a rovat írásai

László az emberközeli szent és a karizmatikus vezető

A hadvezér, a törvényhozó, az egyházépítő uralkodót és utókorra gyakorolt hatását mutatja be a Szent László élete, kultusza és szellemi öröksége című kiállítás, amely a Magyarság Házában nyílt meg csütörtökön a Szent László-év keretében.

A „Casanova háztól” a Ludwig Múzeumig

Idén sem maradunk le a nyitott házak ünnepéről, immár hetedik éve pincétől padlásig járhatjuk végig a megnyitott épületeket. Az idei téma a rakpart, így a Rákóczi hídtól egészen az Árpád hídig sétálhatják, hajózhatják végig mindkét partot az érdeklődők.

Ötven éve ment el a legnagyobb vadász

Ötven éve, 1967. április 24-én hunyt el gróf Széchenyi Zsigmond világjáró vadász, népszerű vadász- és útikönyvek szerzője.

Szerelmes pap és jeles filozófus

Pierre Abélard francia teológus, filozófus, akinek nevét elsősorban a tanítványához, Héloise-hoz fűződő legendás szerelme miatt őrizte meg az utókor, nyolcszázhetvenöt éve, 1142. április 21-én halt meg.

A kétszer megtalált friesachi dénárok esete

Több mint 640 érméből álló leletre bukkantak az orosházi Nagy Gyula Területi Múzeum munkatársai márciusban Tótkomlós határában. Az érmék között vannak Árpád-kori fizetőeszközök, friesachi dénárok és egy angol penny is.

Balkan Fanatik, a Kiscsillag és Lajkó Félix a Várkert Bazárban

Hímestojás-kiállítás, festhető óriástojások, nagykoncertek és iparművészek bemutatója is várja az érdeklődőket szombattól hétfőig a Várkert Bazár húsvéti szabadtéri programsorozatán.

Palóc Húsvét Füleken

Húsvét hétfőjén 12. alkalommal rendezik meg a Palóc Húsvétot a Füleki Várban; a dél-szlovákiai városban népi hangszerek készítését és mézeskalácsok díszítését is megpróbálhatják a résztvevők – tájékoztatta az MTI-t a rendező Füleki Városi Művelődési Központ igazgatója.

226 millió forint egy képregényoldalért

Hétszázötvenháromezer euróért (226 millió forint) kelt el egy párizsi árverésen a Tintin Amerikában című képregény egy ritka illusztrációja.

Akit egyszerűen csak Nagyszerűnek neveztek

Ötszázhuszonöt éve, 1492. április 8-án halt meg Lorenzo Medici, az itáliai reneszánsz egyik legnagyobb alakja, Firenze uralkodója, a művészetek bőkezű mecénása, akit az utókor az „Il Magnifico″, a nagyszerű melléknéven emleget.

Fejedelmi kincsek: erdélyi ezüsttalérok Fehérváron

A Magyar Nemzeti Bank Értéktár Programja keretében visszavásárolt műkincseket minél több embernek látnia kell - hangsúlyozta Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke, egyben a program vezetője csütörtökön, Székesfehérváron, ahol megnyitotta a Fejedelmi kincsek – Erdélyi tallérok című, 16-17. századi erdélyi tallérokat és emlékérmeket bemutató kiállítást.

Egy hadüzenet és a Csonka-Magyarország

A történelmi Magyarország számára is végzetesnek bizonyuló dolgok történtek száz évvel ezelőtt, ezen a napon. Amikor is megérkezett az USA kongresszusa által 373 – 50 arányban megszavazott hadüzenet a központi hatalmak számára. Amerika tehát belépett a Nagy Háborúba, és iszonyú erejével egy év alatt eldöntötte azt. Pedig az Államokban is jelentős német ajkú népesség talált otthonra, és Berlin is sokat megtett, hogy elkerülje ezt a hadüzenetet.

Művelődés összes cikke »

Kossuth Lajossal négyszemközt

kossuth leadElső alkalommal mutatja be március 15. alkalmából a Magyar Nemzeti Múzeum a Kossuth Lajosról 1852-ben készült dagerrotípiát. A szabadságharc vezetőjét közelről és csaknem teljesen szemből ábrázoló felvétel segítségével a látogatók szinte egyenesen Kossuth szemébe nézhetnek - mondta Varga Benedek főigazgató hétfőn Budapesten.

