a rovat írásai

A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes

Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.

Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?

Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Művelődés összes cikke »

150 éve kötötték az oroszok a világ legrosszabb üzletét

alaszkalead

150 éve, 1867. március 30-án éjszaka írták alá azt a szerződést, melyben II. Sándor minden oroszok nehéz anyagi helyzetben lévő cárja eladta a 1,5 millió négyzetkilométeres Alaszkát az Amerikai Egyesült Államoknak. Az USA pedig mindössze 7,2 millió dollárt fizetett a hatalmas területért, tehát elképesztően jól járt, gondoljunk csak mondjuk a 30 év múlva a Klondike folyó völgyében felfedezett aranyra, vagy a sok más ásványkincsre, ami most az Államokat gyarapítja.

De hát hallgattassék meg a másik fél is, mert az oroszoknak is megvoltak akkoriban az eladás mellett szóló érvei. Kezdve mindjárt a legsúlyosabbal, a kongó cári kincstárral, aminek kiürítésében a vesztes krími háború mellett a Rotschildok is közreműködtek egy 15 millió fontos kölcsönnel és annak kamataival. Amiből a cár atyuska az 1861-es jobbágyfelszabadítás után a földbirtokosokat kívánta kártalanítani, tehát ez egy olyan kiadás volt, ami a későbbiekben sem eredményezett komolyabb bevételeket. Aztán az eladás mellett szólt az is, hogy éppen az emlegetett krími háború (1853-1856) óta nem normalizálódott a viszony Oroszország és Anglia között, Szibériából pedig Alaszka felé az angol flotta által ellenőrzött vizeken vezetett az út. Meg aztán akkoriban az Alaszka keleti határán lévő, ma Kanadához tartozó területeket Brit-Columbiának hívták, tehát innen is veszély fenyegetett, néhány ezer fős angol sereggel el lehetett volna söpörni a pár tengerparti városkára és fából épült erődre alapozott orosz uralmat.

alaszka
A kezdetben még prosperáló Orosz-Amerikai Társaság vezetőjének, Alekszander Andrejevics Baranovnak a kastélya Sitkában (forrás: Wikipédia)

Ami ráadásul csak vitte a pénzt a kincstárból, mert a kezdeti fellendülés (állatbőröket és jégtömböket adtak el éppen az USÁ-ban) után egyre többet loptak a hivatalnokok és az itt lehetőséget kapó kereskedők. Ráadásul az errefelé őshonos és nagyon értékes prémű tengeri vidrákat is mind levadászták már, plusz az indiánokkal is szaporodtak a konfliktusok. Így hát Moszkva úgy döntött, meg kellene szabadulni ettől az előbb, vagy utóbb úgyis angol kézre jutó területtől. A tárgyalások azonban az amerikai polgárháború miatt időlegesen megszakadtak, majd Andrew Johnson elnöksége idején végül nyélbe ütötték az világ legrosszabb, vagy az amerikaiak részéről inkább a legjobb üzletét.  A hektáronkénti két cent jelképes vételár volt csak, de az elnököt emiatt is támadták, és az ő jegesmedvekertjének csúfolták a később annyi kincset termő területet. Az orosz zászlót végül Sitka kikötővárosban, a Russaian-American Company egykori szőrmekereskedelmi központjában vonták le 1867. október 18-án. És pont harminc évet kellett arra várni, hogy aztán a klondike-i aranyláz idején kicsit megpezsdüljön itt az élet. És az amerikaiak rájöjjenek, mekkora üzletet is csináltak.

Pálffy Lajos

 

 

 

• Publikálva: 2017.03.30. 10:41