a rovat írásai

Ishiguróé a Nobel

Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.

Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott

Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.

100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben

Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.

Csesztve és Sztregova, Arany és Madách

Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.

Költő elvont gondolatisággal

Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.

Tompa a búslelkű verselő lelkész

Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.

Ma van a magyar dráma napja

A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.

King a rémkirály

Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.

Arany János a fasori kerítésen

Arany János üzenetei címmel a magyar irodalom egyik legnagyobb alakját kívánja megidézni születésének 200. évfordulója alkalmából a Magyar Írószövetség rendhagyó emlékkiállítása.

Regény született abból a torockói útból

Jókai Mór 140 éve megjelent Egy az Isten című regényének eredeti kéziratát is bemutatja a Petőfi Irodalmi Múzeum az unitárius egyház és az irodalom kapcsolatáról szóló kamarakiállításon, mondta a múzeum gyűjteményi igazgatója az M1 aktuális csatornán vasárnap.

Jókai Anna utolsó nagy ajándéka

Jókai Anna egyszerre volt a magyarok közösségének szószólója és élő lelkiismerete, mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön a Pesti Vigadóban, ahol bemutatták a júniusban elhunyt írónő utolsó könyvét, az Átvilágítás című önéletírást.

Irodalom összes cikke »

A költő, aki hatvanezer magyar kifejezést írt bele műveibe

arany_lead

Kétszáz éve született Arany János, legnagyobb költőink egyike. A mai magyar számára szinte hihetetlen, hogy hatvanezer szót írt bele műveibe, míg manapság ennek töredéke, alig egy-két ezer kifejezés, amit használ az utca embere. És hihetetlen az is, hogy nyelvkönyvek és tanárok nélkül sajátította el a német mellett az angol és a francia nyelveket is. Shakespeare-fordításai mindmáig érvényesek még akkor is, ha beszélni egyáltalán nem tudott angolul. Közben volt idő, hogy marhaleveleket körmölt napi tíz órában Szalontán, és ha ideje adódott, hát verseket írt.

Elszegényedett református kisnemesi, pontosabban hajdú családba született bele 200 éve, szülei egyszerű földművesek voltak. Nyolc testvére halt meg még gyermekként tüdőbajban, és az ő egészsége sem volt rendben, ezért is fordítottak nagy gondot a szülők iskoláztatására. Írni még 4-5 évesen tanult meg, és már 14 évesen segédtanítóskodott, hogy csökkentse szülei anyagi terheit. Az is igaz, hogy később a debreceni tanulmányok nem nagyon érdekelték, festő, majd Ferenczy István hatására szobrász szeretett volna lenni. Aztán 1936-ban színésznek állt, de a világot jelentő deszkákon sok babér nem termett a számára. Megálmodván anyja halálát, hazatért Szalontára, ahol rövidesen megkapta az aljegyzőséget. Kivételes szorgalommal látta el a rosszul fizető hivatalt, pedig nem lehetett valami érdekfeszítő a falusiak aprócseprő ügyeivel foglalkozni. 1840-ben megnősül, de ezzel sem jut előbbre, egy vagyontalan lánnyal, Ercsey Juliannával köti össze az életét, aki két gyermeket szül neki.

arany
A nagykőrösi lakóház (forrás: sulinet.hu)

A szürke és dolgos hétköznapokba az első változást a Kisfaludy Társaság 25 aranyas pályázata jelenti, amit 1846-ban meg is nyer az Elveszett alkotmány című szatirikus eposzával a gyermekkora óta verselgető Arany. Aki ekkor már a helyi református gimnázium rektora, és a sikeren felbuzdulva egy év múlva a Toldival pályáz és nyer. A máig a legfontosabb művének tartott elbeszélő költemény meghozza számára az országos ismertséget, és Petőfi Sándor barátságát is, aki le is utazik hozzá egy tíz napos nyaralásra Szalontára. Ettől kezdve leveleznek egymással, sőt, 1849-ben Szalontán bújtatják a forradalmár költő családját is. A forradalom és szabadságharc alatt az aradi vár ostrománál nemzetőrösködik, majd a Belügyminisztériumban lesz fogalmazó. 1849 őszén az erdőkben bujkál, ott is alszik, de nem keresik. Az önkényuralom idején hallgat, majd a nemzeti remények újjáéledésével párhuzamosan új alkotói korszaka kezdődik. 1851-től 1860-ig tanár a nagykőrösi gimnáziumban, és megírja az első nagy balladáit, a Zách Klárát, A Szondi két apródját és A walesi bárdokat. 1860-ban a Kisfaludy Társaság igazgatójaként már Pesten él, szerkeszti a Szépirodalmi Figyelőt, és persze Shakespeare-t fordít, majd 1862-63-ban megírja a Buda halálát is.  1865-ben a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára lesz, így írni végképp nem marad ideje. Később csak harmadszorra sikerül lemondania erről az állásról, végül már egészsége is megrendül. Nagyon megviseli lányának, Juliskának a korai halála, gyomorpanaszokkal látogatja a kor divatos fürdőit. De már a Kiegyezéssel sincs megelégedve, a Ferenc József által neki adott kitüntetéseket pedig kibontatlanul a fiókba teszi.

arany
Barabás Miklós festménye (forrás: Wikipédia)

Utolsó nagy korszaka a Margitszigethez kötődik, itt írja meg az Őszikék ciklust, és a nagy lelkiismereti balladákat, a Vörös Rébéket és a Tetemre hívást is. 1882. októberében egy Petőfi-szobor avatásán megfázik, és a tüdőgyulladás ellen nem tud védekezni gyenge szervezete.

Pálffy Lajos   

• Publikálva: 2017.03.02. 09:07

Digitális Irodalmi Akadémia