a rovat írásai

A „Casanova háztól” a Ludwig Múzeumig

Idén sem maradunk le a nyitott házak ünnepéről, immár hetedik éve pincétől padlásig járhatjuk végig a megnyitott épületeket. Az idei téma a rakpart, így a Rákóczi hídtól egészen az Árpád hídig sétálhatják, hajózhatják végig mindkét partot az érdeklődők.

Ötven éve ment el a legnagyobb vadász

Ötven éve, 1967. április 24-én hunyt el gróf Széchenyi Zsigmond világjáró vadász, népszerű vadász- és útikönyvek szerzője.

Szerelmes pap és jeles filozófus

Pierre Abélard francia teológus, filozófus, akinek nevét elsősorban a tanítványához, Héloise-hoz fűződő legendás szerelme miatt őrizte meg az utókor, nyolcszázhetvenöt éve, 1142. április 21-én halt meg.

A kétszer megtalált friesachi dénárok esete

Több mint 640 érméből álló leletre bukkantak az orosházi Nagy Gyula Területi Múzeum munkatársai márciusban Tótkomlós határában. Az érmék között vannak Árpád-kori fizetőeszközök, friesachi dénárok és egy angol penny is.

Balkan Fanatik, a Kiscsillag és Lajkó Félix a Várkert Bazárban

Hímestojás-kiállítás, festhető óriástojások, nagykoncertek és iparművészek bemutatója is várja az érdeklődőket szombattól hétfőig a Várkert Bazár húsvéti szabadtéri programsorozatán.

Palóc Húsvét Füleken

Húsvét hétfőjén 12. alkalommal rendezik meg a Palóc Húsvétot a Füleki Várban; a dél-szlovákiai városban népi hangszerek készítését és mézeskalácsok díszítését is megpróbálhatják a résztvevők – tájékoztatta az MTI-t a rendező Füleki Városi Művelődési Központ igazgatója.

226 millió forint egy képregényoldalért

Hétszázötvenháromezer euróért (226 millió forint) kelt el egy párizsi árverésen a Tintin Amerikában című képregény egy ritka illusztrációja.

Akit egyszerűen csak Nagyszerűnek neveztek

Ötszázhuszonöt éve, 1492. április 8-án halt meg Lorenzo Medici, az itáliai reneszánsz egyik legnagyobb alakja, Firenze uralkodója, a művészetek bőkezű mecénása, akit az utókor az „Il Magnifico″, a nagyszerű melléknéven emleget.

Fejedelmi kincsek: erdélyi ezüsttalérok Fehérváron

A Magyar Nemzeti Bank Értéktár Programja keretében visszavásárolt műkincseket minél több embernek látnia kell - hangsúlyozta Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke, egyben a program vezetője csütörtökön, Székesfehérváron, ahol megnyitotta a Fejedelmi kincsek – Erdélyi tallérok című, 16-17. századi erdélyi tallérokat és emlékérmeket bemutató kiállítást.

Egy hadüzenet és a Csonka-Magyarország

A történelmi Magyarország számára is végzetesnek bizonyuló dolgok történtek száz évvel ezelőtt, ezen a napon. Amikor is megérkezett az USA kongresszusa által 373 – 50 arányban megszavazott hadüzenet a központi hatalmak számára. Amerika tehát belépett a Nagy Háborúba, és iszonyú erejével egy év alatt eldöntötte azt. Pedig az Államokban is jelentős német ajkú népesség talált otthonra, és Berlin is sokat megtett, hogy elkerülje ezt a hadüzenetet.

Méltó helyen Micheangelo feszülete

Központi helyet kapott Michelangelo hosszú időre elveszett feszülete a firenzei Santo Spirito (Szentlélek) templomban. A Krisztust meztelenül ábrázoló 1,40 méteres faszobor eddig egy fal mellett lapult, ezután azonban az egykori sekrestye kellős közepén, a kupolából lóg alá egy kábelen, hogy körbejárható, minden szögből megtekinthető legyen a reneszánsz remekmű és teljes mértékben érvényesülhessen a chiaroscuro hatás.

Művelődés összes cikke »

Egy hadüzenet és a Csonka-Magyarország

wilson leadA történelmi Magyarország számára is végzetesnek bizonyuló dolgok történtek száz évvel ezelőtt, ezen a napon. Amikor is megérkezett az USA kongresszusa által 373 – 50 arányban megszavazott hadüzenet a központi hatalmak számára. Amerika tehát belépett a Nagy Háborúba, és iszonyú erejével egy év alatt eldöntötte azt. Pedig az Államokban is jelentős német ajkú népesség talált otthonra, és Berlin is sokat megtett, hogy elkerülje ezt a hadüzenetet.

