a rovat írásai

Érintetlen a környei szarkofág

Környe határában szántás közben egy még érintetlen szarkofágot találtak, mely egy 1700 évvel ezelőtt élt nő sírja volt – mondta el a tatai Kuny Domokos Múzeum régész főmuzeológusa hétfőn az MTI-nek.

Olga Picasso, a legtöbbet megfestett múzsa

Száz éve, 1917 februárjában találkozott először Pablo Picasso és első felesége, Olga Koklova ukrán balett-táncos. A párizsi Pablo Picasso Múzeum az évforduló alkalmából 350 alkotáson keresztül mutatja be a kubizmus mestere és Olga szenvedélyes történetét az Olga Picasso című kiállításon.

Pompeji Tácra látogat

A táci Gorsium látogatóközpontjában Pompeji – Élet és halál a Vezúv árnyékában címmel szombaton nyílik meg az a nagyszabású kiállítás, amely az egykor virágzó város életét és katasztrófáját mutatja be.

De negyedszer is lesújtott a hóhér bárdja

Tudjuk, a „mi lett volna, ha” nem történelmi kategória, de most mégis játszunk el kicsit a gondolattal: hogyan változik meg a történelmünk, ha 560 évvel ezelőtt nem sújt le negyedszer is a hóhér, Hunyadi László pedig életben marad? Sőt, mivel pártjának volt a legjobb hadserege akkoriban, még a birtokait is megtarthatja. Tizenkét évvel később született öccséből, Mátyásból sosem lett volna magyar király, könyvek, tudományok iránti érdeklődése miatt talán éppen a papi pályára irányította volna a család, míg a hadviselésben és politikában jártas László megszerezhette volna a koronát, a Hunyadi-párttal a háta mögött.

Goya, Francis Bacon és Hitler együtt

Egy Hitler-festmény is látható egy művészetről és őrületről szóló olasz kiállításon – közölték a Garda-parti Salóban rendezett tárlat szervezői.

Hatméteres szobrot kap szülővárosától Marx Károly

Hatalmas szobrot emelnek Karl Marx német filozófusnak, a kommunizmus egyik szellemi atyjának 2018-ban szülővárosában, a németországi Trierben születése 200. évfordulója alkalmából.

Kossuth Lajossal négyszemközt

Első alkalommal mutatja be március 15. alkalmából a Magyar Nemzeti Múzeum a Kossuth Lajosról 1852-ben készült dagerrotípiát. A szabadságharc vezetőjét közelről és csaknem teljesen szemből ábrázoló felvétel segítségével a látogatók szinte egyenesen Kossuth szemébe nézhetnek - mondta Varga Benedek főigazgató hétfőn Budapesten.

Előkerült Trenk báró száz éve eltűnt hüvelykujja

Több mint száz év után újra teljes Franz von der Trenck bárónak, Jókai Mór egyik közismert regényhősének a csehországi Brünnben őrzött múmiája. Bal kezének jó egy évszázada hiányzó, elveszettnek hitt hüvelykujját szerdán adta át a brünni kapucinus templom és kolostor elöljárójának Jirí Stivarnak Pavel Ciprian, a brünni városi múzeum igazgatója.

Zsidókat mentő antiszemita, aki a szlovák elnök szerint Hitler híve volt

Hatvan évvel ezelőtt adta fel a szervezete a küzdelmet gróf Esterházy Jánosnak, aki éppen a morvaországi Mírov várbörtönében töltötte ítéletét. Amit a halálról mérsékeltek előbb életfogytiglanra, majd pedig 25 évre. A család galántai ágából származó gróf addigra megjárta Csehszlovákia börtöneit, amikor pedig alkalma lett volna megszökni, nem tette azt, hangoztatva, hogy ezzel elismerné bűnösségét. A történethez az is hozzátartozik, hogy neveltetésénél fogva is antiszemita volt, de zsidókat mentett és a szlovák törvényhozásban egyedül ő nem szavazta meg a zsidóság kitelepítését.

 

Avarok a Nemzeti Múzeumban

A Kárpát-medencei avarok világába nyújt betekintést a legkorszerűbb technikai eszközök segítségével a Magyar Nemzeti Múzeum Életre kelt avarok című kiállítása.

Az elsőt ellopták, újra szobrot kap Schweidel vezérőrnagy

Emlékművet állítanak Schweidel József honvédtábornoknak szülővárosában, a vajdasági Zomborban – közölte értesülését csütörtökön a Magyar Szó című újvidéki napilap.

Művelődés összes cikke »

Tegyen egy rövid sétát Freudéknál!

freud lead

Sigmund Freudnak, a pszichoanalízis megalapítójának és családjának életébe enged betekintést a bécsi Freud Múzeum új kiállítása. „Többet szeretnénk bemutatni a múzeumban a Freudok életéből″ – mondta el Monika Pessler, a család egykori lakásából kialakított múzeum igazgatója.

Az utcára néző szobákban kialakított tárlat középpontjában a lakás számtalan lakójának számtalan feljegyzése áll. Freud mintegy húszezerre becsült leveleinek felét megőrizték és nagyrészt tudományosan feldolgozták. Az írások egy része a családtagok egymás közötti levelezése. A levelek megmutatják, milyen nagy hatással volt a családi élet Sigmund Freud munkájára. Egyik gyermeke születése után kezdett el éjszakánként kijárni az akkori könyvtárba, ami végül az álom-jegyzetek megírásához vezetett, majd 1899-ben megjelent Álomfejtés című publikációja.

Freud család
A Freud-család 1898-ban. Sigmund a hátsó sorban, középen áll, jól fésülten (forrás: Freud Múzeum)

Apró momentumokat sikerült megragadni a levelek elemzésével – mondta el Daniela Finzi kurátor. Ezek arra is utalnak, hogy az elhivatott apa tudományos munkái során is érdeklődött a hétköznapi dolgok iránt. Magánélete és munkája szoros kapcsolatban állt egymással. Legidősebb fia, Martin emlékezéseiből az is kiderül, hogy Freud saját gyerekei gyakran „szolgáltak pszichoanalitikus vizsgálati célpontként és ötletadóként″. Élményeit Martin már 1958-ban Sigmund Freud: Ember és apa című biográfiájában is megírta. A „Der Wohnung geht es gut. Die Freuds in der Berggasse 19″ (A lakás jól van. Freudék a Berggasse 19-ben) című kiállításon a családról készült különleges filmfelvételt is láthatnak a látogatók, amelyen a család éppen étkezik. A lakás megvételéről 1891-ben a később hatgyerekes családapa hirtelen döntött. A Freud, felesége, Martha, gyermekeik és sógornője, Minna Bernay által lakott otthon a család életének központja és a századforduló intellektuális találkozópontja volt egészen 1938-ig, amikor a nácik elüldözték a családot.

(mti)

• Publikálva: 2017.02.04. 13:31