a rovat írásai

A „Casanova háztól” a Ludwig Múzeumig

Idén sem maradunk le a nyitott házak ünnepéről, immár hetedik éve pincétől padlásig járhatjuk végig a megnyitott épületeket. Az idei téma a rakpart, így a Rákóczi hídtól egészen az Árpád hídig sétálhatják, hajózhatják végig mindkét partot az érdeklődők.

Szerelmes pap és jeles filozófus

Pierre Abélard francia teológus, filozófus, akinek nevét elsősorban a tanítványához, Héloise-hoz fűződő legendás szerelme miatt őrizte meg az utókor, nyolcszázhetvenöt éve, 1142. április 21-én halt meg.

A kétszer megtalált friesachi dénárok esete

Több mint 640 érméből álló leletre bukkantak az orosházi Nagy Gyula Területi Múzeum munkatársai márciusban Tótkomlós határában. Az érmék között vannak Árpád-kori fizetőeszközök, friesachi dénárok és egy angol penny is.

Balkan Fanatik, a Kiscsillag és Lajkó Félix a Várkert Bazárban

Hímestojás-kiállítás, festhető óriástojások, nagykoncertek és iparművészek bemutatója is várja az érdeklődőket szombattól hétfőig a Várkert Bazár húsvéti szabadtéri programsorozatán.

Palóc Húsvét Füleken

Húsvét hétfőjén 12. alkalommal rendezik meg a Palóc Húsvétot a Füleki Várban; a dél-szlovákiai városban népi hangszerek készítését és mézeskalácsok díszítését is megpróbálhatják a résztvevők – tájékoztatta az MTI-t a rendező Füleki Városi Művelődési Központ igazgatója.

226 millió forint egy képregényoldalért

Hétszázötvenháromezer euróért (226 millió forint) kelt el egy párizsi árverésen a Tintin Amerikában című képregény egy ritka illusztrációja.

Akit egyszerűen csak Nagyszerűnek neveztek

Ötszázhuszonöt éve, 1492. április 8-án halt meg Lorenzo Medici, az itáliai reneszánsz egyik legnagyobb alakja, Firenze uralkodója, a művészetek bőkezű mecénása, akit az utókor az „Il Magnifico″, a nagyszerű melléknéven emleget.

Fejedelmi kincsek: erdélyi ezüsttalérok Fehérváron

A Magyar Nemzeti Bank Értéktár Programja keretében visszavásárolt műkincseket minél több embernek látnia kell - hangsúlyozta Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke, egyben a program vezetője csütörtökön, Székesfehérváron, ahol megnyitotta a Fejedelmi kincsek – Erdélyi tallérok című, 16-17. századi erdélyi tallérokat és emlékérmeket bemutató kiállítást.

Egy hadüzenet és a Csonka-Magyarország

A történelmi Magyarország számára is végzetesnek bizonyuló dolgok történtek száz évvel ezelőtt, ezen a napon. Amikor is megérkezett az USA kongresszusa által 373 – 50 arányban megszavazott hadüzenet a központi hatalmak számára. Amerika tehát belépett a Nagy Háborúba, és iszonyú erejével egy év alatt eldöntötte azt. Pedig az Államokban is jelentős német ajkú népesség talált otthonra, és Berlin is sokat megtett, hogy elkerülje ezt a hadüzenetet.

Méltó helyen Micheangelo feszülete

Központi helyet kapott Michelangelo hosszú időre elveszett feszülete a firenzei Santo Spirito (Szentlélek) templomban. A Krisztust meztelenül ábrázoló 1,40 méteres faszobor eddig egy fal mellett lapult, ezután azonban az egykori sekrestye kellős közepén, a kupolából lóg alá egy kábelen, hogy körbejárható, minden szögből megtekinthető legyen a reneszánsz remekmű és teljes mértékben érvényesülhessen a chiaroscuro hatás.

Piramist találtak Egyiptomban

Mintegy 3700 éves, a 13. dinasztia idején épült piramis jó állapotban fennmaradt részeit tárták fel Kairótól délre, a dahsúri nekropoliszban - jelentette be hétfőn Mahmud Afifi, az egyiptomi műemlékvédelmi minisztérium régészeti osztályának vezetője.

