a rovat írásai

Szilágyi Tibor 75

Szilágyi Tibor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, kiváló művész augusztus 28-án töli be a hetvenötödik életévét.

Elhunyt Lórán Lenke

Életének 91. évében vasárnap elhunyt Lorán Lenke színésznő, a hírt a család közölte az MTI-vel.

Új Bánk bán a Nemzetiben

Megkezdődött az évad a budapesti Nemzeti Színházban, amely az idén ünnepli fennállásának 180. és jelenlegi épülete megnyitásának 15. évfordulóját.

Básti Juli kerek szülinapja

Augusztus 10-én ünnepli 60. születésnapját Básti Juli Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő. A színészlegenda Básti Lajos és Zolnay Zsuzsa Jászai-díjas színésznő leánya Budapesten született 1957. augusztus 10-én. Nagybátyja Zolnay Pál filmrendező volt.

Színház 10 éve a viszáki pajtában

Tízéves a Kaszás Attila Pajta Színház, amely az őrségi Viszákon hétfőtől egy héten át várja az érdeklődőket. Különleges hangulatú, kulturális élményekben gazdag lesz az idei, tizedik, jubileumi évad a Szarvas József színművész által életre hívott Kaszás Attila Pajta Színházban (KAPSZ), olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.

Meghalt Schubert Éva

Nyolcvanhat éves korában elhunyt Schubert Éva Kossuth-díjas színész, érdemes művész, közölte a Főpolgármesteri Hivatal az MTI-vel. Családja tájékoztatása szerint a színésznőt hosszú szenvedés után kedden érte a halál.

Csak a filmvásznon volt klakkban-frakkban

Harminc éve, 1987. június 22-én halt meg minden idők legnagyobb táncos színésze, Fred Astaire. A nézők számára úgy tűnt, elegáns mozgása nem igényel tőle erőfeszítést, holott mindennap órákat töltött gyakorlással.

Öngyilkos őstehetség

Hatvan esztendeje annak is, hogy Soós Imre, a Körhinta világsztárja egy éjszakázós Thököly úti kocsmázás után tiszta inget kért a haveroktól, mert neki a minisztériumba kell mennie. De nem oda ment, hanem haza, a feleségével lakott kis garzonba, ahol talán némi nyugtatók bevétele után kinyitották a gázcsapot.

Színész mindhalálig

Kilencven éves lenne Márkus László, de elment 58 évesen, végzett vele is a rettenetes rák, amire mi emberek képtelenek vagyunk ellenszert találni. Márkus évekig küzdött az életéért különféle gyógymódokkal, technikákkal, és közben játszott, mert ahogyan Körmendi János mondta róla: „ a közéletben, a magánéletben és a legbensőbb fantáziavilágában is színész volt. A vallása színész, temploma a színház”.

Beatrice-musical az Újszínházban

A Beatrice zenekarról szóló musicalt, Kulcsár Lajos Zserbótangó című tragikomédiáját és Herczeg Ferenc Bizánc című színművét mutatja be az Újszínház a 2017/2018-as évadban.

Halálát egy selyemsál okozta

Száznegyven éve, 1877. május 26-án született Isadora Duncan ír származású amerikai táncosnő, a koreográfia és a balettművészet megújítója. Halálát hatvanévesen egy selyemsál okozta.

Színház összes cikke »

Neve fogalom a balettben

markó iván leadMárcius 29-én ünnepli hetvenedik születésnapját Markó Iván Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, a Győri Balett és a Magyar Fesztivál Balett alapítója, Prima Primissima díjas, érdemes művész.

Balassagyarmaton született 1947-ben, hírlapíró apja dúsgazdag nagypolgári, anyja pedig szegény családból származott, hároméves volt, amikor Budapestre költöztek. A balettintézetbe csak harmadszori próbálkozás után, 1958-ban vették fel, korábban mind a kétszer azzal utasították el, hogy nem való táncosnak. A családban addig senki sem foglalkozott tánccal, ő azonban a kudarcok ellenére sem adta fel: naponta négy órát gyakorolt otthon, nagyméretű tükör híján a politúros ágytámlában ellenőrizte mozdulatait. Diplomáját 1967-ben kapta meg, s még abban az évben az Operaház tagja lett. Rangos főszerepeket bíztak rá a Hattyúk tavában, a Fából faragott királyfiban, a Giselle-ben, a Tűzmadárban, a Sylviában. 1972-ben a világhírű francia balettművész, Maurice Béjart hívta meg brüsszeli együtteséhez, a XX. Század Balettjéhez, szólistakánt a Tűzmadár címszerepében debütált. Az ott töltött hét év során teljesedett ki művészete, 1974-ben a nemzetközi tánckritikusok a világ tíz legjobb táncosa közé választották a lírai alkatú, tiszta klasszikus technikájú, szuggesztív előadóművészt. Hazatérve az Állami Balettintézet végzős évfolyamának tagjaiból megalapította a Győri Balettet, melynek 1979-től vezető szólistája, koreográfusa és balettigazgatója volt. Ő koreografálta egyebek közt a Nap szerettei, a Szamuráj, a Bolero és a Csodálatos Mandarin című nagy sikerű előadásokat. Egyik létrehozója volt a Győri Tánc- és Képzőművészeti Szakközépiskolának, az intézménynek 1981 és 1991 között igazgatója is volt. Különleges figyelmet fordított az ifjú tehetségekre, ő fedezte fel Aleszja Popovát is, aki ma az Operaház Kossuth-díjas prímabalerinája.

