a rovat írásai

Olga Picasso, a legtöbbet megfestett múzsa

Száz éve, 1917 februárjában találkozott először Pablo Picasso és első felesége, Olga Koklova ukrán balett-táncos. A párizsi Pablo Picasso Múzeum az évforduló alkalmából 350 alkotáson keresztül mutatja be a kubizmus mestere és Olga szenvedélyes történetét az Olga Picasso című kiállításon.

Pompeji Tácra látogat

A táci Gorsium látogatóközpontjában Pompeji – Élet és halál a Vezúv árnyékában címmel szombaton nyílik meg az a nagyszabású kiállítás, amely az egykor virágzó város életét és katasztrófáját mutatja be.

De negyedszer is lesújtott a hóhér bárdja

Tudjuk, a „mi lett volna, ha” nem történelmi kategória, de most mégis játszunk el kicsit a gondolattal: hogyan változik meg a történelmünk, ha 560 évvel ezelőtt nem sújt le negyedszer is a hóhér, Hunyadi László pedig életben marad? Sőt, mivel pártjának volt a legjobb hadserege akkoriban, még a birtokait is megtarthatja. Tizenkét évvel később született öccséből, Mátyásból sosem lett volna magyar király, könyvek, tudományok iránti érdeklődése miatt talán éppen a papi pályára irányította volna a család, míg a hadviselésben és politikában jártas László megszerezhette volna a koronát, a Hunyadi-párttal a háta mögött.

Goya, Francis Bacon és Hitler együtt

Egy Hitler-festmény is látható egy művészetről és őrületről szóló olasz kiállításon – közölték a Garda-parti Salóban rendezett tárlat szervezői.

Hatméteres szobrot kap szülővárosától Marx Károly

Hatalmas szobrot emelnek Karl Marx német filozófusnak, a kommunizmus egyik szellemi atyjának 2018-ban szülővárosában, a németországi Trierben születése 200. évfordulója alkalmából.

Kossuth Lajossal négyszemközt

Első alkalommal mutatja be március 15. alkalmából a Magyar Nemzeti Múzeum a Kossuth Lajosról 1852-ben készült dagerrotípiát. A szabadságharc vezetőjét közelről és csaknem teljesen szemből ábrázoló felvétel segítségével a látogatók szinte egyenesen Kossuth szemébe nézhetnek - mondta Varga Benedek főigazgató hétfőn Budapesten.

Előkerült Trenk báró száz éve eltűnt hüvelykujja

Több mint száz év után újra teljes Franz von der Trenck bárónak, Jókai Mór egyik közismert regényhősének a csehországi Brünnben őrzött múmiája. Bal kezének jó egy évszázada hiányzó, elveszettnek hitt hüvelykujját szerdán adta át a brünni kapucinus templom és kolostor elöljárójának Jirí Stivarnak Pavel Ciprian, a brünni városi múzeum igazgatója.

Zsidókat mentő antiszemita, aki a szlovák elnök szerint Hitler híve volt

Hatvan évvel ezelőtt adta fel a szervezete a küzdelmet gróf Esterházy Jánosnak, aki éppen a morvaországi Mírov várbörtönében töltötte ítéletét. Amit a halálról mérsékeltek előbb életfogytiglanra, majd pedig 25 évre. A család galántai ágából származó gróf addigra megjárta Csehszlovákia börtöneit, amikor pedig alkalma lett volna megszökni, nem tette azt, hangoztatva, hogy ezzel elismerné bűnösségét. A történethez az is hozzátartozik, hogy neveltetésénél fogva is antiszemita volt, de zsidókat mentett és a szlovák törvényhozásban egyedül ő nem szavazta meg a zsidóság kitelepítését.

 

Avarok a Nemzeti Múzeumban

A Kárpát-medencei avarok világába nyújt betekintést a legkorszerűbb technikai eszközök segítségével a Magyar Nemzeti Múzeum Életre kelt avarok című kiállítása.

Az elsőt ellopták, újra szobrot kap Schweidel vezérőrnagy

Emlékművet állítanak Schweidel József honvédtábornoknak szülővárosában, a vajdasági Zomborban – közölte értesülését csütörtökön a Magyar Szó című újvidéki napilap.

Ördögűző szerzetes az 1700-as évekből

Egy 18. századi zombori ördögűző ferences szerzetes mentalitását feltáró kötetet jelentetett meg a Balassi Kiadó. A könyv szerzője, Bárth Dániel az MTI-nek elmondta: mikrotörténeti munkájában nem végleges és megnyugtató válaszokat keresett, hanem sokkal inkább nyugtalanító kérdéseket igyekezett felvetni a bácskai városban történekkel kapcsolatban.

