a rovat írásai

Vetíthetik a Miklós cár szerelméről szóló filmet

Engedélyezték az orosz hatóságok a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy lengyel származású szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda oroszországi forgalmazását, noha vallásos és ultrakonzervatív körök, monarchisták és a kaukázusi muszlim köztársaságok a nagyszabású, látványos produkció betiltását követelték.

Filmvászonra került Ötzi

A 70. Locarnói Filmfesztiválon tartják szerdán az Ötzi, a gleccsermúmia halálának fiktív történetét feldolgozó Der Mann aus dem Eis (A jégember) című német játékfilm premierjét.

Már néhány hónaposan kamera előtt állt

Augusztus 9-én lesz hatvanéves Melanie Griffith Golden Globe-díjas amerikai színésznő, akinek mozgalmas magánéletével legalább annyit foglalkoztak az újságok, mint filmes pályafutásával.

Meghalt az első Godzilla

Meghalt 88 éves korában Nakadzsima Haruo, az első, 1954-es Godzilla-film címszerepét alakító japán színész.

Leforgatták a harmadik Valami Amerikát

Befejeződött a Valami Amerika harmadik részének forgatása szerdán. A rendkívül népszerű filmsorozat legújabb része február 15-én kerül a mozikba.

Zeffirelli kórházban

Tüdőgyulladás gyanújával kórházba szállították kedd este Franco Zeffirelli világhírű olasz színházi, opera- és filmrendezőt. A 94 éves mester már a neki szentelt firenzei kulturális központ hétfő esti felavatásán sem tudott részt venni gyengélkedése miatt, nem tudott lakóhelyéről, Rómából a toszkánai városba utazni.

Nem mind arany, ami fénylik

Pontosan a 27. percnél untam meg nagyon Matthew McConaughely új filmjét, de aztán hősiesen végignéztem a maradék másfél órát, talán csak azért, hogy ez a cikk megszülethessen. Pedig úgy hallottam, hogy titokban abban is bíztak a készítők, hogy ott lesz majd a Gold a február végi Oscar-gálán. Hát nem lett ott, pedig van benne néhány dolog, ami erre predesztinálná. Mindjárt legelőször a főszereplő színész teljesítménye. Csak hát hiába minden, olyan hamar fog elsüllyedni a semmiben ez a film, hogy kettőt pislantani sem érünk rá.

Drakulics elvtárs 2018 őszétől a mozikban

Drakulics elvtárs címmel az 1970-es évek Magyarországán játszódó romantikus vámpírtörténetet rendez Bodzsár Márk. Az állam 449 millió forintos támogatásával, Nagy Zsolt főszereplésével készülő film forgatása októberben kezdődik.

Meghalt az író, aki jeles színész is volt

Hetvenhárom éves korában meghalt Sam Shepard Pulitzer-díjas amerikai író, forgatókönyvíró, színész, filmrendező.

​Meghalt Jeanne Moreau

Meghalt Jeanne Moreau színésznő, a francia filmművészet kiemelkedő alakja, a francia Művészeti Akadémia első női tagja.

124 millió egy filmplakátért

Rekordot jelentő, vagyis egész pontosan a nyilvános árverésen elkelt filmplakátok jelenlegi rekordjával megegyező áron, 478 ezer dollárért (124 millió forint) cserélt gazdát az 1942-es Casablanca című filmklasszikus olasz plakátja egy hétvégén megrendezett dallasi aukción.

Film összes cikke »

Rossz film arról, ami rossz

filmlead

Minek írjak fogalmazást arról, ami rossz – mondta egyik reggel iskolába indulván a kislányom, és azon nyomban eszembe jutott az előző este látott thriller, A lány a vonaton. Minek csinálnak annyi filmet arról, ami rossz, mert ez a film is igazából a rosszról szól, mindenféle bajok és bűnök vannak benne, még gyilkosság is. Aztán Tate Taylor filmje – bármennyire ajnározták is néhány fórumon – igazából duplán rossz film. Először is az élet rossz oldaláról szól, másodszor pedig enyhén szólva rosszul van elkészítve. Menjünk hát e rosszak között sorjában.

