a rovat írásai

Nobel-díjas író, aki már 28 éve halálra van ítélve

Június 19-én hetvenéves Sir Salman Rushdie indiai születésű brit író, akire a Sátáni versek című regényéért 1989-ben Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője fatvát, halálos kiközösítő ítéletet hirdetett.

Elkeltek Saint-Exupery vízfestményei

Félmillió euróért (több mint 150 millió forintért) kelt el szerdán egy párizsi árverésen Antoine de Saint-Exupery két vízfestménye, amelyeket A kis herceg című regényéhez készített.

A háborútól iszonyodó örök szerelmes

Száz éve halt meg az orosz hadifogságban Gyóni Géza, aki először írta meg versben a modern háború iszonyatát. Az 1914 novemberében született Csak egy éjszakára című költeményben ott sűrűsödik mindaz, amit egy vas és vérzivatarba vetett gondolkodó ember érezhetett. Márpedig Gyóni Géza mindig gondolkodó, érző, szerető ember volt, ezért is fordult már kamasz korában a költészet felé. Akár egy lovagkori dalnokhoz is hasonlíthatnám, aki szép verseket írt szíve hölgyéhez, miközben választottja már máshoz tartozott.

Mond igazat, kiverik a szemed

Jaj, hát 90 éves lenne, lehetne Sütő András is! Lehetne, mert a mezőségi emberek sokáig élnek, csak hát őt aztán meggyötörte rendesen a nagybetűs élet, még a bal szeme világa is ráment, emlékezhetünk véres, bepólyált fejére. Pedig csak íróember volt, igaz, minden munkájában, életének minden percében kiállt a magyarságért.

Meghalt Jókai Anna

Életének 85. évében elhunyt Jókai Anna Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas író, a nemzet művésze, tette közzé honlapján a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), amelynek az alkotó rendes tagja volt.

Hát Dékány Andrásra emlékszik még valaki?

Most, hogy a Guttenberg-galaxis szép lassan eltűnik az internet fekete lyukában felteszem a kérdést: ki emlékszik itt Dékány Andrásra? Jórészt negyvenen, ötvenen felüli kezeket várhatunk a magasba emelkedni erre a kérdésre, pedig az ötven éve halott író és utazó jobb sorsra érdemes, mint a feledés, amire ítéltetett.

Mind a 27 regénye ott volt a beststeller-listán

Kilencven éve, 1927. május 25-én született Robert Ludlum amerikai író, aki 27 regényt írt, és mindegyik felkerült a New York Times bestseller-listájára, az ő művei alapján készültek a Jason Bourne-filmek.

Önarckép álarcokban: A PIM Arany-kiállítása

Nem csupán egy generációt és nem is csak egy szűk értelmiségi réteget igyekszik megszólítani a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) hétfőn nyíló Önarckép álarcokban című Arany János kiállítása, mondta el a múzeum főigazgatója az eredeti kéziratok és személyes tárgyak mellett három dimenziós vetítést, zeneboxot és interaktív számítógépes pontokat is felvonultató tárlat sajtóbemutatóján.

Szabóinas, vándorszínész, szerzetes, vasutas és Nobel-díjas

Százötven éve, 1867. május 7-én született Wladyslaw Stanislaw Reymont Nobel-díjas lengyel író, a Parasztok című regény szerzője.

Proust panaszlevelet írt a hangos szex miatt

Marcel Proust francia regényíró egyik levele, amelyben a szomszédok túl hangos hancúrozására panaszkodott,  28 ezer euróért (8,8 millió forint) kelt el szerdán a Drouot árverési háznál, közölte a Drouot.

Elment a 80-as, 90-es évek kultkönyvének szerzője is

Elhunyt 88 évesen Robert M. Pirsig, A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete című filozofikus regény szerzője. Egészsége az utóbbi időben erősen hanyatlott, hétfőn halt meg South Berwick-i otthonában, közölte kiadója, a William Morrow.

