a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Tegyen egy rövid sétát Freudéknál!
Sigmund Freudnak, a pszichoanalízis megalapítójának és családjának életébe enged betekintést a bécsi Freud Múzeum új kiállítása. „Többet szeretnénk bemutatni a múzeumban a Freudok életéből″ – mondta el Monika Pessler, a család egykori lakásából kialakított múzeum igazgatója.
Az utcára néző szobákban kialakított tárlat középpontjában a lakás számtalan lakójának számtalan feljegyzése áll. Freud mintegy húszezerre becsült leveleinek felét megőrizték és nagyrészt tudományosan feldolgozták. Az írások egy része a családtagok egymás közötti levelezése. A levelek megmutatják, milyen nagy hatással volt a családi élet Sigmund Freud munkájára. Egyik gyermeke születése után kezdett el éjszakánként kijárni az akkori könyvtárba, ami végül az álom-jegyzetek megírásához vezetett, majd 1899-ben megjelent Álomfejtés című publikációja.
A Freud-család 1898-ban. Sigmund a hátsó sorban, középen áll, jól fésülten (forrás: Freud Múzeum)
Apró momentumokat sikerült megragadni a levelek elemzésével – mondta el Daniela Finzi kurátor. Ezek arra is utalnak, hogy az elhivatott apa tudományos munkái során is érdeklődött a hétköznapi dolgok iránt. Magánélete és munkája szoros kapcsolatban állt egymással. Legidősebb fia, Martin emlékezéseiből az is kiderül, hogy Freud saját gyerekei gyakran „szolgáltak pszichoanalitikus vizsgálati célpontként és ötletadóként″. Élményeit Martin már 1958-ban Sigmund Freud: Ember és apa című biográfiájában is megírta. A „Der Wohnung geht es gut. Die Freuds in der Berggasse 19″ (A lakás jól van. Freudék a Berggasse 19-ben) című kiállításon a családról készült különleges filmfelvételt is láthatnak a látogatók, amelyen a család éppen étkezik. A lakás megvételéről 1891-ben a később hatgyerekes családapa hirtelen döntött. A Freud, felesége, Martha, gyermekeik és sógornője, Minna Bernay által lakott otthon a család életének központja és a századforduló intellektuális találkozópontja volt egészen 1938-ig, amikor a nácik elüldözték a családot.
(mti)