a rovat írásai

Író, aki elment Napóleonnal Moszkváig

Százhetvenöt éve, 1842. március 23-án hunyt el Párizsban Stendhal, a 19. század első felének egyik legeredetibb és legkiválóbb francia írója, az irodalmi realizmus egyik első mestere.

Olvassunk ismét Hamvast!

A 120 éve született Hamvas Béláról három-, négyezer leütésben megírni az igazságot képtelenség. Mégsem térhetünk el a megszokott terjedelemtől, ezért mindjárt jó az elején le kell szögeznem, hogy bizonyos életrajzi adatok és művek nem fognak szerepelni az alább következő szövegben. Viszont bátran ajánlhatom a Wikipédia Hamvasról szóló szócikkét, ami majdhogynem kimerítő, legalább is az adataiban.

Áfra János képviselt bennünket Rómában

Áfra János költő képviselte Magyarországot a költészet világnapja (Giornata mondiale della poesia) című rendezvénysorozaton, amelyet az európai uniós országok kulturális intézeteit magába tömörítő szervezet, az EUNIC rendez Rómában.

Arzén volt az írónő gyógyszerében?

Szakértők szerint valószínűleg arzénmérgezés okozta Jane Austen (1775-1817) látásának súlyos romlását, a brit írónő élete végén már szinte teljesen megvakult.

Nagydíj Az isteni színjáték fordítójának

Az Isteni színjáték fordításáért Nádasdy Ádám veheti át az Artisjus Irodalmi Nagydíjat 2017-ben. A Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület irodalmi díjazottjai között van Ladik Katalin, Ménes Attila, Dérczy Péter és György Péter is – közölte a szervezet.

Regény 300 ezer kínai lemészárlásáról

Murakami Haruki japán író új regénye, a Kisidancso Gorosi (angolul Killing Commendatore) a japán megszállók által 1937-ben elkövetett nankingi mészárlás témájával foglalkozik.

Hogyan került az elázott szárnyú angyal a tyúkólba?

Reggel 9-kor látott neki az írásnak, és délután háromig művelte, miközben negyven erős cigarettát is elszívott. Overallban írt, zavarták volna nagyon a zajok és a hideg, a Száz év magányon pontosan 18 hónapig dolgozott, miközben igazából filmet szeretett volna forgatni Mexikóban. 90 éves lenne Gabriel García Márquez, talán meg is éri, ha nincs az a napi negyven cigaretta.

A költő, aki hatvanezer magyar kifejezést írt bele műveibe

Kétszáz éve született Arany János, legnagyobb költőink egyike. A mai magyar számára szinte hihetetlen, hogy hatvanezer szót írt bele műveibe, míg manapság ennek töredéke, alig egy-két ezer kifejezés, amit használ az utca embere. És hihetetlen az is, hogy nyelvkönyvek és tanárok nélkül sajátította el a német mellett az angol és a francia nyelveket is. Shakespeare-fordításai mindmáig érvényesek még akkor is, ha beszélni egyáltalán nem tudott angolul. Közben volt idő, hogy marhaleveleket körmölt napi tíz órában Szalontán, és ha ideje adódott, hát verseket írt.

A PIM-bem kezdetét vette az Arany-emlékév

Összművészeti előadással, versekkel, zenével, tánccal és irodalomtörténeti megemlékezéssel vette kezdetét a költő születésnapjának előestéjén a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékévhez kapcsolódó programjai.

Ki emlékszik még itt Devecseri Gáborra?

Hát igen, a felejtés rettenetes dolog. Ha a 100 éve született Devecseri Gábor most visszatérhetne néhány órára, biztosan szomorú lenne azt látván, hogy milyen kevesen emlékeznek rá, tudnak róla egyáltalán. Pedig nagyon jó költő volt, és talán még jobb műfordító. Az ő magyarításában olvashatjuk az Iliász és az Odüsszeia szép hexametereit. De R. L. Stevenson Kincses szigetét is. Ugyanakkor tipikus példája volt annak, hogyan lesz a nagypolgári családban felcseperedő tehetséges ifjúból néhány évre hithű kommunista.

Arany-balladák másképp

Arany János születésének 200. évfordulóján és az Arany János-emlékév nyitónapján a Zichy Szín-Műhely különleges emlékműsorral, rendhagyó irodalomórával tiszteleg a költő előtt március 2-án a Stefánia Palota színháztermében.

