a rovat írásai

Olga Picasso, a legtöbbet megfestett múzsa

Száz éve, 1917 februárjában találkozott először Pablo Picasso és első felesége, Olga Koklova ukrán balett-táncos. A párizsi Pablo Picasso Múzeum az évforduló alkalmából 350 alkotáson keresztül mutatja be a kubizmus mestere és Olga szenvedélyes történetét az Olga Picasso című kiállításon.

Pompeji Tácra látogat

A táci Gorsium látogatóközpontjában Pompeji – Élet és halál a Vezúv árnyékában címmel szombaton nyílik meg az a nagyszabású kiállítás, amely az egykor virágzó város életét és katasztrófáját mutatja be.

De negyedszer is lesújtott a hóhér bárdja

Tudjuk, a „mi lett volna, ha” nem történelmi kategória, de most mégis játszunk el kicsit a gondolattal: hogyan változik meg a történelmünk, ha 560 évvel ezelőtt nem sújt le negyedszer is a hóhér, Hunyadi László pedig életben marad? Sőt, mivel pártjának volt a legjobb hadserege akkoriban, még a birtokait is megtarthatja. Tizenkét évvel később született öccséből, Mátyásból sosem lett volna magyar király, könyvek, tudományok iránti érdeklődése miatt talán éppen a papi pályára irányította volna a család, míg a hadviselésben és politikában jártas László megszerezhette volna a koronát, a Hunyadi-párttal a háta mögött.

Goya, Francis Bacon és Hitler együtt

Egy Hitler-festmény is látható egy művészetről és őrületről szóló olasz kiállításon – közölték a Garda-parti Salóban rendezett tárlat szervezői.

Hatméteres szobrot kap szülővárosától Marx Károly

Hatalmas szobrot emelnek Karl Marx német filozófusnak, a kommunizmus egyik szellemi atyjának 2018-ban szülővárosában, a németországi Trierben születése 200. évfordulója alkalmából.

Kossuth Lajossal négyszemközt

Első alkalommal mutatja be március 15. alkalmából a Magyar Nemzeti Múzeum a Kossuth Lajosról 1852-ben készült dagerrotípiát. A szabadságharc vezetőjét közelről és csaknem teljesen szemből ábrázoló felvétel segítségével a látogatók szinte egyenesen Kossuth szemébe nézhetnek - mondta Varga Benedek főigazgató hétfőn Budapesten.

Előkerült Trenk báró száz éve eltűnt hüvelykujja

Több mint száz év után újra teljes Franz von der Trenck bárónak, Jókai Mór egyik közismert regényhősének a csehországi Brünnben őrzött múmiája. Bal kezének jó egy évszázada hiányzó, elveszettnek hitt hüvelykujját szerdán adta át a brünni kapucinus templom és kolostor elöljárójának Jirí Stivarnak Pavel Ciprian, a brünni városi múzeum igazgatója.

Zsidókat mentő antiszemita, aki a szlovák elnök szerint Hitler híve volt

Hatvan évvel ezelőtt adta fel a szervezete a küzdelmet gróf Esterházy Jánosnak, aki éppen a morvaországi Mírov várbörtönében töltötte ítéletét. Amit a halálról mérsékeltek előbb életfogytiglanra, majd pedig 25 évre. A család galántai ágából származó gróf addigra megjárta Csehszlovákia börtöneit, amikor pedig alkalma lett volna megszökni, nem tette azt, hangoztatva, hogy ezzel elismerné bűnösségét. A történethez az is hozzátartozik, hogy neveltetésénél fogva is antiszemita volt, de zsidókat mentett és a szlovák törvényhozásban egyedül ő nem szavazta meg a zsidóság kitelepítését.

 

Avarok a Nemzeti Múzeumban

A Kárpát-medencei avarok világába nyújt betekintést a legkorszerűbb technikai eszközök segítségével a Magyar Nemzeti Múzeum Életre kelt avarok című kiállítása.

Az elsőt ellopták, újra szobrot kap Schweidel vezérőrnagy

Emlékművet állítanak Schweidel József honvédtábornoknak szülővárosában, a vajdasági Zomborban – közölte értesülését csütörtökön a Magyar Szó című újvidéki napilap.

Ördögűző szerzetes az 1700-as évekből

Egy 18. századi zombori ördögűző ferences szerzetes mentalitását feltáró kötetet jelentetett meg a Balassi Kiadó. A könyv szerzője, Bárth Dániel az MTI-nek elmondta: mikrotörténeti munkájában nem végleges és megnyugtató válaszokat keresett, hanem sokkal inkább nyugtalanító kérdéseket igyekezett felvetni a bácskai városban történekkel kapcsolatban.

