a rovat írásai

Író, aki elment Napóleonnal Moszkváig

Százhetvenöt éve, 1842. március 23-án hunyt el Párizsban Stendhal, a 19. század első felének egyik legeredetibb és legkiválóbb francia írója, az irodalmi realizmus egyik első mestere.

Olvassunk ismét Hamvast!

A 120 éve született Hamvas Béláról három-, négyezer leütésben megírni az igazságot képtelenség. Mégsem térhetünk el a megszokott terjedelemtől, ezért mindjárt jó az elején le kell szögeznem, hogy bizonyos életrajzi adatok és művek nem fognak szerepelni az alább következő szövegben. Viszont bátran ajánlhatom a Wikipédia Hamvasról szóló szócikkét, ami majdhogynem kimerítő, legalább is az adataiban.

Áfra János képviselt bennünket Rómában

Áfra János költő képviselte Magyarországot a költészet világnapja (Giornata mondiale della poesia) című rendezvénysorozaton, amelyet az európai uniós országok kulturális intézeteit magába tömörítő szervezet, az EUNIC rendez Rómában.

Arzén volt az írónő gyógyszerében?

Szakértők szerint valószínűleg arzénmérgezés okozta Jane Austen (1775-1817) látásának súlyos romlását, a brit írónő élete végén már szinte teljesen megvakult.

Nagydíj Az isteni színjáték fordítójának

Az Isteni színjáték fordításáért Nádasdy Ádám veheti át az Artisjus Irodalmi Nagydíjat 2017-ben. A Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület irodalmi díjazottjai között van Ladik Katalin, Ménes Attila, Dérczy Péter és György Péter is – közölte a szervezet.

Regény 300 ezer kínai lemészárlásáról

Murakami Haruki japán író új regénye, a Kisidancso Gorosi (angolul Killing Commendatore) a japán megszállók által 1937-ben elkövetett nankingi mészárlás témájával foglalkozik.

Hogyan került az elázott szárnyú angyal a tyúkólba?

Reggel 9-kor látott neki az írásnak, és délután háromig művelte, miközben negyven erős cigarettát is elszívott. Overallban írt, zavarták volna nagyon a zajok és a hideg, a Száz év magányon pontosan 18 hónapig dolgozott, miközben igazából filmet szeretett volna forgatni Mexikóban. 90 éves lenne Gabriel García Márquez, talán meg is éri, ha nincs az a napi negyven cigaretta.

A költő, aki hatvanezer magyar kifejezést írt bele műveibe

Kétszáz éve született Arany János, legnagyobb költőink egyike. A mai magyar számára szinte hihetetlen, hogy hatvanezer szót írt bele műveibe, míg manapság ennek töredéke, alig egy-két ezer kifejezés, amit használ az utca embere. És hihetetlen az is, hogy nyelvkönyvek és tanárok nélkül sajátította el a német mellett az angol és a francia nyelveket is. Shakespeare-fordításai mindmáig érvényesek még akkor is, ha beszélni egyáltalán nem tudott angolul. Közben volt idő, hogy marhaleveleket körmölt napi tíz órában Szalontán, és ha ideje adódott, hát verseket írt.

A PIM-bem kezdetét vette az Arany-emlékév

Összművészeti előadással, versekkel, zenével, tánccal és irodalomtörténeti megemlékezéssel vette kezdetét a költő születésnapjának előestéjén a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékévhez kapcsolódó programjai.

Ki emlékszik még itt Devecseri Gáborra?

Hát igen, a felejtés rettenetes dolog. Ha a 100 éve született Devecseri Gábor most visszatérhetne néhány órára, biztosan szomorú lenne azt látván, hogy milyen kevesen emlékeznek rá, tudnak róla egyáltalán. Pedig nagyon jó költő volt, és talán még jobb műfordító. Az ő magyarításában olvashatjuk az Iliász és az Odüsszeia szép hexametereit. De R. L. Stevenson Kincses szigetét is. Ugyanakkor tipikus példája volt annak, hogyan lesz a nagypolgári családban felcseperedő tehetséges ifjúból néhány évre hithű kommunista.

Arany-balladák másképp

Arany János születésének 200. évfordulóján és az Arany János-emlékév nyitónapján a Zichy Szín-Műhely különleges emlékműsorral, rendhagyó irodalomórával tiszteleg a költő előtt március 2-án a Stefánia Palota színháztermében.

