a rovat írásai

Igaza lett Kossuth Cassandrának?

150 évvel ezelőtt, május 22-i keltezéssel született meg Kossuth Lajos híres Cassandra-levele, mellyel a Deák Ferenc által tető alá hozott kiegyezést bírálja, és egyben ennek következményeképp a magyar nemzet halált jósolja. Az írás címezettje Deák, akit egyszerűen csak „barátomként” szólít meg. A terjedelmes értekezés sajtó- és politikai vitákat gerjesztett, de a kiegyezés folyamatát nem szakította meg.

Sírjaik Kárpátalján domborulnak

A magyarországi Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület több mint 10 évet felölelő kárpátaljai hadisírgondozói tevékenységét bemutató fotókiállítás nyílt Beregszászon.

Kezdődik a Magyarpolányi Passió

A Magyarpolányi Passió a hagyományokhoz híven a falu lakóinak előadásában látható majd június első három hétvégéjén. A Krisztus szenvedéstörténetét bemutató színdarab a település Kálváriadombján várja az érdeklődőket, tájékoztatta az MTI-t a darab rendezője.

Szent László és a kun új színben Sepsikilyénben

Teljes pompájában látható ismét a sepsikilyéni középkori unitárius templom Szent László-legendát ábrázoló freskója, miután a Rómer Flóris Terv keretében, a Teleki László Alapítvány irányításával befejeződtek a restaurálási munkálatok, mondta az MTI-nek Diószegi László, az alapítvány igazgatója.

Sátoraljaújhelyen Az év múzeuma

A Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályaként működő sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeuma nyerte el Az év múzeuma 2016 pályázat fődíját; Az év kiállítása pedig az OSZMI Bajor Gizi Színészmúzeumának Háromszázezer magas Cé - Simándy 100 című tárlata lett.

A kolhozból Manchesterbe indul Engels

A nagy-britanniai Manchesterbe szállítják egy kelet-ukrajnai faluból Friedrich Engels (1820-1895) német társadalomtudós, Karl Marx mellett a Kommunista kiáltvány társszerzőjének és a marxizmus tudományos elmélete megalapozójának szobrát, adta hírül a TSZN ukrán hírtelevízió.

Utolsó győzelmünk hordágyról megszerezve

Éppen 100 esztendeje ezen a napon történt kevés 20. századi katonai sikereink egyike, az otrantói tengeri áttörés. Ami talán a csatát vezető Horthy Miklós személye miatt is felejtésre volt ítélve egészen a rendszerváltásig, vagy még tovább is. Pedig már csak a számok alapján is egyértelmű a siker. Most, az események után 100 évvel talán már le lehet írni azt is, hogy a győzelem Horthy Miklósnak a vezényletével valósult meg, aki öt sebből vérezve, egy becsapódástól a hallását is elvesztve vezényelte le a csata végét, és vitte győzelemre a többszörös túlerő ellen hajóinkat.

Elgurították a 1100 tonnás síremléket

Látványos művelettel egészben áthelyeztek egy középkori mauzóleumot Törökországban, mert a műemléket elönthette volna a Tigris folyón épülő óriásgát vize.

P.S. (Utóirat): Szeretlek

Jóval könnyebb lett volna Mária Terézia helyzete, ha messengeren vagy emailben tudott volna üzeneteket küldeni a gyerekeinek. A német-római császárné naponta küldött leveleket fiainak és lányainak, amelyekben az uralkodói kötelességeikre és házastársi kötelezettségeikre hívta fel a figyelmet.

Nadrágot hordó uralkodó szoknyában

„Mindenkitől elhagyatva, egyedül a magyarok hűségéhez és régóta ismert áldozatkészségéhez folyamodunk. Személyünk, gyermekeink, koronánk és a birodalom végső veszedelmében kérjük a rendek haladéktalan segítségét” – mondta a 300 éve született Mária Terézia 1741-ben, mikor már csak ránk számíthatott trónjának megőrzésében. Hiába, mindig is lovagias nemzet voltunk, de cserében nem mindig azt kaptuk, amit elvárhattunk volna. Mária Teréziától sem, aki ugyan adott sok jót is a magyarságnak, de még többet a dinasztiának és hű osztrákjainak.

Hogyan is költöztessék Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát?

Régészek és restaurátorok tanácskoztak vasárnap Kairóban arról, hogyan lehet biztonságosan új kiállítási helyükre, a város egy másik részében épülő új múzeumba szállítani az egyiptomi főváros központjában lévő Egyiptomi Múzeumból Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát.

