a rovat írásai

Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?

Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.

És elindult a nagy íróper

Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.

Segédmunkásból lett költő

Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.

Ishiguróé a Nobel

Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.

Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott

Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.

100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben

Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.

Csesztve és Sztregova, Arany és Madách

Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.

Költő elvont gondolatisággal

Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.

Tompa a búslelkű verselő lelkész

Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.

Ma van a magyar dráma napja

A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.

King a rémkirály

Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.

Irodalom összes cikke »

Regény 300 ezer kínai lemészárlásáról

murakamileadMurakami Haruki japán író új regénye, a Kisidancso Gorosi (angolul Killing Commendatore) a japán megszállók által 1937-ben elkövetett nankingi mészárlás témájával foglalkozik.

Murakami hét év után jelentkezett újra többkötetes regénnyel, amelynek tartalmáról február 24-i megjelenéséig sem az író, sem a kiadó nem fedett fel semmit. A kétrészes műből 1,3 millió példányt nyomtattak, és rögtön bestseller lett. A regény egyik részének központi szereplője egy 36 éves festő, aki szomszédjával a padlásszobájában talált, Killing Commendatore című festmény körüli rejtélyeket tárja fel. A kép alkotójának történetéről szólva a szomszéd számos, 1937-38 körül történt, Japán számára végzetes eseményt említ, amelyek a festő és családja életét is megváltoztatták, mint például Japán Kína elleni háborúja és a nankingi mészárlás. „Igen. A nankingi mészárlás. Japán heves harcokat követően elfoglalta Nanking városát, sok embert megölve ott mind a harcok alatt, mind utána. A japán csapatoknak nem volt idejük a foglyokra, ezért megölték a magukat megadó katonák és civilek többségét″ – írja könyvében Murakami a szomszéd hangján. A kötetben a festmény alkotójának húszéves testvérét besorozták a japán hadseregbe és Kínába küldték 1938-ban. A következő évben hazatért, hamarosan azonban öngyilkos lett.

murakami
(Forrás: pinteres.com)

„Miért ölné meg magát egy férfi, aki épen és egészségesen túlél egy háborút?″ – teszi fel a kérdést a regény főszereplője. A Csiangszu tartománybeli Nankingot, Kína egykori fővárosát 1937. december 13-án foglalták el a megszálló japán csapatok. A mészárlás negyven napig tartott, több mint 300 ezer ember, fegyverét letevő katona és civil halt meg, sokakat felgyújtottak vagy élve eltemettek. Körülbelül 20 ezer nő lett nemi erőszak áldozata. Japán nacionalisták a mai napig kevesebbre teszik az áldozatok számát, és igazságtalannak tartják a vádakat. Az ENSZ Tudományos, Nevelésügyi és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világemlékezet programja 2015 októberében felvette listájára a nankingi mészárlás dokumentumainak egy részét. A regény Japánban néhány szélsőjobboldali csoport kritikáját is kiváltotta, melyek tagadják, hogy a mészárlás megtörtént. Azzal vádolják Murakamit, hogy a mészárlás megemlítésével hízelegni akar Kínának, hogy megnyerje a Nobel-díjat. Eközben számos irodalomkritikus dicséri a szerzőt bátorságáért, amiért ilyen társadalmi és történelmi kérdéssel foglalkozik regényében. Kiemelik Murakami munkáinak és a múltbéli háborúkkal szembeni állásfoglalásának folytonosságát.

nanking
(Forrás: mult-kor.hu)

Egy 2015-ben adott interjújában Murakami úgy nyilatkozott, hogy Japánnak újra meg újra bocsánatot kellene kérnie azokért a kegyetlenségekért, amelyeket a háborúban elkövetett szomszédai ellen. Ezt azt követően mondta, hogy Abe Sindzó japán kormányfő a II. világháború befejeződésének 70. évfordulója alkalmából tartott beszédében a háborús halottak miatti örök együttérzéséről és a hazája okozta mérhetetlen károkról, szenvedésről beszélt, ugyanakkor hozzátette: a háborúért nem felelős japán nemzedékeket nem szabadna terhelni azzal, hogy újra és újra bocsánatot kelljen kérniük az ország múltbeli hibáiért. „Úgy gondolom, nagyon fontos a történelem, és nagyon fontos őszintén bocsánatot kérni. A bocsánatkérés nem olyan, amit szégyellni kellene″ – mondta Murakami. Murakami művei az egész világon népszerűek, mert nagyon jól írja le a világvárosokban élő emberek érzéseit, nemzetiségtől, etnikumtól vagy társadalmi rétegtől függetlenül – vélte Okada Takasi, a Kyodo News munkatársa. Hozzátette: Murakami valószínűleg azért említette műveiben a nácikat vagy a japán-kínai háborút, és azért kéri Japán bocsánatkérését, mert úgy érzi, hogy a különböző országokban különböző véleménnyel élő embereknek először tudomásul kell venniük közös történelmüket, mielőtt bizalmas beszélgetést folytathatnának.

nanking
(Forrás: sg.hu)

A 68 éves japán írót régóta az irodalmi Nobel-díj esélyesei között tartják számon, tizenhat regényét és novelláskötetét több mint 40 nyelvre fordították le, számos művét állították színpadra és vitték filmre. Korábbi könyvei között olyan népszerű regények vannak, mint a Norvég erdő, a Kafka a tengerparton vagy a háromkötetes 1Q84 (Ezerkülöncszáznyolcvannégy), amely évek óta uralja a japán eladási listát és világszerte kultikussá vált.

(mti)

• Publikálva: 2017.03.07. 09:04

Digitális Irodalmi Akadémia