a rovat írásai

Író, aki elment Napóleonnal Moszkváig

Százhetvenöt éve, 1842. március 23-án hunyt el Párizsban Stendhal, a 19. század első felének egyik legeredetibb és legkiválóbb francia írója, az irodalmi realizmus egyik első mestere.

Olvassunk ismét Hamvast!

A 120 éve született Hamvas Béláról három-, négyezer leütésben megírni az igazságot képtelenség. Mégsem térhetünk el a megszokott terjedelemtől, ezért mindjárt jó az elején le kell szögeznem, hogy bizonyos életrajzi adatok és művek nem fognak szerepelni az alább következő szövegben. Viszont bátran ajánlhatom a Wikipédia Hamvasról szóló szócikkét, ami majdhogynem kimerítő, legalább is az adataiban.

Áfra János képviselt bennünket Rómában

Áfra János költő képviselte Magyarországot a költészet világnapja (Giornata mondiale della poesia) című rendezvénysorozaton, amelyet az európai uniós országok kulturális intézeteit magába tömörítő szervezet, az EUNIC rendez Rómában.

Arzén volt az írónő gyógyszerében?

Szakértők szerint valószínűleg arzénmérgezés okozta Jane Austen (1775-1817) látásának súlyos romlását, a brit írónő élete végén már szinte teljesen megvakult.

Nagydíj Az isteni színjáték fordítójának

Az Isteni színjáték fordításáért Nádasdy Ádám veheti át az Artisjus Irodalmi Nagydíjat 2017-ben. A Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület irodalmi díjazottjai között van Ladik Katalin, Ménes Attila, Dérczy Péter és György Péter is – közölte a szervezet.

Regény 300 ezer kínai lemészárlásáról

Murakami Haruki japán író új regénye, a Kisidancso Gorosi (angolul Killing Commendatore) a japán megszállók által 1937-ben elkövetett nankingi mészárlás témájával foglalkozik.

Hogyan került az elázott szárnyú angyal a tyúkólba?

Reggel 9-kor látott neki az írásnak, és délután háromig művelte, miközben negyven erős cigarettát is elszívott. Overallban írt, zavarták volna nagyon a zajok és a hideg, a Száz év magányon pontosan 18 hónapig dolgozott, miközben igazából filmet szeretett volna forgatni Mexikóban. 90 éves lenne Gabriel García Márquez, talán meg is éri, ha nincs az a napi negyven cigaretta.

A költő, aki hatvanezer magyar kifejezést írt bele műveibe

Kétszáz éve született Arany János, legnagyobb költőink egyike. A mai magyar számára szinte hihetetlen, hogy hatvanezer szót írt bele műveibe, míg manapság ennek töredéke, alig egy-két ezer kifejezés, amit használ az utca embere. És hihetetlen az is, hogy nyelvkönyvek és tanárok nélkül sajátította el a német mellett az angol és a francia nyelveket is. Shakespeare-fordításai mindmáig érvényesek még akkor is, ha beszélni egyáltalán nem tudott angolul. Közben volt idő, hogy marhaleveleket körmölt napi tíz órában Szalontán, és ha ideje adódott, hát verseket írt.

A PIM-bem kezdetét vette az Arany-emlékév

Összművészeti előadással, versekkel, zenével, tánccal és irodalomtörténeti megemlékezéssel vette kezdetét a költő születésnapjának előestéjén a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékévhez kapcsolódó programjai.

Ki emlékszik még itt Devecseri Gáborra?

Hát igen, a felejtés rettenetes dolog. Ha a 100 éve született Devecseri Gábor most visszatérhetne néhány órára, biztosan szomorú lenne azt látván, hogy milyen kevesen emlékeznek rá, tudnak róla egyáltalán. Pedig nagyon jó költő volt, és talán még jobb műfordító. Az ő magyarításában olvashatjuk az Iliász és az Odüsszeia szép hexametereit. De R. L. Stevenson Kincses szigetét is. Ugyanakkor tipikus példája volt annak, hogyan lesz a nagypolgári családban felcseperedő tehetséges ifjúból néhány évre hithű kommunista.

Arany-balladák másképp

Arany János születésének 200. évfordulóján és az Arany János-emlékév nyitónapján a Zichy Szín-Műhely különleges emlékműsorral, rendhagyó irodalomórával tiszteleg a költő előtt március 2-án a Stefánia Palota színháztermében.

