a rovat írásai

Igaza lett Kossuth Cassandrának?

150 évvel ezelőtt, május 22-i keltezéssel született meg Kossuth Lajos híres Cassandra-levele, mellyel a Deák Ferenc által tető alá hozott kiegyezést bírálja, és egyben ennek következményeképp a magyar nemzet halált jósolja. Az írás címezettje Deák, akit egyszerűen csak „barátomként” szólít meg. A terjedelmes értekezés sajtó- és politikai vitákat gerjesztett, de a kiegyezés folyamatát nem szakította meg.

Sírjaik Kárpátalján domborulnak

A magyarországi Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület több mint 10 évet felölelő kárpátaljai hadisírgondozói tevékenységét bemutató fotókiállítás nyílt Beregszászon.

Kezdődik a Magyarpolányi Passió

A Magyarpolányi Passió a hagyományokhoz híven a falu lakóinak előadásában látható majd június első három hétvégéjén. A Krisztus szenvedéstörténetét bemutató színdarab a település Kálváriadombján várja az érdeklődőket, tájékoztatta az MTI-t a darab rendezője.

Szent László és a kun új színben Sepsikilyénben

Teljes pompájában látható ismét a sepsikilyéni középkori unitárius templom Szent László-legendát ábrázoló freskója, miután a Rómer Flóris Terv keretében, a Teleki László Alapítvány irányításával befejeződtek a restaurálási munkálatok, mondta az MTI-nek Diószegi László, az alapítvány igazgatója.

Sátoraljaújhelyen Az év múzeuma

A Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályaként működő sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeuma nyerte el Az év múzeuma 2016 pályázat fődíját; Az év kiállítása pedig az OSZMI Bajor Gizi Színészmúzeumának Háromszázezer magas Cé - Simándy 100 című tárlata lett.

A kolhozból Manchesterbe indul Engels

A nagy-britanniai Manchesterbe szállítják egy kelet-ukrajnai faluból Friedrich Engels (1820-1895) német társadalomtudós, Karl Marx mellett a Kommunista kiáltvány társszerzőjének és a marxizmus tudományos elmélete megalapozójának szobrát, adta hírül a TSZN ukrán hírtelevízió.

Utolsó győzelmünk hordágyról megszerezve

Éppen 100 esztendeje ezen a napon történt kevés 20. századi katonai sikereink egyike, az otrantói tengeri áttörés. Ami talán a csatát vezető Horthy Miklós személye miatt is felejtésre volt ítélve egészen a rendszerváltásig, vagy még tovább is. Pedig már csak a számok alapján is egyértelmű a siker. Most, az események után 100 évvel talán már le lehet írni azt is, hogy a győzelem Horthy Miklósnak a vezényletével valósult meg, aki öt sebből vérezve, egy becsapódástól a hallását is elvesztve vezényelte le a csata végét, és vitte győzelemre a többszörös túlerő ellen hajóinkat.

Elgurították a 1100 tonnás síremléket

Látványos művelettel egészben áthelyeztek egy középkori mauzóleumot Törökországban, mert a műemléket elönthette volna a Tigris folyón épülő óriásgát vize.

P.S. (Utóirat): Szeretlek

Jóval könnyebb lett volna Mária Terézia helyzete, ha messengeren vagy emailben tudott volna üzeneteket küldeni a gyerekeinek. A német-római császárné naponta küldött leveleket fiainak és lányainak, amelyekben az uralkodói kötelességeikre és házastársi kötelezettségeikre hívta fel a figyelmet.

Nadrágot hordó uralkodó szoknyában

„Mindenkitől elhagyatva, egyedül a magyarok hűségéhez és régóta ismert áldozatkészségéhez folyamodunk. Személyünk, gyermekeink, koronánk és a birodalom végső veszedelmében kérjük a rendek haladéktalan segítségét” – mondta a 300 éve született Mária Terézia 1741-ben, mikor már csak ránk számíthatott trónjának megőrzésében. Hiába, mindig is lovagias nemzet voltunk, de cserében nem mindig azt kaptuk, amit elvárhattunk volna. Mária Teréziától sem, aki ugyan adott sok jót is a magyarságnak, de még többet a dinasztiának és hű osztrákjainak.

Hogyan is költöztessék Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát?

Régészek és restaurátorok tanácskoztak vasárnap Kairóban arról, hogyan lehet biztonságosan új kiállítási helyükre, a város egy másik részében épülő új múzeumba szállítani az egyiptomi főváros központjában lévő Egyiptomi Múzeumból Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát.

