a rovat írásai

Író, aki elment Napóleonnal Moszkváig

Százhetvenöt éve, 1842. március 23-án hunyt el Párizsban Stendhal, a 19. század első felének egyik legeredetibb és legkiválóbb francia írója, az irodalmi realizmus egyik első mestere.

Olvassunk ismét Hamvast!

A 120 éve született Hamvas Béláról három-, négyezer leütésben megírni az igazságot képtelenség. Mégsem térhetünk el a megszokott terjedelemtől, ezért mindjárt jó az elején le kell szögeznem, hogy bizonyos életrajzi adatok és művek nem fognak szerepelni az alább következő szövegben. Viszont bátran ajánlhatom a Wikipédia Hamvasról szóló szócikkét, ami majdhogynem kimerítő, legalább is az adataiban.

Áfra János képviselt bennünket Rómában

Áfra János költő képviselte Magyarországot a költészet világnapja (Giornata mondiale della poesia) című rendezvénysorozaton, amelyet az európai uniós országok kulturális intézeteit magába tömörítő szervezet, az EUNIC rendez Rómában.

Arzén volt az írónő gyógyszerében?

Szakértők szerint valószínűleg arzénmérgezés okozta Jane Austen (1775-1817) látásának súlyos romlását, a brit írónő élete végén már szinte teljesen megvakult.

Nagydíj Az isteni színjáték fordítójának

Az Isteni színjáték fordításáért Nádasdy Ádám veheti át az Artisjus Irodalmi Nagydíjat 2017-ben. A Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület irodalmi díjazottjai között van Ladik Katalin, Ménes Attila, Dérczy Péter és György Péter is – közölte a szervezet.

Regény 300 ezer kínai lemészárlásáról

Murakami Haruki japán író új regénye, a Kisidancso Gorosi (angolul Killing Commendatore) a japán megszállók által 1937-ben elkövetett nankingi mészárlás témájával foglalkozik.

Hogyan került az elázott szárnyú angyal a tyúkólba?

Reggel 9-kor látott neki az írásnak, és délután háromig művelte, miközben negyven erős cigarettát is elszívott. Overallban írt, zavarták volna nagyon a zajok és a hideg, a Száz év magányon pontosan 18 hónapig dolgozott, miközben igazából filmet szeretett volna forgatni Mexikóban. 90 éves lenne Gabriel García Márquez, talán meg is éri, ha nincs az a napi negyven cigaretta.

A költő, aki hatvanezer magyar kifejezést írt bele műveibe

Kétszáz éve született Arany János, legnagyobb költőink egyike. A mai magyar számára szinte hihetetlen, hogy hatvanezer szót írt bele műveibe, míg manapság ennek töredéke, alig egy-két ezer kifejezés, amit használ az utca embere. És hihetetlen az is, hogy nyelvkönyvek és tanárok nélkül sajátította el a német mellett az angol és a francia nyelveket is. Shakespeare-fordításai mindmáig érvényesek még akkor is, ha beszélni egyáltalán nem tudott angolul. Közben volt idő, hogy marhaleveleket körmölt napi tíz órában Szalontán, és ha ideje adódott, hát verseket írt.

A PIM-bem kezdetét vette az Arany-emlékév

Összművészeti előadással, versekkel, zenével, tánccal és irodalomtörténeti megemlékezéssel vette kezdetét a költő születésnapjának előestéjén a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékévhez kapcsolódó programjai.

Ki emlékszik még itt Devecseri Gáborra?

Hát igen, a felejtés rettenetes dolog. Ha a 100 éve született Devecseri Gábor most visszatérhetne néhány órára, biztosan szomorú lenne azt látván, hogy milyen kevesen emlékeznek rá, tudnak róla egyáltalán. Pedig nagyon jó költő volt, és talán még jobb műfordító. Az ő magyarításában olvashatjuk az Iliász és az Odüsszeia szép hexametereit. De R. L. Stevenson Kincses szigetét is. Ugyanakkor tipikus példája volt annak, hogyan lesz a nagypolgári családban felcseperedő tehetséges ifjúból néhány évre hithű kommunista.

Arany-balladák másképp

Arany János születésének 200. évfordulóján és az Arany János-emlékév nyitónapján a Zichy Szín-Műhely különleges emlékműsorral, rendhagyó irodalomórával tiszteleg a költő előtt március 2-án a Stefánia Palota színháztermében.

Irodalom összes cikke »

Regény 300 ezer kínai lemészárlásáról

murakamileadMurakami Haruki japán író új regénye, a Kisidancso Gorosi (angolul Killing Commendatore) a japán megszállók által 1937-ben elkövetett nankingi mészárlás témájával foglalkozik.

