a rovat írásai

Mind a 27 regénye ott volt a beststeller-listán

Kilencven éve, 1927. május 25-én született Robert Ludlum amerikai író, aki 27 regényt írt, és mindegyik felkerült a New York Times bestseller-listájára, az ő művei alapján készültek a Jason Bourne-filmek.

Önarckép álarcokban: A PIM Arany-kiállítása

Nem csupán egy generációt és nem is csak egy szűk értelmiségi réteget igyekszik megszólítani a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) hétfőn nyíló Önarckép álarcokban című Arany János kiállítása, mondta el a múzeum főigazgatója az eredeti kéziratok és személyes tárgyak mellett három dimenziós vetítést, zeneboxot és interaktív számítógépes pontokat is felvonultató tárlat sajtóbemutatóján.

Szabóinas, vándorszínész, szerzetes, vasutas és Nobel-díjas

Százötven éve, 1867. május 7-én született Wladyslaw Stanislaw Reymont Nobel-díjas lengyel író, a Parasztok című regény szerzője.

Proust panaszlevelet írt a hangos szex miatt

Marcel Proust francia regényíró egyik levele, amelyben a szomszédok túl hangos hancúrozására panaszkodott,  28 ezer euróért (8,8 millió forint) kelt el szerdán a Drouot árverési háznál, közölte a Drouot.

Elment a 80-as, 90-es évek kultkönyvének szerzője is

Elhunyt 88 évesen Robert M. Pirsig, A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete című filozofikus regény szerzője. Egészsége az utóbbi időben erősen hanyatlott, hétfőn halt meg South Berwick-i otthonában, közölte kiadója, a William Morrow.

A Dzsihád, avagy a Nyugat öngyilkossága a Könyvfesztiválon

Pawel Lisicki lengyel újságíró, szerkesztő szerint öngyilkosságot követ el a Nyugat, ha nem változtat az iszlámmal kapcsolatos magatartásán; a szerző erről szombaton beszélt a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, magyarul most, A Dzsihád, avagy a Nyugat öngyilkossága című megjelent kötetének bemutatóján.

Hóeke Menyhért is volt Tömörkény István

Száz éve, 1917. április 24-én hunyt el Tömörkény István író, régész, néprajzkutató. „Azzal a zavaros ténnyel kezdődik ez az egész élet, hogy még sohasem voltam abban a városban, amelyben – a keresztlevél szerint – születtem″ – írta 1913-ban kelt önéletrajzában.

150 kiállító és 500 program a könyvfesztiválon

Mintegy 150 kiállító könyvkínálata és csaknem 500 program, köztük könyvbemutatók, dedikálások, felolvasások, író-olvasó találkozók, koncertek és kiállítások várják a közönséget április 20. és 23. között a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, a Millenárison, ahol idén 28 ország képviselteti magát – mondta el Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnöke.

Tizenkét órányi vers 67 költőtől

A költészet napját 1964 óta minden évben József Attila (1905-1937) születésnapján, április 11-én ünneplik. A költő Fiumei úti sírkertben található nyughelyénél a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) szervezésében Földes László Hobo ad műsort József Attilára emlékezve. A nap másik fontos eseménye, hogy immár hetedik alkalommal rendezi meg a Versmaratont a közmédia: 67 magyar költő 12 órán át olvas fel verseiből és beszélget a művekről a Magyar Rádió régi, budapesti épületében.

Lassie hazatér vagy a tablet?

Egy régebbi korban ki ne olvasta volna gyermekfejjel Eric Knight Lassie hazatér című könyvét. Emlékszem, azidőtájt mindenki skót juhászt akart magának a faluban, mert mi a televízió helyett még inkább könyveket olvastunk. Most, hogy kedvet kapjon hozzá, felolvastam a 10 éves lányomnak néhány oldalt a Lassie-ből, és ő inkább a tabletje mellett döntött. Bevallom, így negyven év után én is lassúnak, kissé túlírtnak találtam a művet. De ez mit sem von le a 120 éve született szerző érdemeiből, akinek legalább olyan kalandos élete volt, mint az általa megálmodott skót juhászkutyának.

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Bányai Tamás

Tragikus hirtelenséggel elhunyt hétfőn Bányai Tamás író – közölte az MTI-vel írótársa, Majoros Sándor.​

Irodalom összes cikke »

70 évvel korábban lehetett volna irodalmi Nobel-díjunk

tormayleadMindjárt az elején, a dolgok jelen állása miatt el kell mondanunk, hogy a 80 éve halott Tormay Cécile, akinek a két világháború között a magyar írótársadalomból egyedül volt esélye az irodalmi Nobel-díjra, antiszemita volt és a saját neme iránt érzett vonzalmat. Ez a két dolog pedig így együtt nehezen egyeztethető össze a mai ember szemében. De talán nem is ezzel kellene foglalkoznunk, hanem az írásaival.