Művelődés összes cikke »

Zsidókat mentő antiszemita, aki a szlovák elnök szerint Hitler híve volt

Esterhazylead

Hatvan évvel ezelőtt adta fel a szervezete a küzdelmet gróf Esterházy Jánosnak, aki éppen a morvaországi Mírov várbörtönében töltötte ítéletét. Amit a halálról mérsékeltek előbb életfogytiglanra, majd pedig 25 évre. A család galántai ágából származó gróf addigra megjárta Csehszlovákia börtöneit, amikor pedig alkalma lett volna megszökni, nem tette azt, hangoztatva, hogy ezzel elismerné bűnösségét. A történethez az is hozzátartozik, hogy neveltetésénél fogva is antiszemita volt, de zsidókat mentett és a szlovák törvényhozásban egyedül ő nem szavazta meg a zsidóság kitelepítését.

 

Egy 5000 hold felett rendelkező arisztokrata családba született, anyja lengyel grófnő volt, apja pedig jeles gazdálkodó, de emellett egészen a bibliai Noéig visszavezette az Esterházy-családfát. (1901-ben, János fia születési évében jelent meg az oldalágakat is kikutató kétkötetes munka.) Az apját négy éves korában elvesztő ifjú Esterházy Budapesten gazdasági akadémiát végzett, és az itt tanultakat próbálta kamatoztatni a csehszlovák földreform által meghagyott 500 holdas birtokán. A felvidéki elszakított magyarság érdekeinek védelmében kezdett el aztán politizálni, az Országos Keresztély Szocialista Párt elnökeként 1935-ben a 18 ezer magyar beválasztotta a hetvenezres lakosságú Kassán a prágai törvényhozásba. 1936 júniusában pedig az érsekújvári pártegyesítő összejövetelen megválasztották az Egyesült Magyar Párt elnökének is. Szilárd erkölcsi és politikai alapállását, tekintélyét feddhetetlenségét a prágai kormányzat többször is miniszterséggel jutalmazta volna, de ő kitartott a magyar nemzeti önrendelkezés mellett, amit a Nagy Háború győztesei csak szavakban ígértek meg mindenkinek.

esterházy
(Forrás felvidek.ma)

Németország felemelkedése sem terelte Hitler rajongóinak táborába, mintha látta volna előre a jövőt, a szlovák néppel való évszázados békés együttélést és szétbonthatatlan sorsközösséget fontosabbnak tartotta, mint a pillanatnyi érdekek alapján született politikai döntéseket. Éppen ezért az első bécsi döntés után Szlovákiában maradt, és a pozsonyi törvényhozás egyedüli magyar tagjaként képviselte az akkori Szlovákiában maradt hetvenezres magyarságot. És ugyanolyan elszántsággal a döntés értelmében Magyarországhoz került szlovákságét is. A zsidóüldözések kezdetén pedig mély vallásosságából adódóan, humanitárius szempontok miatt vette védelmébe a kitelepítésre ítélteket, miközben kérdésre megemlítette antiszemita neveltetését és beállítottságát is. Zsidókat és más üldözötteket bujtatott, segítette a szökésüket internálásáig, a Gestapo is halálra kereste ezért, de Pozsony elfoglalásakor orosz fogságba esett. 12 nap után elengedték, aztán a leendő kommunista főtitkár, Gustáv Husák letartóztattatja, így kerül az orosz titkosrendőrség moszkvai börtönébe, a Ljubjankára. 10 év kényszermunkára ítélik, de közben otthon is zajlik egy per, amiben 1947 szeptember 16-án hamis vádak alapján, háborús bűnösként halálbüntetést szabnak ki rá. Az oroszok pedig kiadják a csehszlovák hatóságoknak, de ekkorra már életfogytiglanra mérséklődik a büntetése. Innentől indul az a „börtöntúra”, ami Míkulovban végződött hatvan évvel ezelőtt.

esterházy
Szobra a Gesztenyéskertben (forrás: Wikipédia)

S hogy mennyire abszurd hely is a mi Közép-Európánk, az is mutatja, hogy nem rehabilitálták sem a csehszlovák hatóságok 1993-ig, sem pedig a szlovák illetékesek azután. (Az oroszok ugyanakkor ezt megtették minden további nélkül 1993-ban.) A történethez még az is hozzátartozik, hogy 2011-ben kezdeményezték boldoggá avatását, válaszul az akkori szlovák államfő, Ivan Gasparovic a régi vádakat hangoztatva kijelentette, hogy a gróf bizony Hitler és a fasizmus híve volt.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.03.08. 10:30