a rovat írásai

Tízezerszeres áron ment el a váza

A becsült ár tízezerszereséért és ezzel rekordáron, ötmillió svájci frankért (1,3 milliárd forint) kelt el egy bizonytalan korú kínai váza egy genfi aukción.

Hétvégén bárki bemehet a Képzőre!

A Magyar Képzőművészeti Egyetem idén is részt vesz a Kulturális Örökség Napjai szeptember 16-17-i programjában, amelyet Aranykorok emlékezete címmel hirdetettek meg a szervezők. Ezen a hétvégén az egyetem mindkét campusa látogatható lesz, ahol az érdeklődők ingyenesen vezetéseken vehetnek részt. A főépületben a Közös történetünk ‒ Hallgatói tettek a Képzőnek a Képzőről címmel a Barcsay Teremben és az Aulában megnyílt kiállítást is meg lehet majd tekinteni.

Kiállítást ajándékozott a Budavár testvérvárosának, Zentának

Megnyílt A zentai csata és a magyarországi visszafoglaló háborúk című kiállítás a Zentai Városi Múzeumban. Az emlékkiállítást a Budavári Önkormányzat ajándékozta testvérvárosának azért, hogy a 320 éves zentai csata nemzeti és világtörténelmi jelentőségét bemutassák és egy állandó tárlatot hozzanak létre a zentai Városháza toronyszobájában.

Körbeutazza az országot a Seuso-kincs

Döntött a kormány a Seuso-kincs magyarországi vándorkiállításáról. A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent kormányhatározat szerint az úgynevezett Seuso-kincs, amely az egykori Pannonia provincia területén fellelt, az egyetemes antik kultúra egyik legnagyobb értékű lelete magyarországi bemutatására Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár és Zalaegerszeg megyei jogú városokban vándorkiállítást szerveznek.

A mozi, amelynek nyitását Kosztolányi meg is verselte

Azért foglalkozunk most a Corvin mozival, mert éppen hatvan éve annak, hogy a megkapaszkodó Kádár-féle hatalom újjáépíttette a forradalom alatt rommá lőtt, félig leégett épületet. Bizony, feledtetni akarván az akkori napokat, csillivilli mozi lett ismét a Corvin, ahol először tudták az országban levetíteni a cinemascope filmeket.

Amikor a komputer megjelent az otthonokban

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) és Nagy Károly magángyűjtő közös kiállításon mutatja be az informatikatörténet egy fontos és népszerű szeletét az első házi számítógépek világát.

Szobor a város asszonyainak, leányainak

Magánadományból, egy helyi vállalkozó felajánlásaként állítanak köztéri szobrot Nagykanizsán az egykori kereskedővárosi múltra és a város lányaira, asszonyaira emlékezve.

Ludovikás tiszt, partizán és a forradalom tábornoka

Száz esztendeje született Eperjesen Maléter Pál, aki önként jelentkezett katonának, majd fogságba esve partizánnak, hogy aztán a forradalom honvédelmi minisztereként csalják tőrbe, és végezzék ki kötél által, ami mindig nagy megszégyenítés egy katonának.

Derviskolostor a szőlőhegyen, a szultán sírjánál

Folytatódik szeptembertől a Szigetvár-turbéki szőlőhegyen felfedezett Szulejmán-sírkomplexum feltárása, közölte Pap Norbert, a kutatás vezetője.A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója elmondta: a türbe és dzsámi mellett eddig csak kismértékben feltárt derviskolostor régészeti kutatásával és az erődítmény további vizsgálatával folytatódik a munka.

Kőművessegédből kultúrpápa

Hogy mi volt a közös Napóleon és a kommunisták idejében, arra egyszerű a válasz. Míg a kis korzikainál minden katona úgymond a tarsolyában hordta a marsallbotot – így lett a huszár Murat-ból lovassági tábornok, majd király – addig a kommunisták alatt is lett villamoskalauzból miniszter (Kossa István), vagy éppen kőművessegédből évtizedeken át a kultúrpolitika teljhatalmú ura. 100 éve született Appel Henrik néven a későbbi Aczél György, aki barátai között tudhatta, Kádár Jánost, Illyés Gyulát és talán még Kodályt is.

Lemmyből őskrokodil lett

Lemmyről, a Motörhead néhai énekeséről nevezték el a londoni Természettudományi Múzeum hatalmas, jura kori krokodilfosszíliáját brit kutatók. Az 5,8 méteres fenevadnak a Lemmysuchus nevet adta az Edinburgi Egyetem kutatócsapata, miután rájöttek, hogy egy külön fajt képvisel.

Művelődés összes cikke »

Christo lebegő dokkjait nézték meg a legtöbben

christo_leadA gigantikus installációiról ismert táj-és térművész, Christo The Floating Piers (lebegő dokkok) nevű installációja vonzotta a legtöbb látogatót 2016-ban, megelőzve a világhírű múzeumok, mint a New York-i Metropolitan Múzeum vagy a párizsi Orsay Múzeum nagyszabású kiállításait – derül ki a The Art Newspaper által a múzeumok által közzétett látogatottsági adatok elemzéséből.

Az észak-olaszországi Iseó-tó vizén lebegő 4,5 kilométeres ideiglenes pontonhídon tavaly nyáron fennállása 16 napja alatt 1,2 millió látogató ment végig, hogy élvezhesse a vízen járást. Ez napi átlag 75 ezer látogatót jelentett. A tavalyi év leglátogatottabb kiállításai francia múzeumok nevéhez fűződnek. A párizsi Orsay Múzeum gyűjteményének posztimpresszionista kiállítását a Spanyol Fundación Mapfrével együttműködve Rio de Janieróban naponta 9700 látogató kereste fel. A szintén az Orsay Múzeum gyűjteményére épülő Renoir-kiállításra a tokiói Nemzeti Művészeti Központban naponta 6600 látogató volt kíváncsi. A Hongkongi Történelmi Múzeumban rendezett Monet-kiállítás, amelynek anyagát különböző párizsi gyűjtemények kölcsönözték, napi 4100 látogatót vonzott.

christo
(Forrás: traveller.com)

A Renzo Piano-tervezte új manhattani központjába 2015-ben átköltözött Whitney Múzeumnak tavaly sikerült megtörnie New York két leglátogatottabb képzőművészeti intézményének, a Metropolitan Múzeumnak (Met) és a Modern Művészetek Múzeumának (MoMA) hegemóniáját, a metropolisz 10 leglátogatottabb kiállítása közül ötöt az amerikai művészeteket bemutató múzeumban rendezték. Kísérleti jellegű, ötrészes kiállításukat, amelyet öt neves művésznek – köztük Steve McQueennek, Lucy Doddnak, Michael Heizernek - szenteltek, átlagban több mint négy-négyezren keresték fel naponta. A MoMA és a Met azonban még mindig a leglátogatottabb képzőművészeti intézmény New Yorkban, előbbi naponta 6800 látogatót vonzott októberi rendezvényeire, és napi 5900-at a párizsi Picasso Múzeummal közösen rendezett Picasso-kiállítására. Londonban is a francia képzőművészek alkotásaira voltak a legtöbben kíváncsiak: a Royal Academy of Arts kiállítását, amely Monet-től Matisse-ig vonultatta fel a tájképfestészet nagyjait, napi mintegy 5100 látogató kereste fel, és az intézmény történetében a negyedik leglátogatottabb kiállítás volt.

(mti)

• Publikálva: 2017.03.31. 10:07