a rovat írásai

A laptop műtárggyá „magasztosulása”

Az okostelefonok és a hordozható számítógépek, közismertebb nevükön a laptopok korában miről is lehetne kiállítást rendezni, mint például az utóbbi, egyre nélkülözhetetlenebb tárgyak műtárggyá változtatásáról. Mert a képzőművész is folyamatosan reflektál az őt körülvevő világra, mint ahogyan az is hatással van az alkotóra.  Restart címmel a műalkotássá lett, avagy magasztosult laptopokból a szentendrei Barcsay Múzeumban látható kiállítás egészen május hetedikéig.

Kétszáz Rodin remekmű együtt

Életmű-kiállítással emlékezik a száz éve elhunyt August Rodinre a párizsi Grand Palais kiállítócsarnok. A modern szobrászat francia megteremtőjének mintegy kétszáz remekműve látható az egyik legjelentősebb francia kiállítóhelyen.

Glück Gábor a szerény és tehetséges festő

Glück Gábor (1912-1983) híres kárpátaljai festőművész, grafikus emlékkiállítása nyílt meg Budapesten a Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

Csavarhúzóval esett neki a híres festménynek

Egy vélhetően zavart elméjű férfi megrongálta az egyik legjelentősebb 18. századi brit festő, Thomas Gainsborough Reggeli séta című festményét a National Gallery londoni múzeumban.

Kiállítás 2016 legjobb sajtófotóiból – Itt végiglapozhatja

Kétszázharmincnégy pályázó, 2284 pályázat és 6259 fotográfia. Ez volt a 35. Magyar Sajtófotó Pályázat, melynek a díjkiosztó ünnepsége 2017. március 27-én, hétfőn lesz a Capa Központban. A legjobb képekből összeállított kiállítás keddtől indul az egykori Ernst Múzeum termeiben, de itt már megnézheti a legjobb képeket.

Berény nem csak proletárdiktatúra festője volt

Százharminc éve, 1887. március 18-én született Berény Róbert festő, grafikus, a magyar vadak egyik meghatározó alakja, akinek nevét a Tanácsköztársaság Fegyverbe, fegyverbe! című plakátja tette ismertté.

DrMáriás bevette Debrecent

drMáriás legnagyobb hazai tárlatát rendezik meg a debreceni Modem Modern és Kortárs Képzőművészeti központban: a szombaton nyíló tárlaton a művésznek kétszáz, az elmúlt harminc évben készült alkotása lesz látható - jelentette be a kiállítás kurátora a készülő kiállítás sajtóbejárásán.

Japánban hódít Szigetvár védelmével együtt a Szláv eposz

Tokióban látható Alfons Muchának, a szecesszió cseh mesterének híres festményciklusa, a Szláv eposz. Ez az első eset, hogy a 20 nagyméretű vászonból álló sorozatot teljes egészében külföldön is láthatják az érdeklődők. Mucha a szlávok dicső tettei közé sorolja Szigetvár 1566-os hősies védelmét is.

Kiállítás, amin nem lehet csak úgy végigrohanni

Világjelek címmel nyílt kiállítás Kunkovács László fotográfus, néprajzkutató Belső-Ázsia és Szibéria sziklarajzait és népéletét feltáró képeiből pénteken a Magyarság Házában, ahol a fotókat tartalmazó kötetet is bemutatták.

Megvettük Benczúr és Csernus képeit

Csernus Tibor hat festménye, valamint Benczúr Gyula monumentális alkotása kerül hamarosan közgyűjteményekbe a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programjának eredményeként – tájékoztatta a jegybank hétfőn az MTI-t.

Az idős Munch San Franciscóba érkezett

Edvard Munch norvég festő számos, köztük hét, az Egyesült Államokban még soha be nem mutatott művét állítja ki júniustól októberig a San Franciscó-i Modern Művészeti Múzeum.

Művészet összes cikke »

Jó másfél év, és kinyit a Szépművészeti

szepmuveszeti_152x152Az év végére befejeződik a Szépművészeti Múzeum átfogó rekonstrukciója, a látogatók előtt pedig – a műtárgyak visszaköltöztetése után – 2018 őszén nyílik meg a megújult épület.

