a rovat írásai

Elment a 80-as, 90-es évek kultkönyvének szerzője is

Elhunyt 88 évesen Robert M. Pirsig, A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete című filozofikus regény szerzője. Egészsége az utóbbi időben erősen hanyatlott, hétfőn halt meg South Berwick-i otthonában, közölte kiadója, a William Morrow.

A Dzsihád, avagy a Nyugat öngyilkossága a Könyvfesztiválon

Pawel Lisicki lengyel újságíró, szerkesztő szerint öngyilkosságot követ el a Nyugat, ha nem változtat az iszlámmal kapcsolatos magatartásán; a szerző erről szombaton beszélt a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, magyarul most, A Dzsihád, avagy a Nyugat öngyilkossága című megjelent kötetének bemutatóján.

Hóeke Menyhért is volt Tömörkény István

Száz éve, 1917. április 24-én hunyt el Tömörkény István író, régész, néprajzkutató. „Azzal a zavaros ténnyel kezdődik ez az egész élet, hogy még sohasem voltam abban a városban, amelyben – a keresztlevél szerint – születtem″ – írta 1913-ban kelt önéletrajzában.

150 kiállító és 500 program a könyvfesztiválon

Mintegy 150 kiállító könyvkínálata és csaknem 500 program, köztük könyvbemutatók, dedikálások, felolvasások, író-olvasó találkozók, koncertek és kiállítások várják a közönséget április 20. és 23. között a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, a Millenárison, ahol idén 28 ország képviselteti magát – mondta el Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnöke.

Tizenkét órányi vers 67 költőtől

A költészet napját 1964 óta minden évben József Attila (1905-1937) születésnapján, április 11-én ünneplik. A költő Fiumei úti sírkertben található nyughelyénél a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) szervezésében Földes László Hobo ad műsort József Attilára emlékezve. A nap másik fontos eseménye, hogy immár hetedik alkalommal rendezi meg a Versmaratont a közmédia: 67 magyar költő 12 órán át olvas fel verseiből és beszélget a művekről a Magyar Rádió régi, budapesti épületében.

Lassie hazatér vagy a tablet?

Egy régebbi korban ki ne olvasta volna gyermekfejjel Eric Knight Lassie hazatér című könyvét. Emlékszem, azidőtájt mindenki skót juhászt akart magának a faluban, mert mi a televízió helyett még inkább könyveket olvastunk. Most, hogy kedvet kapjon hozzá, felolvastam a 10 éves lányomnak néhány oldalt a Lassie-ből, és ő inkább a tabletje mellett döntött. Bevallom, így negyven év után én is lassúnak, kissé túlírtnak találtam a művet. De ez mit sem von le a 120 éve született szerző érdemeiből, akinek legalább olyan kalandos élete volt, mint az általa megálmodott skót juhászkutyának.

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Bányai Tamás

Tragikus hirtelenséggel elhunyt hétfőn Bányai Tamás író – közölte az MTI-vel írótársa, Majoros Sándor.​

Akinek az ETO minden kategóriájában van műve

Huszonöt éve, 1992. április 6-án hunyt el Isaac Asimov orosz származású amerikai író és biokémikus, a tudományos-fantasztikus és a tudományos ismeretterjesztő irodalom egyik legkiválóbb képviselője. Elképesztő méretű életművet hagyott hátra: több mint ötezer kötetet írt vagy szerkesztett, és 90 ezer levél maradt utána.

70 évvel korábban lehetett volna irodalmi Nobel-díjunk

Mindjárt az elején, a dolgok jelen állása miatt el kell mondanunk, hogy a 80 éve halott Tormay Cécile, akinek a két világháború között a magyar írótársadalomból egyedül volt esélye az irodalmi Nobel-díjra, antiszemita volt és a saját neme iránt érzett vonzalmat. Ez a két dolog pedig így együtt nehezen egyeztethető össze a mai ember szemében. De talán nem is ezzel kellene foglalkoznunk, hanem az írásaival.

Író, aki elment Napóleonnal Moszkváig

Százhetvenöt éve, 1842. március 23-án hunyt el Párizsban Stendhal, a 19. század első felének egyik legeredetibb és legkiválóbb francia írója, az irodalmi realizmus egyik első mestere.

Olvassunk ismét Hamvast!

A 120 éve született Hamvas Béláról három-, négyezer leütésben megírni az igazságot képtelenség. Mégsem térhetünk el a megszokott terjedelemtől, ezért mindjárt jó az elején le kell szögeznem, hogy bizonyos életrajzi adatok és művek nem fognak szerepelni az alább következő szövegben. Viszont bátran ajánlhatom a Wikipédia Hamvasról szóló szócikkét, ami majdhogynem kimerítő, legalább is az adataiban.

Irodalom összes cikke »

Olvassunk ismét Hamvast!

hamvaslead

A 120 éve született Hamvas Béláról három-, négyezer leütésben megírni az igazságot képtelenség. Mégsem térhetünk el a megszokott terjedelemtől, ezért mindjárt jó az elején le kell szögeznem, hogy bizonyos életrajzi adatok és művek nem fognak szerepelni az alább következő szövegben. Viszont bátran ajánlhatom a Wikipédia Hamvasról szóló szócikkét, ami majdhogynem kimerítő, legalább is az adataiban.