Művelődés összes cikke »

De negyedszer is lesújtott a hóhér bárdja

hunyadilead

Tudjuk, a „mi lett volna, ha” nem történelmi kategória, de most mégis játszunk el kicsit a gondolattal: hogyan változik meg a történelmünk, ha 560 évvel ezelőtt nem sújt le negyedszer is a hóhér, Hunyadi László pedig életben marad? Sőt, mivel pártjának volt a legjobb hadserege akkoriban, még a birtokait is megtarthatja. Tizenkét évvel később született öccséből, Mátyásból sosem lett volna magyar király, könyvek, tudományok iránti érdeklődése miatt talán éppen a papi pályára irányította volna a család, míg a hadviselésben és politikában jártas László megszerezhette volna a koronát, a Hunyadi-párttal a háta mögött.

A történetet persze ismerjük, Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet elsőszülött fiáról viszont nem sok konkrétumot tudunk. Az erdélyi családi birtokokon nőtt fel, és nevelői között találjuk azt a Vitéz Mihályt is, aki öccsével is sokat foglalkozott. A hadi tudományokat apja mellett sajátíthatta el, a második rigómezei csata (1448) után Brankovics György túszaként élt 1450-ig a szerb despota által birtokolt Szendrő várában. Hogy aztán pozsonyi, majd temesi ispánként, 1453-tól pedig horvát-szlavón bánként szolgálja a királyt és a Hunyadi-párt érdekeit. A Szepességet fosztogató csehek ellen is vitézkedett, majd 1456 augusztus 11-e, apja halála után ő lett a párt feje, megörökölvén apja címeit is. Ekkoriban az ország nádorának, Garai Miklósnak a lánya a jegyese, van viszont egy kérlelhetetlen ellenfele Cillei Ulrik személyében. Aki Erzsébet királyné unokaöccse, és 1452-től a gyermekkorú V. László gyámja is. Nem tarthatjuk valami állhatatos embernek, hiszen szolgálta Albertet, V. Lászlót, Ulászlót és III. Frigyest is, de az egyik legnagyobb főúri csoportosulás fejeként minden esetre megkapja a fiatal királytól az addig Hunyadi János által birtokolt országos főkapitányi címet.

hunyadi lászló
(Forrás: MEK oszk.hu)

Ennek birtokában a királlyal együtt Nándorfehérvárra indul 1456 késő őszén, hogy tisztségének megfelelően visszavegye a Hunyadiaktól a királyi várakat és elszámoltassa Lászlót a még az apja által kezelt királyi jövedelmekről. Ezzel megsemmisítő csapást is mértek volna a Hunyadi-pártra, de Cillei merényletet is tervezett állítólag László ellen. A bosnyák királyságtól őt elütő Hunyadi János idősebbik fiát, a párt vezetőjét eltenni láb alól reálpolitikai tett és az annyira gyűlölt apán vett késői elégtétel is lett volna egyben. Eme tervekről értesülhetett Hunyadi László is, aki az általa birtokolt Nándorfehérvárba csak a királyt és Cillei Ulrikot engedte be csekély kísérettel. November 9-én aztán tisztázandó a helyzetet, László tárgyalni kívánt az új főkapitánnyal, aki megváratva vele a mise végét, előbb szóban, majd kardot rántva is rátámadt a 25 éves ifjúra. Meg is sebesítette, a szomszéd szobában készenlétben álló párthívek azonban lekaszabolták, a fejét is levágták. Öt napig hevert a tetem a szobában, öt napig várta az ifjú király is a halált, de végül egy írásos esküvel biztosítva László és a párt bántatlanságát, megerősítvén őt címeiben, visszatérhetett Budára.

hunyadi lászló
Madarász Viktor képe (forrás: Wikipédia)

Ahol végül csak rávették eme eskü felrúgására, hiszen előbb Mátyást, majd 1457. március 14-én Lászlót is Budára csalta, és börtönbe vetette. A vád árulás volt, az ítélet pedig halál, amit két nappal később, mint tudjuk, szigorúan végre is hajtottak. Mátyásból pedig király lett, amikor már lehette, át is szállíttatta bátyja maradványait a budai Mária Magdaléna templomból apja mellé, Gyulafehérvárra.

hunyadi lászló
Benczúr Gyula alkotása (forrás: Wikipédia)

László alakja a reformkorban került ismét reflektorfénybe, Erkel Ferenc 1844-ben operát írt róla, majd 1859-ben, az önkényuralom alatt Madarász Viktor vette elő híres ravatalos képével a történetet. 1866-ban, a kiegyezés lázában pedig megszületett Benczúr Gyula festménye is a híveitől búcsúzó Hunyadiról. Aki talán Mátyás helyett király is lehetett volna, de mint tudjuk, a „mi lett volna, ha” nem történelmi kategória.

Pálffy Lajos   

• Publikálva: 2017.03.16. 12:22