a rovat írásai

Ma van a magyar dráma napja

A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.

King a rémkirály

Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.

Arany János a fasori kerítésen

Arany János üzenetei címmel a magyar irodalom egyik legnagyobb alakját kívánja megidézni születésének 200. évfordulója alkalmából a Magyar Írószövetség rendhagyó emlékkiállítása.

Regény született abból a torockói útból

Jókai Mór 140 éve megjelent Egy az Isten című regényének eredeti kéziratát is bemutatja a Petőfi Irodalmi Múzeum az unitárius egyház és az irodalom kapcsolatáról szóló kamarakiállításon, mondta a múzeum gyűjteményi igazgatója az M1 aktuális csatornán vasárnap.

Jókai Anna utolsó nagy ajándéka

Jókai Anna egyszerre volt a magyarok közösségének szószólója és élő lelkiismerete, mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön a Pesti Vigadóban, ahol bemutatták a júniusban elhunyt írónő utolsó könyvét, az Átvilágítás című önéletírást.

Vilhelmina kérdőre vonta Voltaire-t

Először láthatja a nagyközönség Voltaire és Vilhelmina porosz királyi hercegnő 1751-es levélváltását, amelyben a francia filozófus szemére vetik, hogy kevés szerepet ad a nőknek a darabjaiban.

Íróként óriás

Hetvenöt éve, 1942. szeptember 5-én hunyt el a 20. századi magyar realista próza egyik legnagyobb alakja, Móricz Zsigmond.

Vízbe dobják verseiket

Rövid irodalmi műveket alkotnak, azokat egy üvegpalackba teszik, majd lakó- vagy munkahelyük városának  valamely folyójába dobják írók egy szombaton indult német irodalmi projekt keretében.

Ott volt, amikor Zrínyit megölte a vaddisznó

Háromszázhetvenöt éve, 1642. szeptember 1-én született Kisbúnon (ma Boiu, Románia) gróf Bethlen Miklós emlékiratíró, erdélyi kancellár.

Novellákat várnak a statisztikusok

Novellaíró pályázatot hirdet 150 éves fennállásának alkalmából a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A felhívás témája a hivatalalapító Keleti Károly élete és munkássága, közölte a szervezet.

Ópium, hasis, vérbaj és gyönyörű versek

Százötven éve, 1867. augusztus 31-én hunyt el a modern francia líra egyik legnagyobb hatású alakja, Charles Baudelaire.

Irodalom összes cikke »

Csáth Géza nem volt varázsló

csathlead

„A varázsló egy harminc éven aluli férfi, akinek arca már egészen szomorú, ráncos és kisgyerekes volt, a sok ópiumtól, cigarettától és csóktól, hamvazó szerdán, kora hajnalban haldoklott” – írja a 130 éve született Csáth Géza egyik, talán a legszebb novellájában. És mintha csak saját magáról szólna ez a mondat, hiszen már 23 éves korában beadta magának az első adag morfiumot, és aztán nem volt megállás. 1910. április 10-e után élete nem volt más, mint lassú haldoklás, hiába hangoztatta, hogy megéri a történet, mert 10 év alatt húszmillió évet is élhet a szerrel.

 

Ki tudja miért kellett ennek így lennie, hiszen a szülői ház, a gyermek és ifjúkor nem indokolta a későbbi önpusztítást. Csáth Géza, született Brenner József ugyan édesanyját korán elvesztette, de főügyész apja nagyon odafigyelt neveltetésére. Hegedűművésznek szánta, az ifjú Brenner József pedig inkább festő lett volna, így lett hát író, mégpedig már 14 évesen. Novellista és jegyzett zenekritikus, Richard Strauss-rajongó és Puccini magyarországi népszerűsítője. Meg is lepődött a család (Kosztolányi Dezső az unokatestvére volt!), amikor 1904-ban a pesti orvosi karra jelentkezik, amit a rendszeres publikálás mellett sikeresen el is végez. Közben folyamatosan jelennek meg az írásai a Budapesti Naplóban, a Népszavában, sőt, a Nyugatban is 1908-tól. És ebben az esztendőben kinyomtatják a Varázsló kertjét, első novelláskötetét, amivel egy egészen új, egyedi és utánozhatatlan hang jelenik meg a magyar irodalmi életben.

csath
Itt még minden rendben? (forrás: oszk.hu)

Éppen Kosztolányi hasonlítja aztán valahol E.T.A. Hoffmanhoz ezt a prózát, ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy Csáth Géza nem ismerte a német szerzőt, és nem is beszélt nyelveket. Minden esetre az írás mellett Freud követőjeként a híres Moravcsik-klinikán kap állást, itt szerzi meg az alapokat az Egy elmebeteg nő naplója című, valahol már a jövőt is sejtető újabb könyvéhez. Talán a sikert, a hajszoltságot volt nehéz elviselni, talán a kíváncsiság is hajtotta, de eljött az a bizonyos, bevezetőben is említett nap. A klinikán, és a későbbiekben orvosként mindig könnyen hozzájutott a szerhez. Kezdetben még megannyi sorstársával együtt azzal ámította magát, hogy szabályozni tudja az adagolást, orvosként uralni tudja a szert. Aztán otthagyja a klinikát, 1912-ben fürdőorvos lesz, a Zsolna környéki Stubnyafürdőn bújik el és él immár kettős szenvedélyének. Mert a droghasználat mellett ekkorra a szerelmi élete is felpörög, akit meg tud kapni, legyen az unatkozó, elhanyagolt feleség, vagy éppen cselédlány, azt sokszor a vizsgálóasztalon kapja meg.

csath
Rajzok a naplójegyzetek tetején (forrás: kultura.hu)

A droggal és a szexszel kapcsolatos történéseket, érzésit több rajzokkal illusztrált naplóban is leírja, a napokban megjelent Úr volt rajtam a vágy kötetben is ott van a Morfinizmusom története és a Nemi életem története című visszaemlékezés. Tudatában van végzetes betegségének, mégis megnősül 1913-ban. 1914-től 1917-es leszereléséig katonaorvos, és menthetetlenül morfinista. Leszerelése után körorvosként előbb a Debrecentől 35 km-re lévő Földesen, majd a mostani déli határ mellett lévő Regőcén gyógyít, miközben Kosztolányi szerint nincs már fillérnyi ép hely a testén a sok tályoggá vált tűszúrástól. Elhanyagolja magát, elvonóval is próbálkozik, ahová cipőjében csempész aztán be a szert.  Regőcén éri az összeomlás, a tervezett tíz évből pedig még egy legalább hátra volt. A Moravcsik-klinikára menne, de csak a bajai kórházig jut. Nem bírja, megszökik, és otthon három lövéssel megöli feleségét és azután felvágva ereit túladagolja magát. Egy szerb katonaorvos menti meg, Bajára kerül ismét, ahonnan megint megszökik. A demarkációs vonalon a szerbek megállítják, ekkor veszi be a gyorsan ölő mérget.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.02.13. 12:49

Digitális Irodalmi Akadémia