Mégis ide lyukad ki a legtöbb róla szóló cikk, ezért megpróbáljuk itt az írás elején valamennyire a helyükre tenni a dolgokat. Kezdjük a mai ember szemében ősbűnnek számító antiszemitizmussal. Amiről szintén ez a mai ember hajlamos elfelejteni, hogy ez az előítéletes viszonyulás száz évvel ezelőtt még teljesen hétköznapi dolog volt, különösen a magasabb körökben. (Persze a létra legalján is, de ott egészen más megfontolások alapján.) Tormay Cécile antiszemitizmusa otthonról hozott volt, ezzel, pontosabban társadalmi osztályának előítéletességével szekérderéknyi tanulmány, írás foglalkozott. A másik tény, a napjainkra „természetessé” vált vonzalma a saját neme iránt pontosan életében okozott, okozhatott volna gondokat neki. Ezt a kérdést viszont akkoriban és azokban a körökben a legnagyobb diszkrécióval kezelték, hogy úgy mondjam: nem vitték utcára a témát, így nem foglalkozott vele a sajtó, a magánélet része maradt teljes egészében. Így aztán érthető az is, hogy Tormay egy erősen konzervatív politikai szervezetnek volt a vezetője, emellett pedig a liberális Nyugat vetélytársául alapított Napkelet című, a keresztény konzervatív középosztálynak kiadott folyóiratot is szerkeszthette.

tormay
(Forrás: irodalmijelen.hu)

Tormay Cécile családja mindkét részről elmagyarosodott németekből állt. Apai nagyapja Krenmüller Károly honvéd őrnagyként küzdött Bécs ellen a szabadságharcban. Apja a kiegyezés után már szép karriert futott be mint mezőgazdász, a tudományos akadémia tagja is volt és mellette államtitkárként szolgálta az országot. A család Ferenc Józseftől a millennium idején kapta a nemességét, a birtok Nádudvaron volt, a pesti lakás mellett még egy hűvösvölgyi villával is rendelkeztek. Tormay Cécile természetesen a legjobb neveltetést kapta, ráadásul ifjan beutazhatta Európát, élményeket, kapcsolatokat is gyűjtve. Ez utóbbiaknak a későbbiekben is nagy hasznát vette, könyveit ismerték, lefordították és terjesztették számos európai országban. A boldog békeidők idilli világát törte össze a családban is az első világháború. Amikor befagytak a külföldi kapcsolatok, és ahogy egyik háborús év ment el a másik után, úgy lett egyre nagyobb a szenvedés, a reménytelenség. A vereség okozta összeomlás pedig sokkszerűen, teljesen felkészületlenül érte a családot. Mint ahogyan vezető osztályok legnagyobb részét is, hiszen Tisza október 17-i bejelentéséig („Én nem akarok semmiféle szemfényvesztő játékot űzni a szavakkal. Én elismerem azt, amit gróf Károlyi Mihály tisztelt képviselő úr tegnap mondott, hogy ezt a háborút elvesztettük.) igencsak kevesen voltak, akik tisztán láttak.

tormay
(Forrás: irodalmijelen.hu)

Így aztán még nagyobb sokk volt eme osztályoknak az addig megvetett, osztályárulónak tartott Károlyi Mihály hatalomra jutása, majd pedig ha lehet, akkor még nagyobb a proletárdiktatúra, amikor az elvesztett hatalom mellett immár a felső- és középosztályok vagyona is veszélybe került. Tormay Cécile 24 éves korára írta meg első novelláskötetét, A régi ház című családregényével pedig már értékes elismerést, a tudományos akadémia Péczlely Józsefről elnevezett díját is megkapta. Jónevű író volt már, amikor a nagy összeomlás után osztályának politikailag aktív tagjaival 1919 elején megalakította a Bethlen István politikáját támogató Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségét. A szervezet tagjainak hovatartozásából is adódóan szembefordult Károlyi Mihály törekvéseivel, és természetesen a tanácshatalommal is. Nem aktív ellenállásra kell gondolnunk, de végül Tormaynak is menekülnie kell a fővárosból, illegalitásba vonul, mint ahogy azok szoktak, akik állítólag keresték. Ennek a jórészt Balassagyarmaton, Huszár Aladár házában töltött néhány hónapnak, no és előtte a fővárosban átélt eseményeknek a krónikája a Bujdosó könyve című naplóregény, melyet részben valóban ez idő alatt írhatott. És talán ezért is van tele a proletárdiktatúra alatt jelentős pozíciókat elfoglaló magyarországi zsidóság elleni kirohanásokkal.

Amik más irodalmi alkotásaira nem jellemzőek, igaz, két, Firenzéről és Szicíliáról szóló útirajz és egy tatárjárás idején játszódó regénytrilógia megírása mellett inkább a szerkesztéssel foglalatoskodott 1920 után. A Napkelet viszont nem futotta be azt a pályát, amire szánták, nem tudott versenytársa lenni a Nyugatnak. Thormai Cécil Mátraházán halt meg 62 évesen, úgy, hogy a regénytrilógia harmadik része, A fehér barát még be sem volt fejezve. A munkát és a Napkelet szerkesztését Kállay Miklós folytatta tovább, de a magyar irodalmi Nobel-díj esélye (Tormayt kétszer, 1936-ban és 1937-ben is kandidálták) a hirtelen halállal semmivé lett, pontosan 68 évet kellett várnunk még rá.

Pálffy Lajos 

 

 

• Publikálva: 2017.03.30. 14:30

Digitális Irodalmi Akadémia