a rovat írásai

Petőfi új szobra Ukrajnában

Petőfi Sándor-mellszobrot avattak a költő halálának 168. évfordulója tiszteletére hétfőn a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk városában, közölte Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke.

Jókai Anna Szalon a Várban

Irodalmi szalon nyílik a június 5-én elhunyt Jókai Anna író emlékére az I. kerületben. A Budavári Önkormányzat az Iskola utca 28. alatti épületében irodalmi esteknek, koncerteknek, közösségi összejöveteleknek biztosít majd helyet. A négy helyiségből álló közösségi tér ősztől új kulturális központként működik majd a kerületben – közölte az önkormányzat.

50 sort vagy 25 ezer karaktert Arany Jánosról

A Magyar Írószövetség, csatlakozva az Arany János születésének 200. évfordulójára meghirdetett emlékévhez, vers- és novellapályázatot írt ki 45. életévüket még be nem töltött alkotók részére új művek létrehozására.

Novellák a buszmegállókban

Hamarosan számos budapesti busz- és villamosmegállóban olvashatják az utasok az Álljon meg egy novellára! nevű irodalmi pályázat húsz legjobb művét.

Nobel-díjas író, aki már 28 éve halálra van ítélve

Június 19-én hetvenéves Sir Salman Rushdie indiai születésű brit író, akire a Sátáni versek című regényéért 1989-ben Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője fatvát, halálos kiközösítő ítéletet hirdetett.

Elkeltek Saint-Exupery vízfestményei

Félmillió euróért (több mint 150 millió forintért) kelt el szerdán egy párizsi árverésen Antoine de Saint-Exupery két vízfestménye, amelyeket A kis herceg című regényéhez készített.

A háborútól iszonyodó örök szerelmes

Száz éve halt meg az orosz hadifogságban Gyóni Géza, aki először írta meg versben a modern háború iszonyatát. Az 1914 novemberében született Csak egy éjszakára című költeményben ott sűrűsödik mindaz, amit egy vas és vérzivatarba vetett gondolkodó ember érezhetett. Márpedig Gyóni Géza mindig gondolkodó, érző, szerető ember volt, ezért is fordult már kamasz korában a költészet felé. Akár egy lovagkori dalnokhoz is hasonlíthatnám, aki szép verseket írt szíve hölgyéhez, miközben választottja már máshoz tartozott.

Mond igazat, kiverik a szemed

Jaj, hát 90 éves lenne, lehetne Sütő András is! Lehetne, mert a mezőségi emberek sokáig élnek, csak hát őt aztán meggyötörte rendesen a nagybetűs élet, még a bal szeme világa is ráment, emlékezhetünk véres, bepólyált fejére. Pedig csak íróember volt, igaz, minden munkájában, életének minden percében kiállt a magyarságért.

Meghalt Jókai Anna

Életének 85. évében elhunyt Jókai Anna Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas író, a nemzet művésze, tette közzé honlapján a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), amelynek az alkotó rendes tagja volt.

Hát Dékány Andrásra emlékszik még valaki?

Most, hogy a Guttenberg-galaxis szép lassan eltűnik az internet fekete lyukában felteszem a kérdést: ki emlékszik itt Dékány Andrásra? Jórészt negyvenen, ötvenen felüli kezeket várhatunk a magasba emelkedni erre a kérdésre, pedig az ötven éve halott író és utazó jobb sorsra érdemes, mint a feledés, amire ítéltetett.

Mind a 27 regénye ott volt a beststeller-listán

Kilencven éve, 1927. május 25-én született Robert Ludlum amerikai író, aki 27 regényt írt, és mindegyik felkerült a New York Times bestseller-listájára, az ő művei alapján készültek a Jason Bourne-filmek.

Irodalom összes cikke »

Olvassunk ismét Hamvast!

hamvaslead

A 120 éve született Hamvas Béláról három-, négyezer leütésben megírni az igazságot képtelenség. Mégsem térhetünk el a megszokott terjedelemtől, ezért mindjárt jó az elején le kell szögeznem, hogy bizonyos életrajzi adatok és művek nem fognak szerepelni az alább következő szövegben. Viszont bátran ajánlhatom a Wikipédia Hamvasról szóló szócikkét, ami majdhogynem kimerítő, legalább is az adataiban.

