a rovat írásai

A laptop műtárggyá „magasztosulása”

Az okostelefonok és a hordozható számítógépek, közismertebb nevükön a laptopok korában miről is lehetne kiállítást rendezni, mint például az utóbbi, egyre nélkülözhetetlenebb tárgyak műtárggyá változtatásáról. Mert a képzőművész is folyamatosan reflektál az őt körülvevő világra, mint ahogyan az is hatással van az alkotóra.  Restart címmel a műalkotássá lett, avagy magasztosult laptopokból a szentendrei Barcsay Múzeumban látható kiállítás egészen május hetedikéig.

Kétszáz Rodin remekmű együtt

Életmű-kiállítással emlékezik a száz éve elhunyt August Rodinre a párizsi Grand Palais kiállítócsarnok. A modern szobrászat francia megteremtőjének mintegy kétszáz remekműve látható az egyik legjelentősebb francia kiállítóhelyen.

Glück Gábor a szerény és tehetséges festő

Glück Gábor (1912-1983) híres kárpátaljai festőművész, grafikus emlékkiállítása nyílt meg Budapesten a Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

Csavarhúzóval esett neki a híres festménynek

Egy vélhetően zavart elméjű férfi megrongálta az egyik legjelentősebb 18. századi brit festő, Thomas Gainsborough Reggeli séta című festményét a National Gallery londoni múzeumban.

Kiállítás 2016 legjobb sajtófotóiból – Itt végiglapozhatja

Kétszázharmincnégy pályázó, 2284 pályázat és 6259 fotográfia. Ez volt a 35. Magyar Sajtófotó Pályázat, melynek a díjkiosztó ünnepsége 2017. március 27-én, hétfőn lesz a Capa Központban. A legjobb képekből összeállított kiállítás keddtől indul az egykori Ernst Múzeum termeiben, de itt már megnézheti a legjobb képeket.

Berény nem csak proletárdiktatúra festője volt

Százharminc éve, 1887. március 18-én született Berény Róbert festő, grafikus, a magyar vadak egyik meghatározó alakja, akinek nevét a Tanácsköztársaság Fegyverbe, fegyverbe! című plakátja tette ismertté.

DrMáriás bevette Debrecent

drMáriás legnagyobb hazai tárlatát rendezik meg a debreceni Modem Modern és Kortárs Képzőművészeti központban: a szombaton nyíló tárlaton a művésznek kétszáz, az elmúlt harminc évben készült alkotása lesz látható - jelentette be a kiállítás kurátora a készülő kiállítás sajtóbejárásán.

Japánban hódít Szigetvár védelmével együtt a Szláv eposz

Tokióban látható Alfons Muchának, a szecesszió cseh mesterének híres festményciklusa, a Szláv eposz. Ez az első eset, hogy a 20 nagyméretű vászonból álló sorozatot teljes egészében külföldön is láthatják az érdeklődők. Mucha a szlávok dicső tettei közé sorolja Szigetvár 1566-os hősies védelmét is.

Kiállítás, amin nem lehet csak úgy végigrohanni

Világjelek címmel nyílt kiállítás Kunkovács László fotográfus, néprajzkutató Belső-Ázsia és Szibéria sziklarajzait és népéletét feltáró képeiből pénteken a Magyarság Házában, ahol a fotókat tartalmazó kötetet is bemutatták.

Megvettük Benczúr és Csernus képeit

Csernus Tibor hat festménye, valamint Benczúr Gyula monumentális alkotása kerül hamarosan közgyűjteményekbe a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programjának eredményeként – tájékoztatta a jegybank hétfőn az MTI-t.

Az idős Munch San Franciscóba érkezett

Edvard Munch norvég festő számos, köztük hét, az Egyesült Államokban még soha be nem mutatott művét állítja ki júniustól októberig a San Franciscó-i Modern Művészeti Múzeum.

Művészet összes cikke »

Meghalt a mangaka, aki mindent maga rajzolt

mangaleadMeghalt 69 éves korában Tanigucsi Dzsiro, az egyik leghíresebb japán mangaművész, japánul mangaka – írta a rajzoló műveinek franciaországi kiadója, a Casterman közlése nyomán a BBC.

Az elegáns vonalvezetéséről és aprólékosan kidolgozott tájképeiről világszerte ismert képregényrajzoló szombaton halt meg. Munkái különösen népszerűek Franciaországban, Távoli emlékek címmel 2010-ben film is készült az egyik képregényéből, történetei Japánban több tévésorozat alapjául szolgáltak. Tanigucsi abban a műfajban, amelytől nem áll távol az erőszak és a pornográf ábrázolás, gyengédségével és humanizmusával emelkedett ki – írta a Casterman.

manga
(Illusztráció)

Az AFP-nek 2012-ben adott interjúban Tanigucsi elmondta, mennyire meglepte, hogy Nyugaton is olvassák. „Talán mert a műveim hasonlítanak a nyugati képregényekhez, melyeket harminc éve olvasok. Tudat alatt bizonyára befolyásoltak″ – emlékezett vissza. Azt is elmesélte, hogy mindent kézzel rajzolt egész életében, mivel nem tudta, hogy kell a számítógépet kezelni.

(mti)

• Publikálva: 2017.02.12. 18:28