Irodalom összes cikke »

Hogyan került az elázott szárnyú angyal a tyúkólba?

marquezlead

Reggel 9-kor látott neki az írásnak, és délután háromig művelte, miközben negyven erős cigarettát is elszívott. Overallban írt, zavarták volna nagyon a zajok és a hideg, a Száz év magányon pontosan 18 hónapig dolgozott, miközben igazából filmet szeretett volna forgatni Mexikóban. 90 éves lenne Gabriel García Márquez, talán meg is éri, ha nincs az a napi negyven cigaretta.

Mindjárt az elején el kell mondanom, hogy mikor Macondóban elkezdett esni az eső (és esett pontosan négy évig, négy hónapig és két napig), egyszer csak azt látták a Buendía-ház aktuális lakói, hogy az udvar sarában ott fetreng egy átázott szárnyú angyal. S mivel valamit mégis csak kellett kezdeni eme égi lénnyel, hát megfogták és betették a tyúkólba – ha már szárnyai vannak, ugye. Na, ezekért a kis felvillanásokért (is) olvastam el többször a Száz év magányt, Márquez felülmúlhatatlan munkáját. Meg olyan mondatokért, mint a 122. oldalról az utasítás: szedjék le a fészkükről a tyúkokat, ha mennydörög, nehogy baziliszkuszt költsenek ki. Jaj, meg persze Melchiades alakja is itt van, mert a világtól teljesen elzárt falut azért a vándorcigányok megtalálják, és fel is keresik minden esztendőben újabb, és újabb csodákkal. Mint például a mágnessel, a repülő szőnyeggel, vagy egyszerűen csak egy jégtömbbel, amit a Karib-tenger partján, 1000 kilométerre az Egyenlítőtől azért nem lehet olyan nagy gyakorisággal látni.

márquez
(Forrás: pinterest.com)

Aztán az elsötétített sátorban néhány fillérért meg is lehetett fogni ezt a jeget, és egy Márquez-interjúból az is kiderült, hogy ez volt a nagyszerű történet alapja, fundámentuma. Egy öregember, talán éppen az író nagyapja, az ezernapos háború (1899-1902) ezredese az Aracataca nevű teleülésen elvitte egyszer unokáját ugyanígy jégnézőbe. A jelenleg 35 ezres falu mellett lévő banánültetvényt hívták amúgy Macondónak, de mikor a polgármester megszavaztatta Márquez szülőhelyének népét, hogy vegyék már fel a Macondó nevet, hátha több lesz akkor a turista, hát nem mentek el nagyon szavazni az emberek, nem volt kedvük hozzá. A nagyszüleinél felnövő Márquez is a jogra iratkozott be, de nem volt kedve hozzá, ezért újságíró, külföldi tudósító lett, Európából, Caracasból, Bogotából, Havannából és New Yorkból tudósított mindenféle lapokat, és az 50-es évektől kezdett el írni. Az első történetfüzérére pontosan tíz évig keresett kiadót, de az 1967-re elkészülő Száz év magány után pillanatok alatt ott volt a világhír. (Magyarra Székács Vera, Réz Ádám felesége fordította le nagyszerűen már 1971-ben.)

márquez

1981-ben jelenik meg a Szerelem kolera idején, amivel szüleinek állít emléket, egy év múlva pedig ott is van a polcán az irodalmi Nobel-díj, amit talán senki sem sajnált a kolumbiai írótól. Aki ekkor már rég nem élt Kolumbiában, ahol nem eresztett mély gyökeret az importált forradalom, és a hatalmat megőrizte a jobboldal. Márquez pedig erősen balos volt, pontosabban szocialista, a diktátor (ezt el szokás felejteni, de miért?) Fidel Castro nagy barátja, nem szerették hát nagyon Kolumbia mindenkori urai, akik amúgy 1964-től álltak háborúban a Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erő (FARC) dzsungelbe bújt kommunista gerilláival. (A harc éppen napjainkban ér talán véget.)

marquez
(Forrás: pinterest.com)

De ez mit sem von le az írói nagyságból, és a nagyszerű történet, a Száz év magány értékéből. A könyv ott van a nagy és egyetemes első tízben, ezt talán senki sem vitatja.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.03.06. 12:01

Digitális Irodalmi Akadémia