Művelődés összes cikke »

Egy magára valamit adó férfinak kutyakötelesség volt a beszerzése

nylonlead

Nyolcvan éves lett a nejlon, avagy nemzetköziül írva nylon, a szintetikus polimer, ami egyesek szerint áldás, mások szerint meg átok, civilizációnk egyik rákfenéje. Mi magyarok az elvesztett második világháború után találkoztunk vele harisnya formájában talán először, és a visszaemlékezések szerint a szebbik nem majd megbolondult érte. Aztán a hatvanas években jött az igazi csapás is a nejloningek formájában.

Nyolcvan éves a nylon, és eme szintetikus anyag felfedezését – mint annyi más dologét – a hadiipar megrendelései segítették elő. A konkrét történet állítólag arról szólt, hogy amikor az amerikaiak már nem voltak annyira jóba Japánnal, megszűnt a szigetországból érkező, az ejtőernyőkhöz használt selyemutánpótlás is. És hát nem mondhatták azt a bátor pilótáknak, hogy eztán esélyetek sincs a földet érésre, így hát ki kellett találni gyorsan valamit. Na, ebből lett állítólag a nylon, de az is biztos, hogy egy Wallace Carothers nevű amerikai vegyész vezetésével már hosszú kísérletezés után a harmincas évek második felében összehozták ezt a remek műanyagot. Aminek az elnevezéséről is igen csak megoszlanak a vélemények. Csak kettőt nézzünk meg most. A kevésbé hihető arról szól, hogy a Carothers a Now You Lousy Old Nipponese! (Nesztek, ti tetves vén japánok!) szavak kezdőbetűinek összevonásából alkotta meg a nejlont. A másik ennél jóval szalonképesebb (és hihetőbb) történet. Eszerint a projekten dolgozó kutatók feleségeinek a nevéből állt össze a szó. A szerető férjek így akarták kiengesztelni a túlórákért, lemondott közös programokért Nancy, Yvonne, Lovella, Olivia és Niha nevű párjukat.

nylon
(Forrás: Wikipédia)

Az biztos, hogy a nylont először a New York-i világkiállításon mutatták be, így az is felmerült, hogy „New York Pylon”, a kiállítás védjegyéül is szolgáló szabadságszobor nevéből származik a név. Az is biztos, hogy 1954 óta a nylon a megjelölése a „lineáris, alifás poliamidoknak”. Amiket a már emlegetett ejtőernyők mellett a hadsereg mindjárt be is fogott sátrak, kötelek és esőköpenyek alapanyagául. Útja pedig valóságos diadalmenet volt, 1945-ben már az összes felhasznált textília, avagy szövet 25 százalékát adta ez a rendkívül jó tulajdonságokkal rendelkező műanyag. Ami rendkívül tartós, ha kell, nyújtható, elképesztően kopásálló és rugalmas, mindezek mellett pedig undorodva fordulnak el tőle mindenféle rovarok (pl.: molyok) és penészgombafélék is. No de mindezen ragyogó tulajdonságok mellett van egy óriási hátránya is, mégpedig az, hogy a belőle készült ruhaneműk jó része kezdetben híján volt mindenféle szellőzésnek, légáteresztő képességük a nullával volt egyenlő. Ilyenek voltak a hatvanas években Magyarországot is elárasztó nejloningek, amik ott voltak szinte minden ruhásszekrényben akkoriban. Az 1940-től a világhódító úton lévő nejlonharisnyák a kommunisták által lezárt határokon is áttörtek, ahogyan az „orkánkabátokat” sem tudta megállítani a vasfüggöny. Történelmi idők voltak ezek, a gyönyörű hölgyek nem a megszokott ékszerekért, bundákért, hanem a nejlonharisnyákért voltak oda, és egy valamirevaló férfinak kutyakötelessége volt legalább egy pár nejlonharisnya beszerzése.

nylon
(Forrás: urbanlegends.hu)

Aztán a jövő már nem lett annyira fényes, gondoljunk csak a lassan mindent elárasztó nejlonszatyrokra, a tartósabb darabok állítólag 200 évig is jól elvannak a föld alatt. A világtengereken pedig valóságos úszó szigetek is képződnek belőle.

Pálffy Lajos

 

 

• Publikálva: 2017.02.16. 12:07