a rovat írásai

A laptop műtárggyá „magasztosulása”

Az okostelefonok és a hordozható számítógépek, közismertebb nevükön a laptopok korában miről is lehetne kiállítást rendezni, mint például az utóbbi, egyre nélkülözhetetlenebb tárgyak műtárggyá változtatásáról. Mert a képzőművész is folyamatosan reflektál az őt körülvevő világra, mint ahogyan az is hatással van az alkotóra.  Restart címmel a műalkotássá lett, avagy magasztosult laptopokból a szentendrei Barcsay Múzeumban látható kiállítás egészen május hetedikéig.

Kétszáz Rodin remekmű együtt

Életmű-kiállítással emlékezik a száz éve elhunyt August Rodinre a párizsi Grand Palais kiállítócsarnok. A modern szobrászat francia megteremtőjének mintegy kétszáz remekműve látható az egyik legjelentősebb francia kiállítóhelyen.

Glück Gábor a szerény és tehetséges festő

Glück Gábor (1912-1983) híres kárpátaljai festőművész, grafikus emlékkiállítása nyílt meg Budapesten a Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

Csavarhúzóval esett neki a híres festménynek

Egy vélhetően zavart elméjű férfi megrongálta az egyik legjelentősebb 18. századi brit festő, Thomas Gainsborough Reggeli séta című festményét a National Gallery londoni múzeumban.

Kiállítás 2016 legjobb sajtófotóiból – Itt végiglapozhatja

Kétszázharmincnégy pályázó, 2284 pályázat és 6259 fotográfia. Ez volt a 35. Magyar Sajtófotó Pályázat, melynek a díjkiosztó ünnepsége 2017. március 27-én, hétfőn lesz a Capa Központban. A legjobb képekből összeállított kiállítás keddtől indul az egykori Ernst Múzeum termeiben, de itt már megnézheti a legjobb képeket.

Berény nem csak proletárdiktatúra festője volt

Százharminc éve, 1887. március 18-én született Berény Róbert festő, grafikus, a magyar vadak egyik meghatározó alakja, akinek nevét a Tanácsköztársaság Fegyverbe, fegyverbe! című plakátja tette ismertté.

DrMáriás bevette Debrecent

drMáriás legnagyobb hazai tárlatát rendezik meg a debreceni Modem Modern és Kortárs Képzőművészeti központban: a szombaton nyíló tárlaton a művésznek kétszáz, az elmúlt harminc évben készült alkotása lesz látható - jelentette be a kiállítás kurátora a készülő kiállítás sajtóbejárásán.

Japánban hódít Szigetvár védelmével együtt a Szláv eposz

Tokióban látható Alfons Muchának, a szecesszió cseh mesterének híres festményciklusa, a Szláv eposz. Ez az első eset, hogy a 20 nagyméretű vászonból álló sorozatot teljes egészében külföldön is láthatják az érdeklődők. Mucha a szlávok dicső tettei közé sorolja Szigetvár 1566-os hősies védelmét is.

Kiállítás, amin nem lehet csak úgy végigrohanni

Világjelek címmel nyílt kiállítás Kunkovács László fotográfus, néprajzkutató Belső-Ázsia és Szibéria sziklarajzait és népéletét feltáró képeiből pénteken a Magyarság Házában, ahol a fotókat tartalmazó kötetet is bemutatták.

Megvettük Benczúr és Csernus képeit

Csernus Tibor hat festménye, valamint Benczúr Gyula monumentális alkotása kerül hamarosan közgyűjteményekbe a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programjának eredményeként – tájékoztatta a jegybank hétfőn az MTI-t.

Az idős Munch San Franciscóba érkezett

Edvard Munch norvég festő számos, köztük hét, az Egyesült Államokban még soha be nem mutatott művét állítja ki júniustól októberig a San Franciscó-i Modern Művészeti Múzeum.

Művészet összes cikke »

Barokk kincsek a Magyar Királyságból

barokkleadA korabeli Magyar Királyság északi részéhez köthető, neves közép-európai alkotók műhelyeiből származó mintegy 160 műkincset mutat be a Barokk kincsei. Pozsony és Krakkó között című kiállítás, mely péntektől tekinthető meg a krakkói Nemzeti Múzeumban.

A műtárgyak zömét a kiállítást összeállító pozsonyi Nemzeti Galériából kölcsönözték, de több mint 20 állami és magángyűjteményből, köztük a magyarországiakból, is érkeztek alkotások. Az időrendben haladó, de mindenekelőtt a 18. századi érett barokk műkincseit felsorakoztató tárlat elkülöníti a mai Szlovákia három fő művészeti régióját – a Bécshez közeli központokat (Pozsony, Nagyszombat, Nyitra), a szintén a bécsi művészet vonzáskörében működő felvidéki bányavárosokat, valamint a keleti vármegyéket: a Szepességet, Sárost és Abaújt. A bemutatott korszakban Szlovákia „a soknemzetiségű Magyar Királyság része volt, mely a szintén soknemzetiségű Lengyelországgal volt határos″ – fogalmazott a krakkói múzeum honlapján megjelent tanulmányban az intézmény munkatársa, Marta Bosak. A határ nem jelentett akadályt, a mai Szlovákia területén megszületett, Bécsben tanuló művészek krakkói, varsói, lembergi megrendelésekre dolgoztak – mutatott rá.

donner
Georg Raphael Donner, a szobrász (forrás: wikipédia)

A kiállítás főkurátora, Katarína Chmelinová egyik célkitűzése az volt, hogy a barokk kori magyar és lengyel kultúra határmezsgyéjén készült alkotásokat szemléltesse. Így megtekinthetők a Lengyelországnak a 18. század végéig elzálogosított szepességi városokban keletkezett művek, köztük a korszak legjelentősebb magyar ötvösmestere, a lőcsei Szilassy János liturgikus remekei. A tárlat teret szentel a bécsi szépművészeti akadémiához, valamint dél- és nyugat-európai kulturális központokhoz köthető alkotóknak is. Megtekinthetők az európai barokk jeles osztrák képviselője, Georg Raphael Donner mitikus szobrai, a korszak két kiemelkedő arckképfestője, Kupeczky János és Mányoki Ádám alkotásai, August Querfurt csatajelenetei, Franz Xaver Messerschmidt groteszk szoborportréi, valamint a magyarországi rokokó jelentős képviselőjeként is számon tartott Franz Anton Maulbertsch osztrák művész vásznai. A  kiállítás a barokk halálkultuszának is teret szentel, bemutatva több ravatalképet, köztük Rákóczi László felesége, Bánffy Erzsébet 1663-ban keletkezett halotti portréját és egy ritkaságszámba menő, 18. század eleji felvidéki pestiskeresztet, mely Krisztus fekélyes sebekkel borított testét ábrázolja. A tárlat április 23-áig tekinthető meg.

(mti)

• Publikálva: 2017.02.11. 13:06