a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Barokk kincsek a Magyar Királyságból
A korabeli Magyar Királyság északi részéhez köthető, neves közép-európai
alkotók műhelyeiből származó mintegy 160 műkincset mutat be a Barokk
kincsei. Pozsony és Krakkó között című kiállítás, mely péntektől
tekinthető meg a krakkói Nemzeti Múzeumban.A műtárgyak zömét a kiállítást összeállító pozsonyi Nemzeti Galériából kölcsönözték, de több mint 20 állami és magángyűjteményből, köztük a magyarországiakból, is érkeztek alkotások. Az időrendben haladó, de mindenekelőtt a 18. századi érett barokk műkincseit felsorakoztató tárlat elkülöníti a mai Szlovákia három fő művészeti régióját – a Bécshez közeli központokat (Pozsony, Nagyszombat, Nyitra), a szintén a bécsi művészet vonzáskörében működő felvidéki bányavárosokat, valamint a keleti vármegyéket: a Szepességet, Sárost és Abaújt. A bemutatott korszakban Szlovákia „a soknemzetiségű Magyar Királyság része volt, mely a szintén soknemzetiségű Lengyelországgal volt határos″ – fogalmazott a krakkói múzeum honlapján megjelent tanulmányban az intézmény munkatársa, Marta Bosak. A határ nem jelentett akadályt, a mai Szlovákia területén megszületett, Bécsben tanuló művészek krakkói, varsói, lembergi megrendelésekre dolgoztak – mutatott rá.
Georg Raphael Donner, a szobrász (forrás: wikipédia)
A kiállítás főkurátora, Katarína Chmelinová egyik célkitűzése az volt, hogy a barokk kori magyar és lengyel kultúra határmezsgyéjén készült alkotásokat szemléltesse. Így megtekinthetők a Lengyelországnak a 18. század végéig elzálogosított szepességi városokban keletkezett művek, köztük a korszak legjelentősebb magyar ötvösmestere, a lőcsei Szilassy János liturgikus remekei. A tárlat teret szentel a bécsi szépművészeti akadémiához, valamint dél- és nyugat-európai kulturális központokhoz köthető alkotóknak is. Megtekinthetők az európai barokk jeles osztrák képviselője, Georg Raphael Donner mitikus szobrai, a korszak két kiemelkedő arckképfestője, Kupeczky János és Mányoki Ádám alkotásai, August Querfurt csatajelenetei, Franz Xaver Messerschmidt groteszk szoborportréi, valamint a magyarországi rokokó jelentős képviselőjeként is számon tartott Franz Anton Maulbertsch osztrák művész vásznai. A kiállítás a barokk halálkultuszának is teret szentel, bemutatva több ravatalképet, köztük Rákóczi László felesége, Bánffy Erzsébet 1663-ban keletkezett halotti portréját és egy ritkaságszámba menő, 18. század eleji felvidéki pestiskeresztet, mely Krisztus fekélyes sebekkel borított testét ábrázolja. A tárlat április 23-áig tekinthető meg.
(mti)