a rovat írásai

Sok pénzt adtak Einstein leveleiért

190 ezer euróért (58,7 millió forintért) keltek el egy jeruzsálemi árverésen Albert Einstein levelei, melyekben a fizikáról, Istenről és Izrael államról is írt.

Főbejárata az athéni Erekhteion mintáját követi

Száznyolcvan éve, 1837. június 22-én helyezték el Pesten a Magyar Nemzeti Múzeum épületének alapkövét.

A fejedelmi aranykortól a kisemmizésig

Tiltott kastélyok – Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében címmel nyílt nemzetközi vándorkiállítás a Pesti Vigadóban.

Kalapács alatt David Rockefeller gyűjteménye

A márciusban elhunyt David Rockefeller mesés műkincsgyűjteményéből, bútoraiból és egyéb berendezési tárgyaiból rendeznek árverést jövő tavasszal, jelentette be a Christie's árverési ház.

Az első versenyt természetesen a gróf lovai nyerték meg

Hogy 190 évvel ezelőtt is ekkora lett volna a meleg, az nem nagyon hiszem. Először is akkoriban még nem is álmodtak az üvegházhatásról, aztán meg éppen ezen a napon rendezték meg az első hazai lóversenyt az Üllői és a Soroksári utak között, a Széchenyi István gróf által kijelölt pályán.

Az angol királyfi és a szász erődtemplomok

Az erdélyi szász erődtemplomok restaurálását, környezetük felélesztését, turisztikai és gazdasági hálózatokba való bevonását tűzi ki célul Károly herceg Romániában bejegyzett civil szervezete, a Walesi Herceg Románia Alapítvány – közölte a Mediafax hírügynökség.

Robotok, mesterséges intelligenciák és mellékhatásaik

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) aktívan dolgozik azért, hogy a robotika fejlődésének minél több haszonélvezője legyen, de a „kockázatokra és mellékhatásokra” is felhívjuk a figyelmet. Az NJSZT ennek szellemében most robotika kiállítást rendez a Társaság Informatika Történeti Kiállításában.

Előkerült az elveszettnek hitt fontos oklevél

Előkerült Szombathely 1607-es kiváltságlevele, amelyet évszázadok óta elveszettnek hittek. A dokumentumot hétfőn mutatták be Szombathelyen, a Vas Megyei Levéltárban, és egy hétig a nagyközönség is megtekintheti az épület földszintjén nyílt kiállításon.

Tudós hegymászó és a Vatikán első uralkodója

Százhatvan éve, 1857. május 31-én született XI. Piusz pápa, a független Vatikánvárosi Állam első uralkodója.

JFK 100

Vannak érdekes dolgok, ilyen például a 100 éve született John Fitzgerald Kennedy népszerűségének folyamatos növekedése. Másokat inkább el szoktak idővel felejteni az emberek, míg ő jó húsz évvel ezelőtt nem tartozott az Államok tíz legismertebb, legnagyobbra értékelt elnökei közé, most stabilan a negyedik helyet foglalja el a listán, ha időközben nem lett már bronzérmes.

Az idő és Rust repülése

Az idő repül, már harminc éve annak is, hogy Matthias Rust leszállt Cessnájával a Vörös Téren, hogy Gorbacsovval beszélgethessen a világbékéről. A szovjet pártfőtitkárral végül később sem sikerült találkoznia (Gorbi valamiért sosem volt kíváncsi rá), de tettével tovább repesztette a diktatúra ledönthetetlennek tartott falát.

Művelődés összes cikke »

Egy hadüzenet és a Csonka-Magyarország

wilson leadA történelmi Magyarország számára is végzetesnek bizonyuló dolgok történtek száz évvel ezelőtt, ezen a napon. Amikor is megérkezett az USA kongresszusa által 373 – 50 arányban megszavazott hadüzenet a központi hatalmak számára. Amerika tehát belépett a Nagy Háborúba, és iszonyú erejével egy év alatt eldöntötte azt. Pedig az Államokban is jelentős német ajkú népesség talált otthonra, és Berlin is sokat megtett, hogy elkerülje ezt a hadüzenetet.

