a rovat írásai

Író, aki elment Napóleonnal Moszkváig

Százhetvenöt éve, 1842. március 23-án hunyt el Párizsban Stendhal, a 19. század első felének egyik legeredetibb és legkiválóbb francia írója, az irodalmi realizmus egyik első mestere.

Olvassunk ismét Hamvast!

A 120 éve született Hamvas Béláról három-, négyezer leütésben megírni az igazságot képtelenség. Mégsem térhetünk el a megszokott terjedelemtől, ezért mindjárt jó az elején le kell szögeznem, hogy bizonyos életrajzi adatok és művek nem fognak szerepelni az alább következő szövegben. Viszont bátran ajánlhatom a Wikipédia Hamvasról szóló szócikkét, ami majdhogynem kimerítő, legalább is az adataiban.

Áfra János képviselt bennünket Rómában

Áfra János költő képviselte Magyarországot a költészet világnapja (Giornata mondiale della poesia) című rendezvénysorozaton, amelyet az európai uniós országok kulturális intézeteit magába tömörítő szervezet, az EUNIC rendez Rómában.

Arzén volt az írónő gyógyszerében?

Szakértők szerint valószínűleg arzénmérgezés okozta Jane Austen (1775-1817) látásának súlyos romlását, a brit írónő élete végén már szinte teljesen megvakult.

Nagydíj Az isteni színjáték fordítójának

Az Isteni színjáték fordításáért Nádasdy Ádám veheti át az Artisjus Irodalmi Nagydíjat 2017-ben. A Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület irodalmi díjazottjai között van Ladik Katalin, Ménes Attila, Dérczy Péter és György Péter is – közölte a szervezet.

Regény 300 ezer kínai lemészárlásáról

Murakami Haruki japán író új regénye, a Kisidancso Gorosi (angolul Killing Commendatore) a japán megszállók által 1937-ben elkövetett nankingi mészárlás témájával foglalkozik.

Hogyan került az elázott szárnyú angyal a tyúkólba?

Reggel 9-kor látott neki az írásnak, és délután háromig művelte, miközben negyven erős cigarettát is elszívott. Overallban írt, zavarták volna nagyon a zajok és a hideg, a Száz év magányon pontosan 18 hónapig dolgozott, miközben igazából filmet szeretett volna forgatni Mexikóban. 90 éves lenne Gabriel García Márquez, talán meg is éri, ha nincs az a napi negyven cigaretta.

A költő, aki hatvanezer magyar kifejezést írt bele műveibe

Kétszáz éve született Arany János, legnagyobb költőink egyike. A mai magyar számára szinte hihetetlen, hogy hatvanezer szót írt bele műveibe, míg manapság ennek töredéke, alig egy-két ezer kifejezés, amit használ az utca embere. És hihetetlen az is, hogy nyelvkönyvek és tanárok nélkül sajátította el a német mellett az angol és a francia nyelveket is. Shakespeare-fordításai mindmáig érvényesek még akkor is, ha beszélni egyáltalán nem tudott angolul. Közben volt idő, hogy marhaleveleket körmölt napi tíz órában Szalontán, és ha ideje adódott, hát verseket írt.

A PIM-bem kezdetét vette az Arany-emlékév

Összművészeti előadással, versekkel, zenével, tánccal és irodalomtörténeti megemlékezéssel vette kezdetét a költő születésnapjának előestéjén a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékévhez kapcsolódó programjai.

Ki emlékszik még itt Devecseri Gáborra?

Hát igen, a felejtés rettenetes dolog. Ha a 100 éve született Devecseri Gábor most visszatérhetne néhány órára, biztosan szomorú lenne azt látván, hogy milyen kevesen emlékeznek rá, tudnak róla egyáltalán. Pedig nagyon jó költő volt, és talán még jobb műfordító. Az ő magyarításában olvashatjuk az Iliász és az Odüsszeia szép hexametereit. De R. L. Stevenson Kincses szigetét is. Ugyanakkor tipikus példája volt annak, hogyan lesz a nagypolgári családban felcseperedő tehetséges ifjúból néhány évre hithű kommunista.

Arany-balladák másképp

Arany János születésének 200. évfordulóján és az Arany János-emlékév nyitónapján a Zichy Szín-Műhely különleges emlékműsorral, rendhagyó irodalomórával tiszteleg a költő előtt március 2-án a Stefánia Palota színháztermében.

