a rovat írásai

Proust panaszlevelet írt a hangos szex miatt

Marcel Proust francia regényíró egyik levele, amelyben a szomszédok túl hangos hancúrozására panaszkodott,  28 ezer euróért (8,8 millió forint) kelt el szerdán a Drouot árverési háznál, közölte a Drouot.

Elment a 80-as, 90-es évek kultkönyvének szerzője is

Elhunyt 88 évesen Robert M. Pirsig, A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete című filozofikus regény szerzője. Egészsége az utóbbi időben erősen hanyatlott, hétfőn halt meg South Berwick-i otthonában, közölte kiadója, a William Morrow.

A Dzsihád, avagy a Nyugat öngyilkossága a Könyvfesztiválon

Pawel Lisicki lengyel újságíró, szerkesztő szerint öngyilkosságot követ el a Nyugat, ha nem változtat az iszlámmal kapcsolatos magatartásán; a szerző erről szombaton beszélt a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, magyarul most, A Dzsihád, avagy a Nyugat öngyilkossága című megjelent kötetének bemutatóján.

Hóeke Menyhért is volt Tömörkény István

Száz éve, 1917. április 24-én hunyt el Tömörkény István író, régész, néprajzkutató. „Azzal a zavaros ténnyel kezdődik ez az egész élet, hogy még sohasem voltam abban a városban, amelyben – a keresztlevél szerint – születtem″ – írta 1913-ban kelt önéletrajzában.

150 kiállító és 500 program a könyvfesztiválon

Mintegy 150 kiállító könyvkínálata és csaknem 500 program, köztük könyvbemutatók, dedikálások, felolvasások, író-olvasó találkozók, koncertek és kiállítások várják a közönséget április 20. és 23. között a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, a Millenárison, ahol idén 28 ország képviselteti magát – mondta el Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnöke.

Tizenkét órányi vers 67 költőtől

A költészet napját 1964 óta minden évben József Attila (1905-1937) születésnapján, április 11-én ünneplik. A költő Fiumei úti sírkertben található nyughelyénél a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) szervezésében Földes László Hobo ad műsort József Attilára emlékezve. A nap másik fontos eseménye, hogy immár hetedik alkalommal rendezi meg a Versmaratont a közmédia: 67 magyar költő 12 órán át olvas fel verseiből és beszélget a művekről a Magyar Rádió régi, budapesti épületében.

Lassie hazatér vagy a tablet?

Egy régebbi korban ki ne olvasta volna gyermekfejjel Eric Knight Lassie hazatér című könyvét. Emlékszem, azidőtájt mindenki skót juhászt akart magának a faluban, mert mi a televízió helyett még inkább könyveket olvastunk. Most, hogy kedvet kapjon hozzá, felolvastam a 10 éves lányomnak néhány oldalt a Lassie-ből, és ő inkább a tabletje mellett döntött. Bevallom, így negyven év után én is lassúnak, kissé túlírtnak találtam a művet. De ez mit sem von le a 120 éve született szerző érdemeiből, akinek legalább olyan kalandos élete volt, mint az általa megálmodott skót juhászkutyának.

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Bányai Tamás

Tragikus hirtelenséggel elhunyt hétfőn Bányai Tamás író – közölte az MTI-vel írótársa, Majoros Sándor.​

Akinek az ETO minden kategóriájában van műve

Huszonöt éve, 1992. április 6-án hunyt el Isaac Asimov orosz származású amerikai író és biokémikus, a tudományos-fantasztikus és a tudományos ismeretterjesztő irodalom egyik legkiválóbb képviselője. Elképesztő méretű életművet hagyott hátra: több mint ötezer kötetet írt vagy szerkesztett, és 90 ezer levél maradt utána.

70 évvel korábban lehetett volna irodalmi Nobel-díjunk

Mindjárt az elején, a dolgok jelen állása miatt el kell mondanunk, hogy a 80 éve halott Tormay Cécile, akinek a két világháború között a magyar írótársadalomból egyedül volt esélye az irodalmi Nobel-díjra, antiszemita volt és a saját neme iránt érzett vonzalmat. Ez a két dolog pedig így együtt nehezen egyeztethető össze a mai ember szemében. De talán nem is ezzel kellene foglalkoznunk, hanem az írásaival.

Író, aki elment Napóleonnal Moszkváig

Százhetvenöt éve, 1842. március 23-án hunyt el Párizsban Stendhal, a 19. század első felének egyik legeredetibb és legkiválóbb francia írója, az irodalmi realizmus egyik első mestere.

