a rovat írásai

Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?

Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Tízezerszeres áron ment el a váza

A becsült ár tízezerszereséért és ezzel rekordáron, ötmillió svájci frankért (1,3 milliárd forint) kelt el egy bizonytalan korú kínai váza egy genfi aukción.

Művelődés összes cikke »

Bocskor, csizma, paduka a Néprajzi új kiállításán

néprajzi leadA lábbelik kulturális sokszínűségét tekinti át hat kontinens és több mint ezer év cipőin, szandáljain, saruin, getáin és mokaszinjain át a Néprajzi Múzeum vasárnap nyíló, Bocskor, csizma, paduka című kiállítása.

A múzeum rendkívül gazdag gyűjteményéből összeállított tárlat lesz az intézmény utolsó kiállítása a Kossuth téri épületben, amelyből rövidesen kiköltöznek – mondta el a csütörtöki sajtóvezetésen Kemecsi Lajos főigazgató. Mint hozzátette, Fülöp Hajnalka, Katona Edit, Kerezsi Ágnes és Sedlmayr Krisztina kurátorok nem iparművészeti kiállítást állítottak össze: a tárlat a mezítlábasságtól a szimbólumokon keresztül a viselettörténetig vizsgálja a lábbelik kultúrtörténetét, háromszáz darabon keresztül mutatva be a lábbelik formai és funkcionális sokszínűséget.

néprajzi

A belépőket a tárlat három névadó darabja: egy indiai ujjgombos paduka (fából készült szandál), egy montenegrói szőrös talpú bocskor és egy erdélyi magyar hímzett csizma fogadja. Kemecsi Lajos hangsúlyozta: a kiállítási anyag összeállítása már tükrözi a múzeum új épületében is követni kívánt rendezési elvet, amely szerint a magyar és a nemzetközi anyagot együtt, tematikus bontásban mutatják majd be. Az első terem a kurátorok elmondása szerint a mezítlábasság kultúrtörténetét vizsgálja, hiszen a kontinentális és melegebb éghajlatokon a lábbelinélküliség még a 20. században is mindennapos volt. Gazdag anyag tekinti át a hétköznapokon hordott lábbeliket, amelyek időben és térben közös vonása, hogy a díszítés helyett a funkcionalitás szempontjai domináltak, így a vagyoni különbségek ezeken kevésbé mutatkoztak meg, mint az ünnepi lábbeliken. Az északi példányok alapanyaga mindenhol a bőr és a prém, míg délen változatosabb anyagokat: kérget, fát, bőrt, szalmát, de újabban akár autógumit használnak.

néprajzi

Az ünnepi lábbeli ellenben a reprezentáció fontos eszköze, gazdag szimbólumrendszerrel és rendkívül nagy lokális sokszínűséggel. A tunéziai berbereknél például a menyasszony a vőlegénytől ajándékba kapott fél pár cipő felpróbálásával fogadja el a házassági ajánlatot, a szibériai nők a „tisztátalanság″ időszakaiban nem hordhattak gyöngyös lábbelit, az apró kínai lótuszcipők pedig a lábnyomorítás egykori szomorú hagyományáról tanúskodnak. A lábbeli a nemzeti identitás fontos eleme is lehet – mint ezt jól mutatja többek között a holland fapapucs vagy a bojtos orrú görög bocskor –, de rituális szerepet is betölthet. Az egyébként mezítláb járó ausztrál bennszülöttek például a vérbosszúkhoz készítettek tollból, hajból és vérből különleges cipőt. A kiállítás foglalkoztatójában számos lábbeli másolata is felpróbálható.

néprajzi

Kemecsi Lajos elmondta: tárlatuk vasárnap, a Néprajzi Múzeum Napján nyílik meg, ekkor számos programmal, többek között épületsétákkal, tárlatvezetésekkel, a lábbelikhez kapcsolódó workshoppal, könyvbemutatókkal várják a közönséget. A programsort este Ferenczi György és a Rackajam koncertje zárja. A kiállítás november 30-i zárása a közönség számára a búcsút is jelenti majd a Néprajzi Múzeum Kossuth téri épületétől – emlékeztetett a főigazgató, hozzátéve: ekkortól a hatalmas gyűjtemény átköltöztetésének előkészítéséhez kellenek a kiállítóterek, hogy 2018-ban elkezdhessék átszállítani a műtárgyakat a Szabolcs utcai Országos Múzeumi Restaurációs és Raktárközpontba, majd kisebb részben az Ötvenhatosok terén világszínvonalon felépülő, új Néprajzi Múzeumba. A zárva tartás idejére a múzeum tizenegy, külföldi és magyarországi külső helyszíneken bemutatható kiállítással készül.

(mti)

• Publikálva: 2017.03.02. 14:10