A kivételes műtárgyat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vásárolta meg az Értéktár Program keretében és helyezte el letétben a múzeumban. Mint a hétfői sajtótájékoztatón Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke kiemelte, a felvétel 1852-ben Bostonban, Kossuth Lajos amerikai körútján készült, az ekkoriban újnak számító fotográfiai eljárás eredményeként. A dagerrotípián egy szomorú és csalódott Kossuth látható – fogalmazott Gerhardt Ferenc, aki szerint a mai kor emberének feladata elérni azt, hogy tiszta lelkiismerettel tudjon visszanézni a forradalom kormányzójára. Az MNB alelnöke elmondta azt is: az Értéktár Program 2014-ben indult mintegy 30 milliárd forintos kerettel, amiből a különböző okok miatt külföldre került, vagy ott született, de a magyar kulturális örökség részét képező műtárgyakat vásárolják vissza és tárják a magyar közönség elé.

kossuth dagerrotipia
A felvételt csupán rövid időszakokra állítja ki a múzeum

Varga Benedek kiemelte: a felvételt csupán rövid időszakokra állítja ki a múzeum, mivel az ezüstözött rézlemezre készült dagerrotípia fényre, hőre és a páratartalom változásra is rendkívül érzékeny. Most a látogatók március 15-től április 2-ig tekinthetik meg a politikust ábrázoló tizenegyszer nyolc centiméteres dagerrotípiát, amely valószínűleg sztereofelvételként készült, vagyis egy térhatású kép egyik fele lehetett. A nemzeti ünnep alkalmából állítják ki a márciusi ifjak egyike, Oroszhegyi Józsa emlékpoharát is. A hadiorvos által a fogságban faragott műtárgy a család magánadományozása útján került a múzeumhoz – fűzte hozzá a múzeumigazgató. A sajtótájékoztatón Lengyel Beatrix, a múzeum történésze hangsúlyozta: Kossuth Lajos 1851-1852-ben tett körutat az Egyesült Államokban, ahol 70 városban 500 beszédet mondott, hogy támogatást szerezzen a magyar függetlenségi törekvéseknek. A kiállított dagerrotípia a korabeli amerikai fotográfia neves képviselőinek számító Albert Sands Southworth és Josiah Johnson Hawes közös műhelyében készült. A felvétel utóbbi leszármazottjainál maradt fent, tőlük vásárolta meg Novomeszky János amerikai-magyar műgyűjtő, aki a múzeum szakembereinek is megmutatta a képet. A gyűjtő 2004-es halála után a felvételt elvesztették szem elől a Nemzeti Múzeum munkatársai, az csak 2015-ben bukkant elő újra - fűzte hozzá Lengyel Beatrix, aki kiemelte azt is: Kossuth Lajos a felvételen ugyanabban a kormányzói attilában látható, amelyet Debrecenben is viselt.

pollack_nemzeti_múzeum

Aczél Eszter, a múzeum Történeti Tárának vezetője Oroszhegyi Józsa emlékpoharát bemutatva elmondta: az 1851 és 1856 között faragott talpas pohár kivételes történelmi ereklye. A székely származású orvos 1848-ban egyike volt a legaktívabb márciusi ifjaknak, részt vett a szabadságharc küzdelmeiben. A világosi fegyverletétel után két évig bujkált, miközben halálra ítélték távollétében. Végül 10 év vasban letöltendő fogságra ítélték a josephstadti várbörtönben. Öt év után szabadult közkegyelemmel, majd folytatta orvosi tanulmányait, szakírói és publicisztikai tevékenységét. Az emlékpohár adományozója, Endrődi Júlia történész kiemelte, hogy bár Oroszhegyi Józsa neve, szerepvállalása és sokféle tárgyban írt művei – többek közt etnográfiai értékű útleírásai a román fejedelemségekről és az Oszmán Birodalomról – ismertek a szaktudományok képviselői előtt, a nemzeti emlékezet sok más márciusi ifjúval együtt elfeledte. A múzeum ereklyegyűjteményének ajándékozott "rabfaragást" árpilis 2-ig láthatja a közönség a Rotundában.

(mti)

• Publikálva: 2017.03.13. 19:09