a rovat írásai

Proust panaszlevelet írt a hangos szex miatt

Marcel Proust francia regényíró egyik levele, amelyben a szomszédok túl hangos hancúrozására panaszkodott,  28 ezer euróért (8,8 millió forint) kelt el szerdán a Drouot árverési háznál, közölte a Drouot.

Elment a 80-as, 90-es évek kultkönyvének szerzője is

Elhunyt 88 évesen Robert M. Pirsig, A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete című filozofikus regény szerzője. Egészsége az utóbbi időben erősen hanyatlott, hétfőn halt meg South Berwick-i otthonában, közölte kiadója, a William Morrow.

A Dzsihád, avagy a Nyugat öngyilkossága a Könyvfesztiválon

Pawel Lisicki lengyel újságíró, szerkesztő szerint öngyilkosságot követ el a Nyugat, ha nem változtat az iszlámmal kapcsolatos magatartásán; a szerző erről szombaton beszélt a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, magyarul most, A Dzsihád, avagy a Nyugat öngyilkossága című megjelent kötetének bemutatóján.

Hóeke Menyhért is volt Tömörkény István

Száz éve, 1917. április 24-én hunyt el Tömörkény István író, régész, néprajzkutató. „Azzal a zavaros ténnyel kezdődik ez az egész élet, hogy még sohasem voltam abban a városban, amelyben – a keresztlevél szerint – születtem″ – írta 1913-ban kelt önéletrajzában.

150 kiállító és 500 program a könyvfesztiválon

Mintegy 150 kiállító könyvkínálata és csaknem 500 program, köztük könyvbemutatók, dedikálások, felolvasások, író-olvasó találkozók, koncertek és kiállítások várják a közönséget április 20. és 23. között a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, a Millenárison, ahol idén 28 ország képviselteti magát – mondta el Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnöke.

Tizenkét órányi vers 67 költőtől

A költészet napját 1964 óta minden évben József Attila (1905-1937) születésnapján, április 11-én ünneplik. A költő Fiumei úti sírkertben található nyughelyénél a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) szervezésében Földes László Hobo ad műsort József Attilára emlékezve. A nap másik fontos eseménye, hogy immár hetedik alkalommal rendezi meg a Versmaratont a közmédia: 67 magyar költő 12 órán át olvas fel verseiből és beszélget a művekről a Magyar Rádió régi, budapesti épületében.

Lassie hazatér vagy a tablet?

Egy régebbi korban ki ne olvasta volna gyermekfejjel Eric Knight Lassie hazatér című könyvét. Emlékszem, azidőtájt mindenki skót juhászt akart magának a faluban, mert mi a televízió helyett még inkább könyveket olvastunk. Most, hogy kedvet kapjon hozzá, felolvastam a 10 éves lányomnak néhány oldalt a Lassie-ből, és ő inkább a tabletje mellett döntött. Bevallom, így negyven év után én is lassúnak, kissé túlírtnak találtam a művet. De ez mit sem von le a 120 éve született szerző érdemeiből, akinek legalább olyan kalandos élete volt, mint az általa megálmodott skót juhászkutyának.

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Bányai Tamás

Tragikus hirtelenséggel elhunyt hétfőn Bányai Tamás író – közölte az MTI-vel írótársa, Majoros Sándor.​

Akinek az ETO minden kategóriájában van műve

Huszonöt éve, 1992. április 6-án hunyt el Isaac Asimov orosz származású amerikai író és biokémikus, a tudományos-fantasztikus és a tudományos ismeretterjesztő irodalom egyik legkiválóbb képviselője. Elképesztő méretű életművet hagyott hátra: több mint ötezer kötetet írt vagy szerkesztett, és 90 ezer levél maradt utána.

70 évvel korábban lehetett volna irodalmi Nobel-díjunk

Mindjárt az elején, a dolgok jelen állása miatt el kell mondanunk, hogy a 80 éve halott Tormay Cécile, akinek a két világháború között a magyar írótársadalomból egyedül volt esélye az irodalmi Nobel-díjra, antiszemita volt és a saját neme iránt érzett vonzalmat. Ez a két dolog pedig így együtt nehezen egyeztethető össze a mai ember szemében. De talán nem is ezzel kellene foglalkoznunk, hanem az írásaival.