Irodalom összes cikke »

A költő, aki hatvanezer magyar kifejezést írt bele műveibe

arany_lead

Kétszáz éve született Arany János, legnagyobb költőink egyike. A mai magyar számára szinte hihetetlen, hogy hatvanezer szót írt bele műveibe, míg manapság ennek töredéke, alig egy-két ezer kifejezés, amit használ az utca embere. És hihetetlen az is, hogy nyelvkönyvek és tanárok nélkül sajátította el a német mellett az angol és a francia nyelveket is. Shakespeare-fordításai mindmáig érvényesek még akkor is, ha beszélni egyáltalán nem tudott angolul. Közben volt idő, hogy marhaleveleket körmölt napi tíz órában Szalontán, és ha ideje adódott, hát verseket írt.

Elszegényedett református kisnemesi, pontosabban hajdú családba született bele 200 éve, szülei egyszerű földművesek voltak. Nyolc testvére halt meg még gyermekként tüdőbajban, és az ő egészsége sem volt rendben, ezért is fordítottak nagy gondot a szülők iskoláztatására. Írni még 4-5 évesen tanult meg, és már 14 évesen segédtanítóskodott, hogy csökkentse szülei anyagi terheit. Az is igaz, hogy később a debreceni tanulmányok nem nagyon érdekelték, festő, majd Ferenczy István hatására szobrász szeretett volna lenni. Aztán 1936-ban színésznek állt, de a világot jelentő deszkákon sok babér nem termett a számára. Megálmodván anyja halálát, hazatért Szalontára, ahol rövidesen megkapta az aljegyzőséget. Kivételes szorgalommal látta el a rosszul fizető hivatalt, pedig nem lehetett valami érdekfeszítő a falusiak aprócseprő ügyeivel foglalkozni. 1840-ben megnősül, de ezzel sem jut előbbre, egy vagyontalan lánnyal, Ercsey Juliannával köti össze az életét, aki két gyermeket szül neki.

arany
A nagykőrösi lakóház (forrás: sulinet.hu)

A szürke és dolgos hétköznapokba az első változást a Kisfaludy Társaság 25 aranyas pályázata jelenti, amit 1846-ban meg is nyer az Elveszett alkotmány című szatirikus eposzával a gyermekkora óta verselgető Arany. Aki ekkor már a helyi református gimnázium rektora, és a sikeren felbuzdulva egy év múlva a Toldival pályáz és nyer. A máig a legfontosabb művének tartott elbeszélő költemény meghozza számára az országos ismertséget, és Petőfi Sándor barátságát is, aki le is utazik hozzá egy tíz napos nyaralásra Szalontára. Ettől kezdve leveleznek egymással, sőt, 1849-ben Szalontán bújtatják a forradalmár költő családját is. A forradalom és szabadságharc alatt az aradi vár ostrománál nemzetőrösködik, majd a Belügyminisztériumban lesz fogalmazó. 1849 őszén az erdőkben bujkál, ott is alszik, de nem keresik. Az önkényuralom idején hallgat, majd a nemzeti remények újjáéledésével párhuzamosan új alkotói korszaka kezdődik. 1851-től 1860-ig tanár a nagykőrösi gimnáziumban, és megírja az első nagy balladáit, a Zách Klárát, A Szondi két apródját és A walesi bárdokat. 1860-ban a Kisfaludy Társaság igazgatójaként már Pesten él, szerkeszti a Szépirodalmi Figyelőt, és persze Shakespeare-t fordít, majd 1862-63-ban megírja a Buda halálát is.  1865-ben a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára lesz, így írni végképp nem marad ideje. Később csak harmadszorra sikerül lemondania erről az állásról, végül már egészsége is megrendül. Nagyon megviseli lányának, Juliskának a korai halála, gyomorpanaszokkal látogatja a kor divatos fürdőit. De már a Kiegyezéssel sincs megelégedve, a Ferenc József által neki adott kitüntetéseket pedig kibontatlanul a fiókba teszi.

arany
Barabás Miklós festménye (forrás: Wikipédia)

Utolsó nagy korszaka a Margitszigethez kötődik, itt írja meg az Őszikék ciklust, és a nagy lelkiismereti balladákat, a Vörös Rébéket és a Tetemre hívást is. 1882. októberében egy Petőfi-szobor avatásán megfázik, és a tüdőgyulladás ellen nem tud védekezni gyenge szervezete.

Pálffy Lajos   

• Publikálva: 2017.03.02. 09:07

Digitális Irodalmi Akadémia