a rovat írásai

A laptop műtárggyá „magasztosulása”

Az okostelefonok és a hordozható számítógépek, közismertebb nevükön a laptopok korában miről is lehetne kiállítást rendezni, mint például az utóbbi, egyre nélkülözhetetlenebb tárgyak műtárggyá változtatásáról. Mert a képzőművész is folyamatosan reflektál az őt körülvevő világra, mint ahogyan az is hatással van az alkotóra.  Restart címmel a műalkotássá lett, avagy magasztosult laptopokból a szentendrei Barcsay Múzeumban látható kiállítás egészen május hetedikéig.

Kétszáz Rodin remekmű együtt

Életmű-kiállítással emlékezik a száz éve elhunyt August Rodinre a párizsi Grand Palais kiállítócsarnok. A modern szobrászat francia megteremtőjének mintegy kétszáz remekműve látható az egyik legjelentősebb francia kiállítóhelyen.

Glück Gábor a szerény és tehetséges festő

Glück Gábor (1912-1983) híres kárpátaljai festőművész, grafikus emlékkiállítása nyílt meg Budapesten a Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

Csavarhúzóval esett neki a híres festménynek

Egy vélhetően zavart elméjű férfi megrongálta az egyik legjelentősebb 18. századi brit festő, Thomas Gainsborough Reggeli séta című festményét a National Gallery londoni múzeumban.

Kiállítás 2016 legjobb sajtófotóiból – Itt végiglapozhatja

Kétszázharmincnégy pályázó, 2284 pályázat és 6259 fotográfia. Ez volt a 35. Magyar Sajtófotó Pályázat, melynek a díjkiosztó ünnepsége 2017. március 27-én, hétfőn lesz a Capa Központban. A legjobb képekből összeállított kiállítás keddtől indul az egykori Ernst Múzeum termeiben, de itt már megnézheti a legjobb képeket.

Berény nem csak proletárdiktatúra festője volt

Százharminc éve, 1887. március 18-én született Berény Róbert festő, grafikus, a magyar vadak egyik meghatározó alakja, akinek nevét a Tanácsköztársaság Fegyverbe, fegyverbe! című plakátja tette ismertté.

DrMáriás bevette Debrecent

drMáriás legnagyobb hazai tárlatát rendezik meg a debreceni Modem Modern és Kortárs Képzőművészeti központban: a szombaton nyíló tárlaton a művésznek kétszáz, az elmúlt harminc évben készült alkotása lesz látható - jelentette be a kiállítás kurátora a készülő kiállítás sajtóbejárásán.

Japánban hódít Szigetvár védelmével együtt a Szláv eposz

Tokióban látható Alfons Muchának, a szecesszió cseh mesterének híres festményciklusa, a Szláv eposz. Ez az első eset, hogy a 20 nagyméretű vászonból álló sorozatot teljes egészében külföldön is láthatják az érdeklődők. Mucha a szlávok dicső tettei közé sorolja Szigetvár 1566-os hősies védelmét is.

Kiállítás, amin nem lehet csak úgy végigrohanni

Világjelek címmel nyílt kiállítás Kunkovács László fotográfus, néprajzkutató Belső-Ázsia és Szibéria sziklarajzait és népéletét feltáró képeiből pénteken a Magyarság Házában, ahol a fotókat tartalmazó kötetet is bemutatták.

Megvettük Benczúr és Csernus képeit

Csernus Tibor hat festménye, valamint Benczúr Gyula monumentális alkotása kerül hamarosan közgyűjteményekbe a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programjának eredményeként – tájékoztatta a jegybank hétfőn az MTI-t.

Az idős Munch San Franciscóba érkezett

Edvard Munch norvég festő számos, köztük hét, az Egyesült Államokban még soha be nem mutatott művét állítja ki júniustól októberig a San Franciscó-i Modern Művészeti Múzeum.

Művészet összes cikke »

Azok a nagy szürke felületek az atomerőműveken

vasarelylead

Hosszú évekig tartó kutatás eredményeként Magyarországra kerültek Viktor Vasarely atomerőművek díszítéséhez készített tanulmányainak másolatai – tájékoztatta Cserháti András az MTI-t.

A Magyar Nukleáris Társaság alelnöke elmondta, hogy az ezredforduló környékén kezdett kutatni az op-art stílus magyar származású képviselője, Viktor Vasarely tanulmányai után. Abban az időben a Magyar Nukleáris Társaság honlapján foglalkozott nukleáris témához kötődő képzőművészeti kezdeményezésekkel, így többek között Vasarely op-art stílusú terveivel. Mint felidézte, a művész Aix-en-Provence környékén alkotott, és amikor Párizsba vagy onnan haza utazott, a lyoni autópályáról a Rhone völgyében gyakran látta az atomerőművek szürke beton védőépületeit, hűtőtornyait. Egy ilyen alkalommal támadt az az ötlete, hogy milyen jó lenne kifesteni ezeket a nagy felületeket. Ezután hetekig azt tervezte, milyen egy szép atomerőművi külső és egy sor modellt is készített.

vasarely
(Forrás: moramuseum.hu)

A terveket, maketteket több kiállításon bemutatta Európa-szerte Vasarely. Cserháti András levélben kereste fel ezeket a kiállítóhelyeket Avignonban, Zomborban, Esslingenben, hogy elkérje a képzőművészeti tanulmányokat. Eljutott végül a Vasarely Alapítványhoz, amelyet a művész unokája, Pierre Vasarely kezel. Ő küldte el a tanulmányoknak egy japán katalógus képeiről készült másolatait. Cserháti András kiemelte, hogy ez nemcsak vizuális érdekesség, hanem kultúrtörténeti csemege is, mivel Magyarországon ezek a képek eddig nem voltak ismertek. A vázlatok felhasználásával infografikát készített, amely a Magyar Nukleáris Társaság nukleáris témájú sorozatának részeként már fel is került az MNT honlapjára.

(mti)

• Publikálva: 2017.02.15. 17:59