a rovat írásai

Érintetlen a környei szarkofág

Környe határában szántás közben egy még érintetlen szarkofágot találtak, mely egy 1700 évvel ezelőtt élt nő sírja volt – mondta el a tatai Kuny Domokos Múzeum régész főmuzeológusa hétfőn az MTI-nek.

Olga Picasso, a legtöbbet megfestett múzsa

Száz éve, 1917 februárjában találkozott először Pablo Picasso és első felesége, Olga Koklova ukrán balett-táncos. A párizsi Pablo Picasso Múzeum az évforduló alkalmából 350 alkotáson keresztül mutatja be a kubizmus mestere és Olga szenvedélyes történetét az Olga Picasso című kiállításon.

Pompeji Tácra látogat

A táci Gorsium látogatóközpontjában Pompeji – Élet és halál a Vezúv árnyékában címmel szombaton nyílik meg az a nagyszabású kiállítás, amely az egykor virágzó város életét és katasztrófáját mutatja be.

De negyedszer is lesújtott a hóhér bárdja

Tudjuk, a „mi lett volna, ha” nem történelmi kategória, de most mégis játszunk el kicsit a gondolattal: hogyan változik meg a történelmünk, ha 560 évvel ezelőtt nem sújt le negyedszer is a hóhér, Hunyadi László pedig életben marad? Sőt, mivel pártjának volt a legjobb hadserege akkoriban, még a birtokait is megtarthatja. Tizenkét évvel később született öccséből, Mátyásból sosem lett volna magyar király, könyvek, tudományok iránti érdeklődése miatt talán éppen a papi pályára irányította volna a család, míg a hadviselésben és politikában jártas László megszerezhette volna a koronát, a Hunyadi-párttal a háta mögött.

Goya, Francis Bacon és Hitler együtt

Egy Hitler-festmény is látható egy művészetről és őrületről szóló olasz kiállításon – közölték a Garda-parti Salóban rendezett tárlat szervezői.

Hatméteres szobrot kap szülővárosától Marx Károly

Hatalmas szobrot emelnek Karl Marx német filozófusnak, a kommunizmus egyik szellemi atyjának 2018-ban szülővárosában, a németországi Trierben születése 200. évfordulója alkalmából.

Kossuth Lajossal négyszemközt

Első alkalommal mutatja be március 15. alkalmából a Magyar Nemzeti Múzeum a Kossuth Lajosról 1852-ben készült dagerrotípiát. A szabadságharc vezetőjét közelről és csaknem teljesen szemből ábrázoló felvétel segítségével a látogatók szinte egyenesen Kossuth szemébe nézhetnek - mondta Varga Benedek főigazgató hétfőn Budapesten.

Előkerült Trenk báró száz éve eltűnt hüvelykujja

Több mint száz év után újra teljes Franz von der Trenck bárónak, Jókai Mór egyik közismert regényhősének a csehországi Brünnben őrzött múmiája. Bal kezének jó egy évszázada hiányzó, elveszettnek hitt hüvelykujját szerdán adta át a brünni kapucinus templom és kolostor elöljárójának Jirí Stivarnak Pavel Ciprian, a brünni városi múzeum igazgatója.

Zsidókat mentő antiszemita, aki a szlovák elnök szerint Hitler híve volt

Hatvan évvel ezelőtt adta fel a szervezete a küzdelmet gróf Esterházy Jánosnak, aki éppen a morvaországi Mírov várbörtönében töltötte ítéletét. Amit a halálról mérsékeltek előbb életfogytiglanra, majd pedig 25 évre. A család galántai ágából származó gróf addigra megjárta Csehszlovákia börtöneit, amikor pedig alkalma lett volna megszökni, nem tette azt, hangoztatva, hogy ezzel elismerné bűnösségét. A történethez az is hozzátartozik, hogy neveltetésénél fogva is antiszemita volt, de zsidókat mentett és a szlovák törvényhozásban egyedül ő nem szavazta meg a zsidóság kitelepítését.

 

Avarok a Nemzeti Múzeumban

A Kárpát-medencei avarok világába nyújt betekintést a legkorszerűbb technikai eszközök segítségével a Magyar Nemzeti Múzeum Életre kelt avarok című kiállítása.

Az elsőt ellopták, újra szobrot kap Schweidel vezérőrnagy

Emlékművet állítanak Schweidel József honvédtábornoknak szülővárosában, a vajdasági Zomborban – közölte értesülését csütörtökön a Magyar Szó című újvidéki napilap.