Irodalom összes cikke »

Csáth Géza nem volt varázsló

csathlead

„A varázsló egy harminc éven aluli férfi, akinek arca már egészen szomorú, ráncos és kisgyerekes volt, a sok ópiumtól, cigarettától és csóktól, hamvazó szerdán, kora hajnalban haldoklott” – írja a 130 éve született Csáth Géza egyik, talán a legszebb novellájában. És mintha csak saját magáról szólna ez a mondat, hiszen már 23 éves korában beadta magának az első adag morfiumot, és aztán nem volt megállás. 1910. április 10-e után élete nem volt más, mint lassú haldoklás, hiába hangoztatta, hogy megéri a történet, mert 10 év alatt húszmillió évet is élhet a szerrel.

 

Ki tudja miért kellett ennek így lennie, hiszen a szülői ház, a gyermek és ifjúkor nem indokolta a későbbi önpusztítást. Csáth Géza, született Brenner József ugyan édesanyját korán elvesztette, de főügyész apja nagyon odafigyelt neveltetésére. Hegedűművésznek szánta, az ifjú Brenner József pedig inkább festő lett volna, így lett hát író, mégpedig már 14 évesen. Novellista és jegyzett zenekritikus, Richard Strauss-rajongó és Puccini magyarországi népszerűsítője. Meg is lepődött a család (Kosztolányi Dezső az unokatestvére volt!), amikor 1904-ban a pesti orvosi karra jelentkezik, amit a rendszeres publikálás mellett sikeresen el is végez. Közben folyamatosan jelennek meg az írásai a Budapesti Naplóban, a Népszavában, sőt, a Nyugatban is 1908-tól. És ebben az esztendőben kinyomtatják a Varázsló kertjét, első novelláskötetét, amivel egy egészen új, egyedi és utánozhatatlan hang jelenik meg a magyar irodalmi életben.

csath
Itt még minden rendben? (forrás: oszk.hu)

Éppen Kosztolányi hasonlítja aztán valahol E.T.A. Hoffmanhoz ezt a prózát, ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy Csáth Géza nem ismerte a német szerzőt, és nem is beszélt nyelveket. Minden esetre az írás mellett Freud követőjeként a híres Moravcsik-klinikán kap állást, itt szerzi meg az alapokat az Egy elmebeteg nő naplója című, valahol már a jövőt is sejtető újabb könyvéhez. Talán a sikert, a hajszoltságot volt nehéz elviselni, talán a kíváncsiság is hajtotta, de eljött az a bizonyos, bevezetőben is említett nap. A klinikán, és a későbbiekben orvosként mindig könnyen hozzájutott a szerhez. Kezdetben még megannyi sorstársával együtt azzal ámította magát, hogy szabályozni tudja az adagolást, orvosként uralni tudja a szert. Aztán otthagyja a klinikát, 1912-ben fürdőorvos lesz, a Zsolna környéki Stubnyafürdőn bújik el és él immár kettős szenvedélyének. Mert a droghasználat mellett ekkorra a szerelmi élete is felpörög, akit meg tud kapni, legyen az unatkozó, elhanyagolt feleség, vagy éppen cselédlány, azt sokszor a vizsgálóasztalon kapja meg.

csath
Rajzok a naplójegyzetek tetején (forrás: kultura.hu)

A droggal és a szexszel kapcsolatos történéseket, érzésit több rajzokkal illusztrált naplóban is leírja, a napokban megjelent Úr volt rajtam a vágy kötetben is ott van a Morfinizmusom története és a Nemi életem története című visszaemlékezés. Tudatában van végzetes betegségének, mégis megnősül 1913-ban. 1914-től 1917-es leszereléséig katonaorvos, és menthetetlenül morfinista. Leszerelése után körorvosként előbb a Debrecentől 35 km-re lévő Földesen, majd a mostani déli határ mellett lévő Regőcén gyógyít, miközben Kosztolányi szerint nincs már fillérnyi ép hely a testén a sok tályoggá vált tűszúrástól. Elhanyagolja magát, elvonóval is próbálkozik, ahová cipőjében csempész aztán be a szert.  Regőcén éri az összeomlás, a tervezett tíz évből pedig még egy legalább hátra volt. A Moravcsik-klinikára menne, de csak a bajai kórházig jut. Nem bírja, megszökik, és otthon három lövéssel megöli feleségét és azután felvágva ereit túladagolja magát. Egy szerb katonaorvos menti meg, Bajára kerül ismét, ahonnan megint megszökik. A demarkációs vonalon a szerbek megállítják, ekkor veszi be a gyorsan ölő mérget.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.02.13. 12:49

Digitális Irodalmi Akadémia