a rovat írásai

Önarckép álarcokban: A PIM Arany-kiállítása

Nem csupán egy generációt és nem is csak egy szűk értelmiségi réteget igyekszik megszólítani a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) hétfőn nyíló Önarckép álarcokban című Arany János kiállítása, mondta el a múzeum főigazgatója az eredeti kéziratok és személyes tárgyak mellett három dimenziós vetítést, zeneboxot és interaktív számítógépes pontokat is felvonultató tárlat sajtóbemutatóján.

Szabóinas, vándorszínész, szerzetes, vasutas és Nobel-díjas

Százötven éve, 1867. május 7-én született Wladyslaw Stanislaw Reymont Nobel-díjas lengyel író, a Parasztok című regény szerzője.

Proust panaszlevelet írt a hangos szex miatt

Marcel Proust francia regényíró egyik levele, amelyben a szomszédok túl hangos hancúrozására panaszkodott,  28 ezer euróért (8,8 millió forint) kelt el szerdán a Drouot árverési háznál, közölte a Drouot.

Elment a 80-as, 90-es évek kultkönyvének szerzője is

Elhunyt 88 évesen Robert M. Pirsig, A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete című filozofikus regény szerzője. Egészsége az utóbbi időben erősen hanyatlott, hétfőn halt meg South Berwick-i otthonában, közölte kiadója, a William Morrow.

A Dzsihád, avagy a Nyugat öngyilkossága a Könyvfesztiválon

Pawel Lisicki lengyel újságíró, szerkesztő szerint öngyilkosságot követ el a Nyugat, ha nem változtat az iszlámmal kapcsolatos magatartásán; a szerző erről szombaton beszélt a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, magyarul most, A Dzsihád, avagy a Nyugat öngyilkossága című megjelent kötetének bemutatóján.

Hóeke Menyhért is volt Tömörkény István

Száz éve, 1917. április 24-én hunyt el Tömörkény István író, régész, néprajzkutató. „Azzal a zavaros ténnyel kezdődik ez az egész élet, hogy még sohasem voltam abban a városban, amelyben – a keresztlevél szerint – születtem″ – írta 1913-ban kelt önéletrajzában.

150 kiállító és 500 program a könyvfesztiválon

Mintegy 150 kiállító könyvkínálata és csaknem 500 program, köztük könyvbemutatók, dedikálások, felolvasások, író-olvasó találkozók, koncertek és kiállítások várják a közönséget április 20. és 23. között a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, a Millenárison, ahol idén 28 ország képviselteti magát – mondta el Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnöke.

Tizenkét órányi vers 67 költőtől

A költészet napját 1964 óta minden évben József Attila (1905-1937) születésnapján, április 11-én ünneplik. A költő Fiumei úti sírkertben található nyughelyénél a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) szervezésében Földes László Hobo ad műsort József Attilára emlékezve. A nap másik fontos eseménye, hogy immár hetedik alkalommal rendezi meg a Versmaratont a közmédia: 67 magyar költő 12 órán át olvas fel verseiből és beszélget a művekről a Magyar Rádió régi, budapesti épületében.

Lassie hazatér vagy a tablet?

Egy régebbi korban ki ne olvasta volna gyermekfejjel Eric Knight Lassie hazatér című könyvét. Emlékszem, azidőtájt mindenki skót juhászt akart magának a faluban, mert mi a televízió helyett még inkább könyveket olvastunk. Most, hogy kedvet kapjon hozzá, felolvastam a 10 éves lányomnak néhány oldalt a Lassie-ből, és ő inkább a tabletje mellett döntött. Bevallom, így negyven év után én is lassúnak, kissé túlírtnak találtam a művet. De ez mit sem von le a 120 éve született szerző érdemeiből, akinek legalább olyan kalandos élete volt, mint az általa megálmodott skót juhászkutyának.

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Bányai Tamás

Tragikus hirtelenséggel elhunyt hétfőn Bányai Tamás író – közölte az MTI-vel írótársa, Majoros Sándor.​

Akinek az ETO minden kategóriájában van műve

Huszonöt éve, 1992. április 6-án hunyt el Isaac Asimov orosz származású amerikai író és biokémikus, a tudományos-fantasztikus és a tudományos ismeretterjesztő irodalom egyik legkiválóbb képviselője. Elképesztő méretű életművet hagyott hátra: több mint ötezer kötetet írt vagy szerkesztett, és 90 ezer levél maradt utána.

