a rovat írásai

Proust panaszlevelet írt a hangos szex miatt

Marcel Proust francia regényíró egyik levele, amelyben a szomszédok túl hangos hancúrozására panaszkodott,  28 ezer euróért (8,8 millió forint) kelt el szerdán a Drouot árverési háznál, közölte a Drouot.

Elment a 80-as, 90-es évek kultkönyvének szerzője is

Elhunyt 88 évesen Robert M. Pirsig, A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete című filozofikus regény szerzője. Egészsége az utóbbi időben erősen hanyatlott, hétfőn halt meg South Berwick-i otthonában, közölte kiadója, a William Morrow.

A Dzsihád, avagy a Nyugat öngyilkossága a Könyvfesztiválon

Pawel Lisicki lengyel újságíró, szerkesztő szerint öngyilkosságot követ el a Nyugat, ha nem változtat az iszlámmal kapcsolatos magatartásán; a szerző erről szombaton beszélt a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, magyarul most, A Dzsihád, avagy a Nyugat öngyilkossága című megjelent kötetének bemutatóján.

Hóeke Menyhért is volt Tömörkény István

Száz éve, 1917. április 24-én hunyt el Tömörkény István író, régész, néprajzkutató. „Azzal a zavaros ténnyel kezdődik ez az egész élet, hogy még sohasem voltam abban a városban, amelyben – a keresztlevél szerint – születtem″ – írta 1913-ban kelt önéletrajzában.

150 kiállító és 500 program a könyvfesztiválon

Mintegy 150 kiállító könyvkínálata és csaknem 500 program, köztük könyvbemutatók, dedikálások, felolvasások, író-olvasó találkozók, koncertek és kiállítások várják a közönséget április 20. és 23. között a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, a Millenárison, ahol idén 28 ország képviselteti magát – mondta el Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnöke.

Tizenkét órányi vers 67 költőtől

A költészet napját 1964 óta minden évben József Attila (1905-1937) születésnapján, április 11-én ünneplik. A költő Fiumei úti sírkertben található nyughelyénél a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) szervezésében Földes László Hobo ad műsort József Attilára emlékezve. A nap másik fontos eseménye, hogy immár hetedik alkalommal rendezi meg a Versmaratont a közmédia: 67 magyar költő 12 órán át olvas fel verseiből és beszélget a művekről a Magyar Rádió régi, budapesti épületében.

Lassie hazatér vagy a tablet?

Egy régebbi korban ki ne olvasta volna gyermekfejjel Eric Knight Lassie hazatér című könyvét. Emlékszem, azidőtájt mindenki skót juhászt akart magának a faluban, mert mi a televízió helyett még inkább könyveket olvastunk. Most, hogy kedvet kapjon hozzá, felolvastam a 10 éves lányomnak néhány oldalt a Lassie-ből, és ő inkább a tabletje mellett döntött. Bevallom, így negyven év után én is lassúnak, kissé túlírtnak találtam a művet. De ez mit sem von le a 120 éve született szerző érdemeiből, akinek legalább olyan kalandos élete volt, mint az általa megálmodott skót juhászkutyának.

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Bányai Tamás

Tragikus hirtelenséggel elhunyt hétfőn Bányai Tamás író – közölte az MTI-vel írótársa, Majoros Sándor.​

Akinek az ETO minden kategóriájában van műve

Huszonöt éve, 1992. április 6-án hunyt el Isaac Asimov orosz származású amerikai író és biokémikus, a tudományos-fantasztikus és a tudományos ismeretterjesztő irodalom egyik legkiválóbb képviselője. Elképesztő méretű életművet hagyott hátra: több mint ötezer kötetet írt vagy szerkesztett, és 90 ezer levél maradt utána.

70 évvel korábban lehetett volna irodalmi Nobel-díjunk

Mindjárt az elején, a dolgok jelen állása miatt el kell mondanunk, hogy a 80 éve halott Tormay Cécile, akinek a két világháború között a magyar írótársadalomból egyedül volt esélye az irodalmi Nobel-díjra, antiszemita volt és a saját neme iránt érzett vonzalmat. Ez a két dolog pedig így együtt nehezen egyeztethető össze a mai ember szemében. De talán nem is ezzel kellene foglalkoznunk, hanem az írásaival.

Író, aki elment Napóleonnal Moszkváig

Százhetvenöt éve, 1842. március 23-án hunyt el Párizsban Stendhal, a 19. század első felének egyik legeredetibb és legkiválóbb francia írója, az irodalmi realizmus egyik első mestere.

Irodalom összes cikke »

Regény 300 ezer kínai lemészárlásáról

murakamileadMurakami Haruki japán író új regénye, a Kisidancso Gorosi (angolul Killing Commendatore) a japán megszállók által 1937-ben elkövetett nankingi mészárlás témájával foglalkozik.

