a rovat írásai

100 ezer látogatónál jár a madridi magyar kiállítás

Várhatóan mintegy százezer látogatóval zár vasárnap a budapesti Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből Remekművek Budapestről – A reneszánsztól az avantgárdig címmel megrendezett kiállítás a madridi Thyssen-Bornemisza Múzeumban.

Gulácsy-kép lett az árverés bajnoka

Gulácsy Lajos Séta a régi olasz városban című olajfestménye kelt el a legmagasabb áron a Virág Judit Galéria hétfő esti tavaszi árverésén, amelyen többek között Szinyei-Merse Pál, Nemes Lampérth József, Tihanyi Lajos és Mednyánszky László műveire licitálhattak az érdeklődők a Budapesti Kongresszusi Központban.

Az összecsomagolható, kiteríthető szobrok mestere

A Mexikóban élő és alkotó Kepenyes Pál szobrászművész műveit bemutató kiállítás nyílt Káosz címmel a Pesti Vigadóban.

Nyit a magyar pavilon Velencében

Várnai Gyula képzőművész és Petrányi Zsolt kurátor Peace on Earth! (Békét a világnak!) című kiállításával nyílik meg pénteken az 57. Velencei Képzőművészeti Biennále magyar pavilonja.

Aki meghallotta a csend szavát - Emlékkiállítás Somos Miklósnak

Somos Miklós Munkácsy-díjas festőművész művészetét bemutató emlékkiállítás nyílik csütörtökön Budapesten, a Pesti Vigadó galériájában. A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szervezésében megvalósuló tárlatra a családi hagyatékból olyan műveket válogattak az 1960-as évektől 2009-ig, Somos Miklós haláláig terjedő időszakból, amelyek jól reprezentálják művészeti korszakainak jellegzetességeit – hangsúlyozta Somos Éva jogörökös, a festőművész lánya az MTI-nek.

Dürert is látni Szombathelyen

A Szombathelyi Képtár háromezer grafikából álló, több ritkaságot is tartalmazó gyűjteményéből nyílik tárlat, tájékoztatta az MTI-t a kiállítás kurátora.

A vizualitás nyelvén ő beszél magyarul a legszebben

Korniss Dezső (1908-1984) képzőművész alkotásaiból látható válogatás szerdától Tücsöktánc a lét határán címmel a Szentendrei Képtárban.

Üvöltővé festette át X. Ince pápát

Huszonöt éve, 1992. április 28-án halt meg Francis Bacon ír-angol festő, a múlt század egyik legjelentősebb és legkülönlegesebb autodidakta művésze.

Kalapács alatt Schiele első jegyzett munkája

Egon Schiele osztrák festőművész első jelentős, női aktot ábrázoló olajfestményére licitálhatnak az érdeklődők a Sotheby's aukciósház május 16-ára meghirdetett New York-i árverésén.

Deim Pálra emlékezik városa

Kiállítás nyílt In Memoriam Deim Pál címmel kedden a szentendrei MANK Galériában, a tárlaton Deim Pál 17 alkotása látható. Egy éve halt meg Deim Pál (1932-2016), a kortárs magyar képzőművészet egyik meghatározó alakja – emlékeztetett köszöntőjében Hóvári János, a MANK főigazgatója, aki köszönetét fejezte a családnak a kiállításra kölcsönzött képekért.

Bejelentették, ki megy a biennáléra

Várnai Gyula képzőművész és Petrányi Zsolt kurátor Peace on Earth! (Békét a világnak!) című projektje lesz látható május 13-tól az 57. Velencei Képzőművészeti Biennále magyar pavilonjában, a seregszemle központi kiállításába pedig Hajas Tibor és Csörgő Attila munkái kaptak meghívást.

Művészet összes cikke »

Berény nem csak proletárdiktatúra festője volt

berenylSzázharminc éve, 1887. március 18-én született Berény Róbert festő, grafikus, a magyar vadak egyik meghatározó alakja, akinek nevét a Tanácsköztársaság Fegyverbe, fegyverbe! című plakátja tette ismertté.

Eredeti neve Backofen Róbert volt, zsidó származású édesapja tőzsdeügynökként és gabonakereskedőként alapozta meg vagyonát. A család az 1870-es években költözött Nyíregyházáról a fővárosba, nevüket a századfordulón magyarosították. A nagypolgári körülmények között egy Városmajor utcai villában nevelkedő Róbertet kis korától csak a zene és a festészet érdekelte. Rajzolni Pór Bertalantól, festeni Zemplényi Tivadar Mintarajziskolájában tanult, 1905-től néhány hónapig a párizsi Julian Akadémia növendéke volt. A francia fővárosban Cézanne, Matisse, Picasso, a posztimpresszionisták, a vadak és a kubisták gyakoroltak rá nagy hatást. Hazatérve Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan és Tihanyi Lajos társaságában a Nyolcak csoportjának alapítója lett. Új képek című, 1909-1910 fordulóján rendezett bemutatkozó tárlatukon még csak egyetlen képpel szerepelt, de az 1911-es kiállításon már az övé volt a legnagyobb kollekció. A történelmi festészeten és a realista zsánerképeken nevelkedett magyar közönséget sokkolták a Nyolcak akadémikus normákra fittyet hányó képei. Egy visszaemlékezés szerint az emberek fenyegetőztek, öklüket rázva kérték vissza a belépti díjat.