Irodalom összes cikke »

Hogyan került az elázott szárnyú angyal a tyúkólba?

marquezlead

Reggel 9-kor látott neki az írásnak, és délután háromig művelte, miközben negyven erős cigarettát is elszívott. Overallban írt, zavarták volna nagyon a zajok és a hideg, a Száz év magányon pontosan 18 hónapig dolgozott, miközben igazából filmet szeretett volna forgatni Mexikóban. 90 éves lenne Gabriel García Márquez, talán meg is éri, ha nincs az a napi negyven cigaretta.

Mindjárt az elején el kell mondanom, hogy mikor Macondóban elkezdett esni az eső (és esett pontosan négy évig, négy hónapig és két napig), egyszer csak azt látták a Buendía-ház aktuális lakói, hogy az udvar sarában ott fetreng egy átázott szárnyú angyal. S mivel valamit mégis csak kellett kezdeni eme égi lénnyel, hát megfogták és betették a tyúkólba – ha már szárnyai vannak, ugye. Na, ezekért a kis felvillanásokért (is) olvastam el többször a Száz év magányt, Márquez felülmúlhatatlan munkáját. Meg olyan mondatokért, mint a 122. oldalról az utasítás: szedjék le a fészkükről a tyúkokat, ha mennydörög, nehogy baziliszkuszt költsenek ki. Jaj, meg persze Melchiades alakja is itt van, mert a világtól teljesen elzárt falut azért a vándorcigányok megtalálják, és fel is keresik minden esztendőben újabb, és újabb csodákkal. Mint például a mágnessel, a repülő szőnyeggel, vagy egyszerűen csak egy jégtömbbel, amit a Karib-tenger partján, 1000 kilométerre az Egyenlítőtől azért nem lehet olyan nagy gyakorisággal látni.

márquez
(Forrás: pinterest.com)

Aztán az elsötétített sátorban néhány fillérért meg is lehetett fogni ezt a jeget, és egy Márquez-interjúból az is kiderült, hogy ez volt a nagyszerű történet alapja, fundámentuma. Egy öregember, talán éppen az író nagyapja, az ezernapos háború (1899-1902) ezredese az Aracataca nevű teleülésen elvitte egyszer unokáját ugyanígy jégnézőbe. A jelenleg 35 ezres falu mellett lévő banánültetvényt hívták amúgy Macondónak, de mikor a polgármester megszavaztatta Márquez szülőhelyének népét, hogy vegyék már fel a Macondó nevet, hátha több lesz akkor a turista, hát nem mentek el nagyon szavazni az emberek, nem volt kedvük hozzá. A nagyszüleinél felnövő Márquez is a jogra iratkozott be, de nem volt kedve hozzá, ezért újságíró, külföldi tudósító lett, Európából, Caracasból, Bogotából, Havannából és New Yorkból tudósított mindenféle lapokat, és az 50-es évektől kezdett el írni. Az első történetfüzérére pontosan tíz évig keresett kiadót, de az 1967-re elkészülő Száz év magány után pillanatok alatt ott volt a világhír. (Magyarra Székács Vera, Réz Ádám felesége fordította le nagyszerűen már 1971-ben.)

márquez

1981-ben jelenik meg a Szerelem kolera idején, amivel szüleinek állít emléket, egy év múlva pedig ott is van a polcán az irodalmi Nobel-díj, amit talán senki sem sajnált a kolumbiai írótól. Aki ekkor már rég nem élt Kolumbiában, ahol nem eresztett mély gyökeret az importált forradalom, és a hatalmat megőrizte a jobboldal. Márquez pedig erősen balos volt, pontosabban szocialista, a diktátor (ezt el szokás felejteni, de miért?) Fidel Castro nagy barátja, nem szerették hát nagyon Kolumbia mindenkori urai, akik amúgy 1964-től álltak háborúban a Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erő (FARC) dzsungelbe bújt kommunista gerilláival. (A harc éppen napjainkban ér talán véget.)

marquez
(Forrás: pinterest.com)

De ez mit sem von le az írói nagyságból, és a nagyszerű történet, a Száz év magány értékéből. A könyv ott van a nagy és egyetemes első tízben, ezt talán senki sem vitatja.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.03.06. 12:01

Digitális Irodalmi Akadémia