Murakami hét év után jelentkezett újra többkötetes regénnyel, amelynek tartalmáról február 24-i megjelenéséig sem az író, sem a kiadó nem fedett fel semmit. A kétrészes műből 1,3 millió példányt nyomtattak, és rögtön bestseller lett. A regény egyik részének központi szereplője egy 36 éves festő, aki szomszédjával a padlásszobájában talált, Killing Commendatore című festmény körüli rejtélyeket tárja fel. A kép alkotójának történetéről szólva a szomszéd számos, 1937-38 körül történt, Japán számára végzetes eseményt említ, amelyek a festő és családja életét is megváltoztatták, mint például Japán Kína elleni háborúja és a nankingi mészárlás. „Igen. A nankingi mészárlás. Japán heves harcokat követően elfoglalta Nanking városát, sok embert megölve ott mind a harcok alatt, mind utána. A japán csapatoknak nem volt idejük a foglyokra, ezért megölték a magukat megadó katonák és civilek többségét″ – írja könyvében Murakami a szomszéd hangján. A kötetben a festmény alkotójának húszéves testvérét besorozták a japán hadseregbe és Kínába küldték 1938-ban. A következő évben hazatért, hamarosan azonban öngyilkos lett.

murakami
(Forrás: pinteres.com)

„Miért ölné meg magát egy férfi, aki épen és egészségesen túlél egy háborút?″ – teszi fel a kérdést a regény főszereplője. A Csiangszu tartománybeli Nankingot, Kína egykori fővárosát 1937. december 13-án foglalták el a megszálló japán csapatok. A mészárlás negyven napig tartott, több mint 300 ezer ember, fegyverét letevő katona és civil halt meg, sokakat felgyújtottak vagy élve eltemettek. Körülbelül 20 ezer nő lett nemi erőszak áldozata. Japán nacionalisták a mai napig kevesebbre teszik az áldozatok számát, és igazságtalannak tartják a vádakat. Az ENSZ Tudományos, Nevelésügyi és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világemlékezet programja 2015 októberében felvette listájára a nankingi mészárlás dokumentumainak egy részét. A regény Japánban néhány szélsőjobboldali csoport kritikáját is kiváltotta, melyek tagadják, hogy a mészárlás megtörtént. Azzal vádolják Murakamit, hogy a mészárlás megemlítésével hízelegni akar Kínának, hogy megnyerje a Nobel-díjat. Eközben számos irodalomkritikus dicséri a szerzőt bátorságáért, amiért ilyen társadalmi és történelmi kérdéssel foglalkozik regényében. Kiemelik Murakami munkáinak és a múltbéli háborúkkal szembeni állásfoglalásának folytonosságát.

nanking
(Forrás: mult-kor.hu)

Egy 2015-ben adott interjújában Murakami úgy nyilatkozott, hogy Japánnak újra meg újra bocsánatot kellene kérnie azokért a kegyetlenségekért, amelyeket a háborúban elkövetett szomszédai ellen. Ezt azt követően mondta, hogy Abe Sindzó japán kormányfő a II. világháború befejeződésének 70. évfordulója alkalmából tartott beszédében a háborús halottak miatti örök együttérzéséről és a hazája okozta mérhetetlen károkról, szenvedésről beszélt, ugyanakkor hozzátette: a háborúért nem felelős japán nemzedékeket nem szabadna terhelni azzal, hogy újra és újra bocsánatot kelljen kérniük az ország múltbeli hibáiért. „Úgy gondolom, nagyon fontos a történelem, és nagyon fontos őszintén bocsánatot kérni. A bocsánatkérés nem olyan, amit szégyellni kellene″ – mondta Murakami. Murakami művei az egész világon népszerűek, mert nagyon jól írja le a világvárosokban élő emberek érzéseit, nemzetiségtől, etnikumtól vagy társadalmi rétegtől függetlenül – vélte Okada Takasi, a Kyodo News munkatársa. Hozzátette: Murakami valószínűleg azért említette műveiben a nácikat vagy a japán-kínai háborút, és azért kéri Japán bocsánatkérését, mert úgy érzi, hogy a különböző országokban különböző véleménnyel élő embereknek először tudomásul kell venniük közös történelmüket, mielőtt bizalmas beszélgetést folytathatnának.

nanking
(Forrás: sg.hu)

A 68 éves japán írót régóta az irodalmi Nobel-díj esélyesei között tartják számon, tizenhat regényét és novelláskötetét több mint 40 nyelvre fordították le, számos művét állították színpadra és vitték filmre. Korábbi könyvei között olyan népszerű regények vannak, mint a Norvég erdő, a Kafka a tengerparton vagy a háromkötetes 1Q84 (Ezerkülöncszáznyolcvannégy), amely évek óta uralja a japán eladási listát és világszerte kultikussá vált.

(mti)

• Publikálva: 2017.03.07. 09:04

Digitális Irodalmi Akadémia