a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Zsidókat mentő antiszemita, aki a szlovák elnök szerint Hitler híve volt
Hatvan évvel ezelőtt adta fel a szervezete a küzdelmet gróf Esterházy Jánosnak, aki éppen a morvaországi Mírov várbörtönében töltötte ítéletét. Amit a halálról mérsékeltek előbb életfogytiglanra, majd pedig 25 évre. A család galántai ágából származó gróf addigra megjárta Csehszlovákia börtöneit, amikor pedig alkalma lett volna megszökni, nem tette azt, hangoztatva, hogy ezzel elismerné bűnösségét. A történethez az is hozzátartozik, hogy neveltetésénél fogva is antiszemita volt, de zsidókat mentett és a szlovák törvényhozásban egyedül ő nem szavazta meg a zsidóság kitelepítését.
Egy 5000 hold felett rendelkező arisztokrata családba született, anyja lengyel grófnő volt, apja pedig jeles gazdálkodó, de emellett egészen a bibliai Noéig visszavezette az Esterházy-családfát. (1901-ben, János fia születési évében jelent meg az oldalágakat is kikutató kétkötetes munka.) Az apját négy éves korában elvesztő ifjú Esterházy Budapesten gazdasági akadémiát végzett, és az itt tanultakat próbálta kamatoztatni a csehszlovák földreform által meghagyott 500 holdas birtokán. A felvidéki elszakított magyarság érdekeinek védelmében kezdett el aztán politizálni, az Országos Keresztély Szocialista Párt elnökeként 1935-ben a 18 ezer magyar beválasztotta a hetvenezres lakosságú Kassán a prágai törvényhozásba. 1936 júniusában pedig az érsekújvári pártegyesítő összejövetelen megválasztották az Egyesült Magyar Párt elnökének is. Szilárd erkölcsi és politikai alapállását, tekintélyét feddhetetlenségét a prágai kormányzat többször is miniszterséggel jutalmazta volna, de ő kitartott a magyar nemzeti önrendelkezés mellett, amit a Nagy Háború győztesei csak szavakban ígértek meg mindenkinek.
(Forrás felvidek.ma)
Németország felemelkedése sem terelte Hitler rajongóinak táborába, mintha látta volna előre a jövőt, a szlovák néppel való évszázados békés együttélést és szétbonthatatlan sorsközösséget fontosabbnak tartotta, mint a pillanatnyi érdekek alapján született politikai döntéseket. Éppen ezért az első bécsi döntés után Szlovákiában maradt, és a pozsonyi törvényhozás egyedüli magyar tagjaként képviselte az akkori Szlovákiában maradt hetvenezres magyarságot. És ugyanolyan elszántsággal a döntés értelmében Magyarországhoz került szlovákságét is. A zsidóüldözések kezdetén pedig mély vallásosságából adódóan, humanitárius szempontok miatt vette védelmébe a kitelepítésre ítélteket, miközben kérdésre megemlítette antiszemita neveltetését és beállítottságát is. Zsidókat és más üldözötteket bujtatott, segítette a szökésüket internálásáig, a Gestapo is halálra kereste ezért, de Pozsony elfoglalásakor orosz fogságba esett. 12 nap után elengedték, aztán a leendő kommunista főtitkár, Gustáv Husák letartóztattatja, így kerül az orosz titkosrendőrség moszkvai börtönébe, a Ljubjankára. 10 év kényszermunkára ítélik, de közben otthon is zajlik egy per, amiben 1947 szeptember 16-án hamis vádak alapján, háborús bűnösként halálbüntetést szabnak ki rá. Az oroszok pedig kiadják a csehszlovák hatóságoknak, de ekkorra már életfogytiglanra mérséklődik a büntetése. Innentől indul az a „börtöntúra”, ami Míkulovban végződött hatvan évvel ezelőtt.
Szobra a Gesztenyéskertben (forrás: Wikipédia)
S hogy mennyire abszurd hely is a mi Közép-Európánk, az is mutatja, hogy nem rehabilitálták sem a csehszlovák hatóságok 1993-ig, sem pedig a szlovák illetékesek azután. (Az oroszok ugyanakkor ezt megtették minden további nélkül 1993-ban.) A történethez még az is hozzátartozik, hogy 2011-ben kezdeményezték boldoggá avatását, válaszul az akkori szlovák államfő, Ivan Gasparovic a régi vádakat hangoztatva kijelentette, hogy a gróf bizony Hitler és a fasizmus híve volt.
Pálffy Lajos