Megint csak nem tehetem meg, hogy eme cikk keretei között egy kimerítő, a történettudomány kritériumainak is megfelelő képet fessek arról, mi vezetett ehhez a 100 évvel ezelőtti naphoz. Az általam (is) fontosnak tartott momentumok mellett kérdéseket is fel kell tennem. Mindjárt a legelején azt, hogy hol volt az eme hadüzenethez vezető folyamatban az a jelentős német etnikum, ami nyilván valamilyen módon mégis csak kötődött az óhazához (Vaterland)? Mert az első német telepesek már 1683-ban kikötöttek hajójukkal a keleti parton, hogy aztán a német anyanyelvű érkezők a latinók előtt egészen az 1960-as évekig vezessék a bevándorlási statisztikákat. Vajon annyira jó amerikaiak akartak lenni ezek a németek, hogy mihamarabb eldobták nyelvüket és mindent, ami a szülőföldre emlékeztette volna őket?

wilson
(Forrás: Wikipédia)

Aztán ne is kanyarodjunk ennyire el, nézzük inkább a történéseket. Onnan indulunk, hogy a világháború kitörésekor az USA semleges marad, de erősen és jól jövedelmezően kereskedik mindkét féllel. Ezt a brit hadiflotta Németország elleni hatásos blokádja egyoldalúvá teszi, az amerikai áruk zöme ezután az antant raktáraiban landol. Bár kezdetben az amerikaiak ragaszkodnak a készpénzes fizetéshez, ez hamar kölcsönökre fog változni, tehát az antant veresége elméletben iszonyú pénzeket vett volna el az amerikai nagytőkétől. Legtöbben ezt (is) nevezik meg a belépés fő okának, de nem számolnak azzal, hogy a nemzetközi kereskedelmi jog szerint egy esetleges német győzelem esetén is fizetett volna Anglia és Franciaország, csak nyilván később, és kevesebbet. A történet aztán úgy folytatódik, hogy ezt a blokádot a német hadvezetés tengeralattjárók bevetésével törte volna meg. Ezek pedig gyűrűt vontak a Brit szigetek köré, elsüllyesztve a brit hajókat és megállítva az ide tartó utánpótlást. Ezért aztán az angol kereskedelmi hajók legtöbbször éppen az amerikai zászló alatt hajózott, az utasszállítókra pedig fegyvereket, lőszereket is pakoltak. Lőszerek voltak az 1915. május 7-én megtorpedózott Lisitanián is, és az 1200 halott között ott volt 128 amerikai állampolgár.

wilson
Akik eldöntötték (forrás: mult-kor.hu)

A németek ezután visszafogták magukat a tengereken, de ekkorra már nagy volt a háborús párt hangja az Államokban. Ugyanakkor a döntési helyzetben lévők még kivártak. Ellenben megindult itt is egy nagyon mocskos háborús propaganda Németország és Vilmos császár ellen. Amit a német vezetés nem tudott ellensúlyozni, nem lévén eszközük a kommunikációra. 1917 januárjában hogy, hogy nem, nyilvánosságra került az a bizonyos Zimmermann-távirat, melyben a német külügyminiszter Mexikónak ígéri Texas, Arizona és Új-Mexikó államokat, ha az USA háborúba lépése esetén megtámadják az Államokat. Február elsejével pedig mindent egy lapra téve fel, a németek meghirdetik a most már tényleg korlátlan tengeralattjáró háborút, amiben elsüllyesztenek mindent, ami Angliába tart. Így aztán az erősen antant-párti Woodrow Wilson, az elnök a demokráciáért és a kis nemzetek jogaiért (!) harcot hirdethet, „mert az igazság sokkal fontosabb, mint a béke”.  Az elnök „magasztos” elveit, és az azok alapján összerakott pontjait már jól ismerjük mi is. Nem kis szerepük volt abban, hogy országunk területe harmadára csökkent, és a káoszban hatalomra juthatott Károlyi, majd asszisztálásával az oroszok által ideküldött kommunisták. Ja, és majd elfelejtettem: a 120 ezer amerikai halottat követelő győzelem után az USA a világ vezető nagyhatalma lett.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.04.06. 12:19