a rovat írásai

Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?

Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Tízezerszeres áron ment el a váza

A becsült ár tízezerszereséért és ezzel rekordáron, ötmillió svájci frankért (1,3 milliárd forint) kelt el egy bizonytalan korú kínai váza egy genfi aukción.

Művelődés összes cikke »

Kossuth Lajossal négyszemközt

kossuth leadElső alkalommal mutatja be március 15. alkalmából a Magyar Nemzeti Múzeum a Kossuth Lajosról 1852-ben készült dagerrotípiát. A szabadságharc vezetőjét közelről és csaknem teljesen szemből ábrázoló felvétel segítségével a látogatók szinte egyenesen Kossuth szemébe nézhetnek - mondta Varga Benedek főigazgató hétfőn Budapesten.

A kivételes műtárgyat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vásárolta meg az Értéktár Program keretében és helyezte el letétben a múzeumban. Mint a hétfői sajtótájékoztatón Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke kiemelte, a felvétel 1852-ben Bostonban, Kossuth Lajos amerikai körútján készült, az ekkoriban újnak számító fotográfiai eljárás eredményeként. A dagerrotípián egy szomorú és csalódott Kossuth látható – fogalmazott Gerhardt Ferenc, aki szerint a mai kor emberének feladata elérni azt, hogy tiszta lelkiismerettel tudjon visszanézni a forradalom kormányzójára. Az MNB alelnöke elmondta azt is: az Értéktár Program 2014-ben indult mintegy 30 milliárd forintos kerettel, amiből a különböző okok miatt külföldre került, vagy ott született, de a magyar kulturális örökség részét képező műtárgyakat vásárolják vissza és tárják a magyar közönség elé.

kossuth dagerrotipia
A felvételt csupán rövid időszakokra állítja ki a múzeum

Varga Benedek kiemelte: a felvételt csupán rövid időszakokra állítja ki a múzeum, mivel az ezüstözött rézlemezre készült dagerrotípia fényre, hőre és a páratartalom változásra is rendkívül érzékeny. Most a látogatók március 15-től április 2-ig tekinthetik meg a politikust ábrázoló tizenegyszer nyolc centiméteres dagerrotípiát, amely valószínűleg sztereofelvételként készült, vagyis egy térhatású kép egyik fele lehetett. A nemzeti ünnep alkalmából állítják ki a márciusi ifjak egyike, Oroszhegyi Józsa emlékpoharát is. A hadiorvos által a fogságban faragott műtárgy a család magánadományozása útján került a múzeumhoz – fűzte hozzá a múzeumigazgató. A sajtótájékoztatón Lengyel Beatrix, a múzeum történésze hangsúlyozta: Kossuth Lajos 1851-1852-ben tett körutat az Egyesült Államokban, ahol 70 városban 500 beszédet mondott, hogy támogatást szerezzen a magyar függetlenségi törekvéseknek. A kiállított dagerrotípia a korabeli amerikai fotográfia neves képviselőinek számító Albert Sands Southworth és Josiah Johnson Hawes közös műhelyében készült. A felvétel utóbbi leszármazottjainál maradt fent, tőlük vásárolta meg Novomeszky János amerikai-magyar műgyűjtő, aki a múzeum szakembereinek is megmutatta a képet. A gyűjtő 2004-es halála után a felvételt elvesztették szem elől a Nemzeti Múzeum munkatársai, az csak 2015-ben bukkant elő újra - fűzte hozzá Lengyel Beatrix, aki kiemelte azt is: Kossuth Lajos a felvételen ugyanabban a kormányzói attilában látható, amelyet Debrecenben is viselt.

pollack_nemzeti_múzeum

Aczél Eszter, a múzeum Történeti Tárának vezetője Oroszhegyi Józsa emlékpoharát bemutatva elmondta: az 1851 és 1856 között faragott talpas pohár kivételes történelmi ereklye. A székely származású orvos 1848-ban egyike volt a legaktívabb márciusi ifjaknak, részt vett a szabadságharc küzdelmeiben. A világosi fegyverletétel után két évig bujkált, miközben halálra ítélték távollétében. Végül 10 év vasban letöltendő fogságra ítélték a josephstadti várbörtönben. Öt év után szabadult közkegyelemmel, majd folytatta orvosi tanulmányait, szakírói és publicisztikai tevékenységét. Az emlékpohár adományozója, Endrődi Júlia történész kiemelte, hogy bár Oroszhegyi Józsa neve, szerepvállalása és sokféle tárgyban írt művei – többek közt etnográfiai értékű útleírásai a román fejedelemségekről és az Oszmán Birodalomról – ismertek a szaktudományok képviselői előtt, a nemzeti emlékezet sok más márciusi ifjúval együtt elfeledte. A múzeum ereklyegyűjteményének ajándékozott "rabfaragást" árpilis 2-ig láthatja a közönség a Rotundában.

(mti)

• Publikálva: 2017.03.13. 19:09