Művelődés összes cikke »

De negyedszer is lesújtott a hóhér bárdja

hunyadilead

Tudjuk, a „mi lett volna, ha” nem történelmi kategória, de most mégis játszunk el kicsit a gondolattal: hogyan változik meg a történelmünk, ha 560 évvel ezelőtt nem sújt le negyedszer is a hóhér, Hunyadi László pedig életben marad? Sőt, mivel pártjának volt a legjobb hadserege akkoriban, még a birtokait is megtarthatja. Tizenkét évvel később született öccséből, Mátyásból sosem lett volna magyar király, könyvek, tudományok iránti érdeklődése miatt talán éppen a papi pályára irányította volna a család, míg a hadviselésben és politikában jártas László megszerezhette volna a koronát, a Hunyadi-párttal a háta mögött.

A történetet persze ismerjük, Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet elsőszülött fiáról viszont nem sok konkrétumot tudunk. Az erdélyi családi birtokokon nőtt fel, és nevelői között találjuk azt a Vitéz Mihályt is, aki öccsével is sokat foglalkozott. A hadi tudományokat apja mellett sajátíthatta el, a második rigómezei csata (1448) után Brankovics György túszaként élt 1450-ig a szerb despota által birtokolt Szendrő várában. Hogy aztán pozsonyi, majd temesi ispánként, 1453-tól pedig horvát-szlavón bánként szolgálja a királyt és a Hunyadi-párt érdekeit. A Szepességet fosztogató csehek ellen is vitézkedett, majd 1456 augusztus 11-e, apja halála után ő lett a párt feje, megörökölvén apja címeit is. Ekkoriban az ország nádorának, Garai Miklósnak a lánya a jegyese, van viszont egy kérlelhetetlen ellenfele Cillei Ulrik személyében. Aki Erzsébet királyné unokaöccse, és 1452-től a gyermekkorú V. László gyámja is. Nem tarthatjuk valami állhatatos embernek, hiszen szolgálta Albertet, V. Lászlót, Ulászlót és III. Frigyest is, de az egyik legnagyobb főúri csoportosulás fejeként minden esetre megkapja a fiatal királytól az addig Hunyadi János által birtokolt országos főkapitányi címet.

hunyadi lászló
(Forrás: MEK oszk.hu)

Ennek birtokában a királlyal együtt Nándorfehérvárra indul 1456 késő őszén, hogy tisztségének megfelelően visszavegye a Hunyadiaktól a királyi várakat és elszámoltassa Lászlót a még az apja által kezelt királyi jövedelmekről. Ezzel megsemmisítő csapást is mértek volna a Hunyadi-pártra, de Cillei merényletet is tervezett állítólag László ellen. A bosnyák királyságtól őt elütő Hunyadi János idősebbik fiát, a párt vezetőjét eltenni láb alól reálpolitikai tett és az annyira gyűlölt apán vett késői elégtétel is lett volna egyben. Eme tervekről értesülhetett Hunyadi László is, aki az általa birtokolt Nándorfehérvárba csak a királyt és Cillei Ulrikot engedte be csekély kísérettel. November 9-én aztán tisztázandó a helyzetet, László tárgyalni kívánt az új főkapitánnyal, aki megváratva vele a mise végét, előbb szóban, majd kardot rántva is rátámadt a 25 éves ifjúra. Meg is sebesítette, a szomszéd szobában készenlétben álló párthívek azonban lekaszabolták, a fejét is levágták. Öt napig hevert a tetem a szobában, öt napig várta az ifjú király is a halált, de végül egy írásos esküvel biztosítva László és a párt bántatlanságát, megerősítvén őt címeiben, visszatérhetett Budára.

hunyadi lászló
Madarász Viktor képe (forrás: Wikipédia)

Ahol végül csak rávették eme eskü felrúgására, hiszen előbb Mátyást, majd 1457. március 14-én Lászlót is Budára csalta, és börtönbe vetette. A vád árulás volt, az ítélet pedig halál, amit két nappal később, mint tudjuk, szigorúan végre is hajtottak. Mátyásból pedig király lett, amikor már lehette, át is szállíttatta bátyja maradványait a budai Mária Magdaléna templomból apja mellé, Gyulafehérvárra.

hunyadi lászló
Benczúr Gyula alkotása (forrás: Wikipédia)

László alakja a reformkorban került ismét reflektorfénybe, Erkel Ferenc 1844-ben operát írt róla, majd 1859-ben, az önkényuralom alatt Madarász Viktor vette elő híres ravatalos képével a történetet. 1866-ban, a kiegyezés lázában pedig megszületett Benczúr Gyula festménye is a híveitől búcsúzó Hunyadiról. Aki talán Mátyás helyett király is lehetett volna, de mint tudjuk, a „mi lett volna, ha” nem történelmi kategória.

Pálffy Lajos   

• Publikálva: 2017.03.16. 12:22