a rovat írásai

Kalapács alatt a Picasso kalapálta gyűrű

Elárverezik a gyűrűt, amelyet Pablo Picasso tervezett és saját kezűleg készített szerelmének, Dora Maarnak engesztelésül egy nagy veszekedésük után.

Gerzson Pál a Vigadóban

Gerzson Pál festőművész munkásságát tekinti át mintegy 160 képen keresztül a Pesti Vigadó csütörtöktől látható életmű-kiállítása.

Megfagyott sarkkutató madárkája

Tökéletes állapotban fennmaradt akvarellt fedeztek fel a kutatók Robert Falcon Scott brit felfedező tragikusan végződött déli-sarki expedíciójának egyik helyszínén.

Krúdy a plébánia falán

Krúdy Gyula író életéhez kapcsolódó műveket festettek az óbudai Tanuló utcában lévő Katolikus Plébánia melléképületének falára.

Hauszmann mindenhol

Százhetven éve, 1847. június 9-én született Budán Hauszmann Alajos építész, a historizmus egyik legtevékenyebb és legjellegzetesebb magyarországi képviselője.

Gyerekekkel és fotóapparáttal Erdélyben

Erdélybe manapság már senki sem indul el fényképezőgép nélkül. És a sok csoda láttán kattogtatnak is szaporán a messziről jött emberek. Vannak aztán olyanok is, akik nem csak a fényképalbumba, jobban mondva a laptop memóriájába, vagy a külső meghajtóra fényképeznek, hanem ennél jóval többet tesznek a megmaradásért. Közöttük van a 12. kerületi városházán most kiállító Sóti István is.

Hiperrealistáink Párizsban

A legjelentősebb magyar hiperrealista festők munkáiból nyílt kiállítás csütörtökön a Párizsi Magyar Intézetben.

A klíma és a reneszánsz remekmű

Négy hónapig tartó restaurálás után ismét egykori fényében ragyog Donato Bramante reneszánsz építész és festő Krisztus az oszlopnál című táblaképe, a legjelentősebb műalkotás, amely megrongálódott a milánói Brera képtárban a klímarendszer meghibásodása és a rendkívül száraz tél miatt.

Az "előőrsünk" Amszterdamban

A fauvizmustól a szürrealizmusig címmel tizenkilenc magyar avantgárd művész képeiből nyílt kiállítás az amszterdami Zsidó Történelmi Múzeumban.

Plagizált a leggazdagabb szobrász

Plágiummal és szerzői jogsértéssel vádolják az ismert amerikai szobrászművészt, Jeff Koonst egy nemrég kiállított köztéri alkotása miatt.

Szinyei Merse és Gulácsy a sztár Kieselbachéknál is

Szinyei Merse Pál és Gulácsy Lajos egy-egy remekműve mellett Berény Róbert, Tihanyi Lajos és Kádár Béla több alkotására is licitálhatnak az érdeklődők a Kieselbach Galéria tavaszi árverésén, amelyet péntek este tartanak a budapesti Hotel Marriottban. A Virág Judit Galéria tavaszi árverésén szintén egy-egy jelentősebb Gulácsy és Szinyei Merse munka került kalapács alá.

Művészet összes cikke »

Barokk kincsek a Magyar Királyságból

barokkleadA korabeli Magyar Királyság északi részéhez köthető, neves közép-európai alkotók műhelyeiből származó mintegy 160 műkincset mutat be a Barokk kincsei. Pozsony és Krakkó között című kiállítás, mely péntektől tekinthető meg a krakkói Nemzeti Múzeumban.

A műtárgyak zömét a kiállítást összeállító pozsonyi Nemzeti Galériából kölcsönözték, de több mint 20 állami és magángyűjteményből, köztük a magyarországiakból, is érkeztek alkotások. Az időrendben haladó, de mindenekelőtt a 18. századi érett barokk műkincseit felsorakoztató tárlat elkülöníti a mai Szlovákia három fő művészeti régióját – a Bécshez közeli központokat (Pozsony, Nagyszombat, Nyitra), a szintén a bécsi művészet vonzáskörében működő felvidéki bányavárosokat, valamint a keleti vármegyéket: a Szepességet, Sárost és Abaújt. A bemutatott korszakban Szlovákia „a soknemzetiségű Magyar Királyság része volt, mely a szintén soknemzetiségű Lengyelországgal volt határos″ – fogalmazott a krakkói múzeum honlapján megjelent tanulmányban az intézmény munkatársa, Marta Bosak. A határ nem jelentett akadályt, a mai Szlovákia területén megszületett, Bécsben tanuló művészek krakkói, varsói, lembergi megrendelésekre dolgoztak – mutatott rá.

donner
Georg Raphael Donner, a szobrász (forrás: wikipédia)

A kiállítás főkurátora, Katarína Chmelinová egyik célkitűzése az volt, hogy a barokk kori magyar és lengyel kultúra határmezsgyéjén készült alkotásokat szemléltesse. Így megtekinthetők a Lengyelországnak a 18. század végéig elzálogosított szepességi városokban keletkezett művek, köztük a korszak legjelentősebb magyar ötvösmestere, a lőcsei Szilassy János liturgikus remekei. A tárlat teret szentel a bécsi szépművészeti akadémiához, valamint dél- és nyugat-európai kulturális központokhoz köthető alkotóknak is. Megtekinthetők az európai barokk jeles osztrák képviselője, Georg Raphael Donner mitikus szobrai, a korszak két kiemelkedő arckképfestője, Kupeczky János és Mányoki Ádám alkotásai, August Querfurt csatajelenetei, Franz Xaver Messerschmidt groteszk szoborportréi, valamint a magyarországi rokokó jelentős képviselőjeként is számon tartott Franz Anton Maulbertsch osztrák művész vásznai. A  kiállítás a barokk halálkultuszának is teret szentel, bemutatva több ravatalképet, köztük Rákóczi László felesége, Bánffy Erzsébet 1663-ban keletkezett halotti portréját és egy ritkaságszámba menő, 18. század eleji felvidéki pestiskeresztet, mely Krisztus fekélyes sebekkel borított testét ábrázolja. A tárlat április 23-áig tekinthető meg.

(mti)

• Publikálva: 2017.02.11. 13:06