a rovat írásai

Sok pénzt adtak Einstein leveleiért

190 ezer euróért (58,7 millió forintért) keltek el egy jeruzsálemi árverésen Albert Einstein levelei, melyekben a fizikáról, Istenről és Izrael államról is írt.

Főbejárata az athéni Erekhteion mintáját követi

Száznyolcvan éve, 1837. június 22-én helyezték el Pesten a Magyar Nemzeti Múzeum épületének alapkövét.

A fejedelmi aranykortól a kisemmizésig

Tiltott kastélyok – Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében címmel nyílt nemzetközi vándorkiállítás a Pesti Vigadóban.

Kalapács alatt David Rockefeller gyűjteménye

A márciusban elhunyt David Rockefeller mesés műkincsgyűjteményéből, bútoraiból és egyéb berendezési tárgyaiból rendeznek árverést jövő tavasszal, jelentette be a Christie's árverési ház.

Az első versenyt természetesen a gróf lovai nyerték meg

Hogy 190 évvel ezelőtt is ekkora lett volna a meleg, az nem nagyon hiszem. Először is akkoriban még nem is álmodtak az üvegházhatásról, aztán meg éppen ezen a napon rendezték meg az első hazai lóversenyt az Üllői és a Soroksári utak között, a Széchenyi István gróf által kijelölt pályán.

Az angol királyfi és a szász erődtemplomok

Az erdélyi szász erődtemplomok restaurálását, környezetük felélesztését, turisztikai és gazdasági hálózatokba való bevonását tűzi ki célul Károly herceg Romániában bejegyzett civil szervezete, a Walesi Herceg Románia Alapítvány – közölte a Mediafax hírügynökség.

Robotok, mesterséges intelligenciák és mellékhatásaik

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) aktívan dolgozik azért, hogy a robotika fejlődésének minél több haszonélvezője legyen, de a „kockázatokra és mellékhatásokra” is felhívjuk a figyelmet. Az NJSZT ennek szellemében most robotika kiállítást rendez a Társaság Informatika Történeti Kiállításában.

Előkerült az elveszettnek hitt fontos oklevél

Előkerült Szombathely 1607-es kiváltságlevele, amelyet évszázadok óta elveszettnek hittek. A dokumentumot hétfőn mutatták be Szombathelyen, a Vas Megyei Levéltárban, és egy hétig a nagyközönség is megtekintheti az épület földszintjén nyílt kiállításon.

Tudós hegymászó és a Vatikán első uralkodója

Százhatvan éve, 1857. május 31-én született XI. Piusz pápa, a független Vatikánvárosi Állam első uralkodója.

JFK 100

Vannak érdekes dolgok, ilyen például a 100 éve született John Fitzgerald Kennedy népszerűségének folyamatos növekedése. Másokat inkább el szoktak idővel felejteni az emberek, míg ő jó húsz évvel ezelőtt nem tartozott az Államok tíz legismertebb, legnagyobbra értékelt elnökei közé, most stabilan a negyedik helyet foglalja el a listán, ha időközben nem lett már bronzérmes.

Az idő és Rust repülése

Az idő repül, már harminc éve annak is, hogy Matthias Rust leszállt Cessnájával a Vörös Téren, hogy Gorbacsovval beszélgethessen a világbékéről. A szovjet pártfőtitkárral végül később sem sikerült találkoznia (Gorbi valamiért sosem volt kíváncsi rá), de tettével tovább repesztette a diktatúra ledönthetetlennek tartott falát.

Művelődés összes cikke »

Bocskor, csizma, paduka a Néprajzi új kiállításán

néprajzi leadA lábbelik kulturális sokszínűségét tekinti át hat kontinens és több mint ezer év cipőin, szandáljain, saruin, getáin és mokaszinjain át a Néprajzi Múzeum vasárnap nyíló, Bocskor, csizma, paduka című kiállítása.

