a rovat írásai

Hétvégén bárki bemehet a Képzőre!

A Magyar Képzőművészeti Egyetem idén is részt vesz a Kulturális Örökség Napjai szeptember 16-17-i programjában, amelyet Aranykorok emlékezete címmel hirdetettek meg a szervezők. Ezen a hétvégén az egyetem mindkét campusa látogatható lesz, ahol az érdeklődők ingyenesen vezetéseken vehetnek részt. A főépületben a Közös történetünk ‒ Hallgatói tettek a Képzőnek a Képzőről címmel a Barcsay Teremben és az Aulában megnyílt kiállítást is meg lehet majd tekinteni.

Kiállítást ajándékozott a Budavár testvérvárosának, Zentának

Megnyílt A zentai csata és a magyarországi visszafoglaló háborúk című kiállítás a Zentai Városi Múzeumban. Az emlékkiállítást a Budavári Önkormányzat ajándékozta testvérvárosának azért, hogy a 320 éves zentai csata nemzeti és világtörténelmi jelentőségét bemutassák és egy állandó tárlatot hozzanak létre a zentai Városháza toronyszobájában.

Körbeutazza az országot a Seuso-kincs

Döntött a kormány a Seuso-kincs magyarországi vándorkiállításáról. A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent kormányhatározat szerint az úgynevezett Seuso-kincs, amely az egykori Pannonia provincia területén fellelt, az egyetemes antik kultúra egyik legnagyobb értékű lelete magyarországi bemutatására Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár és Zalaegerszeg megyei jogú városokban vándorkiállítást szerveznek.

A mozi, amelynek nyitását Kosztolányi meg is verselte

Azért foglalkozunk most a Corvin mozival, mert éppen hatvan éve annak, hogy a megkapaszkodó Kádár-féle hatalom újjáépíttette a forradalom alatt rommá lőtt, félig leégett épületet. Bizony, feledtetni akarván az akkori napokat, csillivilli mozi lett ismét a Corvin, ahol először tudták az országban levetíteni a cinemascope filmeket.

Amikor a komputer megjelent az otthonokban

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) és Nagy Károly magángyűjtő közös kiállításon mutatja be az informatikatörténet egy fontos és népszerű szeletét az első házi számítógépek világát.

Szobor a város asszonyainak, leányainak

Magánadományból, egy helyi vállalkozó felajánlásaként állítanak köztéri szobrot Nagykanizsán az egykori kereskedővárosi múltra és a város lányaira, asszonyaira emlékezve.

Ludovikás tiszt, partizán és a forradalom tábornoka

Száz esztendeje született Eperjesen Maléter Pál, aki önként jelentkezett katonának, majd fogságba esve partizánnak, hogy aztán a forradalom honvédelmi minisztereként csalják tőrbe, és végezzék ki kötél által, ami mindig nagy megszégyenítés egy katonának.

Derviskolostor a szőlőhegyen, a szultán sírjánál

Folytatódik szeptembertől a Szigetvár-turbéki szőlőhegyen felfedezett Szulejmán-sírkomplexum feltárása, közölte Pap Norbert, a kutatás vezetője.A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója elmondta: a türbe és dzsámi mellett eddig csak kismértékben feltárt derviskolostor régészeti kutatásával és az erődítmény további vizsgálatával folytatódik a munka.

Kőművessegédből kultúrpápa

Hogy mi volt a közös Napóleon és a kommunisták idejében, arra egyszerű a válasz. Míg a kis korzikainál minden katona úgymond a tarsolyában hordta a marsallbotot – így lett a huszár Murat-ból lovassági tábornok, majd király – addig a kommunisták alatt is lett villamoskalauzból miniszter (Kossa István), vagy éppen kőművessegédből évtizedeken át a kultúrpolitika teljhatalmú ura. 100 éve született Appel Henrik néven a későbbi Aczél György, aki barátai között tudhatta, Kádár Jánost, Illyés Gyulát és talán még Kodályt is.

Lemmyből őskrokodil lett

Lemmyről, a Motörhead néhai énekeséről nevezték el a londoni Természettudományi Múzeum hatalmas, jura kori krokodilfosszíliáját brit kutatók. Az 5,8 méteres fenevadnak a Lemmysuchus nevet adta az Edinburgi Egyetem kutatócsapata, miután rájöttek, hogy egy külön fajt képvisel.

