a rovat írásai

Lemmyből őskrokodil lett

Lemmyről, a Motörhead néhai énekeséről nevezték el a londoni Természettudományi Múzeum hatalmas, jura kori krokodilfosszíliáját brit kutatók. Az 5,8 méteres fenevadnak a Lemmysuchus nevet adta az Edinburgi Egyetem kutatócsapata, miután rájöttek, hogy egy külön fajt képvisel.

A szabad pálinkafőzés jogát sem kellett volna bántani

Hát igen, lehet valaki a király első számú bizalmasa, az ország tényleges irányítója, a felvilágosodás rajongója és tudós orvos, ha nekimegy a kereskedők és a nemesek előjogainak, és korlátozza a pórnépet a pálinkafőzés szabadságában, vesznie kell. Még az 1700-as évek második felének Dániájában is vesznie kell, pedig az már a felvilágosult, polgárilag is fejlett Nyugat volt, legalább is innen úgy látjuk, láttuk sokáig.

Feltámad haló poraiból a Telekiek kastélya

Az erdélyi Beszterce-Naszód megye önkormányzata 4,8 millió eurós európai uniós finanszírozással felújítja a paszmosi (Posmus) Teleki-kastélyt, közölte a Mediafax hírügynökség.

42 ezer éves gyöngysor a barlangból

Mintegy 42 ezer éves, elefántcsontból készült gyöngyöket találtak a régészek a Sváb-Alb-hegységnek az UNESCO világörökségi listájára frissen felkerült barlangjaiban.

A Művészetek Völgyében is felbukkan a Néprajzi

Egyedüli múzeumként vesz részt idén a Művészetek Völgye fesztiválon a Néprajzi Múzeum, amely július 21. és 30. között Taliándörögdön, az Etno Ligetben minden nap állandó programokkal és koncertekkel, az Etno Portán pedig vetítésekkel várja a fesztiválozókat.

Egy kard különös kalandjai

Több mint 150 év után került elő az amerikai polgárháborúban megalakult első, feketékből álló katonai egység parancsnokának a kardja, amelyet az 1861 és 1865 között zajló konfliktus egyik legfontosabb fegyvereként tartanak számon.

Cenzúrázzák Micimackót?

Rászálltak a Micimackóval kapcsolatos kommentekre a kínai hatóságok; a mesebeli medve képeit még közzé lehet tenni, de hozzászólni már alig-alig lehetett hétfőn az ilyen képekhez, miután korábban többen Hszi Csin-ping kínai elnököt a csacsi öreg medvéhez hasonlították.

God save the Queen, aki most Windsor éppen

Anélkül, hogy csak kicsit is részleteznénk az elképesztően bonyolult családfákat, azért meg kell emlékeznünk a tényről: éppen 100 esztendeje létezik az ködös Albionban jelenleg is uralkodó Windsor-ház. Eme, az ilyen családoknál nem éppen hosszúnak számító uralkodásra (gondoljunk csak a Habsburgokra!) nagyon egyszerű a magyarázat: 1917. július 17-ig egészen máshogy nevezték magukat.

Újabb darabok értek haza a Seuso-kincsből

Magyarországnak sikerült visszaszereznie a Seuso-kincsek páratlan fontosságú, felbecsülhetetlen leletegyüttesének második hét darabját – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, a kormányülés szünetében.

Gépkarabély százmillió példányban

Hetven éves minden idők legismertebb és legnagyobb számban legyártott gépkarabélya, az AK-47-es. Már milliókban mérhető talán áldozatainak száma, lepusztult darabjait büszkén markolják az afrikai gyermekkatonák, és ott van két, nem éppen demokratikus ország címerében is. Hát persze, hogy lopással indult ez a 100 millió legyártott darabot eredményező világkarrier.

Bajoroknak rettenet, magyaroknak világraszóló diadal

Aztán az utóbbi tíz esztendőben, 1100 év után lassan felfedeztük a Pozsonyi csatát is, ahol egy számarányát tekintve jóval kisebb magyar sereg gyakorlatilag megsemmisített három nehézfegyverzettel ellátott keleti frank hadoszlopot. Világraszóló diadal nekünk, végzetes vereség a bajoroknak, pontosabban a keleti frankoknak, akik vissza akarták venni az avaroktól karddal megszerzett Pannóniájukat az új hódítóktól.