Három személyes dologgal indulnék, az első az Életünk című vasi folyóirat 1987 novemberi Hamvas emlékszáma lenne, ami éppen a szombathelyi főiskolán ért, és akkoriban ott sok mindent megváltoztatott. Aztán megismervén Hamvas életének egyik-másik fejezetét, mindjárt meg is kérdeztem Apámtól, hogy véletlenül nem hozta-e össze a sors vele azon a bizonyos inotai építkezésen. Ahol Apám, mint a rendszer ellensége, rendőri felügyelet alatt lényegében kényszermunkát végzett. Ahogyan Hamvas sem véletlenül volt raktáros 1951 és 1954 között ott. És lám, Apám emlékezett is rá, és arra, hogy olyan magának való embernek tartották, mert ha tehette, a könyveket bújta, míg a többi szerencsétlen azért néha el-eljutott valami kantinba, hogy szeszbe fojtsa a bánatát. Hamvas amúgy ezekben az években, itt Inotán fordította le Az ősök nagy csarnokának néhány kötetét, de talán még a Karnevál című regényén is javítgatott valamicskét. És írta persze rendületlenül a naplóját, és tanulta a rég holt nyelveket szorgalmasan a különféle raktárakban is, hogy átadhassa azt a tudást, amit ezeken írtak meg valamikor az idők hajnalán. A harmadik történet egy stencilezett Tabula smaragdinához fűződik, ami rögtön a fővárosba költözésem után került a kezembe. És ahogyan az illik, szabályosan ronggyá voltak olvasva a vékony hártyalapok. És tele volt utólagos javításokkal is, a gépíró biztos nem volt a helyzet magaslatán, talán meg is ijedt a számára szörnyen bonyolult szövegtől. Amibe akkor én az ifjúság hevével, és romlatlannak gondolt elmével vágtam bele.

hamvas
Szüleivel még a két világháború között. (forrás: Wikipédia)

Valahogy úgy, ahogy Hamvas is ott a nagynéni ótátrafüredi panziójában egyszer csak elkezdte olvasni a filozófiai munkákat, miközben első világháborús sérüléséből lábadozott. Az olasz frontra tartó vonata bombatámadást kapott, Hamvas pedig olyan súlyos légnyomást, hogy egészen élete végéig viselte következményeit. A Nagy Háborúban amúgy sokakkal együtt önkéntesként harcolt, előbb a Bruszilov-gőzhengert akarta megállítani az orosz fronton, majd az Ausztriára törő olaszokat. S ha már háború, a második világégésben háromszori behívással már tisztként szolgált, és ha volt rá módja, filozófiai műveket fordított a keleti fronton. Mert már 1923-ban megszerezte a Pázmányon a magyar-német szakos diplomáját, a diplomások pedig tisztként szolgáltak akkoriban. Hamvas egy eperjesi evangélikus lelkész családjába született, aki már pozsonyi tanárként nem volt hajlandó állampolgársági esküt tenni Prágának, így a család kényszerűségből Budapestre költözött. A már Pozsonyban középiskolásként írogató Hamvas Béla az egyetem után néhány évig újságíró volt, majd 1928-ban a Fővárosi Könyvtárban dolgozott egészen 1948-ig. (Tényleg, miért is nem róla van elnevezve most ez a könyvtár?) Ezalatt jelent meg írásainak egy jelentős hányada majd két tucat folyóiratban és periodikában. 1929-ben pedig kijött az első regénye is, az Ördöngösök, amiről roppant önkritikusan el is határozta, hogy majd ötvenévesen újraírja. Amit meg is tett 1948-ban, amikor mondhatni ideális körülmények között, Czóbel Béla szentendrei villájában dolgozhatott. De volt egy gyümölcsöskertje is a városkában, ahol pihenésképpen csattogtathatta a metszőollót. Ekkor, 1949 és 1951 között születik mag a Karnevál című regény is, amiről már esett szó, és aminek kiadására végül némi csonkítás után 1985-ben bólintott rá Kardos György a Magvető nagyhatalmú igazgatója.

hamvas
Már kiadta a szerszámokat. (forrás: terebess.hu)

És végül persze minden jóra fordult, a Kardos Györgyöket elsodorta az idő, ma már el lehet olvasni számos kiadásban az összes Hamvast. Akinek amúgy még volt három jó éve 1964-es nyugdíjazása után Szentendrén, a felesége pénzén vett kertben. Amit egészen a haláláig, 1968-ig rendezgetett, de mi most a 120 éve született Hamvast köszöntenénk ezzel az írással, aki örök érvényűt tett le elénk. Úgy tűnik a rendszerváltás környéki reneszánsza után lassan elfelejtjük, hát szakítsunk rá időt, és olvassuk!

Pálffy Lajos  

• Publikálva: 2017.03.20. 15:39

Digitális Irodalmi Akadémia