a rovat írásai

Lemmyből őskrokodil lett

Lemmyről, a Motörhead néhai énekeséről nevezték el a londoni Természettudományi Múzeum hatalmas, jura kori krokodilfosszíliáját brit kutatók. Az 5,8 méteres fenevadnak a Lemmysuchus nevet adta az Edinburgi Egyetem kutatócsapata, miután rájöttek, hogy egy külön fajt képvisel.

A szabad pálinkafőzés jogát sem kellett volna bántani

Hát igen, lehet valaki a király első számú bizalmasa, az ország tényleges irányítója, a felvilágosodás rajongója és tudós orvos, ha nekimegy a kereskedők és a nemesek előjogainak, és korlátozza a pórnépet a pálinkafőzés szabadságában, vesznie kell. Még az 1700-as évek második felének Dániájában is vesznie kell, pedig az már a felvilágosult, polgárilag is fejlett Nyugat volt, legalább is innen úgy látjuk, láttuk sokáig.

Feltámad haló poraiból a Telekiek kastélya

Az erdélyi Beszterce-Naszód megye önkormányzata 4,8 millió eurós európai uniós finanszírozással felújítja a paszmosi (Posmus) Teleki-kastélyt, közölte a Mediafax hírügynökség.

42 ezer éves gyöngysor a barlangból

Mintegy 42 ezer éves, elefántcsontból készült gyöngyöket találtak a régészek a Sváb-Alb-hegységnek az UNESCO világörökségi listájára frissen felkerült barlangjaiban.

A Művészetek Völgyében is felbukkan a Néprajzi

Egyedüli múzeumként vesz részt idén a Művészetek Völgye fesztiválon a Néprajzi Múzeum, amely július 21. és 30. között Taliándörögdön, az Etno Ligetben minden nap állandó programokkal és koncertekkel, az Etno Portán pedig vetítésekkel várja a fesztiválozókat.

Egy kard különös kalandjai

Több mint 150 év után került elő az amerikai polgárháborúban megalakult első, feketékből álló katonai egység parancsnokának a kardja, amelyet az 1861 és 1865 között zajló konfliktus egyik legfontosabb fegyvereként tartanak számon.

Cenzúrázzák Micimackót?

Rászálltak a Micimackóval kapcsolatos kommentekre a kínai hatóságok; a mesebeli medve képeit még közzé lehet tenni, de hozzászólni már alig-alig lehetett hétfőn az ilyen képekhez, miután korábban többen Hszi Csin-ping kínai elnököt a csacsi öreg medvéhez hasonlították.

God save the Queen, aki most Windsor éppen

Anélkül, hogy csak kicsit is részleteznénk az elképesztően bonyolult családfákat, azért meg kell emlékeznünk a tényről: éppen 100 esztendeje létezik az ködös Albionban jelenleg is uralkodó Windsor-ház. Eme, az ilyen családoknál nem éppen hosszúnak számító uralkodásra (gondoljunk csak a Habsburgokra!) nagyon egyszerű a magyarázat: 1917. július 17-ig egészen máshogy nevezték magukat.

Újabb darabok értek haza a Seuso-kincsből

Magyarországnak sikerült visszaszereznie a Seuso-kincsek páratlan fontosságú, felbecsülhetetlen leletegyüttesének második hét darabját – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, a kormányülés szünetében.

Gépkarabély százmillió példányban

Hetven éves minden idők legismertebb és legnagyobb számban legyártott gépkarabélya, az AK-47-es. Már milliókban mérhető talán áldozatainak száma, lepusztult darabjait büszkén markolják az afrikai gyermekkatonák, és ott van két, nem éppen demokratikus ország címerében is. Hát persze, hogy lopással indult ez a 100 millió legyártott darabot eredményező világkarrier.

