a rovat írásai

Nobel-díjas író, aki már 28 éve halálra van ítélve

Június 19-én hetvenéves Sir Salman Rushdie indiai születésű brit író, akire a Sátáni versek című regényéért 1989-ben Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője fatvát, halálos kiközösítő ítéletet hirdetett.

Elkeltek Saint-Exupery vízfestményei

Félmillió euróért (több mint 150 millió forintért) kelt el szerdán egy párizsi árverésen Antoine de Saint-Exupery két vízfestménye, amelyeket A kis herceg című regényéhez készített.

A háborútól iszonyodó örök szerelmes

Száz éve halt meg az orosz hadifogságban Gyóni Géza, aki először írta meg versben a modern háború iszonyatát. Az 1914 novemberében született Csak egy éjszakára című költeményben ott sűrűsödik mindaz, amit egy vas és vérzivatarba vetett gondolkodó ember érezhetett. Márpedig Gyóni Géza mindig gondolkodó, érző, szerető ember volt, ezért is fordult már kamasz korában a költészet felé. Akár egy lovagkori dalnokhoz is hasonlíthatnám, aki szép verseket írt szíve hölgyéhez, miközben választottja már máshoz tartozott.

Mond igazat, kiverik a szemed

Jaj, hát 90 éves lenne, lehetne Sütő András is! Lehetne, mert a mezőségi emberek sokáig élnek, csak hát őt aztán meggyötörte rendesen a nagybetűs élet, még a bal szeme világa is ráment, emlékezhetünk véres, bepólyált fejére. Pedig csak íróember volt, igaz, minden munkájában, életének minden percében kiállt a magyarságért.

Meghalt Jókai Anna

Életének 85. évében elhunyt Jókai Anna Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas író, a nemzet művésze, tette közzé honlapján a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), amelynek az alkotó rendes tagja volt.

Hát Dékány Andrásra emlékszik még valaki?

Most, hogy a Guttenberg-galaxis szép lassan eltűnik az internet fekete lyukában felteszem a kérdést: ki emlékszik itt Dékány Andrásra? Jórészt negyvenen, ötvenen felüli kezeket várhatunk a magasba emelkedni erre a kérdésre, pedig az ötven éve halott író és utazó jobb sorsra érdemes, mint a feledés, amire ítéltetett.

Mind a 27 regénye ott volt a beststeller-listán

Kilencven éve, 1927. május 25-én született Robert Ludlum amerikai író, aki 27 regényt írt, és mindegyik felkerült a New York Times bestseller-listájára, az ő művei alapján készültek a Jason Bourne-filmek.

Önarckép álarcokban: A PIM Arany-kiállítása

Nem csupán egy generációt és nem is csak egy szűk értelmiségi réteget igyekszik megszólítani a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) hétfőn nyíló Önarckép álarcokban című Arany János kiállítása, mondta el a múzeum főigazgatója az eredeti kéziratok és személyes tárgyak mellett három dimenziós vetítést, zeneboxot és interaktív számítógépes pontokat is felvonultató tárlat sajtóbemutatóján.

Szabóinas, vándorszínész, szerzetes, vasutas és Nobel-díjas

Százötven éve, 1867. május 7-én született Wladyslaw Stanislaw Reymont Nobel-díjas lengyel író, a Parasztok című regény szerzője.

Proust panaszlevelet írt a hangos szex miatt

Marcel Proust francia regényíró egyik levele, amelyben a szomszédok túl hangos hancúrozására panaszkodott,  28 ezer euróért (8,8 millió forint) kelt el szerdán a Drouot árverési háznál, közölte a Drouot.

Elment a 80-as, 90-es évek kultkönyvének szerzője is

Elhunyt 88 évesen Robert M. Pirsig, A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete című filozofikus regény szerzője. Egészsége az utóbbi időben erősen hanyatlott, hétfőn halt meg South Berwick-i otthonában, közölte kiadója, a William Morrow.

