a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Soha el nem küldött lemondás - olvasgassa III. György leveleit!
Digitalizálták és elérhetővé tették az interneten a mai napig vitatott
megítélésű III. György brit király személyes dokumentumait, köztük
kéziratát, melyben részletezte, miért mondott le a trónról, valamint a
feleségével, Zsófia Sarolta brit királynéval váltott személyes
hangvételű leveleit.A tintafoltos és javításokkal teli levelet, amelyet 1783-ban, az amerikai függetlenségi háborút követő politikai válság időszakában vetett papírra az uralkodó, most láthatja először a nagyközönség. „Ezért úgy határoztam, hogy lemondok a koronáról és a hozzá tartozó összes hatalmamról legidősebb fiam és jogos örökösöm, a walesi herceg javára″ – írta az 1760 és 1820 között uralkodó György király, ám a levelet soha nem küldte el. A dokumentum csupán egyike annak a brit királyi levéltárban őrzött mintegy 350 ezer, György korabeli iratnak, amelyek digitalizált változatát immár a nagyközönség is tanulmányozhatja a www.royalcollection.org.uk/georgianpapers internetes oldalon.
A dokumentumok között szerepelnek az uralkodó és felesége, Zsófia Sarolta brit királyné személyes levelei, a király és a kormány levélváltásai az amerikai függetlenségi háború idejéről, valamint György apjának királyi útmutatója. III. György majdnem 60 évig uralkodott, tovább, mint előtte bármely angol király, a trónon azóta csak Viktória és az 1952-től máig is uralkodó II. Erzsébet ült hosszabb ideig. A királyt 1788-tól súlyosbodó rosszulléti rohamok gyötörték, amelyek végül képtelenné tették feladatainak ellátására. Életéről 1994-ben készült film György király címmel. A brit trón jelenlegi várományosa, Károly herceg szerint igazságtalan dolog úgy emlékezni III. Györgyre, mint elmeháborodott uralkodóra, aki elvesztette Amerikát, mikor valójában ő volt Nagy-Britannia egyik legkötelességtudóbb, legműveltebb királya, ugyanakkor őt értették meg a legkevésbé.
(mti)