a rovat írásai

A „Casanova háztól” a Ludwig Múzeumig

Idén sem maradunk le a nyitott házak ünnepéről, immár hetedik éve pincétől padlásig járhatjuk végig a megnyitott épületeket. Az idei téma a rakpart, így a Rákóczi hídtól egészen az Árpád hídig sétálhatják, hajózhatják végig mindkét partot az érdeklődők.

Ötven éve ment el a legnagyobb vadász

Ötven éve, 1967. április 24-én hunyt el gróf Széchenyi Zsigmond világjáró vadász, népszerű vadász- és útikönyvek szerzője.

Szerelmes pap és jeles filozófus

Pierre Abélard francia teológus, filozófus, akinek nevét elsősorban a tanítványához, Héloise-hoz fűződő legendás szerelme miatt őrizte meg az utókor, nyolcszázhetvenöt éve, 1142. április 21-én halt meg.

A kétszer megtalált friesachi dénárok esete

Több mint 640 érméből álló leletre bukkantak az orosházi Nagy Gyula Területi Múzeum munkatársai márciusban Tótkomlós határában. Az érmék között vannak Árpád-kori fizetőeszközök, friesachi dénárok és egy angol penny is.

Balkan Fanatik, a Kiscsillag és Lajkó Félix a Várkert Bazárban

Hímestojás-kiállítás, festhető óriástojások, nagykoncertek és iparművészek bemutatója is várja az érdeklődőket szombattól hétfőig a Várkert Bazár húsvéti szabadtéri programsorozatán.

Palóc Húsvét Füleken

Húsvét hétfőjén 12. alkalommal rendezik meg a Palóc Húsvétot a Füleki Várban; a dél-szlovákiai városban népi hangszerek készítését és mézeskalácsok díszítését is megpróbálhatják a résztvevők – tájékoztatta az MTI-t a rendező Füleki Városi Művelődési Központ igazgatója.

226 millió forint egy képregényoldalért

Hétszázötvenháromezer euróért (226 millió forint) kelt el egy párizsi árverésen a Tintin Amerikában című képregény egy ritka illusztrációja.

Akit egyszerűen csak Nagyszerűnek neveztek

Ötszázhuszonöt éve, 1492. április 8-án halt meg Lorenzo Medici, az itáliai reneszánsz egyik legnagyobb alakja, Firenze uralkodója, a művészetek bőkezű mecénása, akit az utókor az „Il Magnifico″, a nagyszerű melléknéven emleget.

Fejedelmi kincsek: erdélyi ezüsttalérok Fehérváron

A Magyar Nemzeti Bank Értéktár Programja keretében visszavásárolt műkincseket minél több embernek látnia kell - hangsúlyozta Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke, egyben a program vezetője csütörtökön, Székesfehérváron, ahol megnyitotta a Fejedelmi kincsek – Erdélyi tallérok című, 16-17. századi erdélyi tallérokat és emlékérmeket bemutató kiállítást.

Egy hadüzenet és a Csonka-Magyarország

A történelmi Magyarország számára is végzetesnek bizonyuló dolgok történtek száz évvel ezelőtt, ezen a napon. Amikor is megérkezett az USA kongresszusa által 373 – 50 arányban megszavazott hadüzenet a központi hatalmak számára. Amerika tehát belépett a Nagy Háborúba, és iszonyú erejével egy év alatt eldöntötte azt. Pedig az Államokban is jelentős német ajkú népesség talált otthonra, és Berlin is sokat megtett, hogy elkerülje ezt a hadüzenetet.

Méltó helyen Micheangelo feszülete

Központi helyet kapott Michelangelo hosszú időre elveszett feszülete a firenzei Santo Spirito (Szentlélek) templomban. A Krisztust meztelenül ábrázoló 1,40 méteres faszobor eddig egy fal mellett lapult, ezután azonban az egykori sekrestye kellős közepén, a kupolából lóg alá egy kábelen, hogy körbejárható, minden szögből megtekinthető legyen a reneszánsz remekmű és teljes mértékben érvényesülhessen a chiaroscuro hatás.

Művelődés összes cikke »

150 éve kötötték az oroszok a világ legrosszabb üzletét

alaszkalead

150 éve, 1867. március 30-án éjszaka írták alá azt a szerződést, melyben II. Sándor minden oroszok nehéz anyagi helyzetben lévő cárja eladta a 1,5 millió négyzetkilométeres Alaszkát az Amerikai Egyesült Államoknak. Az USA pedig mindössze 7,2 millió dollárt fizetett a hatalmas területért, tehát elképesztően jól járt, gondoljunk csak mondjuk a 30 év múlva a Klondike folyó völgyében felfedezett aranyra, vagy a sok más ásványkincsre, ami most az Államokat gyarapítja.

De hát hallgattassék meg a másik fél is, mert az oroszoknak is megvoltak akkoriban az eladás mellett szóló érvei. Kezdve mindjárt a legsúlyosabbal, a kongó cári kincstárral, aminek kiürítésében a vesztes krími háború mellett a Rotschildok is közreműködtek egy 15 millió fontos kölcsönnel és annak kamataival. Amiből a cár atyuska az 1861-es jobbágyfelszabadítás után a földbirtokosokat kívánta kártalanítani, tehát ez egy olyan kiadás volt, ami a későbbiekben sem eredményezett komolyabb bevételeket. Aztán az eladás mellett szólt az is, hogy éppen az emlegetett krími háború (1853-1856) óta nem normalizálódott a viszony Oroszország és Anglia között, Szibériából pedig Alaszka felé az angol flotta által ellenőrzött vizeken vezetett az út. Meg aztán akkoriban az Alaszka keleti határán lévő, ma Kanadához tartozó területeket Brit-Columbiának hívták, tehát innen is veszély fenyegetett, néhány ezer fős angol sereggel el lehetett volna söpörni a pár tengerparti városkára és fából épült erődre alapozott orosz uralmat.

alaszka
A kezdetben még prosperáló Orosz-Amerikai Társaság vezetőjének, Alekszander Andrejevics Baranovnak a kastélya Sitkában (forrás: Wikipédia)

Ami ráadásul csak vitte a pénzt a kincstárból, mert a kezdeti fellendülés (állatbőröket és jégtömböket adtak el éppen az USÁ-ban) után egyre többet loptak a hivatalnokok és az itt lehetőséget kapó kereskedők. Ráadásul az errefelé őshonos és nagyon értékes prémű tengeri vidrákat is mind levadászták már, plusz az indiánokkal is szaporodtak a konfliktusok. Így hát Moszkva úgy döntött, meg kellene szabadulni ettől az előbb, vagy utóbb úgyis angol kézre jutó területtől. A tárgyalások azonban az amerikai polgárháború miatt időlegesen megszakadtak, majd Andrew Johnson elnöksége idején végül nyélbe ütötték az világ legrosszabb, vagy az amerikaiak részéről inkább a legjobb üzletét.  A hektáronkénti két cent jelképes vételár volt csak, de az elnököt emiatt is támadták, és az ő jegesmedvekertjének csúfolták a később annyi kincset termő területet. Az orosz zászlót végül Sitka kikötővárosban, a Russaian-American Company egykori szőrmekereskedelmi központjában vonták le 1867. október 18-án. És pont harminc évet kellett arra várni, hogy aztán a klondike-i aranyláz idején kicsit megpezsdüljön itt az élet. És az amerikaiak rájöjjenek, mekkora üzletet is csináltak.

Pálffy Lajos

 

 

 

• Publikálva: 2017.03.30. 10:41