a rovat írásai

Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?

Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Tízezerszeres áron ment el a váza

A becsült ár tízezerszereséért és ezzel rekordáron, ötmillió svájci frankért (1,3 milliárd forint) kelt el egy bizonytalan korú kínai váza egy genfi aukción.

Művelődés összes cikke »

Zsidókat mentő antiszemita, aki a szlovák elnök szerint Hitler híve volt

Esterhazylead

Hatvan évvel ezelőtt adta fel a szervezete a küzdelmet gróf Esterházy Jánosnak, aki éppen a morvaországi Mírov várbörtönében töltötte ítéletét. Amit a halálról mérsékeltek előbb életfogytiglanra, majd pedig 25 évre. A család galántai ágából származó gróf addigra megjárta Csehszlovákia börtöneit, amikor pedig alkalma lett volna megszökni, nem tette azt, hangoztatva, hogy ezzel elismerné bűnösségét. A történethez az is hozzátartozik, hogy neveltetésénél fogva is antiszemita volt, de zsidókat mentett és a szlovák törvényhozásban egyedül ő nem szavazta meg a zsidóság kitelepítését.

 

Egy 5000 hold felett rendelkező arisztokrata családba született, anyja lengyel grófnő volt, apja pedig jeles gazdálkodó, de emellett egészen a bibliai Noéig visszavezette az Esterházy-családfát. (1901-ben, János fia születési évében jelent meg az oldalágakat is kikutató kétkötetes munka.) Az apját négy éves korában elvesztő ifjú Esterházy Budapesten gazdasági akadémiát végzett, és az itt tanultakat próbálta kamatoztatni a csehszlovák földreform által meghagyott 500 holdas birtokán. A felvidéki elszakított magyarság érdekeinek védelmében kezdett el aztán politizálni, az Országos Keresztély Szocialista Párt elnökeként 1935-ben a 18 ezer magyar beválasztotta a hetvenezres lakosságú Kassán a prágai törvényhozásba. 1936 júniusában pedig az érsekújvári pártegyesítő összejövetelen megválasztották az Egyesült Magyar Párt elnökének is. Szilárd erkölcsi és politikai alapállását, tekintélyét feddhetetlenségét a prágai kormányzat többször is miniszterséggel jutalmazta volna, de ő kitartott a magyar nemzeti önrendelkezés mellett, amit a Nagy Háború győztesei csak szavakban ígértek meg mindenkinek.

esterházy
(Forrás felvidek.ma)

Németország felemelkedése sem terelte Hitler rajongóinak táborába, mintha látta volna előre a jövőt, a szlovák néppel való évszázados békés együttélést és szétbonthatatlan sorsközösséget fontosabbnak tartotta, mint a pillanatnyi érdekek alapján született politikai döntéseket. Éppen ezért az első bécsi döntés után Szlovákiában maradt, és a pozsonyi törvényhozás egyedüli magyar tagjaként képviselte az akkori Szlovákiában maradt hetvenezres magyarságot. És ugyanolyan elszántsággal a döntés értelmében Magyarországhoz került szlovákságét is. A zsidóüldözések kezdetén pedig mély vallásosságából adódóan, humanitárius szempontok miatt vette védelmébe a kitelepítésre ítélteket, miközben kérdésre megemlítette antiszemita neveltetését és beállítottságát is. Zsidókat és más üldözötteket bujtatott, segítette a szökésüket internálásáig, a Gestapo is halálra kereste ezért, de Pozsony elfoglalásakor orosz fogságba esett. 12 nap után elengedték, aztán a leendő kommunista főtitkár, Gustáv Husák letartóztattatja, így kerül az orosz titkosrendőrség moszkvai börtönébe, a Ljubjankára. 10 év kényszermunkára ítélik, de közben otthon is zajlik egy per, amiben 1947 szeptember 16-án hamis vádak alapján, háborús bűnösként halálbüntetést szabnak ki rá. Az oroszok pedig kiadják a csehszlovák hatóságoknak, de ekkorra már életfogytiglanra mérséklődik a büntetése. Innentől indul az a „börtöntúra”, ami Míkulovban végződött hatvan évvel ezelőtt.

esterházy
Szobra a Gesztenyéskertben (forrás: Wikipédia)

S hogy mennyire abszurd hely is a mi Közép-Európánk, az is mutatja, hogy nem rehabilitálták sem a csehszlovák hatóságok 1993-ig, sem pedig a szlovák illetékesek azután. (Az oroszok ugyanakkor ezt megtették minden további nélkül 1993-ban.) A történethez még az is hozzátartozik, hogy 2011-ben kezdeményezték boldoggá avatását, válaszul az akkori szlovák államfő, Ivan Gasparovic a régi vádakat hangoztatva kijelentette, hogy a gróf bizony Hitler és a fasizmus híve volt.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.03.08. 10:30