markó iván
(Forrás: karpatalja.ma)

A Győri Balett a modern balett legszínvonalasabb magyarországi képviselője lett, a széles körű külföldi tapasztalatok alapján kialakított új stílus a világhírnévig repítette a társulatot. Egy csapásra hódították meg a várost, a régiót, Budapestet, sőt egész Magyarországot, és óriási nemzetközi sikereket is elértek. Vendégszerepeltek Bécsben, Párizsban, Athénban, a milánói Scalában, a párizsi Nagyoperában, Amerikában, Japánban, Izraelben, Bayreuthban, a szöuli olimpián. Markó 1985-től több mint egy évtizeden át a Bayreuthi Ünnepi Játékok állandó koreográfusa volt. Markó Iván 1991-ben egyik napról a másikra otthagyta szeretett társulatát, távozásának okáról ma is csak annyit mond, hogy nem jókedvében ment el. Öt évet töltött külföldön, egy évig a jeruzsálemi Rubin Akadémia balettmestere és koreográfusa volt, majd Bécsben, Párizsban és Sydneyben vendégkoreográfus. 1996-ban tért haza, s még ebben az évben Magyar Fesztivál Balett néven huszonkét tagú társulatot alapított: az ötödik profi balett-együttest Magyarországon, a másodikat saját művészi pályáján és az elsőt a magyar tánctörténetben, amely akkor önerőből tartotta el magát. Előadásaik óriási szakmai- és közönségsikereket arattak: ilyen volt a Rajkó zenekarral és a Budapesti Ifjúsági kórussal közösen készült Romantiáda, a zeneszerző halálának 100. évfordulójára emlékező Viva, Verdi és a tradicionális zsidó zenei hagyományokra épülő muzsikára táncolt Rómeó és Júlia, valamint a Seherezádé.

markó iván
(Forrás: gyoriszalon.hu)

2012-ben nagy vihart kavart, amikor a Magyar Fesztivál Balett 130 millió forint kiemelt kormányzati támogatáshoz jutott, a döntés ellen számos táncművész, köztük több jelentős társulat vezetője tiltakozott. Az együttes egy évvel később, 2013 decemberében pénzhiány miatt felfüggesztette tevékenységét, Markó Iván a társulat nevében is köszönetet mondott „annak a sok százezer nézőnek″, akik 1996 óta figyelemmel kísérték a Magyar Fesztivál Balett előadásait. A táncművész 2014-ben könyvet jelentetett meg életútjáról, pályafutásáról A magány mosolya címmel. Markó Ivánt táncosai, tanítványai, kollégái Mesternek szólítják. Ő maga elsőként édesanyját, másodszorra Maurice Béjart-t, de mindenekfelett a Jóistent tartja mesterének. Tánc és hit dolgában megingathatatlan. A nemzetközi hírű balett-táncos és koreográfus egyik mottója: „Nagy álmok kellenek, s nem szabad félni tőlük″ – pályafutása a bizonyíték arra, hogy ezek kellő akarattal és kitartó munkával megvalósíthatóak. Ő így fogalmaz: „a lelkemben napi huszonnégy órát, még álmomban is táncolok″. Markó Iván 2008-ben lett az akkor létrejött Magyar Hivatásos Tánc- és Balettegyüttesek Egyesületének tiszteletbeli elnöke. Művészetét 1981-ben érdemes művészi címmel, 1983-ban Kossuth-díjjal ismerték el. 2004-ben Budapestért Díjat, 2005-ben a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány fődíját, 2007-ben Radnóti Miklós-díjat és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést, 2008-ban Prima Primissima Díjat kapott. Két magyar táncfilm is megörökíti művészetét: Jézus, az ember fia (1986) és a József és testvérei (2000).

(mti)

• Publikálva: 2017.03.28. 09:49