a rovat írásai

Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?

Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Tízezerszeres áron ment el a váza

A becsült ár tízezerszereséért és ezzel rekordáron, ötmillió svájci frankért (1,3 milliárd forint) kelt el egy bizonytalan korú kínai váza egy genfi aukción.

Művelődés összes cikke »

De negyedszer is lesújtott a hóhér bárdja

hunyadilead

Tudjuk, a „mi lett volna, ha” nem történelmi kategória, de most mégis játszunk el kicsit a gondolattal: hogyan változik meg a történelmünk, ha 560 évvel ezelőtt nem sújt le negyedszer is a hóhér, Hunyadi László pedig életben marad? Sőt, mivel pártjának volt a legjobb hadserege akkoriban, még a birtokait is megtarthatja. Tizenkét évvel később született öccséből, Mátyásból sosem lett volna magyar király, könyvek, tudományok iránti érdeklődése miatt talán éppen a papi pályára irányította volna a család, míg a hadviselésben és politikában jártas László megszerezhette volna a koronát, a Hunyadi-párttal a háta mögött.

A történetet persze ismerjük, Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet elsőszülött fiáról viszont nem sok konkrétumot tudunk. Az erdélyi családi birtokokon nőtt fel, és nevelői között találjuk azt a Vitéz Mihályt is, aki öccsével is sokat foglalkozott. A hadi tudományokat apja mellett sajátíthatta el, a második rigómezei csata (1448) után Brankovics György túszaként élt 1450-ig a szerb despota által birtokolt Szendrő várában. Hogy aztán pozsonyi, majd temesi ispánként, 1453-tól pedig horvát-szlavón bánként szolgálja a királyt és a Hunyadi-párt érdekeit. A Szepességet fosztogató csehek ellen is vitézkedett, majd 1456 augusztus 11-e, apja halála után ő lett a párt feje, megörökölvén apja címeit is. Ekkoriban az ország nádorának, Garai Miklósnak a lánya a jegyese, van viszont egy kérlelhetetlen ellenfele Cillei Ulrik személyében. Aki Erzsébet királyné unokaöccse, és 1452-től a gyermekkorú V. László gyámja is. Nem tarthatjuk valami állhatatos embernek, hiszen szolgálta Albertet, V. Lászlót, Ulászlót és III. Frigyest is, de az egyik legnagyobb főúri csoportosulás fejeként minden esetre megkapja a fiatal királytól az addig Hunyadi János által birtokolt országos főkapitányi címet.

hunyadi lászló
(Forrás: MEK oszk.hu)

Ennek birtokában a királlyal együtt Nándorfehérvárra indul 1456 késő őszén, hogy tisztségének megfelelően visszavegye a Hunyadiaktól a királyi várakat és elszámoltassa Lászlót a még az apja által kezelt királyi jövedelmekről. Ezzel megsemmisítő csapást is mértek volna a Hunyadi-pártra, de Cillei merényletet is tervezett állítólag László ellen. A bosnyák királyságtól őt elütő Hunyadi János idősebbik fiát, a párt vezetőjét eltenni láb alól reálpolitikai tett és az annyira gyűlölt apán vett késői elégtétel is lett volna egyben. Eme tervekről értesülhetett Hunyadi László is, aki az általa birtokolt Nándorfehérvárba csak a királyt és Cillei Ulrikot engedte be csekély kísérettel. November 9-én aztán tisztázandó a helyzetet, László tárgyalni kívánt az új főkapitánnyal, aki megváratva vele a mise végét, előbb szóban, majd kardot rántva is rátámadt a 25 éves ifjúra. Meg is sebesítette, a szomszéd szobában készenlétben álló párthívek azonban lekaszabolták, a fejét is levágták. Öt napig hevert a tetem a szobában, öt napig várta az ifjú király is a halált, de végül egy írásos esküvel biztosítva László és a párt bántatlanságát, megerősítvén őt címeiben, visszatérhetett Budára.

hunyadi lászló
Madarász Viktor képe (forrás: Wikipédia)

Ahol végül csak rávették eme eskü felrúgására, hiszen előbb Mátyást, majd 1457. március 14-én Lászlót is Budára csalta, és börtönbe vetette. A vád árulás volt, az ítélet pedig halál, amit két nappal később, mint tudjuk, szigorúan végre is hajtottak. Mátyásból pedig király lett, amikor már lehette, át is szállíttatta bátyja maradványait a budai Mária Magdaléna templomból apja mellé, Gyulafehérvárra.

hunyadi lászló
Benczúr Gyula alkotása (forrás: Wikipédia)

László alakja a reformkorban került ismét reflektorfénybe, Erkel Ferenc 1844-ben operát írt róla, majd 1859-ben, az önkényuralom alatt Madarász Viktor vette elő híres ravatalos képével a történetet. 1866-ban, a kiegyezés lázában pedig megszületett Benczúr Gyula festménye is a híveitől búcsúzó Hunyadiról. Aki talán Mátyás helyett király is lehetett volna, de mint tudjuk, a „mi lett volna, ha” nem történelmi kategória.

Pálffy Lajos   

• Publikálva: 2017.03.16. 12:22