a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Avarok a Nemzeti Múzeumban
A Kárpát-medencei avarok világába nyújt betekintést a legkorszerűbb
technikai eszközök segítségével a Magyar Nemzeti Múzeum Életre kelt
avarok című kiállítása.A tárlat a Connecting Early Medieval Collections (CEMEC) elnevezésű, európai uniós projektnek köszönhetően jött létre: a CEMEC célja, hogy hét európai ország múzeumi és kulturális intézményei – köztük a Magyar Nemzeti Múzeum – kora középkori gyűjteményeiből válogatva, kiemelkedő műtárgyak segítségével mutasson be egy rendkívül izgalmas történelmi korszakot – idézte fel a kiállítás pénteki megnyitóján Varga Benedek főigazgató. Vida Tivadar régész hozzátette: a Szenthe Gergely és Hajnal Zsuzsanna által rendezett kiállítás két avar kori sír leleteiből kiindulva kelti életre virtuálisan a korszak szereplőit. Az uniós projekt és az ahhoz kapcsolódó kiállítás egyfajta kísérlet egy új európai muzeológia megvalósítására – hangsúlyozta.
(Forrás: hnm.hu)
A szakember szerint a tárgyakat a régészet hosszú ideig etnikumjelző szereppel ruházta fel és helyezte el egy szilárd határokkal meghúzott Európa térképén. A CEMEC újítása, hogy ezt a statikus képet igyekszik fellazítani: középpontjában az egyén helyezkedik el tárgyi világával, társadalmi környezetével és kultúrájával együtt – számolt be. Vida Tivadar elmondása szerint a Nemzeti Múzeum kiállítása két 7. század elején élt, avar kori előkelő életét tárja a látogató elé, őket a 21. század legkorszerűbb technikája kelti életre virtuálisan. A kunágotai előkelő sírjának leleteire támaszkodva a kora avar kor életébe nyerhető betekintés: a még türk módra élő, gazdag férfi már bizánci övvel került a sírba. A kiállítás másik története egy germán kultúrájú közösség életét mutatja be két, feltehetően germán származású hölgy kölkedi sírleletei alapján – mondta el a kutató.
(Forrás: hnm.hu)
A CEMEC projektben közreműködő európai műszaki partnerek jóvoltából az „életre kelt avarokat″ a 21. század legkorszerűbb technikája hozza közelebb az érdeklődőkhöz: interaktív panoramikus idővonal, holografikus kivetítések, 3D modellek, fény- és hangeffektek teszik teljessé a látogatói élményt a kiállítás április 9-i zárásáig.
(mti)