A múzeum rendkívül gazdag gyűjteményéből összeállított tárlat lesz az intézmény utolsó kiállítása a Kossuth téri épületben, amelyből rövidesen kiköltöznek – mondta el a csütörtöki sajtóvezetésen Kemecsi Lajos főigazgató. Mint hozzátette, Fülöp Hajnalka, Katona Edit, Kerezsi Ágnes és Sedlmayr Krisztina kurátorok nem iparművészeti kiállítást állítottak össze: a tárlat a mezítlábasságtól a szimbólumokon keresztül a viselettörténetig vizsgálja a lábbelik kultúrtörténetét, háromszáz darabon keresztül mutatva be a lábbelik formai és funkcionális sokszínűséget.

néprajzi

A belépőket a tárlat három névadó darabja: egy indiai ujjgombos paduka (fából készült szandál), egy montenegrói szőrös talpú bocskor és egy erdélyi magyar hímzett csizma fogadja. Kemecsi Lajos hangsúlyozta: a kiállítási anyag összeállítása már tükrözi a múzeum új épületében is követni kívánt rendezési elvet, amely szerint a magyar és a nemzetközi anyagot együtt, tematikus bontásban mutatják majd be. Az első terem a kurátorok elmondása szerint a mezítlábasság kultúrtörténetét vizsgálja, hiszen a kontinentális és melegebb éghajlatokon a lábbelinélküliség még a 20. században is mindennapos volt. Gazdag anyag tekinti át a hétköznapokon hordott lábbeliket, amelyek időben és térben közös vonása, hogy a díszítés helyett a funkcionalitás szempontjai domináltak, így a vagyoni különbségek ezeken kevésbé mutatkoztak meg, mint az ünnepi lábbeliken. Az északi példányok alapanyaga mindenhol a bőr és a prém, míg délen változatosabb anyagokat: kérget, fát, bőrt, szalmát, de újabban akár autógumit használnak.

néprajzi

Az ünnepi lábbeli ellenben a reprezentáció fontos eszköze, gazdag szimbólumrendszerrel és rendkívül nagy lokális sokszínűséggel. A tunéziai berbereknél például a menyasszony a vőlegénytől ajándékba kapott fél pár cipő felpróbálásával fogadja el a házassági ajánlatot, a szibériai nők a „tisztátalanság″ időszakaiban nem hordhattak gyöngyös lábbelit, az apró kínai lótuszcipők pedig a lábnyomorítás egykori szomorú hagyományáról tanúskodnak. A lábbeli a nemzeti identitás fontos eleme is lehet – mint ezt jól mutatja többek között a holland fapapucs vagy a bojtos orrú görög bocskor –, de rituális szerepet is betölthet. Az egyébként mezítláb járó ausztrál bennszülöttek például a vérbosszúkhoz készítettek tollból, hajból és vérből különleges cipőt. A kiállítás foglalkoztatójában számos lábbeli másolata is felpróbálható.

néprajzi

Kemecsi Lajos elmondta: tárlatuk vasárnap, a Néprajzi Múzeum Napján nyílik meg, ekkor számos programmal, többek között épületsétákkal, tárlatvezetésekkel, a lábbelikhez kapcsolódó workshoppal, könyvbemutatókkal várják a közönséget. A programsort este Ferenczi György és a Rackajam koncertje zárja. A kiállítás november 30-i zárása a közönség számára a búcsút is jelenti majd a Néprajzi Múzeum Kossuth téri épületétől – emlékeztetett a főigazgató, hozzátéve: ekkortól a hatalmas gyűjtemény átköltöztetésének előkészítéséhez kellenek a kiállítóterek, hogy 2018-ban elkezdhessék átszállítani a műtárgyakat a Szabolcs utcai Országos Múzeumi Restaurációs és Raktárközpontba, majd kisebb részben az Ötvenhatosok terén világszínvonalon felépülő, új Néprajzi Múzeumba. A zárva tartás idejére a múzeum tizenegy, külföldi és magyarországi külső helyszíneken bemutatható kiállítással készül.

(mti)

• Publikálva: 2017.03.02. 14:10