Murakami hét év után jelentkezett újra többkötetes regénnyel, amelynek tartalmáról február 24-i megjelenéséig sem az író, sem a kiadó nem fedett fel semmit. A kétrészes műből 1,3 millió példányt nyomtattak, és rögtön bestseller lett. A regény egyik részének központi szereplője egy 36 éves festő, aki szomszédjával a padlásszobájában talált, Killing Commendatore című festmény körüli rejtélyeket tárja fel. A kép alkotójának történetéről szólva a szomszéd számos, 1937-38 körül történt, Japán számára végzetes eseményt említ, amelyek a festő és családja életét is megváltoztatták, mint például Japán Kína elleni háborúja és a nankingi mészárlás. „Igen. A nankingi mészárlás. Japán heves harcokat követően elfoglalta Nanking városát, sok embert megölve ott mind a harcok alatt, mind utána. A japán csapatoknak nem volt idejük a foglyokra, ezért megölték a magukat megadó katonák és civilek többségét″ – írja könyvében Murakami a szomszéd hangján. A kötetben a festmény alkotójának húszéves testvérét besorozták a japán hadseregbe és Kínába küldték 1938-ban. A következő évben hazatért, hamarosan azonban öngyilkos lett.

murakami
(Forrás: pinteres.com)

„Miért ölné meg magát egy férfi, aki épen és egészségesen túlél egy háborút?″ – teszi fel a kérdést a regény főszereplője. A Csiangszu tartománybeli Nankingot, Kína egykori fővárosát 1937. december 13-án foglalták el a megszálló japán csapatok. A mészárlás negyven napig tartott, több mint 300 ezer ember, fegyverét letevő katona és civil halt meg, sokakat felgyújtottak vagy élve eltemettek. Körülbelül 20 ezer nő lett nemi erőszak áldozata. Japán nacionalisták a mai napig kevesebbre teszik az áldozatok számát, és igazságtalannak tartják a vádakat. Az ENSZ Tudományos, Nevelésügyi és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világemlékezet programja 2015 októberében felvette listájára a nankingi mészárlás dokumentumainak egy részét. A regény Japánban néhány szélsőjobboldali csoport kritikáját is kiváltotta, melyek tagadják, hogy a mészárlás megtörtént. Azzal vádolják Murakamit, hogy a mészárlás megemlítésével hízelegni akar Kínának, hogy megnyerje a Nobel-díjat. Eközben számos irodalomkritikus dicséri a szerzőt bátorságáért, amiért ilyen társadalmi és történelmi kérdéssel foglalkozik regényében. Kiemelik Murakami munkáinak és a múltbéli háborúkkal szembeni állásfoglalásának folytonosságát.

nanking
(Forrás: mult-kor.hu)

Egy 2015-ben adott interjújában Murakami úgy nyilatkozott, hogy Japánnak újra meg újra bocsánatot kellene kérnie azokért a kegyetlenségekért, amelyeket a háborúban elkövetett szomszédai ellen. Ezt azt követően mondta, hogy Abe Sindzó japán kormányfő a II. világháború befejeződésének 70. évfordulója alkalmából tartott beszédében a háborús halottak miatti örök együttérzéséről és a hazája okozta mérhetetlen károkról, szenvedésről beszélt, ugyanakkor hozzátette: a háborúért nem felelős japán nemzedékeket nem szabadna terhelni azzal, hogy újra és újra bocsánatot kelljen kérniük az ország múltbeli hibáiért. „Úgy gondolom, nagyon fontos a történelem, és nagyon fontos őszintén bocsánatot kérni. A bocsánatkérés nem olyan, amit szégyellni kellene″ – mondta Murakami. Murakami művei az egész világon népszerűek, mert nagyon jól írja le a világvárosokban élő emberek érzéseit, nemzetiségtől, etnikumtól vagy társadalmi rétegtől függetlenül – vélte Okada Takasi, a Kyodo News munkatársa. Hozzátette: Murakami valószínűleg azért említette műveiben a nácikat vagy a japán-kínai háborút, és azért kéri Japán bocsánatkérését, mert úgy érzi, hogy a különböző országokban különböző véleménnyel élő embereknek először tudomásul kell venniük közös történelmüket, mielőtt bizalmas beszélgetést folytathatnának.

nanking
(Forrás: sg.hu)

A 68 éves japán írót régóta az irodalmi Nobel-díj esélyesei között tartják számon, tizenhat regényét és novelláskötetét több mint 40 nyelvre fordították le, számos művét állították színpadra és vitték filmre. Korábbi könyvei között olyan népszerű regények vannak, mint a Norvég erdő, a Kafka a tengerparton vagy a háromkötetes 1Q84 (Ezerkülöncszáznyolcvannégy), amely évek óta uralja a japán eladási listát és világszerte kultikussá vált.

(mti)

• Publikálva: 2017.03.07. 09:04

Digitális Irodalmi Akadémia