Irodalom összes cikke »

Csáth Géza nem volt varázsló

csathlead

„A varázsló egy harminc éven aluli férfi, akinek arca már egészen szomorú, ráncos és kisgyerekes volt, a sok ópiumtól, cigarettától és csóktól, hamvazó szerdán, kora hajnalban haldoklott” – írja a 130 éve született Csáth Géza egyik, talán a legszebb novellájában. És mintha csak saját magáról szólna ez a mondat, hiszen már 23 éves korában beadta magának az első adag morfiumot, és aztán nem volt megállás. 1910. április 10-e után élete nem volt más, mint lassú haldoklás, hiába hangoztatta, hogy megéri a történet, mert 10 év alatt húszmillió évet is élhet a szerrel.

 

Ki tudja miért kellett ennek így lennie, hiszen a szülői ház, a gyermek és ifjúkor nem indokolta a későbbi önpusztítást. Csáth Géza, született Brenner József ugyan édesanyját korán elvesztette, de főügyész apja nagyon odafigyelt neveltetésére. Hegedűművésznek szánta, az ifjú Brenner József pedig inkább festő lett volna, így lett hát író, mégpedig már 14 évesen. Novellista és jegyzett zenekritikus, Richard Strauss-rajongó és Puccini magyarországi népszerűsítője. Meg is lepődött a család (Kosztolányi Dezső az unokatestvére volt!), amikor 1904-ban a pesti orvosi karra jelentkezik, amit a rendszeres publikálás mellett sikeresen el is végez. Közben folyamatosan jelennek meg az írásai a Budapesti Naplóban, a Népszavában, sőt, a Nyugatban is 1908-tól. És ebben az esztendőben kinyomtatják a Varázsló kertjét, első novelláskötetét, amivel egy egészen új, egyedi és utánozhatatlan hang jelenik meg a magyar irodalmi életben.

csath
Itt még minden rendben? (forrás: oszk.hu)

Éppen Kosztolányi hasonlítja aztán valahol E.T.A. Hoffmanhoz ezt a prózát, ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy Csáth Géza nem ismerte a német szerzőt, és nem is beszélt nyelveket. Minden esetre az írás mellett Freud követőjeként a híres Moravcsik-klinikán kap állást, itt szerzi meg az alapokat az Egy elmebeteg nő naplója című, valahol már a jövőt is sejtető újabb könyvéhez. Talán a sikert, a hajszoltságot volt nehéz elviselni, talán a kíváncsiság is hajtotta, de eljött az a bizonyos, bevezetőben is említett nap. A klinikán, és a későbbiekben orvosként mindig könnyen hozzájutott a szerhez. Kezdetben még megannyi sorstársával együtt azzal ámította magát, hogy szabályozni tudja az adagolást, orvosként uralni tudja a szert. Aztán otthagyja a klinikát, 1912-ben fürdőorvos lesz, a Zsolna környéki Stubnyafürdőn bújik el és él immár kettős szenvedélyének. Mert a droghasználat mellett ekkorra a szerelmi élete is felpörög, akit meg tud kapni, legyen az unatkozó, elhanyagolt feleség, vagy éppen cselédlány, azt sokszor a vizsgálóasztalon kapja meg.

csath
Rajzok a naplójegyzetek tetején (forrás: kultura.hu)

A droggal és a szexszel kapcsolatos történéseket, érzésit több rajzokkal illusztrált naplóban is leírja, a napokban megjelent Úr volt rajtam a vágy kötetben is ott van a Morfinizmusom története és a Nemi életem története című visszaemlékezés. Tudatában van végzetes betegségének, mégis megnősül 1913-ban. 1914-től 1917-es leszereléséig katonaorvos, és menthetetlenül morfinista. Leszerelése után körorvosként előbb a Debrecentől 35 km-re lévő Földesen, majd a mostani déli határ mellett lévő Regőcén gyógyít, miközben Kosztolányi szerint nincs már fillérnyi ép hely a testén a sok tályoggá vált tűszúrástól. Elhanyagolja magát, elvonóval is próbálkozik, ahová cipőjében csempész aztán be a szert.  Regőcén éri az összeomlás, a tervezett tíz évből pedig még egy legalább hátra volt. A Moravcsik-klinikára menne, de csak a bajai kórházig jut. Nem bírja, megszökik, és otthon három lövéssel megöli feleségét és azután felvágva ereit túladagolja magát. Egy szerb katonaorvos menti meg, Bajára kerül ismét, ahonnan megint megszökik. A demarkációs vonalon a szerbek megállítják, ekkor veszi be a gyorsan ölő mérget.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.02.13. 12:49

Digitális Irodalmi Akadémia