a rovat írásai

Kalapács alatt a Picasso kalapálta gyűrű

Elárverezik a gyűrűt, amelyet Pablo Picasso tervezett és saját kezűleg készített szerelmének, Dora Maarnak engesztelésül egy nagy veszekedésük után.

Gerzson Pál a Vigadóban

Gerzson Pál festőművész munkásságát tekinti át mintegy 160 képen keresztül a Pesti Vigadó csütörtöktől látható életmű-kiállítása.

Megfagyott sarkkutató madárkája

Tökéletes állapotban fennmaradt akvarellt fedeztek fel a kutatók Robert Falcon Scott brit felfedező tragikusan végződött déli-sarki expedíciójának egyik helyszínén.

Krúdy a plébánia falán

Krúdy Gyula író életéhez kapcsolódó műveket festettek az óbudai Tanuló utcában lévő Katolikus Plébánia melléképületének falára.

Hauszmann mindenhol

Százhetven éve, 1847. június 9-én született Budán Hauszmann Alajos építész, a historizmus egyik legtevékenyebb és legjellegzetesebb magyarországi képviselője.

Gyerekekkel és fotóapparáttal Erdélyben

Erdélybe manapság már senki sem indul el fényképezőgép nélkül. És a sok csoda láttán kattogtatnak is szaporán a messziről jött emberek. Vannak aztán olyanok is, akik nem csak a fényképalbumba, jobban mondva a laptop memóriájába, vagy a külső meghajtóra fényképeznek, hanem ennél jóval többet tesznek a megmaradásért. Közöttük van a 12. kerületi városházán most kiállító Sóti István is.

Hiperrealistáink Párizsban

A legjelentősebb magyar hiperrealista festők munkáiból nyílt kiállítás csütörtökön a Párizsi Magyar Intézetben.

A klíma és a reneszánsz remekmű

Négy hónapig tartó restaurálás után ismét egykori fényében ragyog Donato Bramante reneszánsz építész és festő Krisztus az oszlopnál című táblaképe, a legjelentősebb műalkotás, amely megrongálódott a milánói Brera képtárban a klímarendszer meghibásodása és a rendkívül száraz tél miatt.

Az "előőrsünk" Amszterdamban

A fauvizmustól a szürrealizmusig címmel tizenkilenc magyar avantgárd művész képeiből nyílt kiállítás az amszterdami Zsidó Történelmi Múzeumban.

Plagizált a leggazdagabb szobrász

Plágiummal és szerzői jogsértéssel vádolják az ismert amerikai szobrászművészt, Jeff Koonst egy nemrég kiállított köztéri alkotása miatt.

Szinyei Merse és Gulácsy a sztár Kieselbachéknál is

Szinyei Merse Pál és Gulácsy Lajos egy-egy remekműve mellett Berény Róbert, Tihanyi Lajos és Kádár Béla több alkotására is licitálhatnak az érdeklődők a Kieselbach Galéria tavaszi árverésén, amelyet péntek este tartanak a budapesti Hotel Marriottban. A Virág Judit Galéria tavaszi árverésén szintén egy-egy jelentősebb Gulácsy és Szinyei Merse munka került kalapács alá.

Művészet összes cikke »

Japánban hódít Szigetvár védelmével együtt a Szláv eposz

mucha leadTokióban látható Alfons Muchának, a szecesszió cseh mesterének híres festményciklusa, a Szláv eposz. Ez az első eset, hogy a 20 nagyméretű vászonból álló sorozatot teljes egészében külföldön is láthatják az érdeklődők. Mucha a szlávok dicső tettei közé sorolja Szigetvár 1566-os hősies védelmét is.

A tokiói Nemzeti Művészeti Központ Alfons Mucha festményciklusának kiállításával ünnepli a japán-cseh (csehszlovák) diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 60. évfordulóját. Ebből az alkalomból a tokiói kormány 2017-et Japánban a cseh kultúra évének nyilvánította. A kiállítást, amely június 5-ig lesz látható, a japán kormány anyagilag is támogatta. A cseh kulturális minisztérium azzal számol, hogy a három hónap alatt legalább negyedmillió ember tekinti meg a monumentális festményeket. A szlávság történelmi tetteit dicsőítő Mucha-ciklus azután visszatér Prágába, mert az eredetileg tervezett kínai turnéhoz a prágai Cseh Nemzeti Galéria nem kapta meg a szükséges engedélyeket.

mucha
(Forrás: Wikipédia)

A festményciklus ázsiai körútját többen is – főleg szakértők – ellenezték, attól tartva, hogy a nagy út során a képek megsérülhetnek. John Mucha, Alfons Mucha unokája tavaly tavasszal pert is indított Prága ellen, amelyben vitatja, hogy a nagyapja által az 1920-as években festett Szláv eposz valóban Prága városáé. Azt kérte a bíróságtól, állapítsa meg, ki is az igazi tulajdonosa a 20 nagyméretű képből álló festményciklusnak. John Mucha a pert, amely még nem zárult le, azért indította, hogy megakadályozza a festményciklus Ázsiába küldését. Beadványát formálisan arra alapozta, hogy nagyapja ugyan valóban Prágának ajándékozta a Szláv eposzt, de azzal a feltétellel, hogy a főváros a nagyméretű festmények számára külön galériát épít. Ez máig nem történt meg, így szerinte az ajándékozás érvénytelen. Prága azonban kitart amellett, hogy a Szláv eposz a város tulajdona, és a tervezett ázsiai kiállítást ezért nem mondta le.

szlav_eposz_mucha
Szláv eposz – Szigetvár védelme (forrás: Wikipédia)

A 20 Alfons Mucha-festményt a korábbi közlések szerint 10,8 millió euró (3,3 milliárd forint) értékre biztosították. A képek a cseh nemzeti kulturális örökség részét képezik. A festmények közül a hét legnagyobb 8,1 méterszer 6,1 méteres. A CTK cseh hírügynökség szerint Alfons Muchát tisztelik és szeretik a japánok, ezért a tokiói kiállítást nagy várakozás övezte.

(mti, mandarchiv.hu)

• Publikálva: 2017.03.08. 09:13