a rovat írásai

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Tízezerszeres áron ment el a váza

A becsült ár tízezerszereséért és ezzel rekordáron, ötmillió svájci frankért (1,3 milliárd forint) kelt el egy bizonytalan korú kínai váza egy genfi aukción.

Hétvégén bárki bemehet a Képzőre!

A Magyar Képzőművészeti Egyetem idén is részt vesz a Kulturális Örökség Napjai szeptember 16-17-i programjában, amelyet Aranykorok emlékezete címmel hirdetettek meg a szervezők. Ezen a hétvégén az egyetem mindkét campusa látogatható lesz, ahol az érdeklődők ingyenesen vezetéseken vehetnek részt. A főépületben a Közös történetünk ‒ Hallgatói tettek a Képzőnek a Képzőről címmel a Barcsay Teremben és az Aulában megnyílt kiállítást is meg lehet majd tekinteni.

Kiállítást ajándékozott a Budavár testvérvárosának, Zentának

Megnyílt A zentai csata és a magyarországi visszafoglaló háborúk című kiállítás a Zentai Városi Múzeumban. Az emlékkiállítást a Budavári Önkormányzat ajándékozta testvérvárosának azért, hogy a 320 éves zentai csata nemzeti és világtörténelmi jelentőségét bemutassák és egy állandó tárlatot hozzanak létre a zentai Városháza toronyszobájában.

Körbeutazza az országot a Seuso-kincs

Döntött a kormány a Seuso-kincs magyarországi vándorkiállításáról. A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent kormányhatározat szerint az úgynevezett Seuso-kincs, amely az egykori Pannonia provincia területén fellelt, az egyetemes antik kultúra egyik legnagyobb értékű lelete magyarországi bemutatására Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár és Zalaegerszeg megyei jogú városokban vándorkiállítást szerveznek.

Művelődés összes cikke »

Egy hadüzenet és a Csonka-Magyarország

wilson leadA történelmi Magyarország számára is végzetesnek bizonyuló dolgok történtek száz évvel ezelőtt, ezen a napon. Amikor is megérkezett az USA kongresszusa által 373 – 50 arányban megszavazott hadüzenet a központi hatalmak számára. Amerika tehát belépett a Nagy Háborúba, és iszonyú erejével egy év alatt eldöntötte azt. Pedig az Államokban is jelentős német ajkú népesség talált otthonra, és Berlin is sokat megtett, hogy elkerülje ezt a hadüzenetet.

Megint csak nem tehetem meg, hogy eme cikk keretei között egy kimerítő, a történettudomány kritériumainak is megfelelő képet fessek arról, mi vezetett ehhez a 100 évvel ezelőtti naphoz. Az általam (is) fontosnak tartott momentumok mellett kérdéseket is fel kell tennem. Mindjárt a legelején azt, hogy hol volt az eme hadüzenethez vezető folyamatban az a jelentős német etnikum, ami nyilván valamilyen módon mégis csak kötődött az óhazához (Vaterland)? Mert az első német telepesek már 1683-ban kikötöttek hajójukkal a keleti parton, hogy aztán a német anyanyelvű érkezők a latinók előtt egészen az 1960-as évekig vezessék a bevándorlási statisztikákat. Vajon annyira jó amerikaiak akartak lenni ezek a németek, hogy mihamarabb eldobták nyelvüket és mindent, ami a szülőföldre emlékeztette volna őket?

wilson
(Forrás: Wikipédia)

Aztán ne is kanyarodjunk ennyire el, nézzük inkább a történéseket. Onnan indulunk, hogy a világháború kitörésekor az USA semleges marad, de erősen és jól jövedelmezően kereskedik mindkét féllel. Ezt a brit hadiflotta Németország elleni hatásos blokádja egyoldalúvá teszi, az amerikai áruk zöme ezután az antant raktáraiban landol. Bár kezdetben az amerikaiak ragaszkodnak a készpénzes fizetéshez, ez hamar kölcsönökre fog változni, tehát az antant veresége elméletben iszonyú pénzeket vett volna el az amerikai nagytőkétől. Legtöbben ezt (is) nevezik meg a belépés fő okának, de nem számolnak azzal, hogy a nemzetközi kereskedelmi jog szerint egy esetleges német győzelem esetén is fizetett volna Anglia és Franciaország, csak nyilván később, és kevesebbet. A történet aztán úgy folytatódik, hogy ezt a blokádot a német hadvezetés tengeralattjárók bevetésével törte volna meg. Ezek pedig gyűrűt vontak a Brit szigetek köré, elsüllyesztve a brit hajókat és megállítva az ide tartó utánpótlást. Ezért aztán az angol kereskedelmi hajók legtöbbször éppen az amerikai zászló alatt hajózott, az utasszállítókra pedig fegyvereket, lőszereket is pakoltak. Lőszerek voltak az 1915. május 7-én megtorpedózott Lisitanián is, és az 1200 halott között ott volt 128 amerikai állampolgár.

wilson
Akik eldöntötték (forrás: mult-kor.hu)

A németek ezután visszafogták magukat a tengereken, de ekkorra már nagy volt a háborús párt hangja az Államokban. Ugyanakkor a döntési helyzetben lévők még kivártak. Ellenben megindult itt is egy nagyon mocskos háborús propaganda Németország és Vilmos császár ellen. Amit a német vezetés nem tudott ellensúlyozni, nem lévén eszközük a kommunikációra. 1917 januárjában hogy, hogy nem, nyilvánosságra került az a bizonyos Zimmermann-távirat, melyben a német külügyminiszter Mexikónak ígéri Texas, Arizona és Új-Mexikó államokat, ha az USA háborúba lépése esetén megtámadják az Államokat. Február elsejével pedig mindent egy lapra téve fel, a németek meghirdetik a most már tényleg korlátlan tengeralattjáró háborút, amiben elsüllyesztenek mindent, ami Angliába tart. Így aztán az erősen antant-párti Woodrow Wilson, az elnök a demokráciáért és a kis nemzetek jogaiért (!) harcot hirdethet, „mert az igazság sokkal fontosabb, mint a béke”.  Az elnök „magasztos” elveit, és az azok alapján összerakott pontjait már jól ismerjük mi is. Nem kis szerepük volt abban, hogy országunk területe harmadára csökkent, és a káoszban hatalomra juthatott Károlyi, majd asszisztálásával az oroszok által ideküldött kommunisták. Ja, és majd elfelejtettem: a 120 ezer amerikai halottat követelő győzelem után az USA a világ vezető nagyhatalma lett.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.04.06. 12:19