a rovat írásai

Nobel-díjas író, aki már 28 éve halálra van ítélve

Június 19-én hetvenéves Sir Salman Rushdie indiai születésű brit író, akire a Sátáni versek című regényéért 1989-ben Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője fatvát, halálos kiközösítő ítéletet hirdetett.

Elkeltek Saint-Exupery vízfestményei

Félmillió euróért (több mint 150 millió forintért) kelt el szerdán egy párizsi árverésen Antoine de Saint-Exupery két vízfestménye, amelyeket A kis herceg című regényéhez készített.

A háborútól iszonyodó örök szerelmes

Száz éve halt meg az orosz hadifogságban Gyóni Géza, aki először írta meg versben a modern háború iszonyatát. Az 1914 novemberében született Csak egy éjszakára című költeményben ott sűrűsödik mindaz, amit egy vas és vérzivatarba vetett gondolkodó ember érezhetett. Márpedig Gyóni Géza mindig gondolkodó, érző, szerető ember volt, ezért is fordult már kamasz korában a költészet felé. Akár egy lovagkori dalnokhoz is hasonlíthatnám, aki szép verseket írt szíve hölgyéhez, miközben választottja már máshoz tartozott.

Mond igazat, kiverik a szemed

Jaj, hát 90 éves lenne, lehetne Sütő András is! Lehetne, mert a mezőségi emberek sokáig élnek, csak hát őt aztán meggyötörte rendesen a nagybetűs élet, még a bal szeme világa is ráment, emlékezhetünk véres, bepólyált fejére. Pedig csak íróember volt, igaz, minden munkájában, életének minden percében kiállt a magyarságért.

Meghalt Jókai Anna

Életének 85. évében elhunyt Jókai Anna Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas író, a nemzet művésze, tette közzé honlapján a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), amelynek az alkotó rendes tagja volt.

Hát Dékány Andrásra emlékszik még valaki?

Most, hogy a Guttenberg-galaxis szép lassan eltűnik az internet fekete lyukában felteszem a kérdést: ki emlékszik itt Dékány Andrásra? Jórészt negyvenen, ötvenen felüli kezeket várhatunk a magasba emelkedni erre a kérdésre, pedig az ötven éve halott író és utazó jobb sorsra érdemes, mint a feledés, amire ítéltetett.

Mind a 27 regénye ott volt a beststeller-listán

Kilencven éve, 1927. május 25-én született Robert Ludlum amerikai író, aki 27 regényt írt, és mindegyik felkerült a New York Times bestseller-listájára, az ő művei alapján készültek a Jason Bourne-filmek.

Önarckép álarcokban: A PIM Arany-kiállítása

Nem csupán egy generációt és nem is csak egy szűk értelmiségi réteget igyekszik megszólítani a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) hétfőn nyíló Önarckép álarcokban című Arany János kiállítása, mondta el a múzeum főigazgatója az eredeti kéziratok és személyes tárgyak mellett három dimenziós vetítést, zeneboxot és interaktív számítógépes pontokat is felvonultató tárlat sajtóbemutatóján.

Szabóinas, vándorszínész, szerzetes, vasutas és Nobel-díjas

Százötven éve, 1867. május 7-én született Wladyslaw Stanislaw Reymont Nobel-díjas lengyel író, a Parasztok című regény szerzője.

Proust panaszlevelet írt a hangos szex miatt

Marcel Proust francia regényíró egyik levele, amelyben a szomszédok túl hangos hancúrozására panaszkodott,  28 ezer euróért (8,8 millió forint) kelt el szerdán a Drouot árverési háznál, közölte a Drouot.

Elment a 80-as, 90-es évek kultkönyvének szerzője is

Elhunyt 88 évesen Robert M. Pirsig, A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete című filozofikus regény szerzője. Egészsége az utóbbi időben erősen hanyatlott, hétfőn halt meg South Berwick-i otthonában, közölte kiadója, a William Morrow.

Irodalom összes cikke »

Regény 300 ezer kínai lemészárlásáról

murakamileadMurakami Haruki japán író új regénye, a Kisidancso Gorosi (angolul Killing Commendatore) a japán megszállók által 1937-ben elkövetett nankingi mészárlás témájával foglalkozik.

