a rovat írásai

A proletárok fegyvere

Ezen a pápai Gróf Esterházy Károly Múzeumban őrzött fotón azt láthatjuk, amint Bognár István vállalkozó csapatával, Grigus Zoltánnal, Holczmann Istvánnal, László Kálmánnal, Reizinger Józseffel, Kutrovics Elekkel és Molnár Ferencel a dunántúli „iskolaváros″ Vásár utcáját kövezi. 1940-et írunk, a városatyák biztos találtak pénzt a költségvetésben arra is, hogy már a városközponttól kissé távolabb eső utca is szilárd burkolatot kapjon. Mi pedig megragadjuk az alkalmat, hogy kicsit elgondolkodjunk a kockakő, vagy éppen macskakő mibenlétén, ami ugye jó sokáig a proletárok fontos fegyvere is volt.

Gurulóeszköz, amivel átformálták az országot

Elnézem ezt a képen szunyókáló embert, aki talán már az újságpapírból megevett ebéd után dőlt le egy kicsit el nem kelt árucikkei mellett. Egy pótkocsi kereke is látszik, biztos a traktorra vár, hogy felrakják a portékát és hazainduljanak a szanki piacról. A kiskunhalasi múzeumban őrzött képen a két disznóvágásokon használt, fatörzsből vájt teknő, az öt deszkákból passzentosan összeállított mosóteknő és a sok szerszámnyél mellett ott van 11 kubikostalicska is.

Kodály nem szerette a dohányfüstöt

Galyatető római katolikus templomát 1942-ben szentelték fel. Természetesen a Nagyszálló átadásával összefüggött ez a jeles esemény, hiszen a Mátrában üdülők nagy része vallását gyakorló katolikus volt. A Nagyszálló legnevezetesebb lakója, évről évre visszatérő vendége volt Kodály Zoltán, aki itt komponálta 1942-ben a Csendes mise című művét.

Mi fán terem az a japonizmus?

Mivel a kis rákóczifalvi múzeum által őrzött fa ládikáról a keleti mintákon és a lakkozásán kívül szinte semmit sem tudunk, szárnyalhat hát a képzelet, hogy milyen kalandos úton, hogyan is került Magyarországra.

Galyatető, a Mátra királynője

Ha Magyarország legmagasabb hegységének Kékestető a királya, akkor Galyatető a királynője. A 900 méteresnél magasabb üdülőtelepet festői szerpentin utakon lehet megközelíteni. Ebben a magasságban egész évben harsány színű örökzöldek hirdetik: tessék jönni, itt tiszta a levegő. Galyatető  a trianoni országcsonkításnak köszönheti kiépültét. Szomorú, hogy elveszítettük több ezer méter magas erdélyi és felvidéki hegyeinket, ám örömre ad okot, hogy a magyarság hihetetlenül gyorsan megtalálta és felépítette magának a megmaradt országrész igen gyorsan világhírűvé vált üdülőtelepeit.

Mire jó egy szekéremelő?

Hát itt van ez a szekéremelő, ilyent felénk még nem láttam. Gondoltam, rákeresek, de a Google ezúttal néma maradt. Csak a MaNDA adatbázisában is szereplő, a nagy uniós adatbázisba, az Europeanába is feltöltött, 1954 márciusában Kiskunhalason, vagy a környékén lefényképezett szerkezetet találtam meg, ahogy ott áll egy szecskavágó és egy rozzant kutyaól előtt a kora tavaszi, vagy éppen késő őszi napsütésben.

Erre kössenek gombot!

A tárgyak többségét elsöpri a történelem, pontosabban annak technikatörténeti része. Ami tegnap fontos volt, ma még van ugyan, de csak dísz, holnapra pedig eltűnik.


Estére oda várnak

A főváros legmagasabb pontjáról, ötszázhuszonhét méter magasról, a régi korokban is messzire lehetett ellátni. Némely elbeszélés szerint tiszta időben egészen a Magas-Tátráig. A hegy a nevét egy rege szerint Mátyás királyunk apjáról, Hunyadi Jánosról kapta. Igazán híressé azonban egy másik uralkodó, pontosabban császár- és királyfeleség, Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach, azaz Erzsébet királyné, a magyaroknak annyira kedves Sisi, Ferenc József felesége tette.