Megint csak nem tehetem meg, hogy eme cikk keretei között egy kimerítő, a történettudomány kritériumainak is megfelelő képet fessek arról, mi vezetett ehhez a 100 évvel ezelőtti naphoz. Az általam (is) fontosnak tartott momentumok mellett kérdéseket is fel kell tennem. Mindjárt a legelején azt, hogy hol volt az eme hadüzenethez vezető folyamatban az a jelentős német etnikum, ami nyilván valamilyen módon mégis csak kötődött az óhazához (Vaterland)? Mert az első német telepesek már 1683-ban kikötöttek hajójukkal a keleti parton, hogy aztán a német anyanyelvű érkezők a latinók előtt egészen az 1960-as évekig vezessék a bevándorlási statisztikákat. Vajon annyira jó amerikaiak akartak lenni ezek a németek, hogy mihamarabb eldobták nyelvüket és mindent, ami a szülőföldre emlékeztette volna őket?

wilson
(Forrás: Wikipédia)

Aztán ne is kanyarodjunk ennyire el, nézzük inkább a történéseket. Onnan indulunk, hogy a világháború kitörésekor az USA semleges marad, de erősen és jól jövedelmezően kereskedik mindkét féllel. Ezt a brit hadiflotta Németország elleni hatásos blokádja egyoldalúvá teszi, az amerikai áruk zöme ezután az antant raktáraiban landol. Bár kezdetben az amerikaiak ragaszkodnak a készpénzes fizetéshez, ez hamar kölcsönökre fog változni, tehát az antant veresége elméletben iszonyú pénzeket vett volna el az amerikai nagytőkétől. Legtöbben ezt (is) nevezik meg a belépés fő okának, de nem számolnak azzal, hogy a nemzetközi kereskedelmi jog szerint egy esetleges német győzelem esetén is fizetett volna Anglia és Franciaország, csak nyilván később, és kevesebbet. A történet aztán úgy folytatódik, hogy ezt a blokádot a német hadvezetés tengeralattjárók bevetésével törte volna meg. Ezek pedig gyűrűt vontak a Brit szigetek köré, elsüllyesztve a brit hajókat és megállítva az ide tartó utánpótlást. Ezért aztán az angol kereskedelmi hajók legtöbbször éppen az amerikai zászló alatt hajózott, az utasszállítókra pedig fegyvereket, lőszereket is pakoltak. Lőszerek voltak az 1915. május 7-én megtorpedózott Lisitanián is, és az 1200 halott között ott volt 128 amerikai állampolgár.

wilson
Akik eldöntötték (forrás: mult-kor.hu)

A németek ezután visszafogták magukat a tengereken, de ekkorra már nagy volt a háborús párt hangja az Államokban. Ugyanakkor a döntési helyzetben lévők még kivártak. Ellenben megindult itt is egy nagyon mocskos háborús propaganda Németország és Vilmos császár ellen. Amit a német vezetés nem tudott ellensúlyozni, nem lévén eszközük a kommunikációra. 1917 januárjában hogy, hogy nem, nyilvánosságra került az a bizonyos Zimmermann-távirat, melyben a német külügyminiszter Mexikónak ígéri Texas, Arizona és Új-Mexikó államokat, ha az USA háborúba lépése esetén megtámadják az Államokat. Február elsejével pedig mindent egy lapra téve fel, a németek meghirdetik a most már tényleg korlátlan tengeralattjáró háborút, amiben elsüllyesztenek mindent, ami Angliába tart. Így aztán az erősen antant-párti Woodrow Wilson, az elnök a demokráciáért és a kis nemzetek jogaiért (!) harcot hirdethet, „mert az igazság sokkal fontosabb, mint a béke”.  Az elnök „magasztos” elveit, és az azok alapján összerakott pontjait már jól ismerjük mi is. Nem kis szerepük volt abban, hogy országunk területe harmadára csökkent, és a káoszban hatalomra juthatott Károlyi, majd asszisztálásával az oroszok által ideküldött kommunisták. Ja, és majd elfelejtettem: a 120 ezer amerikai halottat követelő győzelem után az USA a világ vezető nagyhatalma lett.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.04.06. 12:19