a rovat írásai

Sok pénzt adtak Einstein leveleiért

190 ezer euróért (58,7 millió forintért) keltek el egy jeruzsálemi árverésen Albert Einstein levelei, melyekben a fizikáról, Istenről és Izrael államról is írt.

Főbejárata az athéni Erekhteion mintáját követi

Száznyolcvan éve, 1837. június 22-én helyezték el Pesten a Magyar Nemzeti Múzeum épületének alapkövét.

A fejedelmi aranykortól a kisemmizésig

Tiltott kastélyok – Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében címmel nyílt nemzetközi vándorkiállítás a Pesti Vigadóban.

Kalapács alatt David Rockefeller gyűjteménye

A márciusban elhunyt David Rockefeller mesés műkincsgyűjteményéből, bútoraiból és egyéb berendezési tárgyaiból rendeznek árverést jövő tavasszal, jelentette be a Christie's árverési ház.

Az első versenyt természetesen a gróf lovai nyerték meg

Hogy 190 évvel ezelőtt is ekkora lett volna a meleg, az nem nagyon hiszem. Először is akkoriban még nem is álmodtak az üvegházhatásról, aztán meg éppen ezen a napon rendezték meg az első hazai lóversenyt az Üllői és a Soroksári utak között, a Széchenyi István gróf által kijelölt pályán.

Az angol királyfi és a szász erődtemplomok

Az erdélyi szász erődtemplomok restaurálását, környezetük felélesztését, turisztikai és gazdasági hálózatokba való bevonását tűzi ki célul Károly herceg Romániában bejegyzett civil szervezete, a Walesi Herceg Románia Alapítvány – közölte a Mediafax hírügynökség.

Robotok, mesterséges intelligenciák és mellékhatásaik

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) aktívan dolgozik azért, hogy a robotika fejlődésének minél több haszonélvezője legyen, de a „kockázatokra és mellékhatásokra” is felhívjuk a figyelmet. Az NJSZT ennek szellemében most robotika kiállítást rendez a Társaság Informatika Történeti Kiállításában.

Előkerült az elveszettnek hitt fontos oklevél

Előkerült Szombathely 1607-es kiváltságlevele, amelyet évszázadok óta elveszettnek hittek. A dokumentumot hétfőn mutatták be Szombathelyen, a Vas Megyei Levéltárban, és egy hétig a nagyközönség is megtekintheti az épület földszintjén nyílt kiállításon.

Tudós hegymászó és a Vatikán első uralkodója

Százhatvan éve, 1857. május 31-én született XI. Piusz pápa, a független Vatikánvárosi Állam első uralkodója.

JFK 100

Vannak érdekes dolgok, ilyen például a 100 éve született John Fitzgerald Kennedy népszerűségének folyamatos növekedése. Másokat inkább el szoktak idővel felejteni az emberek, míg ő jó húsz évvel ezelőtt nem tartozott az Államok tíz legismertebb, legnagyobbra értékelt elnökei közé, most stabilan a negyedik helyet foglalja el a listán, ha időközben nem lett már bronzérmes.

Az idő és Rust repülése

Az idő repül, már harminc éve annak is, hogy Matthias Rust leszállt Cessnájával a Vörös Téren, hogy Gorbacsovval beszélgethessen a világbékéről. A szovjet pártfőtitkárral végül később sem sikerült találkoznia (Gorbi valamiért sosem volt kíváncsi rá), de tettével tovább repesztette a diktatúra ledönthetetlennek tartott falát.

Művelődés összes cikke »

150 éve kötötték az oroszok a világ legrosszabb üzletét

alaszkalead

150 éve, 1867. március 30-án éjszaka írták alá azt a szerződést, melyben II. Sándor minden oroszok nehéz anyagi helyzetben lévő cárja eladta a 1,5 millió négyzetkilométeres Alaszkát az Amerikai Egyesült Államoknak. Az USA pedig mindössze 7,2 millió dollárt fizetett a hatalmas területért, tehát elképesztően jól járt, gondoljunk csak mondjuk a 30 év múlva a Klondike folyó völgyében felfedezett aranyra, vagy a sok más ásványkincsre, ami most az Államokat gyarapítja.

De hát hallgattassék meg a másik fél is, mert az oroszoknak is megvoltak akkoriban az eladás mellett szóló érvei. Kezdve mindjárt a legsúlyosabbal, a kongó cári kincstárral, aminek kiürítésében a vesztes krími háború mellett a Rotschildok is közreműködtek egy 15 millió fontos kölcsönnel és annak kamataival. Amiből a cár atyuska az 1861-es jobbágyfelszabadítás után a földbirtokosokat kívánta kártalanítani, tehát ez egy olyan kiadás volt, ami a későbbiekben sem eredményezett komolyabb bevételeket. Aztán az eladás mellett szólt az is, hogy éppen az emlegetett krími háború (1853-1856) óta nem normalizálódott a viszony Oroszország és Anglia között, Szibériából pedig Alaszka felé az angol flotta által ellenőrzött vizeken vezetett az út. Meg aztán akkoriban az Alaszka keleti határán lévő, ma Kanadához tartozó területeket Brit-Columbiának hívták, tehát innen is veszély fenyegetett, néhány ezer fős angol sereggel el lehetett volna söpörni a pár tengerparti városkára és fából épült erődre alapozott orosz uralmat.

alaszka
A kezdetben még prosperáló Orosz-Amerikai Társaság vezetőjének, Alekszander Andrejevics Baranovnak a kastélya Sitkában (forrás: Wikipédia)

Ami ráadásul csak vitte a pénzt a kincstárból, mert a kezdeti fellendülés (állatbőröket és jégtömböket adtak el éppen az USÁ-ban) után egyre többet loptak a hivatalnokok és az itt lehetőséget kapó kereskedők. Ráadásul az errefelé őshonos és nagyon értékes prémű tengeri vidrákat is mind levadászták már, plusz az indiánokkal is szaporodtak a konfliktusok. Így hát Moszkva úgy döntött, meg kellene szabadulni ettől az előbb, vagy utóbb úgyis angol kézre jutó területtől. A tárgyalások azonban az amerikai polgárháború miatt időlegesen megszakadtak, majd Andrew Johnson elnöksége idején végül nyélbe ütötték az világ legrosszabb, vagy az amerikaiak részéről inkább a legjobb üzletét.  A hektáronkénti két cent jelképes vételár volt csak, de az elnököt emiatt is támadták, és az ő jegesmedvekertjének csúfolták a később annyi kincset termő területet. Az orosz zászlót végül Sitka kikötővárosban, a Russaian-American Company egykori szőrmekereskedelmi központjában vonták le 1867. október 18-án. És pont harminc évet kellett arra várni, hogy aztán a klondike-i aranyláz idején kicsit megpezsdüljön itt az élet. És az amerikaiak rájöjjenek, mekkora üzletet is csináltak.

Pálffy Lajos

 

 

 

• Publikálva: 2017.03.30. 10:41