A varázsló-pap ötezer éves maszkja

Az első álarcokat minden bizonnyal még az ősember készítette, hogy a megélhetésért (jobb vadászterületért, termékeny asszonyokért, tűzért vagy vízért) folytatott soha véget nem érő küzdelem során előnyhöz jusson az ellenfél megrémítésével. Mert ami eltér a megszokottól, az bizonytalanságot, félelmet kelthet az emberben, és így nem is tud megfelelő hatékonysággal védekezni a maszkos támadókkal szemben. De a most 3D-ben vizsgálható maszk jóval későbbi, a rézkor végének egy varázsló-papja viselhette a Balatonőszöd-Temetődűlőnél elterülő 20 hektáros földművelő településen.

A céhládák titkai

A céhláda az iparos testületek iratainak, értékeinek és pénzének őrzésén túl egy mindezeknél átfogóbb, nagyobb jelentőségre tett szert története folyamán, a céhláda a céh jelképe volt.

Egerzug, Egerszeg, Zalaegerszeg

Erdők, rétek, dombok, völgyek követik egymást festői változatossággal, majd felbukkan Zala megye székhelye, a barátságos kisváros, Zalaegerszeg.

MaNDA összes cikke »

Albertirsa, Tessedik Sámuel szülőfaluja

helyszineilead1742. április 20-án, Albertirsán megszületett Tessedik Sámuel, a 18-19. század kultúrájának, művelődéstörténetének egyik legnagyobb alakja.

Apja evangélikus pap volt, korán meghalt. Tessedik édesanyjával Pozsonyba költözött, itt végezte el a gimnáziumot, majd Debrecenben a főiskolát. Ezután évekig németországi egyetemeken folytatta tanulmányait, majd Pozsonyba visszatérve egyházközségi lelkészként dolgozott. 1767-ben került Szarvasra lelkésznek, tanított is az evangélikus iskolában, s hamarosan a Békés megyei evangélikus iskolák felügyelőjévé vált.

tessedik
Forrás: MaNDA adatbázis

Tessedik pedagógiája legalább olyan mértékben szolgálta az általános műveltség megszerzését, mint a gyakorlati ismeretek elsajátítását. A szarvasi gyerekek az írás, olvasás, számtan és hittan mellett megtanulták a faültetést, a selyemhernyó tenyésztést, az állattenyésztés, a szőlészet és a kertgazdaság alapjait. Megismerték az egészségtant, a kereskedelmi számtant, a földmérést, az építészet alapelemeit, mértant, sőt még közgazdasági ismeretekre is szert tehettek. Tessedik számtalan tankönyvet írt, melyek, mint később bebizonyosodott, nagy jelentőségűek voltak a magyar oktatástörténetben. A sokoldalú tudós összeállította Szarvas gazdasági fejlődésének krónikáját is 1722-től 1806-ig. Önéletírást készített. A mezőgazdaság gyakorlatában is nagy eredményeket ért el. Szarvasi pályafutásának három évtizedében tizenkétezer darab, háromszáznál több fajtájú facsemetét nevelt a sziken. Meghonosította az akácfát, mezővédő erdősávokat telepített. Új módszerek szerint termelte a lóherét és a lucernát, saját gazdaságában a takarmánynövények mennyiségének megnövelésével nagyobb istállókban, több állatot tudott tartani, alaposan megnövelte a tejhozamokat. Tessedik Sámuel életműve ma is sokak számára példa. Ha csak azt a tényt vesszük figyelembe, hogy a tudós tanár egyforma magabiztossággal beszélt, írt, tanított magyarul, szlovákul és németül, az már önmagában is tiszteletet érdemel.

tessedik
Forrás: MaNDA adatbázis

Az albertirsai katolikus egyházközség még a két falu évszázados különélése idején is egy közösséget alkotott. Irsa székhellyel a váci püspökséghez tartozott. Templomukat Irsay Margit építette még a 15. században Szent Margit tiszteletére. A török hódoltság után Zlinszky József újjáépítette. A templom melletti egykori zárda előtt Árpád-házi Szent Erzsébet szoboralakjával áll egy sír, Bodonyi Kajtár Ágoston állíttatta 1858-ban felesége, Sztregovai Madách Erzsébet emlékére.

Dippold Pál

 

• Publikálva: 2017.01.31. 09:12

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

jános hegy
Estére oda várnak – Sisi 1882-ben volt először a János-hegyen. Körülnézett és egykori feljegyzések szerint a következőket mondta: „Csodálom az embereket, miért mennek oly messze vidékre nyaralni, mikor e hegyek s az itteni kilátás kiállja a versenyt a legszebb világrészletekkel.”