a rovat írásai

Meghalt a sci-fi egyik nagymestere

Elhunyt 92 évesen Brian Aldiss brit sci-fi író, akinek novellájából Steven Spielberg az A.I. - Mesterséges értelem című filmjét rendezte.

Petőfi új szobra Ukrajnában

Petőfi Sándor-mellszobrot avattak a költő halálának 168. évfordulója tiszteletére hétfőn a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk városában, közölte Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke.

Jókai Anna Szalon a Várban

Irodalmi szalon nyílik a június 5-én elhunyt Jókai Anna író emlékére az I. kerületben. A Budavári Önkormányzat az Iskola utca 28. alatti épületében irodalmi esteknek, koncerteknek, közösségi összejöveteleknek biztosít majd helyet. A négy helyiségből álló közösségi tér ősztől új kulturális központként működik majd a kerületben – közölte az önkormányzat.

50 sort vagy 25 ezer karaktert Arany Jánosról

A Magyar Írószövetség, csatlakozva az Arany János születésének 200. évfordulójára meghirdetett emlékévhez, vers- és novellapályázatot írt ki 45. életévüket még be nem töltött alkotók részére új művek létrehozására.

Novellák a buszmegállókban

Hamarosan számos budapesti busz- és villamosmegállóban olvashatják az utasok az Álljon meg egy novellára! nevű irodalmi pályázat húsz legjobb művét.

Nobel-díjas író, aki már 28 éve halálra van ítélve

Június 19-én hetvenéves Sir Salman Rushdie indiai születésű brit író, akire a Sátáni versek című regényéért 1989-ben Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője fatvát, halálos kiközösítő ítéletet hirdetett.

Elkeltek Saint-Exupery vízfestményei

Félmillió euróért (több mint 150 millió forintért) kelt el szerdán egy párizsi árverésen Antoine de Saint-Exupery két vízfestménye, amelyeket A kis herceg című regényéhez készített.

A háborútól iszonyodó örök szerelmes

Száz éve halt meg az orosz hadifogságban Gyóni Géza, aki először írta meg versben a modern háború iszonyatát. Az 1914 novemberében született Csak egy éjszakára című költeményben ott sűrűsödik mindaz, amit egy vas és vérzivatarba vetett gondolkodó ember érezhetett. Márpedig Gyóni Géza mindig gondolkodó, érző, szerető ember volt, ezért is fordult már kamasz korában a költészet felé. Akár egy lovagkori dalnokhoz is hasonlíthatnám, aki szép verseket írt szíve hölgyéhez, miközben választottja már máshoz tartozott.

Mond igazat, kiverik a szemed

Jaj, hát 90 éves lenne, lehetne Sütő András is! Lehetne, mert a mezőségi emberek sokáig élnek, csak hát őt aztán meggyötörte rendesen a nagybetűs élet, még a bal szeme világa is ráment, emlékezhetünk véres, bepólyált fejére. Pedig csak íróember volt, igaz, minden munkájában, életének minden percében kiállt a magyarságért.

Meghalt Jókai Anna

Életének 85. évében elhunyt Jókai Anna Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas író, a nemzet művésze, tette közzé honlapján a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), amelynek az alkotó rendes tagja volt.

Hát Dékány Andrásra emlékszik még valaki?

Most, hogy a Guttenberg-galaxis szép lassan eltűnik az internet fekete lyukában felteszem a kérdést: ki emlékszik itt Dékány Andrásra? Jórészt negyvenen, ötvenen felüli kezeket várhatunk a magasba emelkedni erre a kérdésre, pedig az ötven éve halott író és utazó jobb sorsra érdemes, mint a feledés, amire ítéltetett.

Irodalom összes cikke »

Csáth Géza nem volt varázsló

csathlead

„A varázsló egy harminc éven aluli férfi, akinek arca már egészen szomorú, ráncos és kisgyerekes volt, a sok ópiumtól, cigarettától és csóktól, hamvazó szerdán, kora hajnalban haldoklott” – írja a 130 éve született Csáth Géza egyik, talán a legszebb novellájában. És mintha csak saját magáról szólna ez a mondat, hiszen már 23 éves korában beadta magának az első adag morfiumot, és aztán nem volt megállás. 1910. április 10-e után élete nem volt más, mint lassú haldoklás, hiába hangoztatta, hogy megéri a történet, mert 10 év alatt húszmillió évet is élhet a szerrel.