Irodalom összes cikke »

A költő, aki hatvanezer magyar kifejezést írt bele műveibe

arany_lead

Kétszáz éve született Arany János, legnagyobb költőink egyike. A mai magyar számára szinte hihetetlen, hogy hatvanezer szót írt bele műveibe, míg manapság ennek töredéke, alig egy-két ezer kifejezés, amit használ az utca embere. És hihetetlen az is, hogy nyelvkönyvek és tanárok nélkül sajátította el a német mellett az angol és a francia nyelveket is. Shakespeare-fordításai mindmáig érvényesek még akkor is, ha beszélni egyáltalán nem tudott angolul. Közben volt idő, hogy marhaleveleket körmölt napi tíz órában Szalontán, és ha ideje adódott, hát verseket írt.

Elszegényedett református kisnemesi, pontosabban hajdú családba született bele 200 éve, szülei egyszerű földművesek voltak. Nyolc testvére halt meg még gyermekként tüdőbajban, és az ő egészsége sem volt rendben, ezért is fordítottak nagy gondot a szülők iskoláztatására. Írni még 4-5 évesen tanult meg, és már 14 évesen segédtanítóskodott, hogy csökkentse szülei anyagi terheit. Az is igaz, hogy később a debreceni tanulmányok nem nagyon érdekelték, festő, majd Ferenczy István hatására szobrász szeretett volna lenni. Aztán 1936-ban színésznek állt, de a világot jelentő deszkákon sok babér nem termett a számára. Megálmodván anyja halálát, hazatért Szalontára, ahol rövidesen megkapta az aljegyzőséget. Kivételes szorgalommal látta el a rosszul fizető hivatalt, pedig nem lehetett valami érdekfeszítő a falusiak aprócseprő ügyeivel foglalkozni. 1840-ben megnősül, de ezzel sem jut előbbre, egy vagyontalan lánnyal, Ercsey Juliannával köti össze az életét, aki két gyermeket szül neki.

arany
A nagykőrösi lakóház (forrás: sulinet.hu)

A szürke és dolgos hétköznapokba az első változást a Kisfaludy Társaság 25 aranyas pályázata jelenti, amit 1846-ban meg is nyer az Elveszett alkotmány című szatirikus eposzával a gyermekkora óta verselgető Arany. Aki ekkor már a helyi református gimnázium rektora, és a sikeren felbuzdulva egy év múlva a Toldival pályáz és nyer. A máig a legfontosabb művének tartott elbeszélő költemény meghozza számára az országos ismertséget, és Petőfi Sándor barátságát is, aki le is utazik hozzá egy tíz napos nyaralásra Szalontára. Ettől kezdve leveleznek egymással, sőt, 1849-ben Szalontán bújtatják a forradalmár költő családját is. A forradalom és szabadságharc alatt az aradi vár ostrománál nemzetőrösködik, majd a Belügyminisztériumban lesz fogalmazó. 1849 őszén az erdőkben bujkál, ott is alszik, de nem keresik. Az önkényuralom idején hallgat, majd a nemzeti remények újjáéledésével párhuzamosan új alkotói korszaka kezdődik. 1851-től 1860-ig tanár a nagykőrösi gimnáziumban, és megírja az első nagy balladáit, a Zách Klárát, A Szondi két apródját és A walesi bárdokat. 1860-ban a Kisfaludy Társaság igazgatójaként már Pesten él, szerkeszti a Szépirodalmi Figyelőt, és persze Shakespeare-t fordít, majd 1862-63-ban megírja a Buda halálát is.  1865-ben a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára lesz, így írni végképp nem marad ideje. Később csak harmadszorra sikerül lemondania erről az állásról, végül már egészsége is megrendül. Nagyon megviseli lányának, Juliskának a korai halála, gyomorpanaszokkal látogatja a kor divatos fürdőit. De már a Kiegyezéssel sincs megelégedve, a Ferenc József által neki adott kitüntetéseket pedig kibontatlanul a fiókba teszi.

arany
Barabás Miklós festménye (forrás: Wikipédia)

Utolsó nagy korszaka a Margitszigethez kötődik, itt írja meg az Őszikék ciklust, és a nagy lelkiismereti balladákat, a Vörös Rébéket és a Tetemre hívást is. 1882. októberében egy Petőfi-szobor avatásán megfázik, és a tüdőgyulladás ellen nem tud védekezni gyenge szervezete.

Pálffy Lajos   

• Publikálva: 2017.03.02. 09:07

Digitális Irodalmi Akadémia