a rovat írásai

Böcklin és a Halottak szigete

Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.

Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is

Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című  kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.

Boldogasszonyok Kassán

Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.

Egy Leonardo kalapács alatt!

Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.

Pokoli aranykor vagy mocskos idők

Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.

Mert a szépség pihenteti az ember szívét

Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

A magyar fotográfia élő klasszikusa a Nemzeti Galériában

Korniss Péter öt évtizedes fotográfusi munkásságát tekinti át Folyamatos emlékezet címmel a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható kiállítása.

A Szabadság hídjai megy Velencébe

A hazai hagyományoknak megfelelően a Velencei Biennále nemzeti biztosa, Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a magyar pavilon kurátorát és kiállítását – közölte a Ludwig Múzeum.

Csak a táncosnők, a lovak és a pillanat

Száz éve, 1917. szeptember 27-én halt meg Edgar Degas francia impresszionista festő, akinek neve elválaszthatatlanul összekapcsolódott a lóversenyek, a színház, a légies balett-táncosnők világának bensőséges ábrázolásával.

Művészet összes cikke »

Aktok fejjel lefelé a képeken

bgaselitz leadTöbb mint nyolcvan festményen, szobron és nyomaton keresztül tekinti át a kortárs német képzőművészet egyik legismertebb alakja, Georg Baselitz életművét a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Újrajátszott múlt címmel szombattól látható kiállítása.

Noha Georg Baselitz a német festészet élő klasszikusa, a régióban még soha nem nyílt ilyen átfogó kiállítás az életművéből – emlékeztetett a tárlat szerdai sajtóvezetésén Baán László, az MNG főigazgatója. Baán László felidézte: az intézmény 2012-ben indította a kortárs német festészet nagy alakjait bemutató sorozatát, melynek keretében eddig Günther Uecker, majd Jörg Immendorf munkáit láthatta a budapesti közönség. Bódi Kinga és Alexander Tolnay kurátorok elmondták: a kiállítás vezérfonala a művész saját múltjához és a múló időhöz fűződő viszonya. Baselitz rendkívül intakt, korszakokra nehezen tagolható életművét ezért nem kronologikus sorrendben, hanem a főbb tematikai csomópontok mentén mutatja be a kiállítás. Így egymás mellé kerülhetnek a korai, 1960-as években született alkotások a 2005-ben elkezdett Remix sorozat darabjaival, ahogy az 1980-as évek szoborfejei az utóbbi évek termésével. A kurátorok felidézték, hogy az 1938-ban született Georg Baselitz gyermekkorára komoly hatást gyakoroltak a második világháború eseményei, például a szülőfalujához közeli Drezda elpusztítása. Noha a fiatal művész nem ismerhette az avantgárd, absztrakt irányzatokat, hamar kiábrándult az NDK-ban kizárólagosan oktatott szocialista realizmusból, 1957-es nyugatra menekülése után azonban az akkori, amerikai dominanciájú nonfigurativitáshoz sem került közel.

baselitz
A képet nem mi fordítottuk meg... (forrás: hausderkunst.de)

Baselitz pályájának kezdete óta a figuratív-absztrakt dichotómia feloldására törekszik, ennek érdekében a festészet gyökereihez és alapelemeihez nyúl vissza. Jellemző munkamódszere, hogy emléképeihez, motívumaihoz, egyszer már megalkotott munkáihoz gyakran visszatér. Pályája kezdetén például 130 részes sorozatban örökítette meg a korabali német társadalom „hőseit″, majd ezeket a munkákat 2005-től elkezdte ismét megfesteni, „remixelni″. Baselitz 1969-től festi később ikonikussá vált fejjel lefelé fordított képeit, noha szerinte a motívum van megfordítva, nem a kép. Így dolgozta fel például egy gyermekkori akvarelljét, melyen a német ikonográfiában különleges jelentéssel bíró sas is feltűnik. Vagy a német tájakat és a német kultúra olyan előképeit, mint Richard Wagner vagy Karl May. Legismertebb megfordított festményei emberi alakokat ábrázolnak, fejszobrain azonban nem jelenik meg a fordított szerkesztésmód, mint arról több más munka mellett a Drezdai nők is tanúskodik. Úgynevezett orosz képein fiatalkora szovjet festményeit értelmezi és fordítja át, feloldva régi emlékeit; a tárlatot záró, lebegő bronzszobra (Zéró Mobil) pedig már az idős művész halállal való szembenézéséről beszél. A Budapesti Tavaszi Fesztivállal és a Goethe Intézettel együttműködésben létrejött kiállítás július 2-ig látható a Magyar Nemzeti Galéria A épületében.

(mti)

• Publikálva: 2017.03.29. 17:38