Irodalom összes cikke »

A költő, aki hatvanezer magyar kifejezést írt bele műveibe

arany_lead

Kétszáz éve született Arany János, legnagyobb költőink egyike. A mai magyar számára szinte hihetetlen, hogy hatvanezer szót írt bele műveibe, míg manapság ennek töredéke, alig egy-két ezer kifejezés, amit használ az utca embere. És hihetetlen az is, hogy nyelvkönyvek és tanárok nélkül sajátította el a német mellett az angol és a francia nyelveket is. Shakespeare-fordításai mindmáig érvényesek még akkor is, ha beszélni egyáltalán nem tudott angolul. Közben volt idő, hogy marhaleveleket körmölt napi tíz órában Szalontán, és ha ideje adódott, hát verseket írt.

Elszegényedett református kisnemesi, pontosabban hajdú családba született bele 200 éve, szülei egyszerű földművesek voltak. Nyolc testvére halt meg még gyermekként tüdőbajban, és az ő egészsége sem volt rendben, ezért is fordítottak nagy gondot a szülők iskoláztatására. Írni még 4-5 évesen tanult meg, és már 14 évesen segédtanítóskodott, hogy csökkentse szülei anyagi terheit. Az is igaz, hogy később a debreceni tanulmányok nem nagyon érdekelték, festő, majd Ferenczy István hatására szobrász szeretett volna lenni. Aztán 1936-ban színésznek állt, de a világot jelentő deszkákon sok babér nem termett a számára. Megálmodván anyja halálát, hazatért Szalontára, ahol rövidesen megkapta az aljegyzőséget. Kivételes szorgalommal látta el a rosszul fizető hivatalt, pedig nem lehetett valami érdekfeszítő a falusiak aprócseprő ügyeivel foglalkozni. 1840-ben megnősül, de ezzel sem jut előbbre, egy vagyontalan lánnyal, Ercsey Juliannával köti össze az életét, aki két gyermeket szül neki.

arany
A nagykőrösi lakóház (forrás: sulinet.hu)

A szürke és dolgos hétköznapokba az első változást a Kisfaludy Társaság 25 aranyas pályázata jelenti, amit 1846-ban meg is nyer az Elveszett alkotmány című szatirikus eposzával a gyermekkora óta verselgető Arany. Aki ekkor már a helyi református gimnázium rektora, és a sikeren felbuzdulva egy év múlva a Toldival pályáz és nyer. A máig a legfontosabb művének tartott elbeszélő költemény meghozza számára az országos ismertséget, és Petőfi Sándor barátságát is, aki le is utazik hozzá egy tíz napos nyaralásra Szalontára. Ettől kezdve leveleznek egymással, sőt, 1849-ben Szalontán bújtatják a forradalmár költő családját is. A forradalom és szabadságharc alatt az aradi vár ostrománál nemzetőrösködik, majd a Belügyminisztériumban lesz fogalmazó. 1849 őszén az erdőkben bujkál, ott is alszik, de nem keresik. Az önkényuralom idején hallgat, majd a nemzeti remények újjáéledésével párhuzamosan új alkotói korszaka kezdődik. 1851-től 1860-ig tanár a nagykőrösi gimnáziumban, és megírja az első nagy balladáit, a Zách Klárát, A Szondi két apródját és A walesi bárdokat. 1860-ban a Kisfaludy Társaság igazgatójaként már Pesten él, szerkeszti a Szépirodalmi Figyelőt, és persze Shakespeare-t fordít, majd 1862-63-ban megírja a Buda halálát is.  1865-ben a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára lesz, így írni végképp nem marad ideje. Később csak harmadszorra sikerül lemondania erről az állásról, végül már egészsége is megrendül. Nagyon megviseli lányának, Juliskának a korai halála, gyomorpanaszokkal látogatja a kor divatos fürdőit. De már a Kiegyezéssel sincs megelégedve, a Ferenc József által neki adott kitüntetéseket pedig kibontatlanul a fiókba teszi.

arany
Barabás Miklós festménye (forrás: Wikipédia)

Utolsó nagy korszaka a Margitszigethez kötődik, itt írja meg az Őszikék ciklust, és a nagy lelkiismereti balladákat, a Vörös Rébéket és a Tetemre hívást is. 1882. októberében egy Petőfi-szobor avatásán megfázik, és a tüdőgyulladás ellen nem tud védekezni gyenge szervezete.

Pálffy Lajos   

• Publikálva: 2017.03.02. 09:07

Digitális Irodalmi Akadémia