 

Ki tudja miért kellett ennek így lennie, hiszen a szülői ház, a gyermek és ifjúkor nem indokolta a későbbi önpusztítást. Csáth Géza, született Brenner József ugyan édesanyját korán elvesztette, de főügyész apja nagyon odafigyelt neveltetésére. Hegedűművésznek szánta, az ifjú Brenner József pedig inkább festő lett volna, így lett hát író, mégpedig már 14 évesen. Novellista és jegyzett zenekritikus, Richard Strauss-rajongó és Puccini magyarországi népszerűsítője. Meg is lepődött a család (Kosztolányi Dezső az unokatestvére volt!), amikor 1904-ban a pesti orvosi karra jelentkezik, amit a rendszeres publikálás mellett sikeresen el is végez. Közben folyamatosan jelennek meg az írásai a Budapesti Naplóban, a Népszavában, sőt, a Nyugatban is 1908-tól. És ebben az esztendőben kinyomtatják a Varázsló kertjét, első novelláskötetét, amivel egy egészen új, egyedi és utánozhatatlan hang jelenik meg a magyar irodalmi életben.

csath
Itt még minden rendben? (forrás: oszk.hu)

Éppen Kosztolányi hasonlítja aztán valahol E.T.A. Hoffmanhoz ezt a prózát, ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy Csáth Géza nem ismerte a német szerzőt, és nem is beszélt nyelveket. Minden esetre az írás mellett Freud követőjeként a híres Moravcsik-klinikán kap állást, itt szerzi meg az alapokat az Egy elmebeteg nő naplója című, valahol már a jövőt is sejtető újabb könyvéhez. Talán a sikert, a hajszoltságot volt nehéz elviselni, talán a kíváncsiság is hajtotta, de eljött az a bizonyos, bevezetőben is említett nap. A klinikán, és a későbbiekben orvosként mindig könnyen hozzájutott a szerhez. Kezdetben még megannyi sorstársával együtt azzal ámította magát, hogy szabályozni tudja az adagolást, orvosként uralni tudja a szert. Aztán otthagyja a klinikát, 1912-ben fürdőorvos lesz, a Zsolna környéki Stubnyafürdőn bújik el és él immár kettős szenvedélyének. Mert a droghasználat mellett ekkorra a szerelmi élete is felpörög, akit meg tud kapni, legyen az unatkozó, elhanyagolt feleség, vagy éppen cselédlány, azt sokszor a vizsgálóasztalon kapja meg.

csath
Rajzok a naplójegyzetek tetején (forrás: kultura.hu)

A droggal és a szexszel kapcsolatos történéseket, érzésit több rajzokkal illusztrált naplóban is leírja, a napokban megjelent Úr volt rajtam a vágy kötetben is ott van a Morfinizmusom története és a Nemi életem története című visszaemlékezés. Tudatában van végzetes betegségének, mégis megnősül 1913-ban. 1914-től 1917-es leszereléséig katonaorvos, és menthetetlenül morfinista. Leszerelése után körorvosként előbb a Debrecentől 35 km-re lévő Földesen, majd a mostani déli határ mellett lévő Regőcén gyógyít, miközben Kosztolányi szerint nincs már fillérnyi ép hely a testén a sok tályoggá vált tűszúrástól. Elhanyagolja magát, elvonóval is próbálkozik, ahová cipőjében csempész aztán be a szert.  Regőcén éri az összeomlás, a tervezett tíz évből pedig még egy legalább hátra volt. A Moravcsik-klinikára menne, de csak a bajai kórházig jut. Nem bírja, megszökik, és otthon három lövéssel megöli feleségét és azután felvágva ereit túladagolja magát. Egy szerb katonaorvos menti meg, Bajára kerül ismét, ahonnan megint megszökik. A demarkációs vonalon a szerbek megállítják, ekkor veszi be a gyorsan ölő mérget.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.02.13. 12:49

Digitális Irodalmi Akadémia