a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Egy magára valamit adó férfinak kutyakötelesség volt a beszerzése
Nyolcvan éves lett a nejlon, avagy nemzetköziül írva nylon, a szintetikus polimer, ami egyesek szerint áldás, mások szerint meg átok, civilizációnk egyik rákfenéje. Mi magyarok az elvesztett második világháború után találkoztunk vele harisnya formájában talán először, és a visszaemlékezések szerint a szebbik nem majd megbolondult érte. Aztán a hatvanas években jött az igazi csapás is a nejloningek formájában.
Nyolcvan éves a nylon, és eme szintetikus anyag felfedezését – mint annyi más dologét – a hadiipar megrendelései segítették elő. A konkrét történet állítólag arról szólt, hogy amikor az amerikaiak már nem voltak annyira jóba Japánnal, megszűnt a szigetországból érkező, az ejtőernyőkhöz használt selyemutánpótlás is. És hát nem mondhatták azt a bátor pilótáknak, hogy eztán esélyetek sincs a földet érésre, így hát ki kellett találni gyorsan valamit. Na, ebből lett állítólag a nylon, de az is biztos, hogy egy Wallace Carothers nevű amerikai vegyész vezetésével már hosszú kísérletezés után a harmincas évek második felében összehozták ezt a remek műanyagot. Aminek az elnevezéséről is igen csak megoszlanak a vélemények. Csak kettőt nézzünk meg most. A kevésbé hihető arról szól, hogy a Carothers a Now You Lousy Old Nipponese! (Nesztek, ti tetves vén japánok!) szavak kezdőbetűinek összevonásából alkotta meg a nejlont. A másik ennél jóval szalonképesebb (és hihetőbb) történet. Eszerint a projekten dolgozó kutatók feleségeinek a nevéből állt össze a szó. A szerető férjek így akarták kiengesztelni a túlórákért, lemondott közös programokért Nancy, Yvonne, Lovella, Olivia és Niha nevű párjukat.
(Forrás: Wikipédia)
Az biztos, hogy a nylont először a New York-i világkiállításon mutatták be, így az is felmerült, hogy „New York Pylon”, a kiállítás védjegyéül is szolgáló szabadságszobor nevéből származik a név. Az is biztos, hogy 1954 óta a nylon a megjelölése a „lineáris, alifás poliamidoknak”. Amiket a már emlegetett ejtőernyők mellett a hadsereg mindjárt be is fogott sátrak, kötelek és esőköpenyek alapanyagául. Útja pedig valóságos diadalmenet volt, 1945-ben már az összes felhasznált textília, avagy szövet 25 százalékát adta ez a rendkívül jó tulajdonságokkal rendelkező műanyag. Ami rendkívül tartós, ha kell, nyújtható, elképesztően kopásálló és rugalmas, mindezek mellett pedig undorodva fordulnak el tőle mindenféle rovarok (pl.: molyok) és penészgombafélék is. No de mindezen ragyogó tulajdonságok mellett van egy óriási hátránya is, mégpedig az, hogy a belőle készült ruhaneműk jó része kezdetben híján volt mindenféle szellőzésnek, légáteresztő képességük a nullával volt egyenlő. Ilyenek voltak a hatvanas években Magyarországot is elárasztó nejloningek, amik ott voltak szinte minden ruhásszekrényben akkoriban. Az 1940-től a világhódító úton lévő nejlonharisnyák a kommunisták által lezárt határokon is áttörtek, ahogyan az „orkánkabátokat” sem tudta megállítani a vasfüggöny. Történelmi idők voltak ezek, a gyönyörű hölgyek nem a megszokott ékszerekért, bundákért, hanem a nejlonharisnyákért voltak oda, és egy valamirevaló férfinak kutyakötelessége volt legalább egy pár nejlonharisnya beszerzése.
(Forrás: urbanlegends.hu)
Aztán a jövő már nem lett annyira fényes, gondoljunk csak a lassan mindent elárasztó nejlonszatyrokra, a tartósabb darabok állítólag 200 évig is jól elvannak a föld alatt. A világtengereken pedig valóságos úszó szigetek is képződnek belőle.
Pálffy Lajos