Irodalom összes cikke »

Írásra késztető agydaganat és a világhír

burgesslead

Száz éve született a Gépnarancs írója. A regényből aztán Stanley Kubrick készített filmet 1971-ben. Ez jutott el hozzánk feliratozott kalózváltozatban valamikor 1987 körül, a főiskolai videós szakkörbe. Ahol természetesen betiltott filmeket nézegettünk többnyire éjszakánként. Döbbenetes erejű film volt nekünk, szocialista üvegbúra alatt felnőtteknek. 100 éve született Anthony Burgess, aki az egyik legtermékenyebb angol író volt, de szerzett zenét is, és emellett rengeteget ivott.

Eme rossz szokását talán apjától örökölte, aki szintén jó barátságban volt az alkohollal. Azért tudott zongorázni is, de egy bordélyban játszott, volt katona és hentes, de kereskedelmi ügynök is, mindeközben egy szem fiával nem sokat foglalkozott. A kis John Burgess Wilsont, mivel az anyja 1918-ban meghalt a nagy influenza járványban, az egyik nagynéni nevelte fel, aki kocsmát és trafikot működtetett a háza földszintjén. Az emeleti lakásban tanult meg még gyermekként Burgess zongorázni és hegedülni – mondanom sem kell, nem járt hozzá zenetanár. A zenei és íráskészségbeli tehetsége mellé valami elképesztő nyelvérzék is társult, egyes számítások szerint 13 nyelvet bírt, és Bartók Béla miatt magyar nyelvleckéket is vett – de a mi szép nyelvünkbe beletörött azért a bicskája. Viszont 1940-től, 23 évesen kórházi szolgálatot teljesít a második világháborúban, majd a béke beköszöntével tanítani kezd. Kilenc év múlva pedig már feleségével együtt Malajziában találjuk, ahol az egyik elit kollégium angol nyelv és történelem tanára. Az itt látottakról szólnak első munkái, a Maláj trilógia című műve (1956-1959). Négy év múlva kicsit közelebb Európához, Bruneiben folytatja a tanítást, és itt diagnosztizálják nála azt az agydaganatot, ami gyökeres változást hoz életében.

burgess
(Forrás: youtube.com)

Mivel operálhatatlannak nyilvánítják, elhatározza, hogy mindent kiír magából gyorsan, hogy aztán a felesége meg tudjon élni majd a jogdíjakból. Így aztán ír és ír, de csodák csodájára nem rosszabbodik az állapota, sőt, a daganat egyszerűen felszívódik, mintha nem is lett volna. Viszont az írást nem hagyja abba, végül vagy harminc regényt hoz össze, miközben folyamatos küzdelmet folytat a brit adóhatóságokkal. Akik elől menekülve a poharat szintén sűrűn emelgető feleségével lakókocsin járják Európát, míg Burgess ír, addig az asszony vezetett. Hogy aztán a „főmű”, a világhírt hozó A Clockwork Orange is a lakóautóban íródott-e, azt nem tudom. Minden esetre 1962-ben jelent meg, és azóta sem lehet elmenni csak úgy mellette. Sokat találgatták már azt is, hogy honnan jön a cím, ugyanígy próbálták megfejteni a regény orosszal kevert angol nyelvének hátterét is. Az biztos, hogy ekkor járatódott csúcsra a hidegháború, és a tejbárból a világukat szétrombolni induló főhősök így egyszerre jeleníthették meg a két szembenálló világhatalmat is. A könyv/film egyik legbrutálisabb jelenete, az idősödő házaspár otthonában való randalírozás, és a feleség Alex által történő brutális megerőszakolása mögött állítólag Burgess feleségének, Llevelának háború alatti, amerikai katonák által történő megbecstelenítése állt. A szerencsétlen nő soha sem tudta feldolgozni ezt, ezért is menekült az alkoholba, és Buurgess ebben is hű társa volt.

burgess

Mert nagyon tudott inni sört, rumot és gint, állítólag még egy-egy kocsmai bunyóba is beszállt, ha éppen olyanja volt. De azt is kell róla tudni, hogy mindemellett zenét is szerzett, újságot, forgatókönyvet írt, kiváló nyelvész volt és remekül főzött. Végül 76 évesen egy tüdőrák következtében hagyta itt az árnyékvilágot. Több dobozzal szívott naponta.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.02.24. 10:13

Digitális Irodalmi Akadémia