A szabad pálinkafőzés jogát sem kellett volna bántani

Hát igen, lehet valaki a király első számú bizalmasa, az ország tényleges irányítója, a felvilágosodás rajongója és tudós orvos, ha nekimegy a kereskedők és a nemesek előjogainak, és korlátozza a pórnépet a pálinkafőzés szabadságában, vesznie kell. Még az 1700-as évek második felének Dániájában is vesznie kell, pedig az már a felvilágosult, polgárilag is fejlett Nyugat volt, legalább is innen úgy látjuk, láttuk sokáig.

Művelődés összes cikke »

Egy magára valamit adó férfinak kutyakötelesség volt a beszerzése

nylonlead

Nyolcvan éves lett a nejlon, avagy nemzetköziül írva nylon, a szintetikus polimer, ami egyesek szerint áldás, mások szerint meg átok, civilizációnk egyik rákfenéje. Mi magyarok az elvesztett második világháború után találkoztunk vele harisnya formájában talán először, és a visszaemlékezések szerint a szebbik nem majd megbolondult érte. Aztán a hatvanas években jött az igazi csapás is a nejloningek formájában.

Nyolcvan éves a nylon, és eme szintetikus anyag felfedezését – mint annyi más dologét – a hadiipar megrendelései segítették elő. A konkrét történet állítólag arról szólt, hogy amikor az amerikaiak már nem voltak annyira jóba Japánnal, megszűnt a szigetországból érkező, az ejtőernyőkhöz használt selyemutánpótlás is. És hát nem mondhatták azt a bátor pilótáknak, hogy eztán esélyetek sincs a földet érésre, így hát ki kellett találni gyorsan valamit. Na, ebből lett állítólag a nylon, de az is biztos, hogy egy Wallace Carothers nevű amerikai vegyész vezetésével már hosszú kísérletezés után a harmincas évek második felében összehozták ezt a remek műanyagot. Aminek az elnevezéséről is igen csak megoszlanak a vélemények. Csak kettőt nézzünk meg most. A kevésbé hihető arról szól, hogy a Carothers a Now You Lousy Old Nipponese! (Nesztek, ti tetves vén japánok!) szavak kezdőbetűinek összevonásából alkotta meg a nejlont. A másik ennél jóval szalonképesebb (és hihetőbb) történet. Eszerint a projekten dolgozó kutatók feleségeinek a nevéből állt össze a szó. A szerető férjek így akarták kiengesztelni a túlórákért, lemondott közös programokért Nancy, Yvonne, Lovella, Olivia és Niha nevű párjukat.

nylon
(Forrás: Wikipédia)

Az biztos, hogy a nylont először a New York-i világkiállításon mutatták be, így az is felmerült, hogy „New York Pylon”, a kiállítás védjegyéül is szolgáló szabadságszobor nevéből származik a név. Az is biztos, hogy 1954 óta a nylon a megjelölése a „lineáris, alifás poliamidoknak”. Amiket a már emlegetett ejtőernyők mellett a hadsereg mindjárt be is fogott sátrak, kötelek és esőköpenyek alapanyagául. Útja pedig valóságos diadalmenet volt, 1945-ben már az összes felhasznált textília, avagy szövet 25 százalékát adta ez a rendkívül jó tulajdonságokkal rendelkező műanyag. Ami rendkívül tartós, ha kell, nyújtható, elképesztően kopásálló és rugalmas, mindezek mellett pedig undorodva fordulnak el tőle mindenféle rovarok (pl.: molyok) és penészgombafélék is. No de mindezen ragyogó tulajdonságok mellett van egy óriási hátránya is, mégpedig az, hogy a belőle készült ruhaneműk jó része kezdetben híján volt mindenféle szellőzésnek, légáteresztő képességük a nullával volt egyenlő. Ilyenek voltak a hatvanas években Magyarországot is elárasztó nejloningek, amik ott voltak szinte minden ruhásszekrényben akkoriban. Az 1940-től a világhódító úton lévő nejlonharisnyák a kommunisták által lezárt határokon is áttörtek, ahogyan az „orkánkabátokat” sem tudta megállítani a vasfüggöny. Történelmi idők voltak ezek, a gyönyörű hölgyek nem a megszokott ékszerekért, bundákért, hanem a nejlonharisnyákért voltak oda, és egy valamirevaló férfinak kutyakötelessége volt legalább egy pár nejlonharisnya beszerzése.

nylon
(Forrás: urbanlegends.hu)

Aztán a jövő már nem lett annyira fényes, gondoljunk csak a lassan mindent elárasztó nejlonszatyrokra, a tartósabb darabok állítólag 200 évig is jól elvannak a föld alatt. A világtengereken pedig valóságos úszó szigetek is képződnek belőle.

Pálffy Lajos

 

 

• Publikálva: 2017.02.16. 12:07