Kezdjük ott, hogy sokféle ember van: olyan is, aki szívesen merül bele mások nyüglődésébe, szenvedéseibe, miközben örül annak, hogy nem vele történnek meg ezek a dolgok. Ennek az embernek talán jóval kerekebb a világ, mint annak, aki megpróbál együtt érezni minden szenvedő embertársával, beleképzeli magát a helyzetükbe meg ilyenek. Egy-egy ilyen amerikai thriller például kielégíti valahol mindkét típus igényeit. Kellőképpen elborzasztja, és ezáltal sorsával megelégedetté teszi az előbb megismert típust, és egészen elszomorítja a másikat. Mert tényleg szomorú egy harmincas éveiben járó csapatot állít elénk az egekbe magasztalt amerikai szerző, Paula Hawkins most megfilmesített regényében.  Főszereplőnek ott van egy érzékeny, de gyermektelenségre ítélt, ez életben és a férjében is csalódott, egyre többet vodkázó nő. Aztán a másik hölgy sem kevésbé súlyos eset, ő összefekszik mindenkivel, amit igyekszik a forgatókönyv ifjan szült gyermekének elvesztésével megtámogatni. Harmadiknak hagytam a még legnormálisabbat, aki tudja, hogy csalja a férje, ezért gyermekének gondozásába menekül. De azért beljebb hajtja majd a sebbe azt a dugóhúzót a film fináléjában. Amúgy mindhárman az öntudatos nő divatos kategóriájába tartoznak, ahogyan ez megszokott már a fejlettebb világban.

lány a vonaton 

És akkor is meg is állnék a történet elmesélésében, talán csak annyit tennék hozzá még, hogy a hősök az alsó középosztályból valók, tudják, a tornyocskás deszkaházak és az előkerti grillek világa, ami most egy az elővárosi vonatról jól látható utca. Ezt a világot egy itt leírhatatlan jelzővel ellátott bébigyárként aposztrofálja a másodszorra bemutatott hősnő. És jók az autók, és természetesen a harapott almás cég telekommunikációs eszközeivel van felszerelve mindenki. Még a hónapok óta alkoholista, és munkanélküli főhős, Rachel Watson is, akit az amúgy igazán tehetséges Emiliy Blunt (Sorsügynökség, A holnap határa, Sicario – A bérgyilkos) alakít néha talán túl modorosan. Ennek okát azt hiszem a rendezői utasításokban, és koncepcióban kell keresnünk, Tate Taylor végül is nem tett le még olyan egetverőt az asztalra, A James Brown sztori 2014-ből volt a legutóbbi filmje, nem is került magyar forgalmazásba. Talán miatta látjuk annyiszor részegen bóklászni, emlékezetet veszteni szegény Blunt-ot, akiről így aztán már a végén, a fináléban sem hisszük el, hogy birtokában van-e szellemi képességeinek. A férfi főszereplő, Justin Theroux (Amerika pszicho, A sötétség útja – Mulholland Drive, Miami Vice, Trópusi vihar, Vasember2) sokat foglalkoztatott színész, rendes iparos, de valahogy itt se a nőfaló macsót, se a velejéig gonoszt nem tudja hitelesen megmutatni. Mondjuk e kettőt összehozni nem is lehet annyira egyszerű, de valahogy most nem jön át a vásznon, hogy az a sokat látott sármos gonosz lenne.

lány a vonaton

Aztán több nincs is nagyon a filmben, az 1 óra 12 perces iparosmunka eleje - ahogyan állítólag a mindenféle fontos listákat sokáig vezető könyvé is - az unalomba fullad, az idősíkok zagyválásával nem egyszerű érzékelhető feszültséget teremteni. Aztán persze a végére felpörögnek az események, de szerintem akkor már késő, az unalmat és a katyvaszt nem lehet egy véres dugóhúzóval feledtetni.

Pálffy Lajos

 

• Publikálva: 2017.02.27. 14:46

Magyar játékfilmek