Író, aki elment Napóleonnal Moszkváig

Százhetvenöt éve, 1842. március 23-án hunyt el Párizsban Stendhal, a 19. század első felének egyik legeredetibb és legkiválóbb francia írója, az irodalmi realizmus egyik első mestere.

Irodalom összes cikke »

Hogyan került az elázott szárnyú angyal a tyúkólba?

marquezlead

Reggel 9-kor látott neki az írásnak, és délután háromig művelte, miközben negyven erős cigarettát is elszívott. Overallban írt, zavarták volna nagyon a zajok és a hideg, a Száz év magányon pontosan 18 hónapig dolgozott, miközben igazából filmet szeretett volna forgatni Mexikóban. 90 éves lenne Gabriel García Márquez, talán meg is éri, ha nincs az a napi negyven cigaretta.

Mindjárt az elején el kell mondanom, hogy mikor Macondóban elkezdett esni az eső (és esett pontosan négy évig, négy hónapig és két napig), egyszer csak azt látták a Buendía-ház aktuális lakói, hogy az udvar sarában ott fetreng egy átázott szárnyú angyal. S mivel valamit mégis csak kellett kezdeni eme égi lénnyel, hát megfogták és betették a tyúkólba – ha már szárnyai vannak, ugye. Na, ezekért a kis felvillanásokért (is) olvastam el többször a Száz év magányt, Márquez felülmúlhatatlan munkáját. Meg olyan mondatokért, mint a 122. oldalról az utasítás: szedjék le a fészkükről a tyúkokat, ha mennydörög, nehogy baziliszkuszt költsenek ki. Jaj, meg persze Melchiades alakja is itt van, mert a világtól teljesen elzárt falut azért a vándorcigányok megtalálják, és fel is keresik minden esztendőben újabb, és újabb csodákkal. Mint például a mágnessel, a repülő szőnyeggel, vagy egyszerűen csak egy jégtömbbel, amit a Karib-tenger partján, 1000 kilométerre az Egyenlítőtől azért nem lehet olyan nagy gyakorisággal látni.

márquez
(Forrás: pinterest.com)

Aztán az elsötétített sátorban néhány fillérért meg is lehetett fogni ezt a jeget, és egy Márquez-interjúból az is kiderült, hogy ez volt a nagyszerű történet alapja, fundámentuma. Egy öregember, talán éppen az író nagyapja, az ezernapos háború (1899-1902) ezredese az Aracataca nevű teleülésen elvitte egyszer unokáját ugyanígy jégnézőbe. A jelenleg 35 ezres falu mellett lévő banánültetvényt hívták amúgy Macondónak, de mikor a polgármester megszavaztatta Márquez szülőhelyének népét, hogy vegyék már fel a Macondó nevet, hátha több lesz akkor a turista, hát nem mentek el nagyon szavazni az emberek, nem volt kedvük hozzá. A nagyszüleinél felnövő Márquez is a jogra iratkozott be, de nem volt kedve hozzá, ezért újságíró, külföldi tudósító lett, Európából, Caracasból, Bogotából, Havannából és New Yorkból tudósított mindenféle lapokat, és az 50-es évektől kezdett el írni. Az első történetfüzérére pontosan tíz évig keresett kiadót, de az 1967-re elkészülő Száz év magány után pillanatok alatt ott volt a világhír. (Magyarra Székács Vera, Réz Ádám felesége fordította le nagyszerűen már 1971-ben.)

márquez

1981-ben jelenik meg a Szerelem kolera idején, amivel szüleinek állít emléket, egy év múlva pedig ott is van a polcán az irodalmi Nobel-díj, amit talán senki sem sajnált a kolumbiai írótól. Aki ekkor már rég nem élt Kolumbiában, ahol nem eresztett mély gyökeret az importált forradalom, és a hatalmat megőrizte a jobboldal. Márquez pedig erősen balos volt, pontosabban szocialista, a diktátor (ezt el szokás felejteni, de miért?) Fidel Castro nagy barátja, nem szerették hát nagyon Kolumbia mindenkori urai, akik amúgy 1964-től álltak háborúban a Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erő (FARC) dzsungelbe bújt kommunista gerilláival. (A harc éppen napjainkban ér talán véget.)

marquez
(Forrás: pinterest.com)

De ez mit sem von le az írói nagyságból, és a nagyszerű történet, a Száz év magány értékéből. A könyv ott van a nagy és egyetemes első tízben, ezt talán senki sem vitatja.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.03.06. 12:01

Digitális Irodalmi Akadémia