Művelődés összes cikke »

De negyedszer is lesújtott a hóhér bárdja

hunyadilead

Tudjuk, a „mi lett volna, ha” nem történelmi kategória, de most mégis játszunk el kicsit a gondolattal: hogyan változik meg a történelmünk, ha 560 évvel ezelőtt nem sújt le negyedszer is a hóhér, Hunyadi László pedig életben marad? Sőt, mivel pártjának volt a legjobb hadserege akkoriban, még a birtokait is megtarthatja. Tizenkét évvel később született öccséből, Mátyásból sosem lett volna magyar király, könyvek, tudományok iránti érdeklődése miatt talán éppen a papi pályára irányította volna a család, míg a hadviselésben és politikában jártas László megszerezhette volna a koronát, a Hunyadi-párttal a háta mögött.

A történetet persze ismerjük, Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet elsőszülött fiáról viszont nem sok konkrétumot tudunk. Az erdélyi családi birtokokon nőtt fel, és nevelői között találjuk azt a Vitéz Mihályt is, aki öccsével is sokat foglalkozott. A hadi tudományokat apja mellett sajátíthatta el, a második rigómezei csata (1448) után Brankovics György túszaként élt 1450-ig a szerb despota által birtokolt Szendrő várában. Hogy aztán pozsonyi, majd temesi ispánként, 1453-tól pedig horvát-szlavón bánként szolgálja a királyt és a Hunyadi-párt érdekeit. A Szepességet fosztogató csehek ellen is vitézkedett, majd 1456 augusztus 11-e, apja halála után ő lett a párt feje, megörökölvén apja címeit is. Ekkoriban az ország nádorának, Garai Miklósnak a lánya a jegyese, van viszont egy kérlelhetetlen ellenfele Cillei Ulrik személyében. Aki Erzsébet királyné unokaöccse, és 1452-től a gyermekkorú V. László gyámja is. Nem tarthatjuk valami állhatatos embernek, hiszen szolgálta Albertet, V. Lászlót, Ulászlót és III. Frigyest is, de az egyik legnagyobb főúri csoportosulás fejeként minden esetre megkapja a fiatal királytól az addig Hunyadi János által birtokolt országos főkapitányi címet.

hunyadi lászló
(Forrás: MEK oszk.hu)

Ennek birtokában a királlyal együtt Nándorfehérvárra indul 1456 késő őszén, hogy tisztségének megfelelően visszavegye a Hunyadiaktól a királyi várakat és elszámoltassa Lászlót a még az apja által kezelt királyi jövedelmekről. Ezzel megsemmisítő csapást is mértek volna a Hunyadi-pártra, de Cillei merényletet is tervezett állítólag László ellen. A bosnyák királyságtól őt elütő Hunyadi János idősebbik fiát, a párt vezetőjét eltenni láb alól reálpolitikai tett és az annyira gyűlölt apán vett késői elégtétel is lett volna egyben. Eme tervekről értesülhetett Hunyadi László is, aki az általa birtokolt Nándorfehérvárba csak a királyt és Cillei Ulrikot engedte be csekély kísérettel. November 9-én aztán tisztázandó a helyzetet, László tárgyalni kívánt az új főkapitánnyal, aki megváratva vele a mise végét, előbb szóban, majd kardot rántva is rátámadt a 25 éves ifjúra. Meg is sebesítette, a szomszéd szobában készenlétben álló párthívek azonban lekaszabolták, a fejét is levágták. Öt napig hevert a tetem a szobában, öt napig várta az ifjú király is a halált, de végül egy írásos esküvel biztosítva László és a párt bántatlanságát, megerősítvén őt címeiben, visszatérhetett Budára.

hunyadi lászló
Madarász Viktor képe (forrás: Wikipédia)

Ahol végül csak rávették eme eskü felrúgására, hiszen előbb Mátyást, majd 1457. március 14-én Lászlót is Budára csalta, és börtönbe vetette. A vád árulás volt, az ítélet pedig halál, amit két nappal később, mint tudjuk, szigorúan végre is hajtottak. Mátyásból pedig király lett, amikor már lehette, át is szállíttatta bátyja maradványait a budai Mária Magdaléna templomból apja mellé, Gyulafehérvárra.

hunyadi lászló
Benczúr Gyula alkotása (forrás: Wikipédia)

László alakja a reformkorban került ismét reflektorfénybe, Erkel Ferenc 1844-ben operát írt róla, majd 1859-ben, az önkényuralom alatt Madarász Viktor vette elő híres ravatalos képével a történetet. 1866-ban, a kiegyezés lázában pedig megszületett Benczúr Gyula festménye is a híveitől búcsúzó Hunyadiról. Aki talán Mátyás helyett király is lehetett volna, de mint tudjuk, a „mi lett volna, ha” nem történelmi kategória.

Pálffy Lajos   

• Publikálva: 2017.03.16. 12:22