berenyb
Csellózó nő (forrás: mek.oszk.hu)

Képzett muzsikus volt, akár a zenei pályát is választhatta volna. Gyakran jött össze kamarazenélésre régi iskolatársával, a zeneszerző Weiner Leóval és az Ady-verseket megzenésítő Reinitz Bélával, rendszeresen írt zenekritikákat a Nyugatba. Az elsők között ismerte fel Bartók és Kodály zsenijét, házi bemutatón hallgatta meg Bartók otthonában a Kékszakállú zongorakivonatát, a komponistát és Weinert meg is festette. 1912-ben vette feleségül Spitzer-Somló Ilonát, Lénit, a rendkívül művelt, a művészetekre nyitott asszonnyal együtt készítettek selyemhímzésű faliszőnyegeket és párnákat. Az első világháborúban katonai szolgálatot teljesített, leszerelése után festő szabadiskolát nyitott. Nála tanult a később világhírűvé vált Moholy-Nagy László és az a Székely-Kovács Olga, akivel később karikatúra-albumot készítettek az 1924-es salzburgi pszichoanalitikus konferencia résztvevőiről; vacsoravendégként állítólag még Freud is megfordult a Berény-villában. Bár a Nyolcak polgári radikalizmusát a Tanácsköztársaság eszméiben és gyakorlatában messze meghaladta, a művészek kiálltak a forradalom mellett. Berény elkészítette a Fegyverbe, fegyverbe! című mozgósító erejű plakátot, és szerepet vállalt a Művészeti Direktórium munkájában is. Léninek is meghatározó szerepe volt ebben, mert szomszédságukban alakult meg a kommunista párt, az asszony Kun Béla titkárnője lett.

bereny
Alvó nő fekete vázával (forrás: mti)

A kommün száz napja után a művészt letartóztatták, meghurcolták, házassága tönkrement, végül 1920-ban külföldre távozott. Előbb Bécsben, majd Berlinben telepedett le, évekig nem vett ecsetet a kezébe. Zenével foglalkozott, filmdíszletet tervezett, konstruált egy filmvetítő gépet. A fáma szerint rövid szerelem szövődött közte és Marlene Dietrich között, sőt a golyóstollat is feltalálta, de azt előbb szabadalmaztatta Bíró László József. Berlinben ismerkedett meg Breuer Etelka csellóművésszel, akivel egymásba szerettek, s hazatérve, 1926-ban összeházasodtak. Az új szerelem és a hazai környezet véget vetett depressziós korszakának, újra alkotómunkába fogott. Felesége viszont félretette a vonót, csak férjének élt, ezután csak egy alkalommal, barátjuk, Bernáth Aurél unszolására volt hajlandó játszani. Berény számos képen örökítette meg az erős erotikus kisugárzású nőt, de csellón játszva csak egy 1928-ban született alkotás ábrázolja. A festő a KÚT (Képzőművészek Új Társasága) tagja lett. A plakátművészet egyik megújítójaként ő készítette a Modiano cigarettapapírt, a Palma kaucsuksarkot, a Cordatic gumikereket hirdető falragaszokat. Az 1930-as években a nagybányai tradíció felé fordult, művészete lágyabb lett, a szigorú képi szerkezetet mindinkább felváltotta a látvány tisztelete. 1934-től Zebegényben alkotott, nyaranta festőiskolát működtetett, itteni műterme és vele számos műve a második világháború végén elpusztult.

bereny_robert_monacoi_tengerpart
Monacói tengerpart (forrás: mti)

Budapest ostromát Zugligetben bujkálva vészelte át. 1948-tól a Képzőművészeti Főiskolán oktatott. A tematikus piktúra felé fordult, nagyméretű művei (Festőnövendék, Majális, Műterem-látogatás) igényességükkel tűnnek ki a korszak sematikus, szocreál alkotásai közül. Művészetét 1950-ben és 1952-ben Munkácsy-díjjal, 1951-ben Kossuth-díjjal jutalmazták, de művei nem kellettek a hatalomnak. Gyomorrákban halt meg hatvanhat éves korában, 1953. szeptember 10-én Budapesten. Számos képe máig ismeretlen helyen van. Az Alvó nő fekete vázával című műve regényes úton került elő. Barki Gergely művészettörténész, Berény-kutató 2009-ben kislányával nézte meg a Stuart Little, kisegér című filmet, amikor felfigyelt az egyik falon függő képre, amelyről kiderült, hogy Berény elveszettnek hitt festménye. A Berény-kép korábban egy szappanoperában is „szerepelt″, mielőtt a szakembernek sikerült azonosítania és ötévnyi munkával hazahoznia. A képet 2014 végén árverezték el, rekordáron, 70 millió forintért kelt el. Az életmű egy másik kiemelkedő darabja, a 109 év lappangás után előkerült Monacói tengerpart 2015-ben 55 millió forintért talált gazdára.

(mti)

• Publikálva: 2017.03.16. 09:45