Művelődés összes cikke »

Egy magára valamit adó férfinak kutyakötelesség volt a beszerzése

nylonlead

Nyolcvan éves lett a nejlon, avagy nemzetköziül írva nylon, a szintetikus polimer, ami egyesek szerint áldás, mások szerint meg átok, civilizációnk egyik rákfenéje. Mi magyarok az elvesztett második világháború után találkoztunk vele harisnya formájában talán először, és a visszaemlékezések szerint a szebbik nem majd megbolondult érte. Aztán a hatvanas években jött az igazi csapás is a nejloningek formájában.

Nyolcvan éves a nylon, és eme szintetikus anyag felfedezését – mint annyi más dologét – a hadiipar megrendelései segítették elő. A konkrét történet állítólag arról szólt, hogy amikor az amerikaiak már nem voltak annyira jóba Japánnal, megszűnt a szigetországból érkező, az ejtőernyőkhöz használt selyemutánpótlás is. És hát nem mondhatták azt a bátor pilótáknak, hogy eztán esélyetek sincs a földet érésre, így hát ki kellett találni gyorsan valamit. Na, ebből lett állítólag a nylon, de az is biztos, hogy egy Wallace Carothers nevű amerikai vegyész vezetésével már hosszú kísérletezés után a harmincas évek második felében összehozták ezt a remek műanyagot. Aminek az elnevezéséről is igen csak megoszlanak a vélemények. Csak kettőt nézzünk meg most. A kevésbé hihető arról szól, hogy a Carothers a Now You Lousy Old Nipponese! (Nesztek, ti tetves vén japánok!) szavak kezdőbetűinek összevonásából alkotta meg a nejlont. A másik ennél jóval szalonképesebb (és hihetőbb) történet. Eszerint a projekten dolgozó kutatók feleségeinek a nevéből állt össze a szó. A szerető férjek így akarták kiengesztelni a túlórákért, lemondott közös programokért Nancy, Yvonne, Lovella, Olivia és Niha nevű párjukat.

nylon
(Forrás: Wikipédia)

Az biztos, hogy a nylont először a New York-i világkiállításon mutatták be, így az is felmerült, hogy „New York Pylon”, a kiállítás védjegyéül is szolgáló szabadságszobor nevéből származik a név. Az is biztos, hogy 1954 óta a nylon a megjelölése a „lineáris, alifás poliamidoknak”. Amiket a már emlegetett ejtőernyők mellett a hadsereg mindjárt be is fogott sátrak, kötelek és esőköpenyek alapanyagául. Útja pedig valóságos diadalmenet volt, 1945-ben már az összes felhasznált textília, avagy szövet 25 százalékát adta ez a rendkívül jó tulajdonságokkal rendelkező műanyag. Ami rendkívül tartós, ha kell, nyújtható, elképesztően kopásálló és rugalmas, mindezek mellett pedig undorodva fordulnak el tőle mindenféle rovarok (pl.: molyok) és penészgombafélék is. No de mindezen ragyogó tulajdonságok mellett van egy óriási hátránya is, mégpedig az, hogy a belőle készült ruhaneműk jó része kezdetben híján volt mindenféle szellőzésnek, légáteresztő képességük a nullával volt egyenlő. Ilyenek voltak a hatvanas években Magyarországot is elárasztó nejloningek, amik ott voltak szinte minden ruhásszekrényben akkoriban. Az 1940-től a világhódító úton lévő nejlonharisnyák a kommunisták által lezárt határokon is áttörtek, ahogyan az „orkánkabátokat” sem tudta megállítani a vasfüggöny. Történelmi idők voltak ezek, a gyönyörű hölgyek nem a megszokott ékszerekért, bundákért, hanem a nejlonharisnyákért voltak oda, és egy valamirevaló férfinak kutyakötelessége volt legalább egy pár nejlonharisnya beszerzése.

nylon
(Forrás: urbanlegends.hu)

Aztán a jövő már nem lett annyira fényes, gondoljunk csak a lassan mindent elárasztó nejlonszatyrokra, a tartósabb darabok állítólag 200 évig is jól elvannak a föld alatt. A világtengereken pedig valóságos úszó szigetek is képződnek belőle.

Pálffy Lajos

 

 

• Publikálva: 2017.02.16. 12:07