Művelődés összes cikke »

Egy hadüzenet és a Csonka-Magyarország

wilson leadA történelmi Magyarország számára is végzetesnek bizonyuló dolgok történtek száz évvel ezelőtt, ezen a napon. Amikor is megérkezett az USA kongresszusa által 373 – 50 arányban megszavazott hadüzenet a központi hatalmak számára. Amerika tehát belépett a Nagy Háborúba, és iszonyú erejével egy év alatt eldöntötte azt. Pedig az Államokban is jelentős német ajkú népesség talált otthonra, és Berlin is sokat megtett, hogy elkerülje ezt a hadüzenetet.

Megint csak nem tehetem meg, hogy eme cikk keretei között egy kimerítő, a történettudomány kritériumainak is megfelelő képet fessek arról, mi vezetett ehhez a 100 évvel ezelőtti naphoz. Az általam (is) fontosnak tartott momentumok mellett kérdéseket is fel kell tennem. Mindjárt a legelején azt, hogy hol volt az eme hadüzenethez vezető folyamatban az a jelentős német etnikum, ami nyilván valamilyen módon mégis csak kötődött az óhazához (Vaterland)? Mert az első német telepesek már 1683-ban kikötöttek hajójukkal a keleti parton, hogy aztán a német anyanyelvű érkezők a latinók előtt egészen az 1960-as évekig vezessék a bevándorlási statisztikákat. Vajon annyira jó amerikaiak akartak lenni ezek a németek, hogy mihamarabb eldobták nyelvüket és mindent, ami a szülőföldre emlékeztette volna őket?

wilson
(Forrás: Wikipédia)

Aztán ne is kanyarodjunk ennyire el, nézzük inkább a történéseket. Onnan indulunk, hogy a világháború kitörésekor az USA semleges marad, de erősen és jól jövedelmezően kereskedik mindkét féllel. Ezt a brit hadiflotta Németország elleni hatásos blokádja egyoldalúvá teszi, az amerikai áruk zöme ezután az antant raktáraiban landol. Bár kezdetben az amerikaiak ragaszkodnak a készpénzes fizetéshez, ez hamar kölcsönökre fog változni, tehát az antant veresége elméletben iszonyú pénzeket vett volna el az amerikai nagytőkétől. Legtöbben ezt (is) nevezik meg a belépés fő okának, de nem számolnak azzal, hogy a nemzetközi kereskedelmi jog szerint egy esetleges német győzelem esetén is fizetett volna Anglia és Franciaország, csak nyilván később, és kevesebbet. A történet aztán úgy folytatódik, hogy ezt a blokádot a német hadvezetés tengeralattjárók bevetésével törte volna meg. Ezek pedig gyűrűt vontak a Brit szigetek köré, elsüllyesztve a brit hajókat és megállítva az ide tartó utánpótlást. Ezért aztán az angol kereskedelmi hajók legtöbbször éppen az amerikai zászló alatt hajózott, az utasszállítókra pedig fegyvereket, lőszereket is pakoltak. Lőszerek voltak az 1915. május 7-én megtorpedózott Lisitanián is, és az 1200 halott között ott volt 128 amerikai állampolgár.

wilson
Akik eldöntötték (forrás: mult-kor.hu)

A németek ezután visszafogták magukat a tengereken, de ekkorra már nagy volt a háborús párt hangja az Államokban. Ugyanakkor a döntési helyzetben lévők még kivártak. Ellenben megindult itt is egy nagyon mocskos háborús propaganda Németország és Vilmos császár ellen. Amit a német vezetés nem tudott ellensúlyozni, nem lévén eszközük a kommunikációra. 1917 januárjában hogy, hogy nem, nyilvánosságra került az a bizonyos Zimmermann-távirat, melyben a német külügyminiszter Mexikónak ígéri Texas, Arizona és Új-Mexikó államokat, ha az USA háborúba lépése esetén megtámadják az Államokat. Február elsejével pedig mindent egy lapra téve fel, a németek meghirdetik a most már tényleg korlátlan tengeralattjáró háborút, amiben elsüllyesztenek mindent, ami Angliába tart. Így aztán az erősen antant-párti Woodrow Wilson, az elnök a demokráciáért és a kis nemzetek jogaiért (!) harcot hirdethet, „mert az igazság sokkal fontosabb, mint a béke”.  Az elnök „magasztos” elveit, és az azok alapján összerakott pontjait már jól ismerjük mi is. Nem kis szerepük volt abban, hogy országunk területe harmadára csökkent, és a káoszban hatalomra juthatott Károlyi, majd asszisztálásával az oroszok által ideküldött kommunisták. Ja, és majd elfelejtettem: a 120 ezer amerikai halottat követelő győzelem után az USA a világ vezető nagyhatalma lett.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.04.06. 12:19