A Liget Budapest projekt keretében zajló felújítás központi eleme a háborús sérülések miatt a közönség elől 70 éve elzárt Román csarnok rekonstrukciója, de más, az elmúlt évtizedekben raktárként használt történelmi kiállítóterek is újra betölthetik majd eredeti funkciójukat – közölte a múzeum pénteki sajtóbejárásán Baán László főigazgató. Mint emlékeztetett, a 2. világháborúban bombatalálatot kapott Román csarnok az utóbbi évekig raktárként működött, a csaknem 900 négyzetméteres teremben tárolták a Régi Képtár festményeinek egy részét, valamint a gyűjteményben őrzött gipszmásolatokat. A csarnokban most padlófűtést és klimatizálást építenek ki, miközben elvégzik a műemléki rekonstrukciót is.

szepmuveszeti

(Forrás: Szépművészeti Múzeum)

A megújult Román csarnokot a tervek szerint már a Szépművészeti megnyitása előtt, 2018 tavaszán bemutatják a közönségnek – árulta el a főigazgató. Kőszegi Antal főmérnök elmondása szerint a Román csarnok az úgynevezett freiburgi kapun át ismét az épület keresztirányú tengelyének része lesz, a Reneszánsz és a Barokk csarnokokkal együtt. Baán László hangsúlyozta, hogy a csaknem 10 milliárd forintos beruházás keretében korszerűsítik az elavult fűtőrendszert, elvégzik a komplex akadálymentesítést, klimatizálják a kiállítóterek egy részét, valamint új kiállító- és közönségforgalmi tereket, korszerű restaurátor- és raktárműhelyeket alakítanak ki. Mint hozzátette, új teherliftet építenek be, a felújított és szigetelt tetőre napelemeket és napkollektorokat helyeznek, valamint modern műtárgyszállítási folyósokat is kialakítanak.

A Szépművészeti Múzeum által 2016. január 20-án közreadott reprodukció (részlet) id. Pieter Brueghel Keresztelő Szent János prédikációja című képéről készült. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter döntése értelmében az állam nem tudja megfelelően igazolni a kép tulajdonosi jogviszonyát. A 16. századi németalföldi festőművész egyik leghíresebb alkotását a Szépművészeti Múzeumban őrzik. A miniszter a jogszabályokban meghatározott jogkörében eljárva döntött arról, hogy az állam kiadhatja a festményt, amennyiben az igénylők az örökösi minőségüket a jogszabályokban meghatározottak szerint támasztják alá. Veronika Batthyány-Strattmann és Batthyány Ádám a festmény visszaadása érdekében tulajdonjogukra való hivatkozással, 2015. augusztus 26. napján jelentettek be igényt az állami tulajdonjog gyakorlójához. MTI Fotó: Szépművészeti Múzeum
Bruegel képe is újra látható lesz (forrás: Szépművészeti Múzeum)

A Szépművészeti átfogó felújítása 14 ezer négyzetmétert érint, ami az épület alapterületének mintegy 40 százaléka; a beruházásnak köszönhetően a Román csarnokkal együtt 2000 négyzetméterrel nő a kiállítóterek nagysága. Több, az elmúlt évtizedekben raktárként használt történelmi kiállítótér is visszakapja eredeti funkcióját; ilyen például a hossztengely csarnoksorát záró Michelangelo terem, amelyet a hetvenes években vasbeton födémmel kettéosztottak, hogy a könyvelést elhelyezhessék. Baán László beszámolója szerint nemcsak a kiállítóterek összterülete nő, de az épület jobban kiszolgálja majd a közönséget is: az áthelyezett Egyiptomi gyűjtemény helyén melegkonyhás étterem nyílik, drasztikusan megnövelik a ruhatárak kapacitását, és jelentősen nagyobb teret kap a múzeumpedagógia is. Az épület 2018 őszétől a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria 19. század előtti gyűjteményeiből rendezett új állandó kiállításnak, valamint időszaki tárlatoknak ad majd otthont – mondta el a főigazgató.

(mti)

• Publikálva: 2017.02.10. 12:24