Három személyes dologgal indulnék, az első az Életünk című vasi folyóirat 1987 novemberi Hamvas emlékszáma lenne, ami éppen a szombathelyi főiskolán ért, és akkoriban ott sok mindent megváltoztatott. Aztán megismervén Hamvas életének egyik-másik fejezetét, mindjárt meg is kérdeztem Apámtól, hogy véletlenül nem hozta-e össze a sors vele azon a bizonyos inotai építkezésen. Ahol Apám, mint a rendszer ellensége, rendőri felügyelet alatt lényegében kényszermunkát végzett. Ahogyan Hamvas sem véletlenül volt raktáros 1951 és 1954 között ott. És lám, Apám emlékezett is rá, és arra, hogy olyan magának való embernek tartották, mert ha tehette, a könyveket bújta, míg a többi szerencsétlen azért néha el-eljutott valami kantinba, hogy szeszbe fojtsa a bánatát. Hamvas amúgy ezekben az években, itt Inotán fordította le Az ősök nagy csarnokának néhány kötetét, de talán még a Karnevál című regényén is javítgatott valamicskét. És írta persze rendületlenül a naplóját, és tanulta a rég holt nyelveket szorgalmasan a különféle raktárakban is, hogy átadhassa azt a tudást, amit ezeken írtak meg valamikor az idők hajnalán. A harmadik történet egy stencilezett Tabula smaragdinához fűződik, ami rögtön a fővárosba költözésem után került a kezembe. És ahogyan az illik, szabályosan ronggyá voltak olvasva a vékony hártyalapok. És tele volt utólagos javításokkal is, a gépíró biztos nem volt a helyzet magaslatán, talán meg is ijedt a számára szörnyen bonyolult szövegtől. Amibe akkor én az ifjúság hevével, és romlatlannak gondolt elmével vágtam bele.

hamvas
Szüleivel még a két világháború között. (forrás: Wikipédia)

Valahogy úgy, ahogy Hamvas is ott a nagynéni ótátrafüredi panziójában egyszer csak elkezdte olvasni a filozófiai munkákat, miközben első világháborús sérüléséből lábadozott. Az olasz frontra tartó vonata bombatámadást kapott, Hamvas pedig olyan súlyos légnyomást, hogy egészen élete végéig viselte következményeit. A Nagy Háborúban amúgy sokakkal együtt önkéntesként harcolt, előbb a Bruszilov-gőzhengert akarta megállítani az orosz fronton, majd az Ausztriára törő olaszokat. S ha már háború, a második világégésben háromszori behívással már tisztként szolgált, és ha volt rá módja, filozófiai műveket fordított a keleti fronton. Mert már 1923-ban megszerezte a Pázmányon a magyar-német szakos diplomáját, a diplomások pedig tisztként szolgáltak akkoriban. Hamvas egy eperjesi evangélikus lelkész családjába született, aki már pozsonyi tanárként nem volt hajlandó állampolgársági esküt tenni Prágának, így a család kényszerűségből Budapestre költözött. A már Pozsonyban középiskolásként írogató Hamvas Béla az egyetem után néhány évig újságíró volt, majd 1928-ban a Fővárosi Könyvtárban dolgozott egészen 1948-ig. (Tényleg, miért is nem róla van elnevezve most ez a könyvtár?) Ezalatt jelent meg írásainak egy jelentős hányada majd két tucat folyóiratban és periodikában. 1929-ben pedig kijött az első regénye is, az Ördöngösök, amiről roppant önkritikusan el is határozta, hogy majd ötvenévesen újraírja. Amit meg is tett 1948-ban, amikor mondhatni ideális körülmények között, Czóbel Béla szentendrei villájában dolgozhatott. De volt egy gyümölcsöskertje is a városkában, ahol pihenésképpen csattogtathatta a metszőollót. Ekkor, 1949 és 1951 között születik mag a Karnevál című regény is, amiről már esett szó, és aminek kiadására végül némi csonkítás után 1985-ben bólintott rá Kardos György a Magvető nagyhatalmú igazgatója.

hamvas
Már kiadta a szerszámokat. (forrás: terebess.hu)

És végül persze minden jóra fordult, a Kardos Györgyöket elsodorta az idő, ma már el lehet olvasni számos kiadásban az összes Hamvast. Akinek amúgy még volt három jó éve 1964-es nyugdíjazása után Szentendrén, a felesége pénzén vett kertben. Amit egészen a haláláig, 1968-ig rendezgetett, de mi most a 120 éve született Hamvast köszöntenénk ezzel az írással, aki örök érvényűt tett le elénk. Úgy tűnik a rendszerváltás környéki reneszánsza után lassan elfelejtjük, hát szakítsunk rá időt, és olvassuk!

Pálffy Lajos  

• Publikálva: 2017.03.20. 15:39

Digitális Irodalmi Akadémia