilyen módon a nemzeti vagy vallási összetartozást erősítik. A népszerű, és bátran hozzátehetjük, vagány hajdúdorogi görög katolikus püspök, Kocsis Fülöp, akit leginkább Duna-víz ivásairól és nagy motorozásairól ismerünk, azt mondta, hogy „amíg vannak Krisztus-katonák, addig van hit Hajdúdorogon, és fordítva, amíg van hit Hajdúdorogon, addig lesznek Krisztus-katonák is.”

Hová indulhatott a téli kirándulás?

Régi képeslapot nézegetek a MaNDA adatbázisában, havas faluközpontot mutat iskolával és községházával. Elemisták sorakoznak a télben, több a lány, hátul a tanító áll, az előtérben talán a postás, erre lehet következtetni címeres sapkájából. Óhután járunk valamikor a 19. század végén, vagy a véres 20. legelején. Ami ma Bükkszentlászló néven Miskolc része.

Vörösmarty, a turista

Az 1960-as évekre Magyarország magához tért az 1956-os forradalom eltiprása okozta sokkból. Mátraházán egymás után épültek a magánüdülők. 1958-ban készült el a vidék egyik legnagyobb turistaháza, a Vörösmarty fogadó. Kevéssé ismert, hogy Vörösmarty Mihály a magyar turisztika egyik kiemelkedő alakja is volt.

Éneklő doktor a Meseautóban

A magyar művészek, a férfiak legalábbis, igen erősen vonzódtak a motorkerékpárokhoz. Elég csak Illyés Gyulára gondolnunk, akinek tengerészsapkás Berva mopedes fényképe legalább annyira beleégett a közemlékezetbe, mint Horthy Miklós a fehér lován. Van a közelmúlt magyar művészeti-szórakoztatóipari történetének egy igen érdekes sorsú alakja. Beszédes az a fénykép, amit gyűjteményünkben találunk a sok többi mellett: dr. Ilosvay Gusztáv motoron ül a havas tájban. A róla szóló írások furcsa foglalkozáspárosítással jellemzik a művészt: orvos és bárénekes.


Amiben talán Brüsszelt is veri Kiskunhalas

Ha csipke, akkor mindenkinek Brüsszel jut eszébe, ahol még a főtér, a Gran Place is eme lehelletfinom kézimunkára hasonlít. Aztán valahogy kezd feledésbe merülni, hogy nekünk is van egy Brüsszelünk, a csipkészítés tekintetében. Ez pedig Kiskunhalas, a halasi csipke, ami felveszi a versenyt belga és velencei vetélytársaival. Történetének olvasgatása mellett most nézzünk meg néhány régi fényképet a MaNDA adatbázisában.

Kossuth poggyászában is lehetett belőle

Egy kovás pisztoly és egy balkáni öv kapcsán már esett szó itt a révfülöpi Bideskuthy-villáról, ahonnan sok szép holmit bemenekítettek 1953-ban a Balaton Múzeumba. Köztük van ez a szép kék mintás fajansz is, amit most 3D-s tanulmányozásra ajánlunk.

Háry János, Kodály, Liszt Ferenc és Babits városa

Tolna megye fővárosának, Szekszárdnak mindjárt a nevénél megállhatunk, és felidézhetjük annak egyik megfejtését, mi szerint az I. Béla királyunkra utal, aki barna (szög) bőrű és kopasz (szár) volt (szögszár). Az mindenesetre tény, hogy Szent László királyunk édesapja, I. Béla Szekszárdon van eltemetve.

Huszár, túl az Óperencián

Álljunk csak meg egy pillanatra Kováts Mihály ezredes kis, 21 centiméteres szobránál, amit a túrkevei Finta Múzeum munkatársai digitalizáltak be 3D-ben. Álljunk csak meg, mert maga az ezredes, no és a szobrocska alkotója is megér néhány perc figyelmet.

 

Amiről a nagy ház mesél

Nem is gondolná az ember, hogy egy régi képeslapot nézegetvén mennyi mindenfelé viszi el képzelete, és mennyi mindent megtudhat a kép megőrizte időkről.

Albertirsa, Tessedik Sámuel szülőfaluja

1742. április 20-án, Albertirsán megszületett Tessedik Sámuel, a 18-19. század kultúrájának, művelődéstörténetének egyik legnagyobb alakja.

MaNDA összes cikke »

Albertirsa, Tessedik Sámuel szülőfaluja

helyszineilead1742. április 20-án, Albertirsán megszületett Tessedik Sámuel, a 18-19. század kultúrájának, művelődéstörténetének egyik legnagyobb alakja.

Apja evangélikus pap volt, korán meghalt. Tessedik édesanyjával Pozsonyba költözött, itt végezte el a gimnáziumot, majd Debrecenben a főiskolát. Ezután évekig németországi egyetemeken folytatta tanulmányait, majd Pozsonyba visszatérve egyházközségi lelkészként dolgozott. 1767-ben került Szarvasra lelkésznek, tanított is az evangélikus iskolában, s hamarosan a Békés megyei evangélikus iskolák felügyelőjévé vált.

tessedik
Forrás: MaNDA adatbázis

Tessedik pedagógiája legalább olyan mértékben szolgálta az általános műveltség megszerzését, mint a gyakorlati ismeretek elsajátítását. A szarvasi gyerekek az írás, olvasás, számtan és hittan mellett megtanulták a faültetést, a selyemhernyó tenyésztést, az állattenyésztés, a szőlészet és a kertgazdaság alapjait. Megismerték az egészségtant, a kereskedelmi számtant, a földmérést, az építészet alapelemeit, mértant, sőt még közgazdasági ismeretekre is szert tehettek. Tessedik számtalan tankönyvet írt, melyek, mint később bebizonyosodott, nagy jelentőségűek voltak a magyar oktatástörténetben. A sokoldalú tudós összeállította Szarvas gazdasági fejlődésének krónikáját is 1722-től 1806-ig. Önéletírást készített. A mezőgazdaság gyakorlatában is nagy eredményeket ért el. Szarvasi pályafutásának három évtizedében tizenkétezer darab, háromszáznál több fajtájú facsemetét nevelt a sziken. Meghonosította az akácfát, mezővédő erdősávokat telepített. Új módszerek szerint termelte a lóherét és a lucernát, saját gazdaságában a takarmánynövények mennyiségének megnövelésével nagyobb istállókban, több állatot tudott tartani, alaposan megnövelte a tejhozamokat. Tessedik Sámuel életműve ma is sokak számára példa. Ha csak azt a tényt vesszük figyelembe, hogy a tudós tanár egyforma magabiztossággal beszélt, írt, tanított magyarul, szlovákul és németül, az már önmagában is tiszteletet érdemel.

tessedik
Forrás: MaNDA adatbázis

Az albertirsai katolikus egyházközség még a két falu évszázados különélése idején is egy közösséget alkotott. Irsa székhellyel a váci püspökséghez tartozott. Templomukat Irsay Margit építette még a 15. században Szent Margit tiszteletére. A török hódoltság után Zlinszky József újjáépítette. A templom melletti egykori zárda előtt Árpád-házi Szent Erzsébet szoboralakjával áll egy sír, Bodonyi Kajtár Ágoston állíttatta 1858-ban felesége, Sztregovai Madách Erzsébet emlékére.

Dippold Pál

 

• Publikálva: 2017.01.31. 09:12

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

krisztuskatona
A Krisztus-katonák „Amíg vannak Krisztus-katonák, addig van hit Hajdúdorogon, és fordítva, amíg van hit Hajdúdorogon, addig lesznek Krisztus-katonák is.”