a rovat írásai

Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából

Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen –  közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

MaNDA összes cikke »

Erre kössenek gombot!

közkincstárlead

A tárgyak többségét elsöpri a történelem, pontosabban annak technikatörténeti része. Ami tegnap fontos volt, ma még van ugyan, de csak dísz, holnapra pedig eltűnik.


Egy fontos ruházati kellék, a gomb egyre kisebb szerepet tölt be öltözködésünkben. A valamikori gombbal foglalkozó mesterek közül talán a legérdekesebb szakma a gombkötőké volt. Mindenből, amiből csak lehetett, a gombkötő gombot csinált. Sőt, még ennél is tovább ment, nem állt meg a sújtásokig, az ezerféle zsinórig, az ezekből megtekert vitézkötésekig. Gombkötőnek nevezzük tehát azokat, de nyugodtan múlt időbe tehetjük, neveztük azokat, akik szőrből, selyemből, ezüstből, aranyból, meg még mindenféle más anyagból készült fonalakból gombokat csinálnak.

gombkötő
Női ruha ujja két kötött gombbal (forrás: MaNDA adatbázis)

Ez a következőképpen zajlik. A gombokat fa alapra kötik, erre rakják rá a fonalat vagy sodrást, a megtervezett minta szerint, amelynek közeit tűvel kivarrják, megtöltik ugyanolyan vagy másféle színű fonallal. A gombkötés legtöbbször tűmunka, de készítenek horgolt gombokat is. A sujtások és a zsinórok régebben úgynevezett nyergen, kézi fonással készültek. A zsinórok közepébe pamut vezetőszálat tettek, ezt körülfonták a fent felsorolt fonálfajták valamelyikével vagy többjével. A 18. században jelentek meg a zsinórverő gépek, sokat nem nyertek ezekkel, hiszen kézi erővel működtek.

A vitézkötéseket kézzel fonták, a nyereg szögeinek segítségével. A tekervényes mintát valami kevéssé előkelő fonallal végigvezették a nyergen, végeit viasszal a nyereg oldalán állították meg. A vitézkötés készítésekor a vonalvezetésre kellett ügyelni, és más dolguk nem volt, mint kitölteni a minta közeit.


gombkötő
Gombkötő által készített öv (forrás: MaNDA adatbázis)

De térjünk vissza a gombkötőkhöz. A 17-18. századból már ötvennégy gombkötő céhről maradt fenn emlékünk. Az általuk készített színpompás gombok az arisztokrata és a katonai viselet igen látványos elemei voltak, idővel megjelentek a polgári és a paraszti viseleteken is. A magyar huszárok ruhája a 18. században a maga művészien tekervényes zsinórdíszítésével egész Európában divatot teremtett.

Igaz, keveset beszéltünk most a valódi gombkötőkről, de az is igaz, hogy az utóbbi három évszázad magyar ruházatának – a férfiakénak legalábbis – a gombnál lényegesen jellemzőbb dísze volt a zsinór. Azt pedig szintén a gombkötők csinálták.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.03.17. 11:09

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.