Murakami hét év után jelentkezett újra többkötetes regénnyel, amelynek tartalmáról február 24-i megjelenéséig sem az író, sem a kiadó nem fedett fel semmit. A kétrészes műből 1,3 millió példányt nyomtattak, és rögtön bestseller lett. A regény egyik részének központi szereplője egy 36 éves festő, aki szomszédjával a padlásszobájában talált, Killing Commendatore című festmény körüli rejtélyeket tárja fel. A kép alkotójának történetéről szólva a szomszéd számos, 1937-38 körül történt, Japán számára végzetes eseményt említ, amelyek a festő és családja életét is megváltoztatták, mint például Japán Kína elleni háborúja és a nankingi mészárlás. „Igen. A nankingi mészárlás. Japán heves harcokat követően elfoglalta Nanking városát, sok embert megölve ott mind a harcok alatt, mind utána. A japán csapatoknak nem volt idejük a foglyokra, ezért megölték a magukat megadó katonák és civilek többségét″ – írja könyvében Murakami a szomszéd hangján. A kötetben a festmény alkotójának húszéves testvérét besorozták a japán hadseregbe és Kínába küldték 1938-ban. A következő évben hazatért, hamarosan azonban öngyilkos lett.

murakami
(Forrás: pinteres.com)

„Miért ölné meg magát egy férfi, aki épen és egészségesen túlél egy háborút?″ – teszi fel a kérdést a regény főszereplője. A Csiangszu tartománybeli Nankingot, Kína egykori fővárosát 1937. december 13-án foglalták el a megszálló japán csapatok. A mészárlás negyven napig tartott, több mint 300 ezer ember, fegyverét letevő katona és civil halt meg, sokakat felgyújtottak vagy élve eltemettek. Körülbelül 20 ezer nő lett nemi erőszak áldozata. Japán nacionalisták a mai napig kevesebbre teszik az áldozatok számát, és igazságtalannak tartják a vádakat. Az ENSZ Tudományos, Nevelésügyi és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világemlékezet programja 2015 októberében felvette listájára a nankingi mészárlás dokumentumainak egy részét. A regény Japánban néhány szélsőjobboldali csoport kritikáját is kiváltotta, melyek tagadják, hogy a mészárlás megtörtént. Azzal vádolják Murakamit, hogy a mészárlás megemlítésével hízelegni akar Kínának, hogy megnyerje a Nobel-díjat. Eközben számos irodalomkritikus dicséri a szerzőt bátorságáért, amiért ilyen társadalmi és történelmi kérdéssel foglalkozik regényében. Kiemelik Murakami munkáinak és a múltbéli háborúkkal szembeni állásfoglalásának folytonosságát.

nanking
(Forrás: mult-kor.hu)

Egy 2015-ben adott interjújában Murakami úgy nyilatkozott, hogy Japánnak újra meg újra bocsánatot kellene kérnie azokért a kegyetlenségekért, amelyeket a háborúban elkövetett szomszédai ellen. Ezt azt követően mondta, hogy Abe Sindzó japán kormányfő a II. világháború befejeződésének 70. évfordulója alkalmából tartott beszédében a háborús halottak miatti örök együttérzéséről és a hazája okozta mérhetetlen károkról, szenvedésről beszélt, ugyanakkor hozzátette: a háborúért nem felelős japán nemzedékeket nem szabadna terhelni azzal, hogy újra és újra bocsánatot kelljen kérniük az ország múltbeli hibáiért. „Úgy gondolom, nagyon fontos a történelem, és nagyon fontos őszintén bocsánatot kérni. A bocsánatkérés nem olyan, amit szégyellni kellene″ – mondta Murakami. Murakami művei az egész világon népszerűek, mert nagyon jól írja le a világvárosokban élő emberek érzéseit, nemzetiségtől, etnikumtól vagy társadalmi rétegtől függetlenül – vélte Okada Takasi, a Kyodo News munkatársa. Hozzátette: Murakami valószínűleg azért említette műveiben a nácikat vagy a japán-kínai háborút, és azért kéri Japán bocsánatkérését, mert úgy érzi, hogy a különböző országokban különböző véleménnyel élő embereknek először tudomásul kell venniük közös történelmüket, mielőtt bizalmas beszélgetést folytathatnának.

nanking
(Forrás: sg.hu)

A 68 éves japán írót régóta az irodalmi Nobel-díj esélyesei között tartják számon, tizenhat regényét és novelláskötetét több mint 40 nyelvre fordították le, számos művét állították színpadra és vitték filmre. Korábbi könyvei között olyan népszerű regények vannak, mint a Norvég erdő, a Kafka a tengerparton vagy a háromkötetes 1Q84 (Ezerkülöncszáznyolcvannégy), amely évek óta uralja a japán eladási listát és világszerte kultikussá vált.

(mti)

• Publikálva: 2017.03.07. 09:04

Digitális Irodalmi Akadémia