Bajoroknak rettenet, magyaroknak világraszóló diadal

Aztán az utóbbi tíz esztendőben, 1100 év után lassan felfedeztük a Pozsonyi csatát is, ahol egy számarányát tekintve jóval kisebb magyar sereg gyakorlatilag megsemmisített három nehézfegyverzettel ellátott keleti frank hadoszlopot. Világraszóló diadal nekünk, végzetes vereség a bajoroknak, pontosabban a keleti frankoknak, akik vissza akarták venni az avaroktól karddal megszerzett Pannóniájukat az új hódítóktól.

Művelődés összes cikke »

150 éve kötötték az oroszok a világ legrosszabb üzletét

alaszkalead

150 éve, 1867. március 30-án éjszaka írták alá azt a szerződést, melyben II. Sándor minden oroszok nehéz anyagi helyzetben lévő cárja eladta a 1,5 millió négyzetkilométeres Alaszkát az Amerikai Egyesült Államoknak. Az USA pedig mindössze 7,2 millió dollárt fizetett a hatalmas területért, tehát elképesztően jól járt, gondoljunk csak mondjuk a 30 év múlva a Klondike folyó völgyében felfedezett aranyra, vagy a sok más ásványkincsre, ami most az Államokat gyarapítja.

De hát hallgattassék meg a másik fél is, mert az oroszoknak is megvoltak akkoriban az eladás mellett szóló érvei. Kezdve mindjárt a legsúlyosabbal, a kongó cári kincstárral, aminek kiürítésében a vesztes krími háború mellett a Rotschildok is közreműködtek egy 15 millió fontos kölcsönnel és annak kamataival. Amiből a cár atyuska az 1861-es jobbágyfelszabadítás után a földbirtokosokat kívánta kártalanítani, tehát ez egy olyan kiadás volt, ami a későbbiekben sem eredményezett komolyabb bevételeket. Aztán az eladás mellett szólt az is, hogy éppen az emlegetett krími háború (1853-1856) óta nem normalizálódott a viszony Oroszország és Anglia között, Szibériából pedig Alaszka felé az angol flotta által ellenőrzött vizeken vezetett az út. Meg aztán akkoriban az Alaszka keleti határán lévő, ma Kanadához tartozó területeket Brit-Columbiának hívták, tehát innen is veszély fenyegetett, néhány ezer fős angol sereggel el lehetett volna söpörni a pár tengerparti városkára és fából épült erődre alapozott orosz uralmat.

alaszka
A kezdetben még prosperáló Orosz-Amerikai Társaság vezetőjének, Alekszander Andrejevics Baranovnak a kastélya Sitkában (forrás: Wikipédia)

Ami ráadásul csak vitte a pénzt a kincstárból, mert a kezdeti fellendülés (állatbőröket és jégtömböket adtak el éppen az USÁ-ban) után egyre többet loptak a hivatalnokok és az itt lehetőséget kapó kereskedők. Ráadásul az errefelé őshonos és nagyon értékes prémű tengeri vidrákat is mind levadászták már, plusz az indiánokkal is szaporodtak a konfliktusok. Így hát Moszkva úgy döntött, meg kellene szabadulni ettől az előbb, vagy utóbb úgyis angol kézre jutó területtől. A tárgyalások azonban az amerikai polgárháború miatt időlegesen megszakadtak, majd Andrew Johnson elnöksége idején végül nyélbe ütötték az világ legrosszabb, vagy az amerikaiak részéről inkább a legjobb üzletét.  A hektáronkénti két cent jelképes vételár volt csak, de az elnököt emiatt is támadták, és az ő jegesmedvekertjének csúfolták a később annyi kincset termő területet. Az orosz zászlót végül Sitka kikötővárosban, a Russaian-American Company egykori szőrmekereskedelmi központjában vonták le 1867. október 18-án. És pont harminc évet kellett arra várni, hogy aztán a klondike-i aranyláz idején kicsit megpezsdüljön itt az élet. És az amerikaiak rájöjjenek, mekkora üzletet is csináltak.

Pálffy Lajos

 

 

 

• Publikálva: 2017.03.30. 10:41